Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-21 / 17. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HAZAI 2002. JANUÁR 21, HÉTFŐ KORKÉP Politikai „tréfagyártás” _________Budapest K ülönösen az ellenzéki poli­tikusok és a humoristák vet­ték zokon az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) határozatát, amely szerint az elkövetkező hónapok­ban visszafogott magatartást kell(ene) tanúsítani a médiá­nak a közszereplők kifigurá­zásában. Az RTL Klub szinte azonnal bejelentette a Heti Hetes szüneteltetését, amit aztán vissza is vont. Az ORTT ajánlása szerint a kampányidőszakban tilos lenne a politikusok hátrányos kicsen­gésű bemutatása, róluk előnyte­len - netán sértő - vágóképek, fotók közlése, és nem tanácsos a közszereplők szórakoztató műsorokban való szerepeltetése sem. A médiának tartózkodni kell(ene) az „utca embere” tí­pusú riportoktól, illetve, a pártok propagandaanyagaiban alkal­mazott zenei részletek sugár­zásától. Ágh Attila politológus szerint az ajánlás az antalli időket idézi, amikor törvényt akartak hozni a kormányfővel kapcsolatban ki­mondható, leírható jelzőkről, ki­fejezésekről. Az örökséget to­vábbvivő „fiúk” - jegyezte meg Ágh - szintén rosszul viselik, ha tréfálnak velük, és most alkalom nyílt arra, hogy efféle rosszallá­sukkal - még ha közvetve is - nyomást gyakoroljanak a sajtó­ra. A viszontreakció az egyes la­pok, rádióadók, tévécsatornák félelmének mértékétől függ - vé­li a politológus, aki megjegyezte: a bátrabb humoristák „kaszálni fognak”, mivel hiánycikk lesz a politikai hu­mor. A humorá­ról is ismert Kuncze Gábor, az SZDSZ elnö­ke nevetséges­nek és abnor­málisnak tartja az ORTT aján­lását. Szerinte az olvasókat, hall­gatókat, nézőket nem lehet meg­fosztani a politikai humortól. Pokomi Zoltán, a Fidesz-MPP elnöke elutasítja azt a gondo­latot, amely a vezető kor­mánypártot véli felfedezni az ORTT ajánlása mögött. Mint mondta, a pártok delegáltjaiból álló testület saját maga dönti el, milyen tanácsokat fogalmaz meg, amelyeket aztán az írott és elektronikus sajtó tulajdonosai, szerkesztői vagy méltányolnak vagy sem. A politikus szerint a tréfálkozásra szükség van, ám az érintett műsoroknak jobban kellene ügyelni arra, hogy vic­ceikkel ne süllyedjenek bizonyos küszöb alá. Sass József, a Mikroszkóp Színpad igazgatója érdeklő­désünkre így fogalmazott: a humor éltető elem, betiltani nem lehet. Ezt a kis országot már sokszor segítette át a hu­mora a nehézségeken és tra­gédiákon, ezért a hivatalos til­tások csak erősítik az emberek efféle igényét. Sass szerint a gyávaság, a gyengeség jele a humortól való félelem. A nép­szerű művész osztja néhai Peterdi Pál szlogenjét: „Akinek humora van, az mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes”. T. M. A kispénzűek kedvelik a gyermektáborokat Budapest A nyolcvanas években műkö­dött közel nyolcvan úttörő­tábor közül ma már csak va­lamivel több mint húsz várja az üdülni vágyó gyermekeket. Ennek ellenére a kispénzű családok körében még min­dig népszerűek az ifjúsági tá­borok - nyilatkozta lapunk­nak Wootsch Péter ifjúság- politikai szakértő. A nyolcvanas évek végén a tábo­rok egy része ifjúsági alapítvá­nyok tulajdonába került, a többi önkormányzati, illetve magántu­lajdonban van, és továbbra is fő­leg a 10-17 éves korosztály üdül­tetését szolgálja. Közülük a leg­nagyobb a zánkai, amely jelenleg Gyermek- és Ifjúsági Üdültetési és Oktatási Centrumként műkö­dik. Az elmúlt években több száz millió forintot fordítottak a hatva­nas-hetvenes évek fordulóján épült intézményre; jelenleg éven­te 4-500 ezer forint a fenntartási költsége a 3 ezer fő befogadására alkalmas tábornak. A másik leg­nagyobb üdülési központ, a csil­lebérci tulajdonjoga a mai napig nem tisztázott. Rajtuk kívül kö­zel harminc ifjúsági és üdülési központ létezik még, jelentős ré­szük magánkézben van. A kilencvenes évek második felétől jöttek divatba az erdei is­kolák, a gyermekkempingek vagy a búvár-, lovas- és vitorlás­táborok. A kisebb keresettel ren­delkező családok körében azon­ban még mindig az egykori út­törőtáborok a legkedveltebbek: egy gyermek egész napos ellátá­sa mintegy háromezer forintba kerül, a különböző speciális tá­borokban ennek a többszörösét kérik el. privacsek andrás elnök-jelöltséget, és az egyéni megmérettetést Szabolcs-Szat- már-Bereg megye 9. választó- körzetében; 60 nappal a parla­menti választások után pedig az FKGP-n belül is megméretteti magát titkos szavazáson. Bejutni a parlamentbe, jobbá tenni a dolgozó ember életét, le­váltani a kormányt, és megaka­dályozni a szélsőjobboldal előre­törését - így foglalta össze a Munkáspárt feladatait Thürmer Gyula pártelnök, aki az ingyenes oktatás és egészségügy mellett azt ígérte, hogy fizetni fognak a gazdagok, a villájuk, repülőjük, terepjárójuk után, és a multik is, akik már megszedték magukat. Thürmer szerint nélkülük az MSZP nem tudja leváltani a mostani kormányt. A MIÉP határozatot fogadott el országos gyű­lésén. Eszerint a párt soha senkit nem fog üldöz­ni vallása, etnikai hovatartozása, bőrszíne miatt, és nem engedi azt sem, hogy mások bárkit ilyes­miért üldözzenek. Csurka István elnök szerint pártja húsz százalék fölötti eredményt ér el ta­vasszal. A MIÉP Csurka István vezette országos listáján harmadik helyen szerepel ifi. Hegedűs Lóránt, a 20. helyet Grespik László, a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője, a 25. helyet Franka Tibor újságíró kapta. ____________________________TAKÁCS MAMANH-DÓCZY LÁSZLÓ S zázhuszonhét párt országa FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY A Legfelsőbb Bíróságon 127 pártot tartanak nyilván, ame­lyek elméletileg indulhatná­nak akár a 2002. évi ország- gyűlési választásokon is. A pártok közül 78-at a főváro­si, 49-et a megyei bíróságokon jegyeztek be. Magyarországon közös akaratból tíz nagykorú állampolgár alapít­hat pártot. Ehhez szükség vanm a párt alapító okiratára, amely tar­talmazza a párt nevét, program­ját, szervezeti felépítését, a veze­tő testület (ek) megválasztásának módját, a tagdíj rendszerét. A tör­vény egyetlen követelmény állít csupán: a párt csak alkotmányos tevékenységet folytathat. A párt okát a fővárosi illetve a megyei bí­róság jegyzik be. A egyik leghosszabb nevű párt a Földlakók-Élet-Igazság-Bé- ke-Szabadság Pártja. Vannak kü­lönleges nevű pártok is, kerestük vezetőiket, de egyelőre nem akadtunk a nyomukra. Ilyen a Magyar Kender Párt; a Nyolc­parancsolat Párt; a Magyar Király­ság Párt; az Új Irányzatok Pártja; a Magyar Realista Mozgalom; { a Problémákban Segítők Függet­len Pártja, Munkát Akarók Pártja, a Küzdeni Akarók Pártja. Ketten képviselik a gyengébbik nemet. A Nők Pártja vezetője egy férfi, Assenbrenner György. A Ma­gyar Anyák Nemzeti Pártjának vezetője, Sokorayné Teli Ágnes la­punknak azt mondta: pillanatnyi­lag gondban vannak, mert csatla­Többszörös a túljelentkezés a parlamentbe kozni kívántak az Új Baloldalhoz, ám a tagok egy része a szociál­demokratákhoz menne szíveseb­ben. Az Együtt Magyarországért Unió vezetője, Magyar György azt mondta, hogy a Zöld Demokra­tákkal, a Demokrata Néppárttal és a Keresztény Néppárttal együtt csatlakoztak a Centrum Párthoz. Több párt, többek között a soproni Hazafiak Pártja elnöke, Varga József, a szegedi Konzerva­tív Párt-Gazdák és Polgárok Szö­vetsége vezetője, Pászti Ágnes azt panaszolta, hogy pénzhiány miatt kénytelenek szüneteltetni működésüket. Ennek ellenére rendszeresen összejárnak, tartják a kapcsolatot fővárosi tagjaikkal, barátaikkal. A Magyar Szabadság és Re­mény Pártjának jelvénye a csiga. Bern István pártelnök elmondta, hogy öt évvel ezelőtt Pató Pál Párt néven kívántak megalakulni, de akkor ezt a nevet nem fogadta el a* bíróság. Most az új alapszabá­lyon dolgoznak, újra megkísérlik, és a következő választásokon kí­vánnak ezzel az „igazi” névvel indulni. A Függetlenek Közössége el­nöke, Wagner István közölte: pártjuknak csak lütagja van. Fel­adatuk, hogy a függetlenként in­duló képviselőknek megyei és or­szágos listája legyen. Kétségtelen, hogy a legkülönö­sebb párt a nyíregyházi Szent Ko­rona Lovagrend. Vezetője, Gyön­gyösi László György elmondta: 1998-ban dolgozták ki első alapí­tó okiratukat. Most egy újon dol­goznak. A párt nem egyházi szer­vezet, új szemléletet, új eszméket kívánnak megfogalmazni, ké­szülve a 2006-os választásra. KOÓS TAMÁS Oktatáspolitika: együttműködés az önkormányzatokkal A jövőben egyeztetést folytat az előkészítés alatt álló törvé­nyekről és rendeletekről az oktatási tárca és a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ). Erről írt alá megállapodást Pálinkás József oktatási miniszter és Szita Károly, az MJVSZ elnöke Sopronban. Sopron Évente 120 milliárd forintot költenek oktatásra a megyei jo­gú városok. Az ország lakossá­gának egyötöde, 2,1 millió em­ber él a huszonkét vidéki fő­városban, ahol a magyar köz­oktatásban résztvevők 25 szá­zalékát 37 ezer pedagógus ok­tatja, neveli. Az oktatási tárca vezetője és az MJVSZ elnöke most írásban rögzítette, hogy a minisztérium jelentős oktatáspolitikai dönté­sekben egyeztet a városok kép­viselőivel: részt vesznek az ön­kormányzatokat is érintő okta­tásügyi jogszabályok megalko­tásában és a távlati fejlesztési tervek kidolgozásában; a peda- góguséletpálya-modell szakmai és finanszírozási kérdéseit vé­leményükkel segíthetik; javast latokat tesznek a miniszté­riumnak. A közgyűlésen elhangzott: Környei László, az Oktatási Minisztérium helyettes állam­titkára a megyei jogú városok önkormányzatainak aktív köz­reműködésére számít az okta­tás keretében szükséges refor­mok megvalósításában, kivált­MEGYEI JOGÚ VÁROSOK 2001. TANÉVI OKTATÁSI ADATAI Békéscsaba (63427) Eger (57289) Kaposvár (66411) Kecskemét (1056061 Pécs i (157332) Salgótarján (43950) Szekszárd (35Ó87) Tatabánya (71701) Óvodák 20 17 19 34 50 14 4 14 Általános iskolák 15 10 15 21 23 11 6 15 Középiskolák 11 9 13 12 12 6 3 6 Oktatásra költött költségvetési összeg (E Ft) 3614000 3854993 5198186 5057005 9401651 2372094 1519 926 3 476640 Hány pedagógust foglalkoztatnak? 1422 1172 1391 1750 2830 854 574 1046 Óvodások 2279 1800 2117 3152 4759 1601 1097 2358 Általános iskolások 6013 3840 .5798 8863 12569 4448 3147 6177 Kozepiskolasok 7406 6697 7429 9407 11954 2520 2087 5359 Összes ellátott 15698 12337 ' I5344 21422 29282 8569 6331 13894 Egy pedagógusra jutó költség (E Ft) 2541 3289 . 3737 2890 3322 2778 2648 3324 Egy ellátottra jutó költség (E Ft) 230 312 339 236 321 277 240 250 Egy pedagógusra jutó ellátott 11,04 10,53 11,03 12,24 10,35 10,03 11,03 13,28 Zárójelben a képp a jelenlegi szakképzés át­alakításában és a megfelelő inf­rastruktúra kialakításában. A k lakóinak száma ­__________Hírek___________ BÍRÁLAT. Magyar Bálint SZDSZ-es parlamenti képvise­lő szerint a kormány „elfociz­za” az adófizetők pénzét, mi­közben az egészségügy válsá­ga soha nem látott méreteket ölt. A szabaddemokrata politi­kus utalt arra, hogy a Fidesz 1998-ban egészségügyi refor­mot és 400 százalékos bér­emelést ígért az egészségügyi dolgozók részére, de ebből - mint mondta - semmi sem valósult meg. Magyar Bálint úgy véli, hogy a foci, a mi­niszterelnök hobbija kiemelt támogatást kap. mti ÍGÉRET. A Magyar Szocialis­ta Párt (MSZP) kormányra kerülése esetén 2003-ban 50 százalékos béremelést, vala­mint négyesztendőnként egy évi jövedelemnek megfelelő összegű hűségjutalmat ígér az egészségügyi ápolóknak. Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt közölte: az MSZP egészségközpontú kormány létrehozását tervezi, amely minden döntésénél figyelembe veszi annak várha­tó hatását a nemzet egészségi állapotára, mti ÖSSZEFOGÁS. Az MSZP szerint nem megfelelő a jelen­legi árvízi védekezés. A mai helyett hosszú távú, komplex program kidolgozására van szükség, amely figyelembe veszi az élet- és vagyonbizton­ságot, a természetvédelem, a mezőgazdaság, az idegen- forgalom érdekeit, továbbá a költségvetés szempontjait egyaránt, mti KULTÚRA. A kultusztárca az elmúlt négy évben tudato­san erősítette a nemzeti intéz­ményrendszert, és e folyamat még nem zárult le; a követke­ző években már nem várathat magára a múzeumi hálózat korszerűsítése - nyilatkozta Rockenbauer Zoltán. A nem­zeti kulturális örökség minisz­tere azért tekinti a tárca fő fel­adatának az intézményerősí­tést, hogy Magyarország a csatlakozás után se veszítse el sajátos kultúráját, mti CIVILEKNEK. A Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riuma idén 170 millió forintot fordít civil kulturális szerveze­tek pályázati úton történő tá­mogatására. A filmes, zenei, tánc, színházi, irodalmi elkép­zelésekre várják a pályázato­kat. Tavaly 111 szervezet között 155,5 millió forintot osztott szét a tárca. Ezenkívül 17,5 millió forinttal kisebbségi társadalmi szervezetek el­képzeléseit támogatták. 2002- ben erre is több pénz, 18 mil­lió forint jut. hep DÍJÁTADÁS. Az idén is átad­ták a Szféra Európa vállalko­zói díjait szombat este a Szfé­ra Estélyen, az Operaházban. A „Díj a magyar vállalkozó­kért” kitüntetést Béres József, a Béres Rt. elnöke vette át Harrach Péter szociális és csa­ládügyi minisztertől. „Az év vállalkozója Magyarországon” díjat Hetényi Péter, a Siemens Nemzeti Vállalat elnök-vezér­igazgatója vehette át Dávid Ibolya igazságügy­minisztertől. MTI ÚJ ELNÖK. Tisztújító kong­resszust tartott szombaton a Szakszervezeti Ifjúsági Szö­vetség; új elnöknek Kordás Lászlót választották, a pénz­ügyi ellenőrző bizottság elnö­ke Rapi Melinda lett. Az újon­nan megválasztott elnök el­mondta: lépéseket kell tenni azért, hogy a mindenkori kor­mányzat fordítson nagyobb figyelmet a szakképzésben résztvevők piacképes tudásá­nak megszerzésére, mti Én tettem Orbán Viktor fejére a koronát, és ha szükségesnek látom, le is fogom onnét venni - mondta Torgyán József pártelnök az FKGP kampánynyitó nagygyűlésén. A Fidesz nem kommentálja beteg, megtört emberek kijelenté­seit - reagált Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke. _______________Budapest _______ T aktikai megfontolásból a Fidesz-MPP egyelőre csak az országos lista első tíz helyén álló, illetve az egyéniben induló jelöltek nevét hozta nyilvá­nosságra; a Fidesz-MDF közös listát a február 16-i kongresszus véglegesíti. A Fidesz választmá­nyi ülésén Pokorni Zoltán pártelnök azt mondta: az országot egyrészről a félelem és a gyűlölet légköre, másrészről a bizalom és a jövőbe vetett hit hatja át. Pokorni szerint az első két érzelmet az ellenzék gerjeszti, a másik kettőt a Fidesz-MDF igyekszik ébren tartani. A választásokon kiderül majd, hogy az FKGP nélkül nem lehet tartósan kormányozni Magyar- országot - mondta kampányindító beszédében Torgyán József, a párt elnökre. Szerinte a Fidesz­nek bocsánatot kell kérnie az FKGP ellen elköve­tett ocsmányságokért. Mint fogalmazott: .....én t ettem Orbán Viktor fejére a koronát, és ha szük­ségesnek látom, le is fogom onnét venni.” (Pokorni Zoltán a Fidesz választmányi ülésén így reagált erre: sajnos az utóbbi időben kissé összefonódott a politika és a szórakoztatóipar; a Fidesz nem kommentálja beteg, megtört embe­rek kijelentéseit.) Torgyán vállalta a miniszter­Orbán Viktor koronája tárcánál jelenleg is dolgoznak azon a támogatási rendszeren, amely a központi költségvetés forintjait rendeli az új felada­tokhoz. ______________________________TÓTH ILONA

Next

/
Oldalképek
Tartalom