Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-16 / 13. szám
f »48 HÍRLAP Ha előfizet lapunkra 2002. JANUAR 16., SZERDA XIII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM ■■■ KÖZÉLETI NAPILAP __________________________L_ ARA: 58 FORINT ELŐFIZETVE: 47 FORINT L) L) L) L) 0000 n-o* takaríthat meg. Részletes információ: ;/416-455/213-as mellék „Örült nagyot lehet győzni 2002-ben”- Aki a 2002-es parlamenti választásokat megnyeri, az akár húsz évre is berendezkedhet Magyarországon - vélekedett Kéri László politológus balassagyarmati előadásán. j | Idegenrendészeti központ Gyarmaton Az idén január 1-jén hatályba lépett új jogszabályok között a legnagyobb változás a külföldiek beutazásáról, tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényt érte. 12 I Tizenhat csapat küzd a Farsang Kupán Hogyan alakul a teremlabdarúgó-csapatok küzdelme Pásztón és Bátonyterenyén? A különleges névvel felruházott gárdák különleges eredményeket is produkáltak... „Minden felnőtt felelős minden gyermekért” A gyermekvédelem és a gyámügy időszerű kérdései Fokozott segítséget igényelnek azok a gyermekek, akik nehéz körülmények között, hátrányos helyzetben élnek, akik számára nem adatott meg a család nyugalmat adó biztonsága. Az elmúlt év végén, a nógrádi megyeházán rendezett, „Százéves a magyar állami gyermekvédelem” című tanácskozás egyik előadója dr. Laczkó Zoltán, a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal gyámhivatalának vezetője volt. Vele beszélgettünk a gyermekvédelem és a gyámügy néhány időszerű kérdéseiről. *- A törvény kimondja: a gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. Alapelve: a gyermek nevelésére elsősorban a család jogosult és köteles, s ehhez nyújt segítséget az állam és az önkormányzat. A törvény új fogalmat- Tudjuk, a gyermekvédelem lényegében egyidős az emberiséggel, de mikortól számítjuk az intézményesített állami gyermekvédelmet?- A szervezett formában működő állami gyermekvédelem 100. évfordulójára azért emlékeztünk egy konferencia keretében is az elmúlt év végén, mert annak állami szintű szabályozására hazánkban először az 1901. évi VIII. tv. cikkben került sor. Ennek lényege: a talált és elhagyottnak nyilvánított gyermekek részre gyermekmenhelyek (lelencházak) felállítását rendeli el, és kiterjeszti az állami gondoskodást a gyermek 15 éves koráig.- Ez a jelentős jubileum alkalmat adott gyermekvédelmünk jelenlegi helyzetének áttekintésére is. Kiemelné ebből a fontosabbakat?- Az elmúlt száz évben számos intézkedés született világszerte és hazánkban is a gyermekvédelem intézményes rendszerének kiterjesztésére. Én most csak az utóbbi tucatnyi évet átfogva ragadok ki ezek közül kettőt. Az egyik az 1989. évi - a gyermek jogairól szóló - New York-i egyezmény, amely hatással volt a magyar jogalkotásra is. Ez utóbbi át is vette „A gyermek mindenek felett álló érdekét”. A másik, hogy az egyezmény szellemében született meg a ma is hatályos, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.- Összegezné e kódex lényegesebb jegyeit, dkkelyeit? vezet be, miszerint nincs állami gondozott, helyette a gyermek- védelmi gondoskodás kifejezést használja.- Közismert, hogy védelemre leginkább súlyos élethelyzetben van szüksége az embernek. De milyen veszélyek fenyegetik a gyerekeket, mit jelent egyáltalán a veszélyeztetettség?- Az idézett törvényben először került pontos megfogalmazásra a veszélyeztetettség, mégpedig a gyermekjólét ellenpárjaként. Hogy mi a gyermekjólét? A gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak érvényesítése.- Akkor a veszélyeztetettség ennek az ellenkezője?- A veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A veszélyeztetettség tehát nemcsak aktív cselekvés következtében állhat elő, de a gyermekről való gondoskodás elmulasztása miatt is.- Mondana egy életből vett konkrét példát, megtörtént esetet?- A közvéleményben többnyire úgy él, hogy veszélyeztetni leginkább csak fizikálisán lehet, holott ez nem így van. Gondoljunk csak arra, hogy az a terhes kismama, aki nyakló nélkül dohányzik, kávézik (stb), már magzat korában veszélyezteti születendő gyermekét. Vagy a munkahelyén sikertelen édesapa, aki otthon elkezd parancsolgatni, utasítgatni, fenyegetőig lép fel. Azon is mindig megdöbbenek, amikor azt tapasztalom, hogy egyes anyák fontosabbnak tartják napi cigarettavagy kávéadagjuk biztosítását, mint a gyermek etetését, ellátását. A másik nagy probléma, ahogy nő a gyerek, úgy veszti el kontaktusát a szülővel, aki azt gondolja, hogy az iskola majd helyettesíti ezt a kapcsolatot.- Gyakori az ilyen élethelyzet a mai nógrádi családokban is?- Sajnos, igen. Azt szoktam mondani, hogy a rendszerváltásnak sok vesztese van - munka- nélküliek, nyugdíjasok és mások- de a legnagyobb vesztes, áldozat a gyermek. Már csak azért is, mert az érzelmileg sérült gyermek - és ők vannak többségben- sokkal nehezebben épül fel, ha egyáltalán felépül, mint a fizika- üag bántalmazott. De a gyermek akkor is sérült, amikor a médiában erőszakosságot lát, azt „reklámozó” filmet néz. Hogy mennyire nagy vesztesei a rendszerváltásnak a gyermekek Nógrád megyében arra csak egy konkrét adatsor: 1999. év végén (Folytatás a 3. oldalon) Ezen a helyzeten kíván változtatni a Somoskői Váralja Egyesület és a Somosi Kultúráért Egyesület. A hét végén Angyal János és Murányi Sándor elnökök megállapodtak, hogy nevezetes történelmi napunkról 1924. február 15-ről a két civil egyesület közösen emlékezik meg. Ez évi ünnepségüket Somoskőben 2002. február 16-án, szombaton 11 órától a Petőfi- kunyhónál, míg Somoson vasárnap délelőtt az emlékparkban tartják. A két civil egyesület tagjai remélik, hogy történelmünk ápolásával hozzájárulhatnak magyarságtudatunk egészséges megőrzéséhez, s az ünnepségen minél többen részt vesznek. ■■HMM ■■■mhhhhhmí Nyári egyetemet terveznek Hagyományteremtő szándékkal szervez nyári egyetemet egy balassagyarmati cég, Gazdaság és kultúra Nógrád megyében címmel. A program lebonyolítását augusztus első tíz napjában tervezik. Mint Srancsik Józsefné, a szervező lapunknak elmondta, a Szécsény, Rétság és Balassagyarmat térségében zajló nyári egyetem fő profilja a gazdaság lesz, a megcélzott közönség pedig a fiatalok, a középiskolák utolsó éves diákjai, valamint a főiskolai, egyetemi korosztály. A résztvevőket külföldről is hívják, személyes kapcsolatok révén a magyarlakta román és szlovák területekről, illetve olasz, francia és angol diákokat is várnak a tervezett nyári egyetemre. A bt. vezetője arról tájékoztatott, hogy ezekben a hetekben tárgyal az érintett önkormányzatokkal hozzájárulásukról, a címerek használatáról, az információk pontosításáról. Az elképzelések szerint az augusztus első napjában tartandó programon egy napot Rétságra helyeznének ki, az ipar és az építőipar témakörében. Srancsik Józsefné úgy fogalmazott, Rétság azért jó helyszín, mert jelenleg ott a legdinamikusabb az ipari fejlődés. A mezőgazdasági előadások helyszínéül Szécsényt jelölték meg, itt a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a vadászat lenne a témakör. Szécsény mellett szól a kulturális, (Folytatás a 3. oldalon) TÁRLAT A MEGYEI KÖZGYŰLÉS SZÉKHELYÉN. Salgótarjánban, a megyeházán kialakított galériában ezekben a napokban Gelencsér János festőművész nagy méretű alkotásait láthatják az érdeklődők. GYURIÉN TIBOR FELVÉTELE Nagybárkányi munkanélküliek Az önkormányzat egy sikeres pályázat eredményeként 25 fő tartós munkanélküli foglalkoztatásához kapott 32 millió forintos támogatást. Ehhez hozzátette az előírt saját erőt is. A 25 fő foglalkoztatása másfél évre szól, s 2003. január 31-én jár le. A foglalkoztatás elősegítésére az előző időszakban kétirányú oktatásban, átképzésben vettek részt az emberek. A kisgépkezelői tanfolyamon 15-en vettek részt, ez a parkgondozói ismeretek elsajátítására irányul. A tanfolyamokon sikeres résztvevők bi- zonyítványt kapnak. ________■ S algótarján megyei jogú város egészségügyi és szociális központjának családi napközije is sokat segít Nem emeltek adót eddig bevezetett helyi adókat. A rendelkezés az iparűzési, a lakossági, a kommunális és a gépjárműadóra vonatkozik. m MAGYARNÁNDOR. A lakosság teherbíró képességét figyelembe véve a képviselő-testület az idén nem emelte a községben Új úton járnak Megvalósításához pályázatokkal akarják előteremteni a szükséges összeget. MIHÁLYGERGE. Az Akácos út két kilométer hosszú, egy része földes. A tervek szerint aszfalt- szőnyeggel látják el az idén. Somoskő vára XIII. századi felépítése óta hadászati szerepnek köszönhetően a magyar történelem jelentős részévé vált. Természeti szépségét kiemeli a csodálatos táj és a vár északi oldalán található bazaltömlés, ahol a bazalt íves-oszlopos formában szilárdult meg. Ez a fajfa geológiai ritkaság a világon mindössze négy helyen látható. Somoskő várát és a községet, valamint Somoskőújfalut az 1920. június 4-én Versailles-ban aláírt trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte. 1922. június 20-án az angol Charrey elnöklete alatt álló bizottság visszaítélte, míg 1923. április 22- én Genfben a népszövetségi tanács 24. ülésszaka visszacsatolta Magyarországhoz Somoskő és Somoskőújfalu községeket és a környékbeli bányákat. A tényleges birtokbavétel 1924. február 15-én történt meg ünnepélyesen. Sajnos, történelmünk ezen időszakáról az elmúlt fél évszázad során nem nagyon volt ildomos beszélni, nem lehetett nyíltan megünnepelni, holott az itt élők magyarságtudata, Magyar- országhoz való kötődésének mérföldköve és úgy gondoljuk ünnepnapja február 15. Míg Sopront méltán nevezik a hűség városának, addig Somoskő és Somoskőújfalu bátor visszatérése az anyaországhoz méltatlanul el van hallgatva. A visszatérés napja Somos és Somoskő együtt ünnepel
