Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-15 / 12. szám
2002. JANUÁR 15., KEDD GAZDASÁG Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. január 14.) Borsodchem 4 430 Ft Egis 11200 Ft b Matáv 1015 Ft Mól 5 300 Ft ■0 OTP 17510 Ft Richter 15450 Ft Ö TVK 3 070 Ft u Zalakerámia 1600 Ft n BUX: 7590,15-2,34% eltérés az előző záróértékhez képest .g * AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font Cseh korona Euró Japán yen (100) Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár 395,68 7,54 243,88 207,34 68,02 164,95 5,73 272,98 HÍREK DRÁGULT A HÚS. A mező gazdasági termelői árak tavaly novemberben 4 százalékkal maradtak el az égy évvel korábbitól - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első tizenegy hónapban az árak 6,1 százalékkal emelkedtek. A kertészeti és növénytermesztési termékek ára 4,8'százalékkal csökkent, az élő állatoké és ál- -lati teremékeké viszont -21,8 százalékkal nőtt. A gabonaféléket 17,5 százalékkal alacsonyabb árszinten értékesítették. DIÁKMILLIÁRDOK. A Diák hitel Központtól már 70146 egyetemi, illetve főiskolai hallgató juthat hozzá az esedékes diákhitel részletéhez - mondta az MTI-nek Őri András, a Diákhitel Központ Rt. kommunikációs igazgatója. A január havi folyósítás együttes összege mintegy kétmilliárd forint. A jelenlegi kifizetéssel így összesen több mint 7 milliárd forintot kaptak a hallgatók, mti A NYOMOR ELLEN. A nyomor leküzdését szolgáló stratégiákról, illetve e célkitűzések hatékony támogatásának lehetőségeiről kezdődött nemzetközi értekezlet tegnap Washingtonban, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank szervezésében. A washingtoni tanácskozás előzménye tavaly ősszel négy regionális konferencia volt, amelyeken a nyomor ellen kidolgozható térségspecifikus modelleket tekintették át. mti SOKAT KERESNEK. A Magyarországon működő külföldi érdekeltségű vállalatok átlagosan a magyar átlagkereset más- félszeresét fizetik munkavállalóiknak a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérése szerint, amelyet harmadik éve készítenek el. Ez alkalommal a felmérés kiegészült osztrák, illetve svájci tulajdonú cégek adataival. A külföldi érdekeltségű, Magyarországon lévő vállalatoknál az éves bruttó átlagkereset az ügyvezető igazgatóknál 10,76 millió forint, a vezető munkatársaknál 5,52 millió forint, a szakembereknél, kvalifikált szakmunkásoknál 2,03 millió, az egyszerű munkásoknál 0,99 millió forint, mti ■ Egyre fogy az eladható vagyon Átalakult a még állami kézben lévő vagyon szerkezete, egyre kisebb részt képviselnek a szabadon értékesíthető vagyonelemek. Az ÁPV Rt. tavalyi összesítése alapján a testület a múlt évben ötvenmilliárd forint bevételt ért el. Budapest Közzétette tavalyi tevékenységének összesítését az ÁPV Rt., az egyelőre nem hivatalos adatok alapján a vagyonkezelő tavaly mintegy 50 milliárd forint bevételt ért el, melynek közel kétharmada az értékesítésből és vagyonhasznosításból származott. Az ÁPV Rt. jelenleg mintegy 700 milliárd forint értékű vagyont kezel, amelynek szerkezete azonban a privatizáció előrehaladtával jelentősen átalakult. Tavaly például 12 agrárcég került át a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdonába, és önkormányzati tulajdonba adták a Mahart Balatoni Hajózási Rt. részvénycsomagjának többségét is. A szabadon értékesíthető vagyonelemek súlya mostanra csökkent, és egyre nagyobb hányadot képviselnek azok a vagyonelemek, amelyek eladásáról a kormánynak kell döntenie. A tavalyi év során három olyan nagyobb tranzakció volt, amelyet az összefoglaló kiemelt. AZ ÁPV RT. FŐBB BEVÉTELEI (MILLIÁRD FORINT) Budapest Bank 6,í CD Hungary Rt. Hungaropharma 4 HM+MTV ingatlaneladások 2 Gázközmükötvény kamatai 4,9 Kapott osztalékok 8,5 Egyéb bevételek 5 Összesen 48,7 AZ ÁPV RT. FŐBB KIADÁSAI (MILLIÁRD FORINT) Hozzárendelt vagyont csökkentő kiadások- Költségek összesen 9,3- Környezetvédelmi kötelezettségek 8,5 Hozzárendelt vagyont nem csökkentő kiadások Összesen 30,6 milliard fonnt, ebből- Malév-törlesztőrészletek 12- Privatizációs tartalék feltöltése 9,4- Agrárcégek tőkehelyzetének rendezése 9,4 összesen 48,6 TARTALÉKALAP KIFIZETÉSEI (MILLIÁRD FORINT) Gázközművagyonnal kapcsolatos kötelezettségek 64,2 MVM-kompenzáció 32 Malév tőkehelyzetének javítása 9,2 önkormányzatok belterületi járandóságai 3,4 Kárpótlási jegyek életjáradékra váltása 2,7 Tokaj Kereskedőház Fit. regionális feladatok végrehajtására 2,5 Villamosipari dolgozók támogatása 1,4 Értékesítették a Budapest Bank még állami kézben lévő csomagját, a GE Capital nyilvános ajánlatából az államnak 6,1 milliárd forint bevétele származott. Kiemelkedő nagyságrendű volt a CD Hungary Rt. 99,9 százalékos részvény- csomagjának eladása is, ezt az OTP érdekeltségi körébe tartozó Magyar Ingatlan Befektető Kft. vásárolta meg 18,2 milliárd forintért. A Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyására vár a Hungaropharma 50 százalék plusz egy szavazatnyi pakettjének eladása, erre egy szakmai befektetőkből álló konzorcium ajánlott négymil- liárd forintot. Az összesítés alapján kiegyensúlyozottan alakultak a privatizációs testület kiadásai is, amelyekre összesen 48,4 milliárd forintot terveztek. A kifizetések két csoportra, a hozzárendelt va: gyónt csökkentő, és nem csökkentő fejezetre osztandók. Előbbi kategóriába tartoznak az értékesítések előkészítésének költségei, a vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítások, és a hozzárendelt vagyonhoz tartozó társaságok támogatása. Ezek összesen 9,3 milliárd forintot tettek ki. További 8,5 milliárd forintnyi költséget jelentettek az ÁPV Rt. környezetvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos kiadásai, itt főként a volt szovjet katonai ingatlanok környezetvédelmi kármentesítéséről, a Regionális Fejlesztési Holding Rt. tőkehelyzetének rendezéséről, illetve az állam tulajdonosi felelősségvállalásával összefüggő környezetvédelmi feladatokról van szó. A hozzárendelt vagyont nem csökkentő kiadások összesen 30,6 milliárd forintot tettek ki, ebből az ÁPV Rt. jelentése három fő tételt emel ki. A Malév részvényeinek visszavásárlása miatt esedékes törlesztőrészletek 12 milliárd forintot tettek ki, a privatizációs tartalékalap feltöltése 9,4 milliárd forintot vitt el, az agrárcégek tőkehelyzetének rendezése, és egyes környezetvédelmi beruházások pedig 1,5 milliárd forintra rúgtak. A harmadik kiemelendő fejezet az ÁPV Rt. gazdálkodásában a Privatizációs Tartalékalap, amely többek között egyes kormányhatározatokban megjelölt feladatok finanszírozására, a költségvetési törvényben előírt kötelezettségek és fejlesztések fedezetéül szolgál. A tömeges privatizáció lezárultával azonban az alap bevételei jelentősen csökkentek, így például a 2000. évi zárszámadási törvény 44,1 milliárd forintot juttatott a tartalékalap feltöltésére. Az alap legfőbb kiadása egyértelműen az ön- kormányzati gázköznnlvagyonnal kapcsolatos kötelezettségek rendezése volt, ami tavaly 64-,2 milliárd forintot vitt el. (Ez az Önkormányzatokat megillető, előlegként ki nem fizetett gázközműkompenzációt jelenti.) Tetemes összegbe került emellett a Magyar Villamos Művek Rt.-t érintő kedvezőtlen árhatósági döntések kompenzációja, ami 32 milliárd forint kiadást jelentett, míg a Malév tőkehelyzetének javítására 9,2 milliárdot fordítottak. KONCZ Milliárdos matricák Az M5-ÖS autópálya bevonása az egységes autópálya-matricarendszerbe az üzemeltetési hozzájárulással együtt 2004 végéig évente 10-13 milliárd forintjába kerülne a magyar államnak - mondta Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter. Az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. között erről folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak, ezért legkésőbb a jövő hét elején a miniszter személyesen tárgyal az AKA Rt. vezetőivel. Csak ezután tesz javaslatot a kormánynak az M5-ÖS autópályával kapcsolatos ügyben. A miniszter a tárca eddigi munkáját értékelve elmondta: a hazai össztermék 7-8 százalékát a közlekedési és vízügyi ágazat állítja elő, és csaknem minden tizedik foglalkoztatottnak e terület ad munkát. Az elmúlt négy évben a vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya elérte a 92, az ellátott lakosok száma pedig a 99 százalékot. A szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya meghaladta az 51 százalékot. Hazánk az európai uniós csatlakozáshoz szükséges jogharmonizációs feladatok több mint kétharmadát teljesítette. DÓCZY LÁSZLÓ Étkezési jegy: többet is adnának A munkaadók többsége támogatná a dolgozóknak adómentesen juttatható étkezési utalványok értékhatárának emelését - közölte Szívós Péter, a Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt. programvezető kutatója. Azon cégek negyede, amelyek jelenleg nem adnak utalványt, az adómentes határ emelése esetén bevezetné a hozzájárulást. Budapest Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés által készíttetett felmérésből kiderült, hogy a hidegétkezési utalványok jelenlegi 1400 forintos, illetve a melegétkeztetés 2200 forintos adómentes értékhatárának emelése esetén a szolgáltatást alkalmazó cégek 67,7 százaléka rögtön az új határnak megfelelő szintre emelné a dolgozóinak nyújtott étkezési hozzájárulás összegét. Magyarországon átlagosan napi 340 forintot fordítanak a dolgozók ebédre, de ennek csaknem a dupláját is elköltenék erre. A megkérdezett dolgozók kétharmada szerint a munkaadó kötelessége a megfelelő étkezés biztosítása, mégis tíz dolgozóból mindössze hat kap étkezési utalványt. Kiderült az is, hogy a hidegutalvány messze a legnépszerűbb. A felmérés szerint a munkavállalók csaknem háromnegyede fontosnak tartja a meleg ebédet, ennél azonban lényegesen alacsonyabb azok aránya, akik ténylegesen főtt ételt fogyasztanak. A dolgozók szerint az étkezőhelyek és a pénz hiánya a két legfontosabb korlátozó tényezője a megfelelő étkezésnek. A megkérdezett gazdálkodó szervezetek kétharmadánál van lehetőség meleg ételt fogyasztani. Klauber Mátyás, a Kopint- Datorg kutatója úgy véli, a vendéglátó-ipari vállalkozások nem mutatnak túl nagy érdeklődést az étkezési utalványok elfogadása iránt; ennek oka a piac korlátozott mérete. Bessenyey Bálint, az egyesülés igazgatója közölte, hogy évente mintegy kétmillió ember kap étkezési utalványt, az egyesülés tagjai közülük egymillió dolgozó számára biztosítják a jegyeket. A teljes piac mérete egyébként csaknem 35 milliárd forint. A 2000 tavaszán alapított egyesülés tagjai: Le Chéque Déjeuner Kft., a Sodexho Pass Hungária Kft., valamint a Ticket Restaurant Kft. STEFAN ITS CSABA Békéscsaba Nyolc, határ menti megye munkaügyi központjának tapasztalatait vizsgálva úgy tűnik, nem tapasztalható élénkülés a munkaerőpiacon a kedvezménytörvény hatására - mondta el tegnap Matolcsy György gazdasági miniszter. Tavaly összesen 47692 munka- vállalási engedélyt adtak ki hazánkban külföldieket foglalkoztatni kívánó munkaadók részére, ebből a második félévben mintegy 26 ezret. A legtöbb engedélyt román állampolgárok vették igénybe, az első félévben az ösz- szes kérelem 54,7 százalékát ők nyújtották be. Míg öt évvel ezelőtt alig 19 ezer, addig tavaly december végéről várhatóan 43 ezer engedélyezett munkavállalást regisztrálnak. A külföldi munkavállalók 80 százaléka Budapesten vagy Pest megyében dolgozik. Jellemző, hogy a nyolc, határ menti megyében az összes foglalkoztatott egy százalékát sem éri el a külföldi munkavállalók száma. Ők kifejezetten olyan hiányszakmákban dolgoznak, amelyeket magyar munkavállalók nem tudnak betölteni. A bejelentett üres állások száma hazánkban 70-80 ezer közötti, miközben a külföldieknek kiadott munkavállalási engedélyek száma ennek csak mintegy a fele. A vizsgált megyékben ez az arány még ennél is alacsonyabb, 33-40 százalék. Matolcsy György hang- súlyozta, hogy a státustörvény nyújtotta, kedvezőbb feltételű idénymunkát biztosító rendelkezések hatására az elmúlt két hét alatt nem tapasztaltak élénkülést a hazai munkaerőpiacokon, és ugyanez mondható el a határon kívüli érdeklődésre is. A tavaly kiadott engedélyeknek országosan kevesebb mint öt százaléka vonatkozik idénymunkára, de a felsorolt határ menti megyékben sem sokkal magasabb az arány, 5-10 százalék között mozog. Érdekesség, hogy a hozzánk érkezők a vártnál jóval nagyobb arányban, 20-50 százalékban folytatnak szellemi tevékenységet. Máris bebizonyosodni látszik, hogy az érzelmekkel és félelmekkel szemben felsorakoztatott szakmai érvek erősebbek, és hasonló a helyzet, mint a minimálbérek bevezetésével kapcsolatban, ahol szintén indokolatlan a félelem. A megyei munkaügyi központok ezentúl negyedévenként áttekintik a helyzetet és nyilvánosságra hozzák az adatokat. A kormány keddi ülésén a szak- miniszter áttekintést ad a jelenlegi helyzetről, és várhatóan január végén hoznak rendeletet a foglalkoztatottság védelmére és további szabályozására. FÁBIÁN ISTVÁN MUNKAVÁLLALÁSI ENGEDÉLYEK A NYOLC MEGYÉBEN (2001. ÉVI ADATOK) Megye Kérelmek száma Kiadott engedélyek száma Bács-Kiskun 183 556 Békés 650 550 BAZ 172 562 Csongrád 1879 772 Hajdú-Bihar 817 657 Heves (első féléves adat) 418 383 Nógrád .....273 233 " Szabolcs-Szatmár 982 764 Vállalkozói kártya májustól Budapest A Gazdasági Minisztérium várhatóan még januárban benyújtja vállalkozói hitelkártyával kapcsolatos előterjesztését. A program indításához 200-300 milliós egyszeri támogatást, a hitelhez pedig állami kamattámogatást kémek. A GM januárban benyújtandó előterjesztésében azt javasolja a kormánynak, hogy a Széchenyi- terv bővüljön ki a hitelkártyaprogrammal, s használhassák a Széchenyi-hitelkártya elnevezést. A tervek szerint a hitelkártya egymillió forintos hitelkeretet nyújt a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, a felvett kölcsön futamideje három hónap. A hitelkártya olcsóságát az adja, hogy a kamara, illetve a VOSZ szervezetei bekapcsolódnak az előminősítésbe, az ügyintézésbe. Csak azok a vállalkozások juthatnak azonban a hitelkártyához, amelyek tagjai a VOSZ-nak, illetve a kamarának. A vállalkozónak a dolgok mai állása szerint nem kell fizetnie külön garanciadíjat, és nem létesül külön alap sem. A Hitelgarancia Rt. részt vesz a konstrukcióban, és jelenleg érvényes üzleti szabályzata szerint nyújt garanciát a banknak - értesült a Világgazdaság. Amennyiben a kormány január végén dönt, akkor májusban indulhat a hitelkártya. Addigra lefuthat a finanszírozóként beszálló bankok részére kiírandó pályázat is. ______________scs Új nyugdíjat hoz a postás Budapest Tegnap kézbesítették az első emelt összegű nyugellátást, illetve szociális ellátásokat az érintetteknek. A nyugdíjtörvény szabályai szerint a nyugdíjasokat 6,7 százalékos emelés illeti meg, mértéke azonban - akárcsak a múlt esztendőben, a költségvetési törvény felhatalmazása alapján - további 3 százalékkal nagyobb az előírtnál. így az idei januári összes nyugdíj- emelés 9,7 százalék. Az emelés - a Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság tájékoztatása szerint - 3780 forint többletet jelent a nyugdíjasoknak havonta. A 3 százalékos pluszemelés átlagosan 1170 forintot tesz ki. Az ebben az esztendőben nyugdíjba vonulók részére megállapítható öregségi nyugdíjminimum 9,7 százalékkal - azaz 1790 forinttal - nő, és 20100 lesz. A nyugellátások tervezett reálérték-növekedésének mértéke - figyelemmel a 3 százalékos pluszra - 4,5 százalékos az idén. A nyugdíjemeléssel együtt, azzal azonos mértékben nőnek a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások. A több mint félmillió jogosultat érintő intézkedés 13 milliárd forint többlet- kiadással jár az idén. Emelkednek az 1998. január 1-jét megelőző rendelkezések alapján juttatott mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékok, valamint nő a szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka. A nyugdíjfolyósító adatai szerint a jelenlegi kormányzati ciklusban a nyugdíjak vásárló- értéke átlagosan 15,9 százalékkal emelkedik. ________ _________ EUROPRESS N em jönnek a munkások
