Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-02 / 1. szám

SALGÓTARJÁN PÁSZTÓ 2002. JANUÁR 2., SZERDA BALASSAGYARMAT MEGYE KÖRKÉP Nem azért van a hivatal, hogy legyen hol levenni a kalapot Karancslapujtőn szolgáltató önkormányzat működik Év végi zsaruszórakozás Bátonyterenyén A véleményt alkotók döntő többsége elismeréssel szól a karancslapujtői önkormány­zat, képviselő-testület munkájáról. Az eredményeket, sikereket lehet irigyelni, ám a vele járó megfeszített, felelősségteljes munkát már kevésbé. A karancslapujtői ön- kormányzatnál a közösség szolgálatát tartják az alapvető feladatnak. Erről beszélge­tünk Morgenstern Ferenc polgármesterrel. NEHÉZ INDULÁS, KEDVEZŐ FOLYTATÁS- Milyen érzéssel hagyja maga mögött az idd esztendőt?- Nem önteltséggel, hanem jó érzéssel, elége­dettséggel gondolok erre az esztendőre. A koráb­binál jóval nehezebb feltételek, körülmények között indítottuk a 2001-es esztendőt, de később szerencsére kedvező irányba fordultak az ese­mények. Elsődleges célkitűzésünket, az intéz­mények működési színvonalának megőrzését sikerült elérnünk, sőt javítanunk is.- Konkrétan mire gondol?- Nem csökkent az iskolai létszám, megkezd­ték a művészeti oktatást, beindult a felnőtt gim­náziumi képzés. Az óvoda továbbra is három csoporttal működik, a gyermeklétszám itt sem csökkent. A község háziorvosi ellátása (4 falu számára) 50 százalékban vállalkozásban, 50 százalékban önkormányzati finanszírozásban történik. A háziorvosok, fogorvosok munkájára több éve nem érkezett panasz. A közel három­ezer főt számláló községünkben folyamatosan foglalkoztatunk pályakezdőket a polgármesteri hivatalban, ahol gyakorlati tapasztalatokat sze­reznek. Megtanulják, nem azért van a hivatal, hogy legyen hol levenni a kalapot, hanem azért, hogy jó emberi kapcsolatokra épülő szolgálta­tást kapjanak a hozzánk forduló állampolgárok.- A község képviselő-testületének és önnek is az egyik erőssége az állampolgárok javát szolgá­ló fejlesztések feltételinek megteremtése. E tekin­tetben mit hozott az idei esztendő?- A nagy beruházások már elkészültek. Jelen­legi és távlati célkitűzéseinkben az úthálózat fej­lesztése, járda építése, közterek felújítása szere­pel. Pályázati támogatásokkal a vártnál jobb eredményeket értünk el. Karancslapujtő és Kotroczópuszta között elkészült másfél kilomé­ter hosszú összekötőút. A falu központjában 500 méternyi járdát sikerült megépítenünk, egy kilo­méter hosszban több utcát leaszfaltoz­tunk. A községháza előtt parkot létesítet­tünk, mindkét olda­lon buszöblöt alakí­tottunk ki buszváró­val. Az orvosi rende­lő előtti parkoló is már kilencven száza­lékban kész. A köz­munkások felújítot­ták a művelődési ház külső homlokzatát. Saját gyártású lapok­ból 200 méteren új járdát építettünk, ezeken a helyeken a lakosság­nak nem kell már sárban járnia. SOKIRÁNYÚ TÁMOGATÁSSAL- A központtól távolabb eső területek mostoha- gyerekek voltak?- Nem, erről szó sincs. Itt elindítottuk az útfel­újításokat és 2002-es terveinkben is szerepelnek ilyen jellegű munkálatok. Be kell látnunk azon­ban, hogy egyszerre nem tudunk minden lakos­sági igénynek eleget tenni. Az átutazók, az idei látogatók a falu központja alapján formálnak vé­leményt az itt élők igényességéről, munkájáról.- Mire emlékszik még szívesen?- Jó irányban halad a civil szervezetek mun­kája, gondolok itt a Karancslapujtőért és a Karancslapujtő Sportjáért Alapítványra. Jelentős szerepet vállalnak, a falu arculatának formálásá­ban. Elért sikereik önmagukért beszélnek. Ered­ményesen dolgozik községünkben a helyi Vö­röskereszt, és mindig számíthatunk az iskolára és a tantestület munkájára is. A község fejlődése, Morgenstern Ferenc polgármester a lakosság jobb kiszolgálása érdekében sokat tet­tek a polgármesteri hivatal nagy hivatástudattal, hozzáértéssel, ügyféltisztelettel tevékenykedő dolgozói is.- Milyennek Ítéli meg a testület, a polgármes­tert támogató hátteret, a támogatottságot?- Ha más községekben tevékenykedő polgár- mesterek és képviselő-testületek olyan támoga­tottságot tudhatnak maguk mögött, mint mi, ak­kor könnyű a dolguk. Képviselő-testületük, a hi­vatal és a lakosság közötti kapcsolatot jónak tart­ja, ez pedig feltétele a közös célok elérésének és a feladatok eredményes végrehajtásának.- Zavarja az esetleges más, eltérő vélemény?- Ha olyan, akkor magamévá tudom tenni, ha nem, vitatkozom. Ilyesmire ritkán kerül sor. JÓ VISSZAGONDOLNI- Tudjuk, komi még a jövő évi konkrét elkép­zelésekről érdeklődni, mégis megkérdezzük, hogy az eddig kialakított koncepció milyen terü­leteket ölel fel?- Továbbra is elsődleges feladatunk az intéz­mények jó színvonalú működésének biztosítá­sa. Az útépítéseket, felújításokat pályázati támo­gatással tovább kívánjuk folytatni. A falu fejlesz­tése érdekében a jövőben is részt veszünk a köz­munka programban. Ennek keretében szeret­nénk a jelenleg 280 fő önkormányzati ellátás­ban részesülő munkanélküli közül minél többet foglalkoztatni.- Már a harmadik ciklusban látja el a község első emberekém a lakosság szolgálatát. Ön sze­rvát melyik ciklus vök a legnehezebb?- Mind a három ciklusban eredményes mun­kára törekedtünk. Jó visszagondolni az elért eredményekre, a sikerekre. A problémák, a gon­dok pedig természetes velejárói a munkánknak. Jelenleg is az állampolgárok bizalma, igénye ösztönöz bennünket arra, hogy rászolgáljunk to­vábbi támogatásukra, és hogy a nekik tett ígére­tekből minél többet megvalósítsunk. Végezetül megköszönöm a község lakóinak támogatását, és mindenkinek sikerekben gazdag, boldog új évet kívánok! v.k. Kiváló hangulatú játék, rengeteg jóízű humor, sok­sok tréfa, móka - ez jelle­mezte az óév utolsó szom­batját a szolgálaton kívüli bátonyterenyei rendőrök vidám körében. Voltakép­pen nem történt egyéb, már évek óta ilyenkor, mint a kapitányság állományának közösségi év végi mulatsá­gát rendezték meg. Erre az önfeledt kikapcsolódásra egész évben készülnek a bátonyterenyei zsaruk és természetesen igyekeznek megteremteni rá az anyagi lehetőségeket is. Az üyen szívet-lelket melen­gető év végi rendezvény, sokáig emlékezetes szórakozás legelő­ször is közös sportolással veszi kezdetét. A kapitányság köz- rendvédelmi, igazgatásrendé­szeti és bűnügyi részlegének beosztottai több sportágban is összemérik erejüket és ügyes­ségüket. Természetesen a leg­kedveltebb ezek közül a kispá­lyás labdarúgás, de nagyon sze­retnek tekézni és asztaliteni­szezni is. Ebédidőre befejeződ­nek a versenyek és a kiadós ebédet követően minden részt­vevő átadja magát a szellemi versengés izgalmainak. A több fordulóból álló ver­senyben nemcsak az argó nyelv - a rendőrök körében kö­telezően is illik ismerni - kifeje­zéseit kellett megfejteni, ha­nem bizonyítaniuk kellett a kü­lönböző társastáncok kellő is­meretét is. A csapatok szlalo­moztak égő gyertyával - a láng nem hunyhatott ki - banánt kellett késsel, villával meghá­mozni és megenni. Szóval volt minden, amin meglehetősen nagyokat lehetett kacagni, és persze izgulni, hogy melyik csapaté lesz az elsőség. Nos, ez is hamarosan kide­rült. Az idén az elsőséget a köz- rendvédelmi osztály dolgozói nyerték meg, amit méltán fer­geteges tapssal ünnepeltek. A második helyezést az igazga­tásrendészetiek csípték el, s a bűnügyi osztálynak „csak” a tisztes harmadik hely maradt. A díjak átvételét követően tovább szólt a mindenkit fel­pezsdítő kiváló zene, majd kö­vetkezett a nem kevésbé kiváló disznótoros vacsora és a tánc, amelyben már kevésbé számí­tott a stílus, érvényesülhetett a fő szempont, a jótékony ellazu­lás. Mindehhez hozzá illik tenni, hogy ezeknek az év végi játé­koknak, mókázásnak avatott atyamestere éppen Juhász Ist­ván alezredes, a kapitányság vezetője. Nemcsak azért, mert kultúros vénával rendelkezik és ragyogó szervező, hanem fő résztvevője, vezetője is a játé­koknak. S mielőtt még bárki is arra gondolna, hogy ezek a já­tékos, jó humorú rendőrlá­nyok, rendőrfiúk év közben is ilyen lezserek, nos számos eset bizonyítja ennek az ellenkező­jét. S ahogyan hallani, a bátonyterenyei rendőrkapi­tányság éves eredményei igen­csak elismerésre méltóak. ■ Reform, reform hátán: új érettségi követelményrendszer a láthatáron „Az ismeretátadástól a képességfejlesztés irányába kell elmozdulnunk” Egy magyar pedagógus szerintem már nem is érezné jól magát a bőrében permanens oktatási reformok nélkül. Néhány évvel ezelőtt került beveze­tésre a Nemzeti Alaptanterv (NAT), a közelmúltban a kerettanterv, s hama­rosan új érettségi vizsga- és követelményrendszer teszi próbára pedagógu­saink innovációs készségét. Hogy miért is van szükség egy újabb reformra, melyek ennek főbb vonásai, mire számíthat tanár és diák, arról egy illeté­kes szakemberrel, Vinkóné Kovács Máriával, a salgótarjáni Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium magyar nyelv és irodalom sza­kos tanárával, megyei középiskolai szaktanácsadóval beszélgettünk.- Ön mintegy három évtizede praktizál a pedagógus pályán, hosszú évek óta gya­korló érettségi elnök is. Megosztaná olva­sóinkkal az utóbbi éve érettségi vizsgáin szerzett tapasztalatait?- Bár a középiskolákban beiratkozott kilencedik osztályos tanulók száma már évek óta nem növekszik, az érettségi vizsgát tett diákoké viszont látványosan emelkedik. Azt mondhatom, majd mindegyik középiskolai tanuló érettségi vizsgát tesz. Ugyanakkor azonban - ta­pasztalataim szerint - nem nő az érettsé­gizők számával arányosan az érettségi vizsgák elismertsége, presztízse. Az új érettségi követelményrendszer - és én most elsősorban az állandó érettségi tan­tárgyat jelentő magyar nyelv és iroda­lomról beszélek - azt a reményt kelti, hogy lesz annyira nívós és rangos, hogy például legalább magyarból kiváltja majd a felsőoktatási felvételi vizsgát is, amely­hez természetesen a jogszabályi feltétele­ket is meg kell teremteni. A KOR KIHÍVÁSAI- Milyen főbb követelményeknek kell megfelelnie az új érettségi vizsgamodell- nek?- Mindenekelőtt a kor kihívásainak. Az ismeretátadástól a képességfejlesztés irá­nyába kell elmozdulnunk. Olyan készsé­geket kell kifejlesztenünk a tanulókban, amelyeket az élet számos területén fel­használhatnak. Gondolok itt például a problémamegoldó- és vitakészségre, a kommunikációs képességekre vagy a leg­fontosabb információk kiválasztásának elsajátítására.- Hol tartanak az új érettségi szabály­zat kidolgozásának munkálatai, mikorra várható a jogszabályok és dokumentu­mok megjelenése?- Az érettségiről szóló, 1997-ben meg­jelent - ma is hatályos - kormányrendelet az egységes (a gimnáziumban és a szak- középiskolában azonos), és kétszintű (tantárgyanként választható a közép vagy emelt szint, mely utóbbit a felsőoktatás felvételiként is elfogadná) vizsgarendsze­rét vezette be. Noha ez az érettségi vizs­gamódén egészében beváltani látszik a hozzáfűzött reményeket, a korszerűsítés­re irányuló műhelymunkák az első ta­pasztalatok megszerzése után mindjárt megkezdődtek. A tavaly életbelépett ke­rettanterv - amely már nem 16, hanem 18 éves korig határozza meg a tananyagot, s amelyhez hozzá kellett igazítani a frissen elkészült részletes vizsgakövetelménye­ket - megnehezítette ugyan, de egyben fel is gyorsította az érettségi vizsgakövetel­mények átdolgozására, korszerűsítésére irányuló munkákat. Végül is a megelőző és közbenső munkafázisokra - mint pél­dául a szakmai és társadalmi egyezteté­sek - itt nem kitérve, ez év szeptember végén a középiskolák megkapták az új érettségi teljes dokumentumtervezetét. Ebben benne van a vizsgaleírás, a köve­telményrendszer és néhány mintafeladat. ELŐSZÖR 2005-BEN- Akkor most hogyan tpvább, mi a vár­ható menetrend?- A végső változatnak rövidesen el kell készülnie, és 2002 tavaszán várha­tóan megjelenik a miniszteri rendelet, amely tartalmazza az új érettségivel kap­csolatos vizsga- és követelményrend­szert. A rendelet tehát már jövőre életbe lép, de először csak 2005-ben kerül alkal­mazásra, azaz ekkor érettségiznek a je­lenleg 9. évfolyamos diákok az új rend­szer szerint.- Aki gyorsan ad, kétszer ad: ismertet­né az új rendszer lényegesebb jegyeit, jel­lemző vonásait?- Magyar nyelv és irodalomból minden középiskolás tanulónak érettségiznie kell a jövőben is. Ugyanakkor a reform min­den tantárgyat érint: az eddiginél például nagyobb választási lehetőségük lesz a di­ákoknak, érettségizhetnek etika, dráma, média vagy éppen mozgóképkultúra tan­tárgyból is. Az érettségi továbbra is állami vizsga lesz, állami bizonyítvánnyal. Egy­séges lesz: a gimnáziumban és a szakkö­zépiskolában is azonos, továbbá kétszin­tű: közép és emelt szintű. EMELT SZINTŰ VIZSGATÉTELEK- Milyen kapcsolatban vannak a vizs­gakövetelmények az iskolai tananyaggal, hiszen ez a felkészítés és a felkészülés szempontjából, tanár és diák aspektusá­ból is nagyon lényeges.- A középszintű érettségi követelmé­nye nem haladhatja meg a kerettantervi követelményeket, viszont az emelt szintű vizsgatételek nincsenek szoros kapcsolat­ban a tananyaggal. A magyar érettségi tantárgyi vizsgának két nagy egysége van: ismeretek a nyelvről és ismeretek az irodalomról. Az előbbiben a szövegtan és a retorika alapelemei jelennek meg első­sorban. Az új érettségiben tehát legitim lesz az a nyelvszemlélet, amelynek alapja a szöveg, a nyelvhasználat társadalmi be­ágyazottsága, a retorika. Az irodalmi követelmények szerzőkre és műveikre, ületve értelmezési szintekre épülnek. Hat életmű kap prioritást: Pető­fi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi és Jó­zsef Attila élete, munkássága. Ehhez jön még egy XIX. és egy XX. századi magyar regény és a nagy „magányos művek”, mint például Az ember tragédiája vagy a Bánk Bán. A világirodalomban pedig az antikvitás, a klasszikus görög-római iro­dalom és a Biblia lesz az alap.- Milyen szerepet kapnak az irodalom határterületei?- Ezek között a film, a tömegkultúra, az ifjúsági irodalom, a képregény és a dal­szöveg is szerepelni fog. Tehát az elmon­dottak képezik az új érettségi magyar tan­tárgyának követelményrendszerét. Egy egy kellőképpen rugalmas struktúra, egy olyan kultúra, amelyben bármely szerző és mű megközelíthető műfaji, tematikus és stílustörténeti szempontból is. KÖZÉPSZINT- Úgy tudjuk, megmarad viszont az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes rend­szere. Meg tudja ezt erősíteni?- Igen, hiszen ez minden európai or­szágban így van lényegében. Ez egyben azt is jelenti, hogy társadalmi érték, ha egy diák az anyanyelvén írásban és szó­ban is otthonosan „mozog”, jól kommu­nikál. Ugyanakkor az írásbeli és szóbeli vizsgateljesítmények összeadódnak az értékelés során. A tanuló végül egy ér­demjegyet kap magyarból, tehát nyelvből és irodalomból a teljesítmények kompen­zálhatják egymást.- Miben, mennyiben különbözik a kö­zép- és emelt szintű vizsga egymástól? Ez is fontos lehet elsősorban a diák számára?- A középszint „fókuszáló” jellegű: a szövegértést és a szövegalkotást állítja a középpontba. A fogalmazási feladatok­nál a diák választhat, illetve arra „fóku­szálhat” ami neki jobban megy. A szóbe­li vizsga sem kívánja meg a négyéves anyag áttekintését, a feladathelyzetek jó megoldását tűzi ki célul és ismeri el. Az emelt szintű vizsga enciklopédikus jelle­gű, azt feltételezi, hogy a diák képes át­tekinteni a tanult anyagot, azt tudja, amit megszerzett az iskolában vagy más forrásból. A középszintű vizsga belső vizsga, a diák szaktanára állítja össze a tételsort, ő javít és értékel is. Az emelt szintű vizsga külső vizsga, valamely vizsgaközpontban kerül sorra. A téma­körök, illetve a tételek központilag ké­szülnek, egy adott időponttól nyilváno­sak, a szóbeli vizsga pedig kb. 30 percig tart tantárgyanként. FOLYAMATOS FELKÉSZÜLÉS- Mire számíthat és készülhet még az a most 9. évfolyamos diák, aki 2005-ben már az új vizsgarend szerint érettségizik?- Tehát amint szó volt róla, írásbeli és szóbeli vizsgát kell majd tennie. Az előb­bi mindkét szinten központi feladatsor megoldásából áll, és két részből tevődik össze. Mindkét szinten van szövegalkotá­si - fogalmazási - feladat, amely közép­szinten szövegértési feladattal, emelt szinten pedig egy nyelvi és irodalmi mű­veltségi feladatsort kell megoldaniuk az érettségizőknek. A feladatok megoldásához szükség szerint szöveggyűjteményt és magyar he­lyesírási szabályzatot is használhatnak a tanulók. Az íráskép minősége viszont a megnövelt pontértékben jelenik meg, az olvashatatlan írás kizáró ok is lehet. Nem lesz tévés és rádiós tételhirdetés, a diákok az írásbeli reggelén kapott feladatokból dolgozhatnak.- Összességében hogyan ítéli meg az új érettségi követelményrendszert a tanár és a diák szempontjából?- Ismerve a középiskolás tanulók nagy részsének teljesítményét, képességeit és „mondanivalójuk mennyiségét” egy-egy témakörben, a szakközépiskolában - de még a gimnáziumban is - nehéznek tar­tom a középszintű írásbeli vizsga eseté­ben a szövegbázisú érvelés feladatait, és azt, hogy mindezt 4-5 oldalnyi terjede­lemben kell kifejteniük a tanulóknak. Az erre való folyamatos felkészítés nagy munkát és felelősséget igényel majd a ta­nártól és szorgalmas, odaadó tanulást a diáktól. Ezt a közös munkát mielőbb ér­demes elkezdeni!- Köszönöm a beszélgetést. BARÁTHI OTTÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom