Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)
2001-12-15 / 291. szám
2001. DECEMBER 15., SZOMBAT Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal M 01 A I K Millenniumi históriák Szörényi Levente olvasmányai « Ml Aj MÁRIA TERÉZIA Mária Terézia (1740-1780) korlátlan hatalommal uralkodott. Elismerte ugyan, hogy trónjának megmentését a magyaroknak köszönhette, de az 1751-es országMáría Terézia a tanszéken ■ gyűlésről bosszúsan távozott, mert ott nem szavazták meg a háborúihoz szükséges hadiadókat, tizenhárom évig nem is hívott össze országgyűlést. Rendeletekkel kormányzott, néhány üdvös újítást azonban megvalósított. Ürményi József az ő utasítására elkészítette a korszakos jelentőségű tantervet (Ratio Educationis), a városokban gimnáziumokat alapított, a nagyszombati egyetemet áthelyezte Budára és kiegészítette azt az orvosi karral. Nagy gondot fordított a papnevelésre is. Országgyűlés nélkül fogott hozzá a jobbágyság sorsának javításához, kiadta az úrbéri rendeletet, amely szabályozta a jobbágyság összes kötelezettségeit az állammal és a földesurával szemben. Visszaadta nekik a szabad költözködés jogát, az úriszékek a királyi biztosok felügyelete alá kerültek, ami végetvetett a földesurak és a vármegyék esetleges önkényének. Megalapította a magyar királyi testőrséget, minden idők legfényesebb lovasgárdáját. Palotájuk Bécsben Fischer von Erlach alkotása. Nevéhez fűződik még a Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskola megalapítása is. Lényegében sokat fejlődött az ország agrárkultúrája is, pld. ebben az időszakban kezdődtek meg a mocsárlecsapolások is. Nagy erények nagy hibákkal ölelkeztek a királynőben. A legnagyobb hibája az volt, hogy nem tudott a magyar lélek mélyére pillantani: az osztrákéval egyforma ruhát szabott a magyar emberre. Németté akarta tenni a magyar voltára büszke magyart. Hatalmas szobra a bécsi Ringet díszíti: a királynő trónszéken ül, alatta apró figurák: Kaunitz kancellár, Hadik András generális, Berlin megsarcolója, Nádasdy Ferenc hadvezér, Pray György történetíró, de itt látható Gluck, Haydn és a gyermek Mozart szobra is. A KIRÁLYNŐ HÁBORÚI Mária Terézia hatalomátvételét követően a Habsburgok régi ellenségei azonnal feltámadták és fegyvert ragadtak: így Franciaország, Károly Albert bajor választófejedelem, II. Frigyes porosz király. Valamennyien területi követelésekkel álltak elő. Egyszer csak azt vette észre Mária Terézia, hogy a fél Európa ellene támadt. Ellene indul a következő két háborúsorozat: Az osztrák örökösödési háború (1741-1748), melyet Franciaország, Bajorország, Szászország, Spanyolország és Szardínia indított Ausztria ellen, hogy megszerezze a Habsburg-tartományok egy részét. Kétségbeesésében hívta össze a királynő 1741. júniusában azt az országgyűlést, amelyen a magyar rendek megmentették uralmát, állítólag itt hangzott el a főurak részéről a „Vitám et sanguinem” felkiáltás: („Életünket és vérünket a királynőért”!) Elvállalták 60 ezer főnyi jobbágyból álló hadsereg felállítását. Változó kimenetelű harcok után ezt a háborút az aacheni béke zárta le (1748). Sziléziát Poroszország kapta meg, de a többi tartomány Ausztria kezén maradt. Parma és Piacenza a spanyol infánsnak jutott, Lombardia egy része elveszett. A hétéves háború (1756-1763) során Anglia és Poroszország támadt Ausztriára és szövetségeseire. Ez méreteire már az első világháborúra emlékeztető küzdelem volt, mely a hubertusburgi békével (1763) ért véget: Szilézia most már véglegesen elveszett. Kolinnál 1757. június 18-án II. Frigyes porosz királyon aratott győzelem emlékére (Dann, Manstein, Tresckov, Hülsen, Zieten, Nádasdy csapatvezérek) két nappal később, 20-án megalapította a királynő a Mária Terézia- rendet. Hogy kedvezzen a nemzet hiúságának, felvette a már feledésbe ment „apostoli királyi” címet is. BÉRŰN MEGSARCOLÁSA A hétéves háború legnagyobb győzelmének emlegeti a hadtörténelem a sorozatunkban is már említett II. Frigyes porosz király hadserege fölött 1757. június 18- án aratott kolini győzelmet. Ennek következtében fedezetlenül maradt a porosz székváros. Ezért Lotharingiai Károly megbízta Hadik András tábornokot Berlin megrohanási tervének kidolgozásával. A vállalkozási tervét 1757. október 3-án a bécsi államtanács is jóváhagyta. Hadik 3460 gyalogos katonával, közte a gróf Gyulai Sámuel vezette Gyulai-gyalogezred egyik zászlóaljával és 800 huszárral különítményt szervezett. A huszárok között volt gróf Gvadányi József kapitány is, a későbbi híres író, aki 1789-ben a török háború kapcsán felidézte e nagyszerű haditett emlékét. Hadik különítménye 12 nap alatt több mint 300 kilométeres menetet hajtott végre, mélyen az ellenség hátában, és 1757. október 16-án egy vasárnapi napon megvalósította a rajtaütést, bizonyítékául annak, hogy megfelelő ösz- szetételű, körültekintéssel kiválasztott katonákból álló csapat messze az ellenség hátországában is eredményesen működhet. Ezen az egy napon a Hadik-külö- nítmény berontott Berlinbe, alaposan megsarcolta a várost, majd a következő napon - innen visszavonulóban - Storkowig ismét 50 kilométert tett meg. Hadik András arcképe Berlin megsarcolása ideién _________________________! B erlin megsarcolása a magyar hadtörténelem dicső fegyverténye, amiért november 10-én Hadik Andrást altábomaggyá léptették elő. 1759-ben lovassági tábornok, 1774-ben tábornagy, és 1774. július 22-én, 64 évesen az udvari haditanács elnöke lett, az első magyar tábornok, aki ezt a tisztséget megkapta és egészen haláláig, 1790-ig viselte. K. A. Történelmi darabjaihoz nagyrészt a saját könyvespolcáról vette le a forrásmunkákat, de mint olyan sokan, ő is szerette Rejtő JenőL Verset inkább hallgatni szeret, de Shakespeare-t szívesen olvas. Szörényi Levente is ollóval olvassa az újságot ami megtetszik neki, kivágja, és elteszi. Ha éppen egy könyvről szól a cikk, hát abba...- Ahogyan évtizedek óta ismeri az ember munkásságát, a zeneszerzői tevékenységé, tulajdonképpen nem is volna szabad megkérdezni, hogy szeret-e olvasni, mert hát annyi sok zenemű meg sem született volna, ha nem szeretne.- Valóban nem lehet bizonyos dolgokat háttértanulmány nélkül elvégezni, mindazonáltal én nem vagyok egy klasszikus olvasó. Olvasni általában szépirodalmat szoktak, a többi az nem számít - állítólag - olvasásnak. Én fiatal koromban hajnalig olvastam. Természetesen Vemétől kezdve, aztán mindenféle szépirodalmat és Rejtő Jenőt, amit egyébként a mai fiataloknak is melegen ajánlanék. A fiam polcán ott van a Rejtő teljes sorozat, én vettem neki ajándékba. Hogy nem olvassa, arról én nem tehetek.- Pedig tudjuk, hogy sokat veszít vele.- Sokat... Rengeteg könyvem van a polcon, büszke vagyok arra, hogy ezeknek a könyveknek a nagy részét - amelyekből én például az „Attila, Isten kardja” című darabot írtam - a saját polcomról emeltem le. Valamikor, még annak idején, talán még az Illés-korszakban vettem ezeket. Jó érzés volt, fölnyúlni a könyvespolcra és azt mondani, hogy ez nekem megvan.- Tehát akkor gyűjtötte mostanra.- így van. Nem azért tettem a polcra, mert én terveztem azt valaha is, akkor még pláne nem, hanem azért, mert egy általános érdeklődés nyilván bennem volt a téma iránt, a magyar őstörténet iránt. A 60-as években egyébként nagyon sok érdekes könyv jelent meg, annak ellenére, hogy cenzúra is volt és magam meglepődöm, hogy kik adtak ki milyen könyveket. Én például nagy kivágós és el- tevős vagyok, például adott esetben a speciális cikkeket berakom abba a könyvbe, ami a polcomon van. Ez lehet, hogy egy ilyen polgári szokás, nem tudom, de például nagyon érdekes volt számomra, mikor apám könyvespolcáról levettem egy könyvet és egy újságcikkecske fapult benne - a név nem érdekes, később parlamenti képviselő volt az első cildusban. Ő írt egy ledorongoló kritikát a könyvről.- Vannak kedvenc írói, akiket szívesen olvas ?- Természetesen Shakespeare-t, azért a nagy klasszikusok eljutottak hozzám is.- Mióta borosgazda, vagy szőlősgazda lett, azóta olvas szakirodalmai, mondjuk mezőgazdasági szakirodalmat?- Igen. Könyvből kezdett el borászkodni?- Igen, meg hát azért a szomszédok tapasztalatai, mert azért az sokkal gyorsabb, mint a könyv.- Olvas-e minden nap?- Biztos, hogy minden nap olvasok.- Verseket szeret-e olvasni?- Nem nagyon, azokat inkább hallgatni szeretem. Akár egy Petőfi, vagy Arany, vagy akár egy modem költőnek a versét én akkor szeretem igazán, amikor azt nekem értelmezik, szóval előadják. Nem azért, mintha én nem tudnám értelmezni, csak akkor túl magányos az ember azzal a költeménnyel és én szeretek közönség lenni, de erre ritkán van sajnos lehetősége _________________LA, J Ó MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Egyest kaptam matekból, ezért kértem a rendőri védelmet. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Sirkó Béla Salgótarján, Rákóczi u. 30. sz. Mai rejtvényünk megfejtését december 20-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. L újság... NEGYVEN EVE Az idei tavaszon megyénk földterületének döntő többségén termelőszövetkezetek alakultak. A föld tulajdonjoga azonban a termelőszövetkezetekbe belépett dolgozó parasztoké maradt, amelyért minden esztendőben földjáradék illeti meg őket. Nógrádi Népújság, 1961. december 13., 1. o. Nagyszerű eredmények születtek a társadalmi munka szervezésében Tolmácson. Itt új iskola készítésébe kapcsolódtak be a község lakói. December végéig mintegy 60 ezer forintot érő társadalmi munkával segítették elő a kulturális létesítmény mielőbbi elkészítését. Nógrádi Népújság, 1961. december 13., 4. o. _____________________________ HARMINC ÉVE___________________________________ E lőtérbe került a Karancskeszi Építőipari Ktsz-nél a lakás- és építőipari karbantartó munka. Ez egyrészt a kormányprogramnak, másrészt a jelentkező igényeknek is megfelel. Az építőipari kapacitást időben lekötötték és dicséretükre válik, hogy szerződött munkáikat néhány nap alatt már be is fejezik. Nógrád, 1971. december 10., 3. o. Szerzői estet tartott Egerben az Unesco Fiak-klubban december 9-én Hann Ferenc, Salgótarjánban élő fiatal költő. Elkísérték a patinás városba ifjú képzőművészek és barátai. A megyei művelődési központban Kiss Sándor novellista, lapunk munkatársa nyitotta meg az estet a főiskolásokból, fiatal alkotókból álló népes közönség előtt. Nógrád, 1971. december 11., 4. o. HÚSZ ÉVE Mátrakeresztes községben négy tanácstagi körzet van és két-két körzet összevontan tartotta meg a szokásos év végi tanácstagi beszámolót az elmúlt napokban. Király István tanácstag tájékoztatta a választókat a végzett munkáról. Kedvezően értékelte a lakosság 1981-ben végzett társadalmi tevékenységét. Nógrád, 1981. december 10., 5. o. Körzetesítés miatt árván maradt az Alsótoldi Általános Iskola. A tanács kétmillió-kétszázezer forintos költséggel az épületet óvoda céljaira alakítatta át. A Salgótarjáni Síküveggyár - a lakossági segítséghez csatlakozva - ingyen kifestette és beüvegezte az új óvodát, ahová egyelőre egy gyermekcsoport jár. Nógrád, 1981. december 11, 8. o. ______________________________________TÍZ ÉVE_______________________________________ F iniséhez érkezik a kárpótlások iránti kérelmek benyújtása: a határidő december 16-án lejár. Ötödikéig összesen 447 ezer igénybejelentés érkezett 1 millió 600 ezer vagyontárgy iránt. A legtöbb igénylő Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből érkezett. Nógrád megyében a föld iránti kárpótlási igény elmarad az alföldi megyéktől, mindösszesen 1700 ilyen igényt jelentettek be. Új Nógrád, 1991. december 10., 1. o. A balassagyarmati honismereti kör karácsonyi ünnepi összejövetelét tartja meg december 16-án, hétfőn a helytörténeti gyűjtemény épületében. A rendezvényen a Szent Felicián kórus és Kotoráné Bélák Rózsa szlovákiai versmondó működik közre. Ugyanitt a helyi alkotók műveiből rendezett vásár december 18-án zárul. új Nógrád, 1991. december 14., 3. o. ÖSSZEÁLLÍTOTTA. BÓDI GYÖRGYNÉ DR.
