Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-11 / 287. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2001. DECEMBER 11.,KEDD G A Z D A S Á G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. december 10.) Borsodchem 4 815 Ft ff Egis 11200 Ft ö Matáv 910 Ft ö Mól 5 315 Ft ü OP 16420 Ft Ú Richter 15155 Ft TVK 3 240 Ft ff Zalakerámia 1700 Ft ti BUX: 7281,28-0t43% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 403,33 Cseh korona 7,61 Euró 250,61 Német márka 128,13 Osztrák Schilling 18,21 Lengyel zloty 68,90 Svájci frank 169,57 Szlovák korona 5,78 USA-dollár _________281,52 K amatcsökkentés A Magyar Nemzeti Bank a vá­rakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, vagyis 10,25 szá­zalékról 9,75 százalékra csök­kenti mától, azaz keddtől a jegybanki alapkamatot - tá­jékoztatott a központi bank a Monetáris Tanács ülését kö­vetően. A nagyok rosszabbra számítanak A VOSZ a vállalati terhek mérsékléséért lobbizik A jegybank várakozásaival ellentétben a hazai vállalkozások magasabb inflációval számol­nak az idei esztendőre. Míg ebben az évben még csak néhány tizedesnyi az eltérés, jövőre már 4 százaléknyi az eltérés a monetáris és a reálgazdaság várakozásai között. Budapest Jegybanki prognózis szerint decemberben 7,5 százalékos infláció várható, míg az egész évet tekintve 9,3 százalék lesz a drágulás mértéke. A GKI Gazdaságkutató Rt. friss felmérése sze­rint a gazdálkodószféra szereplői ennél valamivel borúlátóbbak. Szeptember 11-ét, az amerikai ter­rortámadást követően kiküldött kérdőívek tanú­sága szerint a hazai vállalatok idén 9,7 százalékos inflációval számolnak. A nemzetközi eseménye­ket, illetve a világ gazdaságát jellemző recessziót tekintve nem meglepő, hogy most az exportban érdekelt nagyobb magyar cégek lényegesen ked­vezőtlenebbnek látják jelenlegi helyzetüket, illet­ve a közeljövő üzleti potenciáljait, mint a főként a hazai piacon érdekelt kisebb vállalkozások. Meglepő különbség mutatkozik viszont a reál- gazdaság és a Magyar Nemzeti Bank jövő évi inf­lációs várakozásaiban. Míg utóbbi éves átlagban 4,5-5,4 százalék közé, a gazdálkodók 8,4 száza­lék körül várják a pénz romlásának mértékét. A vállalati prognózis szerint a magyar cégek a brut­tó össztermelés növekedésének lassulásával, +2-3 százalékos bővüléssel számolnak, a koráb­bi években húzó szerepet betöltő export mind­össze 6-7 százalékos gyarapodását jelzik előre. A gazdasági elemzők szerint a leginkább figye­lemre méltó adat, hogy a gazdálkodók tervezett beruházásai összességében nem. bővülnek, stag­nálást mutatnak. Ez a tény leginkább a későbbi évek gazdasági fejlődését érintheti roppant érzé­kenyen, ugyanis a beruházások lassulásával a gazdasági növekedés veszítheti el eddig jól mű­ködő motorját. A felmérés tanúsága szerint a hazai nagyválla­latok inkább a foglalkoztatottak létszámának csökkenésére számítanak, ezzel szemben a ki­sebb cégek csekély mértékű bővüléssel számol­nak. A várható negatív folyamat megállítása érdekében a Vállalkozók Országos Szövetsége kampány indítását tervezi, amelyben kezdemé­nyezi a nagyobb cégek fokozott bevonását a Szé- chenyi-terv pályázataiba, illetve a minimálbér­emelés és a forint-sávszélesítés terheinek haté­konyabb kompenzálását. KASZÁS E. Az export húzza a gazdaságot Budapest Magyarország már most al­kalmas arra, hogy megfelel­jen a Európai Unión belüli piaci verseny kihívásainak - reagált Varga Mihály pénz­ügyminiszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) teg­napi közgyűlésén az Európai Bizottság 2001. évi ország­jelentésére. A pénzügyminiszter szerint egy­re több vállalkozás válik export­képessé, és jövőre a kivitel akár 10-11 százalékkal is növekedhet az ideihez képest. Varga Mihály FŐBB MUTATÓSZÁMOK 1999-2002 Megnevezés 1999 2000 2001 2002 II. előzetes tény várható prognózis Bruttó hazai termék (GDP) 4,2 5,2 kb.4 kb.4 GDP belföldi felhasználása 4 5,1 ' kb.3 4-4,5 Ebből: lakossági fogyasztás 4,6 4,1 4-4,5 4-4,5 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,9 7 7 5-7 7-8 Külkereskedelmi forgalom Kivitel (áruk és szolgáltatások) 13,1 21,8 9-11 8-10 Behozatal (áruk, szolgáltatások) 12,3 21,1 8-10 8-10 ugyanakkor hangsúlyozta: a ma- lehetőségek feltárására is szük- gyar gazdaságnak is szembe kell ség van. Erre jó esélyt teremt a néznie a külső kereslet csők- Széchenyi-terv, amelyet környe- kenésével. zetvédelmi, illetve mezőgazda­Széles Gábor, az MGYOSZ el- sági témákkal is érdemes lenne nöke szerint az export vezérelte kiegészíteni, gazdaságpolitika mellett a belső ________________________(hepi K isebb a szőlőtermő terület Budapest Magyarországon lényegesen kevesebb szőlő- és gyümölcs- ültetvény van, mint amennyi a földnyilvántartásban szere­pel. így a korábban becsült­nél kisebb kvótákra és támo­gatásokra lehet számítani az európai uniós csatlakozást követően. Az Központi Statisztikai Hivatal összeírása szerint az ingatlan­nyilvántartásban szereplő 135 ezer hektárral szemben 92 ezer 782 hektáron művelnek szőlőt Magyarországop. A termőterület 98 százaléka 500 négyzetméte­res, illetve annál nagyobb ültet­vény. A szőlőterület közel egy- harmada a dél-alföldi, illetve az észak-magyarországi régióban található. A termőterület több mint kétharmadán fehér-, egyne­gyedén vörösbor-, 4 százalékán csemegeszőlőt termelnek. A ter­melők 99,8 százaléka egyéni gaz­dálkodó, illetve gazdaság. A gyümölcsösöknél a nyilván­tartottnál négyezer hektárral ke­vesebbet, azaz 97 ezer 508 hek­tár ültetvényterületet írtak össze a szakemberek. A termőterület negyven százaléka az észak­alföldi régióban található. Az át­lagos gyümölcsösterület nagysá­ga fél hektár. A termőterület 40 százalékán almát, 16 százalékán meggyet, nyolc-nyolc százalékán szüvát, illetve őszibarackot ter­melnek a gazdálkodók. Az összeírás kiterjedt az ültet­vények állapotára és korára is, az ezekre vonatkozó adatokat csak februárban, a végleges adat­közléskor hozza nyilvánosságra a KSH. -uo­SERTESFELVÁSÁRLASI ARAK 49. HÉT (FORINT) I. Országos étösertés-felvásáriási átlagár: 310,84 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 315,41 2. szövetkezeti átlagár: 310,44 3. egyéni vállalkozói átlagár: 293,80 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 319,65 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 320,47 2. szövetkezeti átlagár: 320,21 3. egyéni vállalkozói átlagár: 307,21 111. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 323 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 321 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 319 4. Központ (Budapest, Pest megye): 325 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 312 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 318 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 322 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 399,02; U: 380,56; R: 357,30 O: 334,62, F »: 325,91 V. Nemzetközi hasitottfélsertés-átlagár: 2,78 DM Forás: HÚSCÉH Qm® Van OPEL-®­www.opti.hu Mindent visznek. Ötnek tiok «m teradomte, hogy tegyen mii «Millionte. A nnsAa «ábfci mts 38<Méé8 fcjtegmnwteo tofjadt o* wteseA pedig} egy utmélyeutá fcémtelmét éWs- MiA. Iteoámui **9y#*m, há«om «wíswwsí a 21 Opel * Opel Assistonce • hasxongépjármű-telefonszolgalat • bejelentés nélküli, azonnali hibameg­állapítás • cseregépkocsi 3 árán túli javítás esetén • fogyó-kopá alkatrészek cseréje 24 órán belül. 1069 %m Htom. •wfrte u, 3St * fest Inw 4660 ‘ittMén**'«* <# » Qpt bh» Wk feé. ftm*« 4(m>* *<&&& v*. V Madfc ‘a. % * iNe». & &'$ % Omk % i;. \ ¥&& §#***»> ú*- a Cw*** Cxyeji HdÉaNitfc fe#te**«* W& Itávbmái. iMww* ú* s Op«!: tómtob *Q&é Ö&jtem & Wi. 'K Óédi <rk Csdss Witwen * M. AsbaVan Opel Haszongépjármű-csalód.

Next

/
Oldalképek
Tartalom