Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-11 / 287. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2001. DECEMBER 11., KEDD Lehetne új „Cigánydomb” Salgótarjánban Kovács Bodor Sándor új, egyórás dokumentumfilmje a „Fekete madarak” Az első salgótarjáni romaközösség kialakulását és felbomlá­sát idézte fel, próbálta időrendben nyomon követni archív fel­vételek felhasználásával, az ott élők visszaemlékezésével Ko­vács Bodor Sándor tavaly bemutatott nagy érdeklődést kivál­tó dokumentumfilmje a Cigánydomb. Elkészült a folytatás: a Fekete madarak ősbemutatóját a napokban tartották meg Sal­gótarjánban a Nógrádi Történeti Múzeumban. A fiatal alkotót filmjéről, a Fekete madarak fogadtatásáról kérdeztük. Egy kép a salgótarjáni Cigánydombról, a putrisorok helyén most a pénzügyi és számviteli főiskola épületegyüttese található archív felvétel- Hogyan sikerült az ősbemu­tató?- Telt ház volt a salgótarjáni múzeumban, külön öröm, hogy azok voltak sokan, akikről szól, a városban élő romákról, akiket felnőttként személyes élmény fűz a mai számviteli főiskola környékén, évtizedekkel ezelőtt sorjázó putrik világához, ahol születtek, ahonnan elkerültek, de a mai napig megmaradtak „tarjáni cigánynak”. Sokan vol­tak a film bemutatóján, nem­csak azért mert sok szereplője kíváncsi volt, mi lett a forgatás vége, hanem a viszontlátás sze­mélyes élménye is hajtotta, meg aztán a közreműködő Kályi Chirikli együttest is sokan isme­rik a városban. Ez a roma zenei folklórt bemutató együttes az acélgyár környéki cigányfiata­lok közül verbuválódott. Nehéz körülmények között, de töretlen hittel és kemény elszántsággal dolgoznak. Csak legyen erejük a folytatáshoz, ugyanúgy a város­ban élő cigányságnak a sanyarú- ságból kitörni. Ez segítség nél­kül, magára hagyatottságukban nem lehetséges! Talán erről is szól a film, amelynek címe ma­gában hordozza a reményt az együttes roma nevének magyar változatával: Kályi Chirikli azaz Fekete madarak.- Van-e kapcsolat a két film között?- Ezt szerettem volna elérni, remélhetően a Cigánydombot már látott nézők is így fogják érezni, ha megtekintik a folyta­tást, a Fekete madarakat. Ami­kor az első film elkészült, érez­tem, hogy sok minden kimaradt belőle; ezért felmerült egy újabb folytatás szükségessége: mi tör­tént azokkal a roma családok­kal, akik a Cigánydombról elke­rülve Salgótarján más részein, például a Hősök úti kolóniában, Idegérben, Művésztelepen, Zagyva-rakodón, vagy éppen az Acélgyári úton élnek. Kamerám­mal ezt a világot jártam be, szó­laltattam meg embereket így ké­szült a Fekete madarak. Talán még annyit, hogy a Cigány­dombban inkább idős romák szólalnak meg, addig a folyta­tásban a fiatalon az onnan el­származottak szólalnak meg, akik gyermekként, vagy csak szüleik elmondásából emlékez­hetnek a múltra.- Mire kereste a választ a Fe­kete madarakban?- A Cigánydomb világa fele­más világ volt, hiszen egyrészt mérhetetlen nyomor jellemezte, másrészt olyan roma közösség élt itt, amely őrizte szabadságát, kultúráját. Ahol egymástól 50 méterre festettek olyan művé­szek, mint Balázs János, Oláh Jolán vagy Balogh Balázs And­rás. Arra próbáltam választ ke­resni, hogyan érzik magukat az utódok, a kertes házban, panel­ben vagy még kolóniában élők. Sok vélemény hangzott el, de ta­lán a lényeg: úgy tűnik, hogy a komfortos lakás, tévé és videó sem minden, sokan az egykori közösség védő és megtartó ere­jét hiányolják, s nem ritkán a gyermekkorról az egykori Ci­gánydomb világáról álmodnak. Kemény világ a mostani, szétzi­lálódóban a roma közösségek, gyakran még egy utcában, koló­niában élők sem tartják egymás­sal a kapcsolatot, nagyon hiá­nyoznak a közösségi élmények, amelyek megtartó erőt adnának a hétköznapokban nemcsak a kisebbségi létben, a nagy társa­dalmi párbeszédben is. Új Cigánydomb nem lesz Salgótarján­ban, amíg új, valósá­gos közösségi terek nem nyílnak, ezzel a kijelentéssel termé­szetesen nem a put­rik világát sírja vissza senki, hanem az egy­kor ott élt roma kö­zösség embert formá­ló erejét. A közösségi élmények új színtere­it kell megtalálni, ta­lán ez a Fekete mada­rak üzenete. Meg az, hogy akadnak azért jó példák a jelenben is, a fiatal Kályi Chirikli együttes pró­bálkozása is ilyen. Azonban a kulturális felemelkedésnek szerves egységet kell alkotnia a gazdasági felemelkedéssel, kü- lön-külön nem megy! Mint egykor nagyszüleik a Ci­gánydombon tették, a Kályi Chirikli is őr­zi, feleleveníti a ci­gány kultúrát, ezzel a „Fekete madaraknak” talán sikerül majd magasabbra szárnyalni. * * * Kovács Bodor Sándor Fekete madarak című dokumentum­filmjét a salgótarjáni városi tele­vízió hamarosan bemutatja. SZABÓ GY. SÁNDOR Kiemelt cél az idegenforgalom Rétságon is van jövője Nem véletlen, hogy a rétsági kistérség a főbb gazdasági para­méterek alapján a negyedik-hatodik helyet foglalja el a 23 észak-magyarországi kistérség közül. Ezt Gresina István, Rétság város polgármestere fogalmazta meg. Gresina Istvánt, aki a kistérséget képviseli a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácsban, a megye díszpolgárává választották 2001-ben a gazdaságfejlesztésben elért eredményeiért. Rétság kistérségében 25 ön- kormányzat működik, és mint­egy 25 ezer ember él. A kistér­ségben az aprófalvas település- szerkezet a jellemző. Ez a me­gye legritkábban lakott területe, népsűrűsége négyzetkilométe­renként mindössze 58 fő. Ugyanakkor a térség fejlődésé­nek hosszú távú garanciáját biz­tosítják természeti, földrajzi, és közigazgatási adottságai - is­mertette Gresina István. Hozzátette: ezek között is az első helyre kívánkozik Budapest közelsége, a 2-es számú nem­zetközi főútvonal kiépítettsége. Jól képzett humán erőforrással rendelkezik a térség, és a me­gyei átlagnál jobb az infrastruk­túra kiépítettsége.- Mára túlzás nélkül állítható, hogy kistérségünkben igen di­namikus, komplex gazdasági­társadalmi fejlődés valósult meg, amelynek kedvező hatása­it az itt élők is érzékelik már - mondta a polgármester. Rétság városa vitathatatlanul egyre jobban a környező telepü­lések gazdasági, foglalkoztatási, szolgáltatási, igazgatási, egész­ségügyi és kulturális központja lett. Az adózás alapját képező egy főre jutó jövedelem nagy­ságrendjét tekintve, hazánk 236 városát alapul véve, a 23. helyet foglalja el.- Milyen konkrét beruházáso­kat említene meg, amelyek hoz­zájárultak a térség fejlődéséhez?- A kistérség fejlesztése a me­gyei középtávú fejlesztési prog­ram szerves részeként valósult meg. Előtérben állt a gazdaság fejlesztése, a termelőalapok lét­rehozása, a foglalkoztatáspoliti­ka, a település- és térségfejlesz­tés, valamint a kis- és középvál­lalkozások megerősítése. A fejlődés alapját a nagyszá­mú és nagyvolumenű ipari zöldmezős beruházások meg­valósítása, a működő tőke ide- áramlása jelentette. Több mint 20 milliárd forintos értékben, megközelítőleg 50 ezer négy­zetméternyi új ipari csarnok­rendszer, és mintegy 2000 új munkahely jött létre elsősorban Nagyoroszi, Romhány, Tol­mács, Berkenye és Rétság tele­püléseken. A mezőgazdaság tevékenysé­ge erősen visszaesett a rend­szerváltást követően, ám e tér­ségben kitörési pontot jelent a bogyós gyümölcsök termeszté­se, feldolgozása. Jelentős telepí­tés történt az elmúlt években, melynek nagy részét mestersé­ges víztározókból, csepegtető berendezésekkel öntözik. Szer­kezetváltás kezdődött az öntö­zésre és biotermesztésre alapo­zott ültetvények tekintetében. Fejlődtek a hűtőházi beruházá­sok is. Mindezek mellett szinte tel­jes körű a térségben a gázellá­tás, finishez közelednek a szennyvízberuházások. Javult az utak, járdák állapota, a köz- világítás, valamint az intézmé­nyek eszközellátása. Rétság új mentőállomással gyarapodott, javítva a sürgősségi betegellá­tást. Számos új kereskedelmi és szolgáltatóegység létesült vagy korszerűsödött.- A kiemelt feladatok között említik a térségben az idegen- forgalom fejlesztését is. E téren mi valósult meg eddig?- Nőtincsen megépült egy 51 hektáros víztározó, partján két­szintes vendégházzal. Berke­nyén hasonló infrastruktúra va­lósult meg. Megkezdődött Nóg­rád várának rekonstrukciója, Diósjenőn pedig a lovasturiz­mus alapjai körvonalazódnak. Szendehelyen a borászati kul­túrára építhetnek, míg Kétbodony víziparadicsommá válhat. A hagyomány ápolására mutat jó példát Szente és Kis­ecset, és javultak Legénd, Nógrádsáp és Bánk fogadási fel­tételei is.- Mik a további tennivalók, tervek a „nógrádi csodaként” emlegetett Rétságon és a kistér­ségben?- A kistérség felfelé ívelő nö­vekedési pályára állt az elmúlt öt évben. A legfontosabbnak azt tartom, hogy egyre inkább megteremtődnek a fejlődés hosszú távú feltételei. Meghatá­rozóak e téren a rétsági ipari parkban meghonosodó világ- színvonalú termelési technoló­giák. Emelkedik a lakosság jö­vedelmi színvonala, gyarapod­nak az önkormányzati adóbe­vételek, fejlődik a humán inf­rastruktúra, ezzel erősödik a szellemi tőke és a szakértelem. Lényegesen javult a települé­sek gazdasági ereje, eltartó és megtartó képessége. Mindezek­kel együtt nem gondolunk arra, hogy az eredmények láttán a babérjainkon üljünk. A civil szervezetek, családok, vállalko­zók összefogásával tovább akarjuk fejleszteni a térséget. Szeretnénk még jobban bekap­csolódni a kormány, a miniszté­riumok, és a területfejlesztési tanács támogatási rendszerébe. Jobban ki kell használni a Szé- chenyi-terv adta lehetőségeket, különösen a lakásprogramot, a kis- és középvállalkozások megerősítését, a turisztikai inf­rastruktúra kiépítését illetően. Jelentős összefogást igényel a volt rétsági laktanya hasznosí­tása is. Gresina István, Rétság pol­gármestere végül hozzátette: fontos, hogy az egyre fokozódó versenyhelyzetben soha ne le­gyünk maradéktalanul elége­dettek az elért eredményekkel. Veszélyes tolvajokat fogtak el Két veszélyes betörőt fogtak el múlt héten, kedd hajnalban Magyarnándorban a balassagyarmati rendőrök. Balázs Ró­bert főtörzsőrmester és Juhász Norbert főtörzsőrmester ha­tározott lépésükkel juttatták rács mögé a nándori iskola két tolvaját, akik közül az egyik ugyancsak termetes, kétméteres és száznyolcvanhat kilós kigyúrt fiú volt. A rendőrség tájékoztatása szerint úgy néz ki jelen pillanat­ban, hogy a tolvajpáros hét­nyolc hasonló hengerzáras be­töréssel gyanúsítható. Gyors volt az elfogás és gyors volt az éber rendőrök elismerése is, mert már a következő napon a balassagyarmati rendőrkapi­tányság vezetőjének irodájában kis házi ünnepséget tartottak. Itt a parancsnoki állomány előtt felolvasták a Nógrád Megyei Rendőrkapitányság vezetőjé­nek, dr. Havasi Zoltán r. ezre­desnek a parancsát, amely ki­mondja, hogy dicséretben és ju­talomban részesíti Juhász Nor­bert r. törzsőrmestert a szolgálat­teljesítés során nyújtott kiemel­kedő munkája elismeréseként. A főkapitány nevében Horváth János r. alezredes, a megyei ka­pitányság gazdasági igazgatója adta át a pénzjutalmat. Úgy vélte, nagy öröm, hogy ilyen alkalomból el tudják is­merni pénzjutalommal is a hosszú távú, jó munkavégzést, főleg az ilyen szakmailag sike­res és kiváló akciót, amelyet a két gyarmati rendőr végrehaj­tott. Felolvasták László Sándor balassagyarmati rendőrkapi­tány parancsát, amely szerint a szolgálatteljesítés során nyúj­tott kiemelkedő munkája elis­meréseként dicséretben és juta­lomban részesíti Balázs Róbert r. főtörzsőrmester. László Sán­dor kapitány a bensőséges han­gulatú kis ünnepségen kijelen­tette, hogy a rendőri munkában nemcsak a hibákat kell észre­venni,. hanem az eredményeket is el kell ismerni. A két rendőr­kolléga fegyelmezett és szak­szerű intézkedése eredménye­ként két nagyon veszélyes betö­rő került a rendőrség kezeire. A Budapest és környéki illetőségű személyek Balassagyarmat tér­ségében elsősorban oktatási in­tézmények sérelmére követtek el betöréses lopásokat. A két di­cséretet kapott rendőr közül Ju­hász Norbert 1993-tól szolgál a rendőrségnél a közrendvéde­lem területén és azt mondja, hogy a jövőben is itt szeretne maradni. Számtalan ügyben kellett már eljárnia az erős fel­építésű rendőrnek, aki azt tart­ja, hogy minden ügy különle­ges. A magyarnándori szarkák elfogására állampolgári bejelen­tés alapján került sor és társa mellett velük volt egy tanuló rendőr, aki még szakközépisko­lás. Számára is tanulságokkal járt ez az intézkedés. A szintén termetes Balázs Róbert r. fő­törzsőrmester 1996-tól szolgál a rendőrség kötelékében és a tol­vajok elfogásának körülménye­iről azt mondja, hogy ők is meghökkentek, amikor a gép­kocsi-ellenőrzés során megpil­lantották a hatalmas termetű rablót. De nem volt baj, mert az igazoltatás dolgában határozot­tan jártak el és a tolvajok végül is bekerültek a gyarmati kapi­tányság fogdájába a tárgyi bizo­nyítékként szolgáló személy- gépkocsival együtt. Az elisme­rés mellett a jutalompénz így karácsony előtt jól jött a rend­őröknek, akik azt mondják, hogy a Magyarnándorban elfo­gott két tolvaj ügyének még lesz folytatása, mert más dol­gok is tapadnak a kezükhöz. SZABÓ ENDRE Érsekvadkerti siker: Uniós sarok a könyvtárban Galambok, kisállatok Kiállítás nyílik A Gyöngyösi Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület fennállásának ötvenedik év­fordulója tiszteletére 2001. december 15-16-án Mátra- vidéki galamb- és kisállat ki­állítást rendez Gyöngyös­halászon, a községi művelő­dési házban. Nyitva tartás: december 15-én 8-20 óráig, december 16-án 8-16 óráig. A rendezvényre minden­kit szeretettel várnak Nóg­rád megyéből is. A Külügyminisztérium és az országgyűlési könyvtár szep­temberben pályázatot hirdetett az ország könyvtárainak euró­pai uniós sarok kialakítására. A pályázaton több mint százan vettek részt, de csak harmincán nyertek, köztük az érsekvadker­ti könyvtár. Az ünnepélyes ered­ményhirdetést a közelmúltban tartották meg az országgyűlési könyvtárban, amelyen a vadker­tiek is jelen voltak. Amint azt Kelemen Istvánná könyvtárostól megtudtuk, a pá­lyázaton nyert 130 ezer forint­ból egy olyan sarkot alakítanak ki intézményükben, ahol az Eu­rópai Uniót népszerűsítő kiad­ványok, könyvek, videofilmek, CD-romok lesznek megtalálha­tók. Ezen túlmenően jómaga 60 órás képzésben vesz részt, hogy birtokában legyen mindazok­nak az ismereteknek, amelyek szükségesek az érdeklődők ez irányú kérdéseinek megvála­szolásához. Nógrád megyéből csak az érsekvadkerti könyvtár kapott rá lehetőséget, hogy részt vegyen az országos programban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom