Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-08 / 285. szám

2001. DECEMBER 8., SZOMBAT M O Z A K Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal GEORGIKON Keresztnevének a fenti, latinizált formáját adta gróf Festetics György (1755-1819) nagy- birtokos az általa Keszthelyen alapított, Eu­rópa első gazdasági akadémiájának (1797). A köznemesi családba született ifjút Mária Te­rézia emelte grófi rangra, tizenhat évesen ka­tona lett, s a kivá­ló huszártiszt gyorsan emelke­dett a ranglétrán, alezredes lett és alighanem beke­rül a tábornoki karba is, ha nem szól közbe a poli­tika, vagy inkább a hazafiság. AII. József ha­lála után felboly- dult országban a sérelmek orvos­lását sürgették, de leginkább a magyar nyelv érvényesítését szorgalmazták. Festetics György néhány tiszttársával orszá­gos szenzációt kiváltó kérvényt nyújtott be az Országgyűléshez, hogy a magyar katoná­kat ne vigyék a birodalom más tartományai­ba, hanem hazájukban szolgáljanak. A ve­zénylet nyelve pedig a magyar legyen. Ezért büntetésül Belgiumba helyezték át, ő pedig 1791-ben megvált a hadseregtől. A fent említett gazdasági főiskola alapítá­sához olyan szaktekintélyek tanácsát kérte ki, mint Tessedik Sámuel, az új mezőgazda­ság hirdetője, Pethe Ferencet tanárnak l*ívta meg, hatalmas birtoka jószágigazgatójául pe­dig Nagyváthy Jánost bízta meg. Birtokain, így Keszthelyen, Csurgón gimnáziumokat alapított (ez utóbbinak lett tanára Csokonai Vitéz Mihály is.) A pompás keszthelyi kasté­lyában nyolcezer kötetes könyvtárat szerve­zett. 1817-től elsőként Magyarországon kul­turális ünnepségeket honosított meg, a Keszthelyi Helikont. Millenniumi históriák A MODERN MEZOGAZDASAG MEGÁLMODÓI Őket Festetics György „fedezte fel” birto­kai szaktanácsadóiként. Nagyváthy János (1755-1819) mezőgazda- sági szakíró, akit a gróf Keszthelyen jószág­kormányzójaként alkalmazott, majd ő lett a Georgikon Mezőgazdasági Főiskola tanára és első vezetője. Előbb egy Bécs környéki birto­kon volt gyakornok, majd Belgiumból Pestre érkezett. Tagja lett egy szabadkőműves pá­holynak. Barátságot kötött Kazinczyval, Ba­tsányival. A magyarországi viszonyok meg­változtatása érdekében írta „A szorgalmatos mezei gazda...” 1791, a „Magyar házi gazda- asszony” 1820, a „Magyar gazda­tiszt” 1821 és a „Magyar Practicus tenyésztő” 1822. cí­mű könyveit. Tessedik Sámuel (1742-1820) evan­gélikus lelkész, író, az alföldi mezőgaz­daság gyakorlatias fejlesztője. Elsősor­ban Szarvason mű­ködött, ahol 1780- ban parasztifjak képzésére gyakorla­ti-gazdasági szor­galmatossági iskolát alapított. Kísérlete­ket folytatott a szi­kes talajok javításá­ra, ő honosította meg nálunk a lucer­nát, kezdeményezte a gyümölcstermesz­tést, a méhészetet, a selyemhernyó-te- _____________ n yésztést. Részt vett a Georgikon megszervezésében. Említ­jük egyik munkáját: A paraszt ember Ma­gyarországon micsoda és mi lehetne? (1784- ben eredetileg németül jelent meg!) Emlékét Szarvason szobra őrzi. 1961-ben emlékér­met alapítottak. Pethe Ferenc (1763-1832) mezőgazdász, szak- és újságíró, aki műveiben („Pallérozott mezei gazdaság” - 1804-1814, három kötet, A földmívelési kímia - 1815, Budai szőllőm Mária Terézia koronázási kardvágása (Philipp Hamilton festmé­nye ajtVIII. századból) ■ ültetés-módja 1827). A belterjes gazdálkodás sürgetése közben kimutatta a jobbágyi ter­melés tarthatatlanságát. Őt 1797-től 1801-ig Festetics György a Georgikon szervezőjeként, vezetőjének tanáraként (matézis, gazdasági tárgyak) alkalmazta. Tudományos elképze­léseihez hiányoztak a reális feltételek, ezért a nagy polihisztor életműve csak torzó maradt. ÁTSZERVEZETT KÖZIGAZGATÁS III. Károlynak sikerült leánya, Mária Teré­zia trónöröklését elismertetnie, aki férjhez ment a francia eredetű Ferenc lotharingiai herceghez, a nagy hadvezérnek, Buda felsza­badítójának unokájához. Ők alapították meg a Habsburg-Lotharin- giai dinasztiát. Teljesen átszervez­ték a közigazgatást, Bécsben udvari kancel­lária és itthon helytar­tótanács alakult, amely kb. azt a szerepet hiva­tott betölteni, mint a későbbi kormányok. A pozsonyi székhelyű ta­nács csak az uralkodó­nak tartozott felelős­séggel és irányította a teljes közigazgatást. Erdélyt nem egyesítet­ték Magyarországgal, itt a kormányzást az er­délyi kancellária és a közvetlenül bécsi alá­rendeltségű guberni- um intézte. Az igazságszolgálta­tásban érvényben ma­radt a Hármaskönyv (Tripaititum), de a ná­dor elnöklete alatt álló hétszemélyes táblát új­jászervezték. Egészen 1848-ig ez lett a leg­főbb magyar törvényszék. Ez alatt működött a királyi tábla (melyhez az országot négy ke­rületre osztották). A mai megyei bíróságok elődei a megyei törvényszékek voltak, ahol az alispán elnökölt, a bírák pedig jogot tudó nemesek, táblabírók voltak. A jobbágyok pe­reiben az úriszék ítélkezett, ennek a földesúr, a szolgabíró és az esküdtek voltak a tagjai. Ödön, holnap lesz munka! Nyolc óm. Taknyosan, sírva, kö­högve ébred a gyermek a füstszagú, söté albérletben.- Hol van anya? Ödön, hol van anyu? A férfi szennyes flanelingecská húz elő egy ruhakötegbőL Törölgeti, melenged vele az óvodás fiúcskát.- Megint bepisütél...- Hol van anya? - sírdogál a fin A férfi váratlan haraggal kiabálni kezd.- Vedd fel az ingedet, megfázol nekem...- Hol van anya? - visít a gyermek és a szürke kockás flanel ingä sa­rokba hajítja.- Anyád kora reggel elment a kü- lönválási irodába, de majd megem­legeti ezt a napot...- Boltba ment anya? Hoz nekem enni?- Hoz neked. Válókeresetet vesz ő nekünk abban a bobban, de meg­emlegeti...- Miért nem mentél el inkább te a bobba Ödön? - püyereg a kisfiú- Ne mondd nekem többet, hogy Ödön, azt kell mondani, hogy édes­apa, vagy apuka. Érted? Mondd szé­pen: apa...- Nem mondom, Ödön! Anya mikor jön haza? Anya kifakub, zöld ballonban, kialvatlan, fáradt szemmel, riadoz- va, úgy szád fel, préselődik be egy zsúfob buszba, mint egy alvajáró. Egy égimeszelő, kopasz, fekete férfi és kövér felesége az asszonykái kar­jainál fogva húzzák beljebb a lépcs& ml, hogy oda ne zárja a becsukódó busz ajtaja Ismerősök A ká asz- szony egymásra mosolyog, a tagba­szakadt férfi, mintha pincemélyből beszélne, olyan rekedten szólal meg:- Ödön otthon van? Szereztem munkát neki is.- Otthon van, de nem keb annak már munka...- Nem keb?- Ebnegyen Pestre...- Pestre? Mit keresne ő Pesten - húzódik közelebb egymáshoz sut­togva a két asszony...- Ma reggel beadtam a válókere­setet...- Nem egyeznek a gyerekkel?-Azzal se egyezik, meg velem se. Én meg nem akarok húszévesen meghalni...-Agyonüt? Azt mondta..?-Eleinteazt, de tegnap már azzal ijesztgette a gyereké, hogy ő most felmegyen Pestre és ottan olyat tesz, hogy amíg csak él, ő mindig börtön­be fesz zárva- Pedig milyen gyönyörű az a gye­rek - sopánkodik leszálláshoz ké­szülve a kövér asszony. Mellette az erőteljes kopasz férfi mosolyt kény­szerít szigorú, markáns arcára és bi­zakodva szól vissza - Azért csak mondd meg Ödönnek, hogy holnap lennemunka... erdosistván Betlehemverseny Krakkóban Ötvenkilencedik alkalommal rendezték meg Krakkó főte­rén, a meseszép Ryneken, Adam Mickiewicz emlékmű­vének lábánál a betlehemek versenyét. Idén összesen 164 betlehem indult, közülük 133-at gyerekek készítettek. A Jézus születését ábrázoló legkisebb alkotás tíz­egynéhány centiméteres, a leg­nagyobb négyméteres volt. Az igazi krakkói betlehem eltér a szokásos karácsonyi istállóktól, mert mindig szerepel rajta vala­milyen sajátos helyi motívum: egy-egy épületrészlet, a krakkói női viselet színei (arany, piros és sötétkék), a Wawel sárkánya, a Mária-bazilika trombitása, és el- maradhataüan részlete a temp­lomtorony. A verseny eredmény- hirdetését vasárnap tartják. ■ JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Ne ölelgessetek fiúk, a menyasszonyom nagyon féltékeny. Ezerfo­rintos vásárlási utalványt nyert: Bérezi Ferencné Mátranovák, Szegfű u. 5. sz. Mai rejtvényünk megfejté­sét december 13-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. ‘1 ‘V Lw ti L uj sag... NEGYVEN ÉVE Balassagyarmaton a napokban a járási nőtanács megbeszélésre hívta össze a termelőszövetkezetek női munkacsapat-vezetőit. A tanácskozáson sokoldalú elemző vitában állapították meg, hogy itt-ott előforduló fegyelmezetlenségeknek is része van a rosszabb eredményekben. Ezért indítványozták, hogy a nőtanács is segítsen, hogy a munkafegyelem megszilárdítása az asszonyok körében is tovább erősödjön. Nógrádi Népújság, 1961. december 3., 1. o. Gazdag a programja a megyei úttörőháznak. A téli szünetben minden nap délelőtt, délután lesznek itt foglalkozások. Megrendezik a városi sakk- és asztalitenisz-bajnokságot, lesz mesedélelőtt, bábelő­adás, játékdélelőtt és üzemlátogatás. Egy-egy programra 80-100 diákot várnak. Nógrádi Népújság, 1961. december 9., 2. o. HARMINC ÉVE A salgótarjáni városi gyermekkönyvtár a vásártéri helyiségből, ahol rendkívül mostoha körülmé­nyek között látta el feladatát, új épületbe költözött. A volt TIT-székházban, a város központjának szin- 1 te közvetlen szomszédságában megfelelő körülmények között tudják tartani a foglalkozásokat. A könyvtár személyi állományát is fejlesztették, most már Persik Györgyné vezetésével három főállású I könyvtáros dolgozik itt. Nógrád, 1971. december 3., 8. 1. j Szirákon régi probléma volt az asszonyok munkába állítása. Ezen segítenek azzal, hogy a budapes- j ti Hazai Fésűfonó és Szövőgyár, valamint a sziráki áfész bérmunkaszerződést kötött a szövőgépekről lekerülő szövődéi és fonodái hibás anyagok kijavítására. Februárban kezdődött meg a munka és je- j lenleg már 54-en dolgoznak Szirákon, akik a hibás anyagokat kijavítják. Nógrád, 1971. december 7., 3. o. | I HÚSZ ÉVE Mint, ahogyan arról korábbi lapszámainkban már beszámoltunk, hétfőn délelőtt 9 óra 30 perckor a Nógrádkövesdről induló dízel vontatta szerelvény és a Hatvan-Aszód-Balassagyarmat között köz- lekedő Volán-autóbusz összeütközése következtében a helyszínen tizenketten meghaltak, kórházba szállítás után egy sérült vesztette életét. Nógrád, 1981. december 3., 8. o. ) A Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat szakszervezeti bizottsága és a salgótarjáni telep KlSZ-veze- tősége rendezésében élményt jelentő irodalmi estre került sor a hét közepén a vállalat salgótarjáni klubhelyiségében. Lukács Sándor előadóestjén magyar költők műveiből összeállított csokorral szer­zett felejthetetlen perceket a közönségnek. Nógrád, 1981. december 4., 8. o. \ TÍZ ÉVE Az Állami Vagyonügynökség kezdeményezésére elindult spontán privatizáció eseményei tartják I lázban a Romhányi Építési Kerámiagyár vezetőit és dolgozóit. Érthető, mert mindenfajta átalakulás, I j kisebb-nagyobb mértékben érintí az eddig megteremtett egzisztenciát. A kidolgozott stratégia már j j utalt arra, hogy az átalakulás elkerülhetetlen lesz. Új Nógrád, 1991. december 4., 5. o. 1 Bécs önkormányzata és a Nógrád Megyei Közgyűlés közötti együttműködés és munkakapcsolat felvétele alkalmából tartottak tanácskozást Salgótarjánban. Ezen részt vett dr. Friedrich Brunner sze­nátusi főtanácsos, aki tájékoztatót tartott a bécsi önkormányzat működéséről. Új Nógrád, 1991. december 7, 1. o. j Összeállította: Bódi Györgyné dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom