Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)
2001-12-05 / 282. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2001. DECEMBER 5., SZERDA Borkohászok figyelem! „Luca-napi koccintás" a Kohász Művelődési Központban A Tarjáni Acél Szerkesztősége, az Acélárugyár Rt. Szakszervezeti Bizottsága, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület helyi szervezete, a Nógrád Megyei Hírlap, valamint a Kohász Művelődési Központ az idén is megrendezi a házilag készített szőlő- és gyümölcsborok, illetve készítőik hagyományos versenyét. E nemes küzdelemre december 10-én, hétfőn, déli 12 óráig lehet benevezni a Kohász Művelődési Központban. A versengésben az acélgyári dolgozók, nyugdíjasok és a telepi lakók mellett részt vehetnek mindazok a külső érdeklődők is, akik megfelelnek az alábbi versenyfeltételeknek:- A benevezett borokból lezárt, jeligés üvegben 1 litert kell leadni a művelődési központ irodájában (Salgótarján, Salgó út 46. szám, telefon: 310-621.) és ezzel egyidőben befizetni a boronkénti 100 forintos nevezési díjat. A versenyző nevét és címét egy lezárt - azonos jeligéjű - borítékban kell feltüntetni. A verseny két kategóriában (gyümölcs- és szőlőborok) folyik majd. A benevezett borokat szakmai zsűri értékeli. Az ünnepélyes eredmény- hirdetés a „Luca-napi koccin- tós” című vidám folklórműsor keretében lesz december 12- én, szerdán 17 órakor, a Kohász Művelődési Központ színháztermében, amely keretében átadják az idei borko- hászverseny díjait is. Közreműködik: a karancsberényi népdalkor és zenekar. Művészeti vezető: Fodor Sándor. Jónás-telepi gázberuházás „A nagy hangzavarban elsikkad a lényeg”- mondta Vásárhelyi Mária szociológus, médiakutató- A mostani kormánypárt nem az a Fidesz, amelyik 1988- ban megalakult, hanem annak egy furcsa utódpártja - jelentette ki Molnár Péter jogász, a fiatal demokraták egyik alapító tagja, aki 1993-ban többek között Fodor Gáborral kilépett a pártból. Az ifjú politikus és Vásárhelyi Mária szociológus, médiakutató volt a meghívott vendég a Nógrád Liberális Kör „Gyűlöletbeszéd hazánkban” címmel megtartott minapi, salgótarjáni összejövetelén. Az acélárugyár vezetőjével, valamint a Tigáz Rt. városi és térségi illetékeseivel folytatott megbeszélést Puszta Béla, Salgótarján polgármestere és dr. Szabó Lajos önkormányzati képviselő a Jónás-telepi gázberuházás ügyében. Az egyeztetést az indokolta, hogy a Jónás-telepi gázberuházás során kiderült: acélgyári területet érint a gázberuházás nyomvonala. A hálózatfejlesztést az acélgyár szolgalmi jog ellenérték fejében biztosította. Összegszerűen 750 ezer forintról van szó. A megállapodás értelmében a Tigáz Rt. ebből 200 ezer forintot magára vállalt. Az acélárugyár 150 ezer forinttal csökkentette a szolgalmi jog nagyságrendjét (lényegében ennyivel hozzájárult a beruházás megvalósításához). Az önkormányzat részéről a polgármester azt vállalta, hogy a fennmaradó 450 ezer forintot biztosítják. Puszta Béla elmondta, így egyetlen forinttal sem emelkedik a háztartásonkénti beruházási hozzájárulás.- Amikor a Fidesz hatalomra került, legfontosabb célként a médiaegyensúlyt fogalmazta meg - kezdte előadását Vásárhelyi Mária. - Vezetői lépten-nyo- mon hangsúlyozták, esélyt kell teremteni a konzervatív média számára is. Ma a konzervatív újságírás kevésbé van jelen, mint '98 előtt volt, ugyanis az ilyen beállítottságú újságírók elmenekültek a pályáról. A jobboldali újságírásnak sokat ártott az Or- bán-kormány médiapolitikája, drámai visszafejlődésnek vagyunk szemtanúi. A Magyar Televízió anyagi okok miatt padlóra került, holott évente 11-12 milliárd forint támogatást kap. A három közszolgálati tévé nézettsége három év alatt az egyharmadára esett visz- sza, együttvéve sem éri el a tíz százalékot, pedig 25-30 milliárd forintba kerülnek az adófizetőknek. Ezek a televíziók a kormánypropaganda és a pénzkiszedés eszközeivé váltak. Elfogultak, szélsőségesek, s kormányközeli cégeknek adnak „zsíros” megrendeléseket. A rádiónál is elkezdődött a „tisztogatás”, a kormány médiapolitikájába nem illő, egyébként kiváló szakembereknek mondanak fel, miközben erőteljesen csökken a hallgatóság száma. Esély van rá, hogy a rádió is ugyanarra a lejtőre jusson, amelyen a közszolgálati televíziók vannak. Tart tehát a közszolgálatiság szétverése, az ellehetetlenülés. Olyan hangnem, mint amilyen a kormányközeli sajtóban manapság napvilágot lát, a Kádár-korszakban nem jelenhetett volna meg - fogalmazott Vásárhelyi Mária. Napjainkban az egyedüli jobboldali sajtó a Magyar Nemzet, amely azonban anyagilag sikertelen. Az újság publicisztikai rovata viszont szélsőjobboldali. Ezek a publicisták a Fidesz publicistái, ugyanolyan szélsőséges véleményt alkotnak, mint a szélsőjobboldaliak. A Fidesznek tehát nem kell elhatárolódnia a MIÉP-től, mert nagy az átjárás a két párt között. Az Országgyűlésben is megy a gyűlölködés, s a MIÉP és a Fidesz ebben kölcsönösen jó partnere egymásnak. A MIÉP-es felszólalásokat rendszerint Fideszes taps fogadja. Ez az igazi demokráciában megengedhetetlen volna, mert ezekben az országokban elhatárolódnak a szélsőségektől. Ám Magyarországon nincs igazi demokrácia. Egyébként is Orbánéknak szükségük van a Csurka-tábor szavazataira. A Fidesz a politikai palettán egyre jobbra tolja a MIÉP-et, s Csurkáéknak egyre szélsőségesebben kell megnyilvánulniuk, hogy pártjuk megkülönböztesse magát a legnagyobb kormánypárttól. A szélsőséges megnyilvánulásokat persze nem hagyhatják szó nélkül a demokrata erők, így aztán kénytelenek belemenni a végeláthatatlan vitákba. A nagy hangzavarban elsikkad a lényeg, olyasmiről folyik a szó, amely nem viszi előre a hazánkat. Ez az áldatlan állapot pedig a Fidesznek kedvez - fejezte be szavait Vásárhelyi Mária. A közpénzen fenntartott televízióknak a demokrácia értékeinek népszerűsítése, a kultúrák közötti párbeszéd erősítése lenne a feladata, de Magyarországon ennek a fordítottja történik - vette át a szót Molnár Péter. - Ez lehangoló. Miként az is, hogy kormányközeli cégek jól fizető megrendeléseket kapnak a közszolgálati televízióktól, ámbár meglehet, a kampányban hasznosulnak majd ezek a pénzek. Közben persze úgy látszik sikeres a kormány, s ez az ellentmondás felborítja a demokratikus normákat. A mostani kormánypárt nem az a Fidesz, amelyik 1988-ban megalakult, hanem annak egy furcsa utódpártja. Nem is konzervatív, mert a valódi demokráciában elutasítják az uszítást. Sajnálatos módon hazánkban rossz irányba tolódott el a közhangulat, s ebben nagy szerepe van a legnagyobb kormánypártnak. Cinkos összejátszás figyelhető meg a Fidesz és a MIÉP között - folytatta a fiatal politikus. A Fidesz nem lép fel jogi eszközökkel a gyűlöletkeltés ellen. Például az ügyészségnek büntetőeljárást kellett volna indítania a rasszista párt alelnökének a Ferencváros labdarúgócsapata eladásáról mondott antiszemita kijelentése miatt, ám szükségtelennek tartotta a bíróság döntését. A véleményszabadság a gyűlöletbeszédre vonatkozó határainak a megítélése pontosan azért a bíróság feladata, mert csak nagyon nehezen dönthető el, hogy valamely gyűlölködő kifejezés már uszításnak minősül-e. Ezért indokolt, hogy a bíróság döntsön azokban az ügyekben, amelyekben legalább is felmerül az alapos gyanú a gyűlöletre uszítás bűncselekményének megvalósulására. Úgy tűnik, ez idáig nem nagyon éltünk a gyűlölködőkkel szemben használható polgári jogi eszközökkel. Márpedig az Alkotmánybíróság az 1992-es határozatában hangsúlyozta: a közösségek méltóságának védelmére a büntetőjogon, mint végső eszközön kívül, „más jogi eszköz, például a nem vagyoni kártérítés alkalmazásai lehetőségeinek bővítése is alkalmas.” A személyiségi jogok megsértése miatt indítható próba- perértékű keresetek fordulatot jelenthetnek a gyűlölködés elleni jogi fellépés terén, mert az alkotmánybírók azt is szükségesnek ítélték, hogy a gyűlölködő- nek „számolnia kelljen magas kártérítésekkel”. A megítélhető nagy összegű kártérítések hatékonyan leszűkíthetik a gyűlölet szószólóinak lehetőségeit, ráadásul nem csinálnak belőlük mártírt, mint a büntetőjogi elítélés teheti - mondta befejezésül Molnár Péter. _____________________(KOUU) K éményseprőt látunk, szerencsét találunk? Életet és vagyont menthet, aki nem hanyagolja el a tüzelőberendezéseket- Döntésemet feleségem először furcsállotta, de egy idő után megbékélt vele. A szomszédban lakó bácsi, aki kéményseprőnek tanult, javasolta, hogy jelentkezzek, mert van felvétel. Jól jött az ajánlat, mert Dunakeszire jártam dolgozni, ahol járműszerelő-lakatosként dolgoztam. A munkásszálláson laktam. A kínálkozó lehetőség jól jött, mert közben megérkezett első gyermekünk. Szakmámban akkor Balassagyarmaton nem tudtam elhelyezkedni.- Szakmunkás-bizonyítvány- nyal a kezemben, egy sikeres tanfolyam után megszereztem a másodikat, a kéményseprőszakmát - utal mai valóságának előzményeire Saliga István, a Nógrád Megyei Tüzeléstechnika Kft. huszonkilenc éves dolgozója.- A megye nyugati részén 20 falu tartozik hozzám, átlag kettőezer kéménnyel járó szolgáltatást végzek. Füstös és gázos kéményekről van szó. A kémény- seprőséget először brigádmunkában kezdtem. Akkor a salgótarjáni részt jártuk. Az oda-visz- szautazás sok időt vett el a konkrét munkából. Egyik körzetesünk lebetegedett, annak helyét ajánlotta fel a főnök, Várnái András ügyvezető igazgató. Gondolkodási időt kértem, majd utána igent mondtam. Ez négy évvel ezelőtt történt. Igaz, nagyobb a felelősségem, de több idő jut a munkámra, kötetlenebbé vált tevékenységem. Bizonyos keretek között saját magam határozom meg munkaidőmet.- Régebben a kéményseprő bácsit igen szívesen fogadták. Most mi a helyzet?- Az idősebbek, akik még ismerik azt a mondókát, hogy „Kéményseprőt látok, szerencsét találok!” - 90 százalékuk nem tiltakozik a szolgáltatás és annak fizetése ellen. Azt mondják: régen is kellett fizetni a seprésért, természetesen most is. Ők tudják, életet, vagyont jelenthet és jelent is a rendbe tett kémény. Egyes fiatalok csak akkor veszik igénybe a kötelező szolgáltatást, ha saját maguk nem tudják megoldani. Ebből vannak aztán a balesetek.- A húsz községből melyik áll legközelebb szívéhez?- Ősagárd, Nőtincs, Felsőpe- tény, Keszeg, Nézsa. Kedvesek, szimpatikusak az emberek, jobb érzéssel fogadnak, mint másutt. Ezeken a településeken kérik legtöbben a szolgáltatást.- Meg szokták kínálni valamivel?- Elfogad-e egy kávét, üdítőt? - kérdezik, amit pár perces beszélgetés követ.- Az előbbi érvényes a disznóvágásokra is?- Ezekre a hét végeken kerül sor, akkor viszont én pihenek. Egyszer-kétszer fordult elő, hogy ilyenkor is dolgoztam. Gyüjjön fiatalember, reggelizzen velünk - invitáltak olyankor. Nemcsak a füstös kémények tisztítása, a gázosok huzatmérővel való ellenőrzése tartozik feladatai közé, hanem a szolgáltatási díj beszedése is.- Az idősek természetesnek tartják. Akadnak, akik teljesen elzárkóznak azzal, hogy jelentsem fel, vonják le, ha tudják, ha akarják - utasítanak el. Ilyenkor látom, hogy nem tudok semmi jót elérni, felszólítást hagyok az érintettnek. Azok, akik nem gondolnak arra, hogy velük is megtörténhet a baleset, nem gondolnak arra, hogy évi 1000-2000 forint megtakarítás miatt elvesztik életüket, családjukat, több milliós értékeiket.- Durva elutasításban volt-e része?- Egyszer mondta egy magáról megfeledkezett állampolgár, hogy tűnjek el... - a többi nem érdemel nyilvánosságot.- Milyennek látja a kémények állapotát?- Elég sok helyen rossz, hiányzanak az ajtók. A hiányosság kiküszöbölésére való felhívó szónak legtöbbször van foganatja. Akadnak olyanok, akik vagy nem akarják rendbe tenni, vagy úgy gondolják, velük nem történhet baleset. Egyébként a kétezer kémény tulajdonos 10-15 százaléka ódzkodik a díjfizetéstől.- Mesélik, hogy korábban amikor a kéményseprő bácsi megjelent a községben, gyerekhad kísérte, vette körül. Most mi a helyzet?- Akkoriban a szülők azzal riogatták a gyermekeket, hogy ha rossz vagy, elvisz a kéményseprő bácsi. Számomra felüdülést jelentett az a kisfiú, aki 8-9 éves lehetett és mikor meglátott, így kiáltott fel: „Jé, kéményseprő bácsi, én is az leszek!” Valóban ritkán, félévente látnak bennünket, nem úgy mint régen, egy évben hatszor látogattuk meg a kéménytulajdonosokat.- A napközben felgyülemlett feszültséget hazaviszi?- Nem. Főnökeimmel jó munkaviszonyban vagyok. Ha szükséges, akkor segítenek problémáim megoldásában, emberségesek. Konfliktus nélkül dolgozunk együtt. Meg vagyok velük elégedve. Nem bántam meg, hogy immár nyolcadik éve dolgozom itt. Megtaláltam számításomat. Eddig minden év végén és Flórián-napkor jutalommal ismerték el munkámat. Nincs szándékomban váltani. Tetszik mostani beosztásom, mert szabadabban az emberek között vagyok és nem monoton a munkám. Szentéről jár be. Felesége édesanyjánál laknak, aki a lehetőséghez képest segíti őket és a két unokát. Négy éve készül saját otthonuk. Felesége szakmájában nem talál magának helyben munkahelyet.- Feladatát precízen látja el, nincs vele gondunk. Több ilyen kéményseprőre volna szükségünk. Ahhoz, hogy valaki megszokja és el tudja látni feladatát, két-három évi gyakorlatot kell eltöltenie - egészíti ki az előbbieket Váradi András, a Nógrád Megyei Tüzeléstechnikai Kft. igazgatója. V. K. .. -—— aaaaaaaaa S aliga István munka közben __________________________■ Véradók napja A Tittel Pál Kollégium klubtermében rendezték meg pár napja Pásztón az ez évi véradók napi ünnepséget. A Gárdonyi Géza Általános Iskola diákjai köszöntötték a résztvevőket Adorján Lászlóné vezetésével. Az ünnepi megemlékezésen Sisák Imre, Pásztó város polgármestere méltatta a véradás jelentőségét, elismeréssel szólt a véradók nemes cselekedetéről. Dr. Kovács Bertalan, a pásztói Vöröskereszt-szervezet elnöke és Tóthné Mohai Zsuzsanna területi titkár elismerésben részesítette a sokszoros véradókat, így a kilenc- venszeres véradásért Sándor Miklóst Tarról, a hetvenszeres Albert Józsefnét Palotásról, a hatvanszoros Pócza Árpádot Pásztóról, az ötvenszeres Veres Miklóst és Tajti Barnabást Pásztóról. Negyvenszeres véradó elismerésben részesült Juhász Gábor, Gál Mihály, Mikó Józsefné Pásztóról, Matyóka István Vanyarcról, Vidman Ferenc Palotásról, Csordás lmréné Jobbágyiból, Tóth István Mátraszőlősről. Harmincszoros véradásért ti- zenketten, húszszoros véradásért harminchatan részesültek elismerésben. A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége a véradások szervezéséért és segítéséért oklevél elismerésben részesítette a pásztói Teleki László Művelődési Központ, a Palotási Általános Iskola, a Mátraszőlősi általános Iskola, a szurdokpüspöki idősek klubja dolgozóit és dr. Smith Ferenc tari háziorvost. A véradómozgalom érdekében végzett kimagasló szervező- munkájáért a Vöröskereszt ezüst emlékérmét kapta Gulyás Ane- katrin bujáki tanárnő. _______■ K ÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztö-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült
