Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-24 / 298. szám

2001. DECEMBER 24., HÉTFŐ HÍR d e t é s Nógrád Megyei Hírlap - 15. oldal INGATLAN ÁLLAT NÓGRÁD megye területén családi házat vagy lakást keresek. Ambrus, 06-30/374- 6416. *5464* SZÉCSÉNY központjában üzlethelyiség el­adó vagy kiadó. Érd.: 32/370-463 vagy 06- 30/277-3195. <5497* ELADÓ 2 szobás, 65 m2-es, gázkonvekto- ros lakás. Salgótarján, Acélgyári út, 32/422-871. *5572* ____________ S ALGÓTARJÁN belterületén 5500 rrr-es te­rületen 600 m2-es épülettel magántulaj­donban lévő kereskedelmi és ipari célra alkalmas ingatlan eladó. 06-20/493- 1285,32/405-268. *5549* JÁRMŰ AUTÓMENTÉS, -szállítás. 06-20/9433-577. •4641* ASTRA 1600-as, 48 000 km-rel, első tulaj­donostól megkímélt állapotban, friss mű­szakival eladó. T.: 35/302-300. *5566* ‘94-ES Hyundai H-100 3 személyes tgk. 160 E km-rel, vonóhoroggal, jó állapotban eladó 1 500 E Ft-ért. Tel.: 32/512-243. *5571* OPEL Vectra 1.7 D ‘91.10. havi, fehér, reá­lis áron eladó. T.: 06-20/3394-062. *5561* ‘93-AS Seat Ibiza eladó. 06-30/221-5494. *5531* VEGYES GARÁZSAJTÓ, kapu! T.: 35/350-381. *2554* SZILVESZTERRE malac kapható. 32/362-242. *5558* ROTTWEILER kiskutyák oltva eladók. T.: 32/400-092, 06-30/299-4136. *5529* _____ÁLLÁ^JCERES_____ M ÉRLEGKÉPES könyvelő többéves önálló munkatapasztalattal kis- és középvállal­kozások teljes körű könyvelését vállalja, a megbízó telephelyén is. 06-20/395- 7354. *5314* ÁLLÁST KÍNÁL TÖBBFÉLE gyakorlatú szerkezetlakatost budapesti munkára, bp.-i elszállásolás­sal felveszek. St.-iak, bátonyterenyeiek előnyben. T.: 32/438-258, 06­30/2656-752. *5543* ADÁSVÉTEL VIDEOKAMERA, színes tévé, videó, sarok- garnitúra, szekrénysor, konyhabútor, sí­lécek, bejárati térkő, üveges vitrin, ver­senybicikli, ülőgarnitúra eladó. T.: 32/341-304. *5555* _____SZOLGÁLTATÁS_____ K OVÁCSOLTVAS! SZABÓ, 06-30/9407­186. *3834* SZILVESZTEREZZEN Egerben, a Csilla Szállóban. Menü 7000 Ft, szállás leköt­hető. Érd.: 30/9453-479. *5415* HUSCSIRKEVASA Nádújfalu, ágazati majorban, 2001. december 28-án és 29-én, naponta 8-15 óráig. Ár: 280 Ft/kg. OPEL O KENDERESI HASZNALTAUTO-AKCIO! Minden használt autó vételára megegyezés kérdése! Árengedmény, akár 200 OOO Ft! Salgótarján, Rákóczi út 135. Tel.: 32/441-600. VASÁRNAP IS NYITVA VAGYUNK! Szomszédvárakból álljon a magyar írótársadalom Beszélgetés Kalász Mártonnal, a Magyar írószövetség elnökével- Kalász Márton, a Magyar író- szövetség elnöke első interjújában azt mondta, hogy azt szeretnék és az a legfontosabb törekvése, hogy ne szekértáborokból, hanem szomszédvárakból álljon a ma­gyarírótársadalom. Ezt komolyan gondolja?- Igen, komolyan gondolom. Én, ha nem volnék bizakodó, ne­met mondtam volna a választás­ra. Könnyű nem lesz, nyilvánva­lóan, de én úgy gondolom, hogy egyénenként a vélemények na­gyon különbözőek, de van a ha­gyományos írószövetség, aminek néhány napja én vagyok az elnö­ke. Van a szépírók társasága, van az írókamara, fiatal írók, a József Attila-kör és a FISZ. Én azt hi­szem, hogy a vélemények, ízlés­beli, vagy akár politikai vélemé­nyek, különbözőségek nem je­lentheti örökké azt, hogy ne be­széljünk egymással, ne üljünk le egymással, és ne próbáljunk kö­zösen irodalmat csinálni, szellemi életet alakítani ebben az ország­ban.- Igen, de azén annak hagyo­mánya van, hogy az írószövetség valamilyen módon politikai szere­pet vállat Időről-időre volt erre pél­da.- Igen, ennek legendája is van, a márványtábla is ott van. Én azért azt hiszem, hogy az írószö­vetségnek abból a fajta politizálás­ból talán most érdemes kicsit visszavonulnia, kicsit hátrébb vo­nulnia, és inkább azzal törődnie, vagy részint azzal törődnie, hogy a tagja hogyan boldogulnak, ho­gyan élnek, az alkotásai, lehetősé­geik milyenek? Tehát valamikép­pen érdekvédelmi szövetséggé is válnia. Szerte a világon az írószö­vetségek általában érdekvédelmi szervezetek elsősorban. Itt is tud­valévőén sok tennivaló van.- Akkor ugye vezető feladatokat is el kell látni, és komoly érdek- egyeztetést is képviselni?- Igen, mert egyrészt az is köz­ismert, hogy van nekünk egy székházunk, annak a bérlete most lejárt májusban. Erre is meg­oldást kell találni.- Ugye, nem akarnak elmenni onnan?- Nem szeretnénk, mert hova menjünk, egyrészt? Talán volna hova, de ez az írószövetségnek már valamiféle szimbólumává is vált, az ötvenes évek elejétől van ott. Nem szeretném ezt túlmagya­rázni. De vannak is jelek arra, hogy meg is tudjuk oldani. Én már kaptam jelzéseket, hogy a miniszter úr adott is már termi­nust a jövő év elejére nekem, hogy üljünk le. A másik, hogy a könyvkiadók helyzetét hogyan le­hetne egy kicsit javítani, folyóirat­okét, hogy az írók honoráriumot is kapjanak, ne csak ilyen vasár­nap délutáni írókká váljanak vé­gül is.- Nagyon rokonszenves az, hogy ön azt mondta, komolyan szeretné segíteni a fiatalokat, mert ritkán van ilyen sok tehetséges fia­tal együtt, mint most ez a korosz­tály.- Igen, én ezt évek óta így ér­zem. Én azok közé tartozom, aki sok fiatallal jó barátságban van, és aki olvassa a műveiket. Mások is olvassák, a többi író is, csak én azért úgy gondolom, hogy ha már ez a közgyűlés most ebből a szempontból kicsit szerencsétle­nül sikerült, hogy nem kerültek be a választmányba a fiatalok, de hát ennek az is oka volt, hogy nem jöttek elegen oda ahhoz, hogy beválasszák a jelöltjeiket. Mert a jelöltjeiket éppen az idő­sebb írók tetették fel a listára.- Nem tudtak az időpontról, vagy lemondtak arról, hogy az ő érdekeiket valaha is képviselje va­laki?- Arról nem hiszem, hogy le­mondtak volna, mert utána egy­két nyilatkozat is megjelent. De nagyon fontos, és én azt hiszem, hogyha leülünk a JAK-kal, a FISZ- szel, meg egyáltalán egyénenként azokkal a jelentősebb és jó nevű fiatalokkal, akik íróként már nem is fiatalok az én szememben, mert aki három-négy kitűnő könyvet ír, mondhatnék itt neve­ket, Kemény István, Téréi, Háy, mások, akik ott is voltak, és rajta voltak a listán. Én azt mindenkép­pen szeretném elérni, ami rajtam múlik, hogy a következő tisztújí­táson már természetesen ott le­gyenek és be is kerüljenek a vá­lasztmányba, hiszen valóban na­gyon sok tehetséges fiatal van most. De addig is találnom kell, és az elnökség ebben egyet is ért, hogy találnunk kell módot, velük együtt leülve megbeszélve, hogy ők hogyan vegyenek természete­sen részt ennek a szövetségnek az életében, hogy szükségünk van rájuk, az ő szellemük, az ő gon­dolkodásuk frissítheti fel ezt az egészet, és teheti mobilabbá, ele­venebbé, mert a fiatalok más leve­gőt is hoznak.- Mi lesz az ön személyes ambí­cióival? Ön költő, műfordító, tanít az egyetemen irodalmat. Most tel­jesen háttérbe fog szorulni?- Erre még nem nagyon mer­tem gondolni, de az elején nyil­vánvalóan, mert sok tennivaló van. Remélem, nem három évig szorul hátrébb, nem három éven keresztül, hanem néhány hóna­pig. Ezt muszáj vállalni, mert ha már igent mondtam, és úgy gon­doltam, hogy én megpróbálom, akkor ezek a fontos szempontok. Az egyetem is, mert a hallgatóim se szoruljanak háttérbe egy pilla­natra sem.- Kívántak már sok sikert?- Igen, nagyon sokan, de rész­vétet is.- Én most sikert kívánok ön­nek.- Nagyon köszönöm. NAGY KATALIN Virtuális Louvre és Róma Az osztrák mediaDesigner cég nagy érdeklődést keltő új­donsága lézerkorongon örökí­tette meg a grazi fegyvertárat, a magyar turisták kedvelt cél­pontját. A lenyűgözően gazdag gyűjte­ményt a Herrengasse 16. alatti, reneszánsz hangulatot árasztó pompás épület őrzi. A kereske­delmi utak kereszteződésében alapított vásárváros polgárai itt, a stájer arzenálban kapták meg fegyvereiket, hadi felszerelései­ket háborús veszély idején, és ugyanide vitték vissza őket. Mintegy 32 ezer, 16-19. száza­di egyéni harci eszközt őriz a múzeumi gyűjtemény. A kiállítá­si tárgyai között lovagi tornákon és vadászatokon használt fegyve­rek, felszerelési tárgyak sokasá­gát is megcsodálhatjuk. A multimédia CDROM tudo­mányos szerkesztője Peter Krenn professzor volt. A mediaDesigner cég munkatársainak szaktudását dicséri a párizsi Louvre-ról, a keltákról készített multimédiako­rong, továbbá az osztrák kulturá­lis-történelmi örökséget bemuta­tó „Imperial Austria”-sorozat. Örvendetes üzenetek SMS-ben A római katolikus egyház, a mobiltelefon és az SMS tör­ténelmében elsőként azok, akik kérik, ádventi naptár­ként, naponta rövid szöveges üzenetet kaphatnak marok­fonjuk képernyőjére a würzburgi egyházmegyétől. Semmi egyéb dolguk, mint hogy a püspökség honlapján ( www.pow.bistum- wuerzburg.de ) bejegyeztes­sék ezt a kívánságukat. Egé­szen szentestéig naponta je­lenik meg majd telefonjuk képernyőjén egy-egy szép ke­resztényi üzenet. A szövege­ket a würzburgi egyházme­gye papjai írták, válogatták. „Nem bibliai idézetekről van szó, túlságosan közhelyes lenne a megoldás” - hangoz­tatta a püspökség szóvivője. A Pannon GSM-től kapott tá­jékoztatás szerint a külföld­ről küldött SMS-ek fogadása a címzett számára ingyenes. Versek: kikapcsolódás, öröm Ha nyitott, a világ dolgai iránt érdeklődő, a megismerésre törekvő ember dönti el, hogy igazán elmélyed valamiben, ráadásul úgy, hogy ez örömöt és gyönyörűséget jelent - csak irigyelni lehet. Nem úgy persze, hogy ő ne, hanem hogy mi is... Kozma Ferenc tanár úr­nak a versek jelentenek kikapcsolódást, örömöt, József Attila az el­ső számú kedvenc - de szívesen ismerkedik távoli népek költemé­nyeivel is. És érdeklik a világ érdekességei, a lepkék, a kövek, a nö­vények, rengeteg minden - s teremt ezzel önmagának olyan világot, amelyben mindig találhat örülnivalót... És milyen igaza van! Kozma Ferenccel, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanárával beszélget az olvasásról Szentgáli Edit.- Amikor előzetesen beszélget­tünk, azt mondta, és ennek nagyon megörültem, hogy gyűjti a verseket. Milyen verseket, vagy mindenféle verseket gyűjt a tanár úr?- Mindenféle verseket gyűjtök, de alapjában véve a XX. század első felének a verseit, valamint az Európán kívüli népeknek a verse­it, tehát Latin-Amerikától Kínáig.- Miért pont a verseket kedveli és gyűjti?- Egyrészt azért, mert szere­tem a zenét. Én a verset zenének tartom. Másrészt borzasztóan nem szeretem a hosszú lefetye- lést és a vers szükségszerűen tö­mör. Ez a két dolog vezetett arra, hogy nagyon szeressem a verse­ket. Nagyon sok olyan vers van, amit francia fordításban szoktam olvasni, például a távol-keletie­ket. Aztán nagyon komolyan a segítségemre van a Nagyvilág cí­mű folyóirat, amelyik mindig kö­zöl olyan költőktől verseket, amelyekhez nem lehet minden újságárusnál hozzájutni. Úgy­hogy innen szedem, ez a könyv­táramnak körülbelül egy olyan nagyjából egyharmada.- Vannak kedvencek és kik azok?- Ha a kedvencemet akarom mondani, akkor az József Attila. Aztán a második helyen van Jó­zsef Attila és ez így megy körül­belül a 50. helyig és akkor jönnek aztán a többiek, de ezek még mind nagyon előkelő helyek, mert tényleg nagyon sokat isme­rek.- Jó, jó, de miért József Attila?- Mert nagyon közel áll hoz­zám minden ízében, a nyelveze­te, a gondolkodása, a hasonlatai, a lelke legmélye, az mind valami nagyon közel van énhozzám, azért. A külföldi, tehát más nyel­vű irodalomból tulajdonképpen jól két nyelven beszélek, a többit rábízom a műfordítókra. Hjez- doszlávnak a verseit például nem magyar fordításban olvasom, ha­nem szlovákul, mert az orosz után a szlovákot megértem. Azért érdekes, mert Hjezdoszláv pedig magyar volt, Országh Pálnak hív­ták, de ő lett a szlovák irodalom legnagyobb versköltője. Minde­nekelőtt a latinokat szeretem. Nemcsak Catulusról van szó vagy Horatiusról, hanem a francia, spanyol költészetről. A francia hogy úgy mondjam a második nyelvem és ezek a latin nyelvek annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy gyakorlatilag egyiket a má­sikból meg lehet érteni. Mondjuk egy Gilien-verset én a francia tu­dásommal többé-kevésbé meg tu­dom érteni, legalább a zenéjét meg az alapvető mondanivalóját. Amit nem értek, azt szépen kibo­gozom szótárból.- Mennyi ideje van olvasni vagy mikor veszi elő a verseket, hiszen ezek rövidek, nem kell hozzá sok idő.- Hazamegyek, fáradt vagyok, lekapom a könyvet és kikeresem valamelyik szerelmemet és elol­vasom. Három másodperc alatt el lehet olvasni például egy-egy gyö­nyörű kecsua verset magyarul.- Említette, hogy a könyvtára egyharmada versekből áll. Miből áll a másik kétharmad?- A másik kétharmadnak rövi­den elintézhető része a szakmai. Az egyszerűen van, azt én forga­tom stb. az munkaeszköz. A har­madik egyharmada az kézikönyv jellegű. A Britanica Hungarica 18 kötetén kívül van zenei lexiko­nom, van drágakőkalauzom, van növényhatározóm, lepkehatáro­zóm és így tovább. Ha én valahol valamivel találkozom, aminek szeretnék utánanézni, kényelmi szempont, meg egy kicsit hiúsági szempont is, hogy legyen meg ná­lam otthon a könyvtárban és en­nek én nagyon jól hasznát szok­tam venni. A britek felfedezik „Ős-Potter”-jeiket Huszonhatezer évvel ezelőtt már varázsvesszővel hadonásztak az elődök „Nem. Hogwart varázslóiskolája, vagy valami ahhoz hasonló valóban nem létezik.” Újból és újból ezt a felvilágosítást kénytelenek adni a brit turisztikai hivata­lok a nagyszámú érdeklődőnek. Sok egyéb azonban igazán nem az írónő képzeletének szüleménye, amivel Joanne K. Rowling Harry Potter történeteiben találkozhatunk. Varázsvesszők és mágikus italok, átkok és druidák - ezek a szigetország kulturális örökségének részei. Régészek, történészek és gyógynövények kutatói, akik eddig legfeljebb szűk szakkörökben találtak érdeklődésre vajákosságot kutató munkásságukkal, újabban a figyelem középpontjába kerültek. Az angolok most megtanulják például, hogy őseik feltehetően már 26 ezer évvel ezelőtt varázsvesszővel hadonásztak. Walesben, a Paviland-magaslaton ugyanis egy sírban törött elefántcsont botokat talál­tak, amelyek - Ronald Hutton történész professzor szerint - varázsvesszők lehet­tek. Mielőtt Harry Potter felkeresné Hogwart varázslóiskoláját, előbb egy fazékra kell szert tennie. Ez is „történelem”: egyebek közt a római korból is fennmaradtak jelképek sokaságával ékesített fazekak. Ezekben a druidák - hasonlóan ahhoz ahogyan Miraculix az Asterix-faluban teszi - „varázsitalokat” kevertek, gyakran hallu- cináló hatásúakat. Némelyeket most újból felfedeznek. A fagyöngyöket, amelyeket Miraculix sarlóval vagdal szét, a rákos meg­betegedések kemoterápiás kezelésénél a beteg szervezet ellenálló képességének erősítésére használják. Harry Potter gyógynövényprofesszora, Sprout azt állítja a koboldokról, hogy azok „lényeges alkotóelemei a legtöbb ellen­méregnek”. Mire Hermine hozzáteszi: „A koboldok kiáltása halált hoz mindenkire, aki meghallja”. Ez régi angol néphit. A koboldok számlájára írható az is, hogy nem egy varázsló állítja magáról: képes repülni. Julius Caesar úgy jellemezte a brit druidákat, mint titokzatos jövőbe látókat és gyógyítókat, akik azonban emberáldoza­tokat is megköveteltek. Akad történész, aki szerint Merlin, a brit „Ős-Potter” is druida volt - „olyan emben aki birtokában volt az erők tudásának”. Állítólag a VI. század végén élt és a hagyomány szerint képes volt megjósolni a jövőt, állatokkal beszélni és félelmetes átkokat mondani. Átkok, amelyek mindenekelőtt a Harry Potter 4. kötetében játszanak szerepet, már a korai középkorban „tökéletes gyilkosságnak” számítottak, mivel nem hagytak nyomot maguk után. Angol lakóházak építésénél még a XX. század elején is befalaztak öreg cipőket, patkókat, babákat vagy vizelettel töltött üvegeket, hogy „mágikus vil­lámhárítóként” védelmet nyújtsanak ártó szándékú átkok ellen. Bizonyos vonatkozásban a druidák hasonlítottak David Copperfieldhez - már­mint a mágushoz, nem pedig Dickens hőséhez - de nem voltak olyan kifinomul­tak. A vaskos „varázskönyvek”, akárcsak a hosszú szakáll és a magas kalap, nyilván­valóan már régen is hozzátartoztak a varázsló „felszereléséhez”, a kutatók fel­tevése szerint azonban csak elkápráztatá- sul szolgáltak. A varázskönyvekkel ugyanis az a bökkenő, hogy a druidák közül csupán igen kevesen tudtak olvasni. A kristály­gömbnek is valószínűleg csak hatásvadász szerepe volt. A jövőbe pálcák, később pedig kártyák segítségével pillantottak be - olvasható a DPA összeállításában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom