Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)
2001-12-22 / 297. szám
2001. DECEMBER 22., SZOMBAT Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Reális jövőkép, tágítható keretekkel Beszélgetés Puszta Béla polgármesterrel A 2001. évi számvetés főleg azért jelentős a salgótarjáni ön- kormányzat esetében is, mert egyben az 1998-tól tartó választási ciklus utolsó teljes éve. A nógrádi megyeszékhely történetének elmúlt négy évét jelentős, pozitív előjelű változások kísérték, illetve áthatotta az a folyamat, amelynek kezdete még 1994-ig nyúlik vissza, és a permanens, átgondolt stratégiának köszönhetően 2002 után is folytatódhat. A fentiek tükrében kértük fel egy értékelő beszélgetésre Puszta Bélát, Salgótarján polgármesterét.- Immár nyolcadik éve irányítja a várost. Először tekintsük át vázlatosan azt a két választási dklust átfogó időszakot, aminek az értékelése nem lehet teljes a megelőző, 1990-1994-es időszak említése nélkül.- Ez valóban így van, hiszen a gondokkal szembe nem néző, a felelős döntéseket elmulasztó városvezetés használható programalkotás és hatékony válság- kezelő stratégia híján komoly működési válságba sodorta a várost. Az 1994-es évet követő két év a város céltudatos és tervszerű válságkezelésének az időszaka volt, melynek során a költségvetési feltételek felelős átgondolásával, valamint az intézményi háttér racionalizálásával sikerült a működést stabilizálni. A következő, igen jelentős, 1997- 2000. közötti időszakban a város biztonságos működése mellett elkezdődött több fontos program megvalósítása, sőt a hattunk. így például nagyobb mértékben tudtunk odafigyelni olyan problémák megoldására, amelyek hátrányosan érintik a városi életminőséget. Ezek között említhetem az utak, járdák, lépcsők, játszóterek felújítását is.- Milyen konkrét számadatokkal lehet alátámasztani az iménti rövid értékelést, különös tekintettel az 1996-2000. közötti időszakra?- Külön figyelmet érdemel, hogy Salgótarján ipari múltjánál fogva egy időben kell megoldani a meglévő iparágak stabilizálását és az újak honosítását, továbbá az ipari szerkezetváltás feladatait. Törekvéseink sikerét igazolja, hogy a vállalkozások száma területi megoszlásának tekintetében városunk nagyobb arányt, 39 százalékot képvisel, mint az egyébként különösen Rétságnak és polgármesterének köszönhetően, 38 százalékot felmutató kedést realizált, és megyén belüli aránya továbbra is jelentősí ld. diagr.) ami pedig a beruházásokat illeti: Salgótarján majdnem megduplázta beruházásait 1996-hoz képest (ld. diagr. - a szerk.). A társas vállalkozások adózás előtti eredményének mutatója 2000-ben 7 százalékkal emelkedett. A közel 3,5 milliárd Ft-os eredményt az összességében nyereséges salgótarjáni és széc- sényi kistérségben gazdálkodók tevékenysége biztosította. A közműellátottság a települési életminőség egyik legfontosabb eleme. Salgótarján 1996-ban még a megyei átlag alatt volt e tekintetben, mára azonban az átlagos lakás-közműellátottság 66 százalékról 77 százalékra emelkedett, azaz a megyei átlag fölé. Napjainkban a salgótarjáni a legjobban ellátott kistérség.- Milyen tényezők jellemzik a mnnkanélküliséget?- A salgótarjáni kistérség ez irányú mutatói 1996-hoz képest javultak, de még mindig az egyik legnyomasztóbb probléma a munkanélküliség jelenléte. Igazi áttörést az új munkahelyek teremtése fog jelenteni ezen a téren: az ipari parkba betelepülő cégek jelenleg 200 mű- Mivel Salgótarján a térségnek nem csak gazdasági, hanem jól kiépült közigazgatási, kereskedelmi, kulturális és oktatási központja is, ezért kiemelten kezeljük a humán infrastruktúra kérdését. Évente tervezetten 70 millió forintot fordítunk intézményfelújításra. Évről évre tekintélyes pénzösszegeket biztosítottunk eszközbeszerzésre: 2000- ben 12 millió forint saját erőhöz járult 38 millió forint pályázati oktatási képzés meghonosítása - a gazdasági fejlesztés kvalifikált munkaerő igényét szolgálja ki. A fiatal szakembereket itt szeretnénk kiképezni, letelepíteni, és nekik jövőt, lakást, munkahelyet kínálni. Megőrizzük továbbra is kulturális értékeinket és hagyományainkat, sőt a kultúrában is „híd-szerepet” szeretnénk betölteni - úgy a kistérségben, régióban, mint a határon átnyúlóan is.- A beruházásokat részben már érintettük, kérem, most nevesítse a legfontosabbakat.- Az ipari park 32 hektáron 1 milliárdos beruházással valósult meg. Jelenleg 5 milliárd forintos befektetéssel 4 működő cég, mint már azt említettem, 200 munkahelyet létesített, és további 700 munkahely kialakítása van folyamatban. Az inkubátorház beüzemelésével a befektetői igények magas színvonalú kiszolgálása valósul meg. A térségi hulladéklerakó (területének gigantikus, építés közbeni méretét, annak is egy részletét ld. fotónkon - a szerkesztő] 700 millió forintos nagyberuházás, amely hosszú időre a legújabb környezetvédelmi előírásoknak nak megépítése. Elkészült viszont 3,1 kilométer hosszan a déli városrész - ipari park közötti fejlesztés - az 1 milliárdos beruházás 20 százalékát állta az önkormányzat.- Melyek azok a tényezők, amelyek gátolták a városvezetés törekvését, s hogyan lehet ezek ellen küzdeni?- A területfejlesztési törvény módosítása kedvezőtlen erőviszonyokat teremtett az önkormányzatok szempontjából és tovább romlottak az önkormányzati forrásszabályozás feltételei, vagyis a központi újraosztó szerep az állami túlsúlyt erősítette. A decentralizált források értékállósága szintén romlott, a kormányzati különtámogatás elakadt, illetve felemás módon valósult meg. A vállalkozói övezeti kedvezmények rendszere 2002 után bizonytalanná vált. Az elengedhetetlen és beígért út- és vasút-korszerűsíté- sek elmaradtak. Amit viszont ezekkel szembe tudunk állítani az az átgondolt városstratégia, igényes, jó színvonalú szakmai programok, hatékony és eredményes kistérségi összefogás. Sikeresen tudtuk felhasználni a területfejlesztés helyi intézményrendszere nyújtotta lehetőségeket, és végül, de Puszta Béla, Salgótarján polgármestere A vállalkozók számának területi megoszlása Értékesítés megoszlása 2000. évben Kétség és köt nyél» 17% ftyugat-Nogtátí 46% Bátonyterenye és környéke Balassagyarmat és környék» 15% Salgótarján és környék» 37% Szécsény es környéké 8% büdzsén belül már közelítettünk a 15 százalékos fejlesztés felé. Az 1996-os területfejlesztési törvény adta lehetőségekkel élve 1997-ben már olyan kész programmal rendelkeztünk, amelyet az akkori kormány támogatásra érdemesnek és alkalmasnak ítélt több évre szóló programján belül. Ez évben pedig már az aktualitásokra is több energiát fordítNyugat-Nógrád (ld. diagramjainkat - a szerkesztő). Ugyancsak nem egy stagnáló városra jellemző az sem, hogy a megyeszékhelyen a vállalkozások száma mintegy 30 százalékos növekedési tendenciát mutat. Az országban működő 11 vállalkozói övezet közül a salgótarjáni a legdinamikusabban fejlődő. Térségünk az utóbbi öt évben 80%-os értékesítési bevételnöveködő munkahelyet hoztak létre, és a folyamatban lévő beruházások további 700 főnek teremtenek munkalehetőséget. Az ön- kormányzat az új munkahelyek teremtése mellett fontosnak tartja a meglévők megőrzését, illetve az aktív szociálpolitikai eszközök alkalmazását.- Mennyire centruma a megyének a humán feltételek vonatkozásában Salgótarján? Beruházások alakulása •rím ^ íooo ST f zom 1 000 pénz. Az oktátásban kiemelkedő színvonalon dolgozó innovatív szakemberek anyagi elismerését is megteremtve - ami például 2000-ben 10 millió forint volt - bizonyítjuk, hogy ez a város megbecsüli és igényli értelmiségének munkáját és közös városalakító szándékát. A képzési kínálat bővítése - két tanítási nyelvű gimnázium, nemzetközi érettségi, új felsőis megfelelve megoldja a térség igényeit. A szennyvízgyűjtő- és - tisztító- rendszer kiépítését, illetve bővítését az ISPA támogatás elmaradása miatt más pénzügyi konstrukcióban, víziközmű társulás alakításával oldjuk meg. A többszöri kormányzati ígéret, a rendelkezésre álló ön- kormányzati saját erő ellenére nem valósult meg a 21-es út várost tehermentesítő szakaszánem utolsósorban: a város lakóinak, intézményeinek, gazdálkodó egységeinek szorgalmát és partnerségét a problémák leküzdésében. Ez utóbbi gondolathoz társulva, megragadom az alkalmat, hogy Salgótarján és térsége valamennyi lakójának kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kívánjak, bízva céljaink sikeres megvalósításában! Az új hulladéklerakó 700 millió forintos nagyberuházás, amely hosszú időre a legújabb környezetvédelmi előírásoknak is megfelelve megoldja a térség igényeit (Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának összeállítása)
