Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-20 / 295. szám

2001. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK MOZ A I K Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Újabb lépés a Mars-kutatásban Elek László Horváth András csillagásszal beszélget a Mars-kutatás jelenlegi állásáról Hétévenként szépítkezik az Öreg Hölgy Egy 112 éves idős dáma kisminkelése időigényes és költséges vállalkozás, pláne ha az „illető” 300 méter magas. A szóban forgó „matróna” Párizs jelképe, az Eiffel-torony, közismert becenevén az Öreg Hölgy. A Szajna-parton nyújtózkodó acélszerkezetet minden hetedik évben tetőtől-talpig átfestik. A napokban kezdődött, immár 16. toalettfelújításra 15 hónapot és 19,6 millió frankot - mintegy 750 millió forint - szán a párizsi ön- kormányzat. A legendás torony ezúttal is, mint 1968 óta mindig, rózsaszínes árnyalatú geszte­nyebarna alapszínt kap, amely a négy lábtól felfelé haladva egyre világosodik, s ezzel optikailag még sudárabbnak mutatja, mint amilyen a valóságban. Újításként most először környezetbarát cinkfoszfát pöttyözéssel is be­szórják, ami a korábbi rétegeknél hatékonyabban óvja a nagyváro­si szennyező hatásoktól. A munkálatok időtartamát és horribilis költségvetését a külön­leges kozmetikai kezeléshez vá­lasztott kíméletes módszer ma­gyarázza. A speciális szakismere­teket, bátorságot és tiszta fejet követelő feladatra felfogadott 25 fős akrobata-festőcsapat nem használhat szórópisztolyt, a fém­torony 12 ezer acélgerendájának minden centiméterére a legha­gyományosabb módon, ecsettel viszik fel a festéket. A számla te­temes részét teszi ki az anyag- költség, amelyben a többi kö­zött 1500 darab méretes pemzli, 2000 pár bőrkesztyű, 60 tonna festék, 1500 biztosító heveder szerepel - s akkor még nem volt szó a veszélyességi pótlékról. A sziszifuszi munka még csak a kezdeteknél tart: gyakor­lott alpinisták 50 kilométer hosszú ponyvafüzért aggatnak fel a szerkezet elemeire, ezek­hez erősítik majd magukat - és összes munkaeszközüket - a toronymázolók, s ez szolgál vé­dőernyőül az Eiffel hatalmas lá­bai körül nyüzsgő turistáknak is. A festés előtt azonban még le kell csiszolni az elrozsdásodott felületeket, s egy alapos gőzfür­dő után indulhat csak az újra- sminkelés, két alapozóval és a végső fedőréteggel. A 2003 februárjáig tartó reno­válás idején az üzletmenet za­vartalan: Párizs legnépszerűbb „szépasszonya” a hosszadal­mas szépítkezés idején sem haj­landó lemondani évi hatmillió rajongójának hódolatáról. (A párizsi önkormányzatról már nem is beszélve, amely a fejen­ként minimum 40 frankos belé­pőjegy - mintegy 1500 forint - árával számolva a mázolás költ­ségeinek több mint tízszeresét kasszírozza be a látogatóktól.) HILU ANNA- Újabb lépés történt a Mars körül keringő ameri­kai űrszonda beüzemelésében.- A Mars Odüsszeia most elnyúlt Mars-pályán ke­ring.- Nagy izgalom volt, hogy rendesen sikerül-e meg­állítani, lefékezni. Ez sikerük, és most egy olyan pá­lyán kering a Mars körül, ami egy nagyon elnyújtott ellipszis, aminek a Marshoz közeü pontján belemerül ebbe a híg légkörbe, és azzal fékezik le. De majdan egy körpályára áü, egy 400 kilométer sugarú körpá­lyára.- Négyszáz kilométer magasságú, tehát a felszín­től 400 kilométerre húzódó pályára áll. A tervek szerint január végén, február elején. Ez a pálya a sarkok fölött ha­lad el. Most a Déli sarkon messze, több mint 10 ezer ki­lométerre van, itt készítette el az első teszt felvételeket, inf­ravörös felvételt, és a látható tartományban is felvételt.- Eddig ugye nem mért, csak keringett, és próbálta megtalálni a saját leendő pályáját.- Igen, mondjuk ha a fényképezést nem tekintjük mérésnek. A kamerákat próbálták ki. Tehát az első hír az, hogy a kamerák jól működnek, mind az infra­vörös, mind a látható tartományban, és én, ahogy sej­tettem, nem fogják megvárni a februári mérési pályát. Ugye a 100 küométer környékén kipróbálták azt a műszert, amivel tulajdonképpen detektálni lehet a vi­zet. Itt arról van szó, hogy ez egy gamma spektromé­ter, illetve egy neutron spektrométer, amit elhelyeztek ezen a szondán. A Mars környékén ezek az üyen jel­legű mérések. Mind a két műszer azt jelzi, hogy az adott magasságban mennyi hidrogén molekulát talál­nak. Ez azért nagyon fontos adat, mert a hidrogén molekula valószínűleg a vízből, a H20-ból ered. En­nek a feltételezésétől a szakemberek azt várják, hogy a Mars felszínén, illetve a felszín alatt levő víz-, illetve jégrétegeknek a feltérképezése történik meg. • - Olyan egyszerű inneti a Földről azt mondani, hogy most ott kering ez a szonda, időnként száz kilo­méterre, időnként ezer kilométerre a Marstól, és az­tán úgy áll be majd egy, a felszíntől 400 kilométerre lévő pályára, amely már egy körpálya lesz, hogy a leg­jobb méréseket végezze. De ezt a fékezést, ezt a hóna­pokig tartó pályamódosítást hogy csinálják? Innen a Földről?- Nem. A pályát a hajtóművekkel speciálisan így állították be. Ezen a szondán vannak napelemek, vi­szonylag nagy méretűek, annak ellenére a tömege ki­csike. A nagyon híg marsi légkörben a szonda féke­ződik, és ennek a Mars közeli fékezésnek az az ered­ménye, hogy a Mars távoli pontja egyre közelebb és közelebb jön.- Ezt én értem, csak hogy sikerük olyan precíz programot írni a számítógép számára már itt a Föl­dön, hogy ez most a következő két-három hónapban beállítja azt a pályát, amire a földi kutatóknak szük­ségük van?Ezt nem kell a Földről korrigálni? És hogy­ha valami nem stimmel, akkor lehet-e egyákalán kor­rigálni a Földről?- Terészetesen lehet korrigálni, hiszen van hajtó­anyaga az űrszondának, és a hajtóműveknek a be­kapcsolásával lehet pozícionálni magát a szondát, hogy hogyan forduljon a sűrű légkör felé a napele­meivel. A fő fékezést itt a légkör végzi. Az indulás­kor, mármint ennek a fékezési pályának a kezdetén merült föl az a probléma, hogy a földi modellek nem elég pontosak, mert kide­rült, hogy az északi pó­lus környékén elég nagy kereszt szélára­mok vannak, amik mi­att a programot át kel­lett írni, hogy ezeknek a hatását is figyelembe ve­gyék. Folyamatosan követik a szakemberek, hogy hogyan alakul a pálya, és annak megfelelően, ha kell, be tudnak avatkozni. j- Reménykedjünk, hogy január végére, február ele­jére már a szonda az igazi, a jó pályán kering majd. Lesz olyan két-három év, amikor csak ez a szonda ad majd igazi, pontos adatokat a földi kutatóknak, hi­szen 2003-2004 végén indulnak majd csak az újabb kutató szondák. Mk várnak ebben a két évben?- Ebben a két évben tulajdonképpen a Mars Odusszeitől azt várjuk, hogy elkészüljön a Mars fel­színének víz-, illetve jégtérképe, pontosabban nem a felszínnek, hanem a felszín alattinak. A mérések alapján a szakemberek azt is meg fogják tudni be­csülni, nemcsak azt, hogy hol helyezkednek el ezek a talaj alatti jégmezők, hanem hogy becslések szerint mennyi víz várható.- Lesz egy szonda 400 kilométer magasságban, ott ezek a spektrométerek vadásznak majd a hidrogén molekulákra, és az elfogott hidrogén molekulák szá­mából lehet következtetni, hogy a Mars tömege alatt hol és milyen tömegben van vízjég?- Igen, erről van szó, mert a kozmikus sugárzás hatására a H20 molekulák elbomlanak, és a hidrogén molekulák fölszállnak elég nagy magasságba, és az­tán el is távoznak a Mars körzetéből, tehát nem ma­radnak a Mars légkörében. Egyébként csak emlékez­tetem a hallgatókat, hogy üyen mérések voltak már, nem a Marsnál, hanem a Hold körüli pályán, a Lunar Prospektor hasonló méréseiből fedezték fel azt, hogy a Hold déli és északi poláris sapkájánál is van fagyott jég azokban a kráterekben, ahova a Nap nem süt be. Dürer nyula „füvet” kapott Az Albrecht Dürer középkori német festő világhírű „Mezei nyúl” című képén látható nyuszi „füvet” kapott a napokban: egy bécsi középiskola diákjai összesen 101 lapon raj­zoltak füvet, s ezt adták át a bécsi Albertina múzeum igazgatójának Dürer nyula szá­mára. Az Albertina igen gazdag gyűjteménnyel ren­delkezik, de a sok remekmű között az egyik leghí­resebb Albrecht Dürer (1471-1528) „Mezei nyúl” című alkotása, amelyet ennek megfelelően külön­leges tartóban őriznek a múzeum pincéjében, s - hogy baja ne essen a fénytől - csak ritkán tesznek közszemlére. Klaus Albrecht Schröder, az Albertina igazgató­ja köszönettel átvette az aggódó gyerekek ajándé­kát - mindenesetre szignáltatta velük mind a 101 fűrajzot, s a gondoskodásért hálából megmutatta nekik a híres-nevezetes képet. A bemutatással mintegy fel is avatta egyben a múzeum tavasszal megnyíló új épületét. A nyulat ábrázoló Dürer-kép szinte kínálkozik a jövő év fő témájának: nem sokkal azután, hogy az egyetemes művészettörténet egyik legjelesebb alakjaként számon tartott Dürer megrajzolta, már híressé vált, s jövőre lesz éppen 500 éves. Más je­les és kerek évforduló 2002-ben nemigen kínálko­zik: 1997 Brecht, 1998 Johann Strauss és Goethe, 1999 Bach és Nietsche, 2001 pedig Giuseppe Verdi éve volt. Jövőre lesz Ludwig van Beethoven halálá­nak 175., Leonardo da Vinci születésének 550. év­fordulója, 475 éve született Giuseppe Arcimboldo és Niccolo Machiavelli, 425 éve Peter Paul Rubens, 200 éve Alexandre Dumas, Nikolaus Lenau és Wilhelm Hauff, 225 éve pedig Heinrich von Kleist - hogy csak néhány példát említsünk. Ám miközben nyilvánvaló, hogy Beethoven ha­lálának 175. évfordulója hatással lesz a világ kon­certprogramjaira és da Vinci születésének 550. év­fordulójáról a múzeumok meg fognak emlékezni, igencsak kétséges, hogy számot tarthat-e egész éves érdeklődésre és rendezvényekre az a tény, hogy 250 éve született Adolph Freiherr von Knigge, az első és a köznyelvben máig emlegetett német illemtankönyv szerzője. ' Így Dürer „Mezei nyúl” című világhírű és éppen 500 esztendős alkotása - amely legközelebb az Albertina renoválás utáni újbóli megnyitása alkal­mából egy nagy Dürer-kiállításon lesz látható 2003 tavaszán - szinte kínálja magát, hogy 2002-ben rendezvényekkel és ünnepségekkel méltassák a művész nagyságát és a kép kiválóságát. H. J. Ifjan napnyugtát, öregen napfelkeltét festett Százötven éve halt meg Joseph Turner, az impresszionisták előfutára Százötven éve, 1851. december 19-én halt meg Chelsea-ben (ma London része) Joseph Mallord William Turner, az angol piktúra kiemelkedő mestere, az impresszionisták előfutára. Tumer Londonban született 1775. április 23-án, apja borbély volt. 1785-től nagybátyjá­nál élt a middlesexi Brentfordban, már gyerek­kori rajzai mutatták tehetségét. Thomas Malton tanítványa lett, majd 1789-től a Royal Academy iskolájába járt, ahol akvarelljeit már korábban kiállították. Korai képeit pontos áb­rázolás jellemzi, Richard Wilson és Robert Cozens hatására látásmódja gazdagabb és köl- tőibb lett. Első olajképe, a Halászok a tengeren hoz­ta meg a kritika elismerését, és 24 évesen az Akadémia külső, 1802-ben rendes tagja lett. Ekkori képei Poussin, Lorrain, Cuyp és a Van de Veldék hatását mutatják. Első utazásain walesi és skót várromokról készített acél­metszeteket, akvarelleket, e realista tájképei anyagi függetlenséget hoztak neki. A tájkép­festés a XVII. században vált önálló műfajjá, a táj addig csak biblikus vagy antik témák hátterét adta. A festők az 1770-es években fe­dezik fel a természetet, de az Akadémia ele­inte nem becsülte e műfajt. Tumer 1802- ben, a napóleoni háborúk szünetében jutott el a Louvre-ba, ahol a királyok gyűjteményét és a Bonaparte által zsákmányolt képeket is láthatta. Fő ihletői emellett Svájc hegycsú­csai, és a viharos tenger voltak. Útközben ké­szített vázlatait éveken át dolgozta fel, emlí­tendők A szüret kezdete Maconban, A reichenbachi nagy vízesés és a Hóvihar, Han­nibál serege átkel az Alpokon (1812) című képei. Ez utóbbi fő tárgya a hóvihar, amint elnyeli a pun és római katonákat. (Itt talán kora Hannibáljának oroszországi kudarcára utal.) Tengeri tájképein elődeinek stílusával is élt, a Didó felépíti Karthágót, és a Napkel­te ködben című képeit azzal adta a Nemzeti Galériának, hogy azokat Lorrain megfelelő vásznai mellé akasszák. Az 1805-ös Hajótörés és Temze-vázlatai mutatják kialakuló saját képi nyelvét, amely a fényt és az atmoszféra jelenségeit hangsúlyoz­ta, és melyet a vízfestés révén alakított ki. Váz­latkönyvét 1807-ben indította, ebben új rajzait és festményeinek karc-másolatait adta ki, amelyekből 1819-ig 71 lap készült el. 1807-ben a perspektíva professzora lett, műtermet bérelt Londonban és galériát nyitott. Az 1810-es években a fény és a levegőperspektíva még fontosabb lett festészetében. Valós helyszínű művein, oxfordi városképein és a St. Mawes a szardíniahalászat idején címűn az épületek fá­tyolos színekben jelennek meg, más vásznain (Fagyos reggel) csak fényhatásokat látunk. Éteri lebegés jellemzi A Genfi-tó, az Átkelés a patakon és az Anglia: Richmond Hill a régens- herceg születésnapján című képeket. (Roman­tikus címeit főleg a katalógusok kedvéért köl­tötte.) Várkastélyokat festett a tulajdonosok szá­mára, jelentősek történelmi és irodalmi képei: Karthágó-sorozata, Byron, Milton és Shakes­peare soraira komponált művei. James Thomson Az évszakok című poémájából (a Haydn-oratórium szövege) is több címet és jel­mondatot merített. 1819-ben Itáliába utazott és 1500 vázlatot rajzolt. Stílusa a feldolgozás során tovább fejlődött, színei tisztábbá, áttet- szőbbé, világosabbá, árnyékai színesebbé vál­tak, kontrasztjait nem sötéttel és világossal, hanem hideg és meleg színekkel érte el. A fényt kereste, nem Itália klasszikus múltját, a víz reflexiója fontosabb volt a műemlékeknél. Az 1820-as években Britanniát, Németalföl­det és Franciaországot járta, ekkori kiemelke­dő képei A dieppe-i kikötő, a Köln: a postaha­jó érkezése, este és a Mortlake Terrace: nyár eleji reggel. Hírneve csúcsán még eladható, bár vitákat keltő képei mellett kísérleti vászna­kat festett a maga örömére. E titkos életmű tet­te „sírontúli óriássá”, XX. századi festővé. Leg­több, ma csodált képét kortársai nem látták, műveinek értékét 1871-ben Monet és Pissarro fedezte fel. Sosem nősült meg, bár egy ifjúkori kapcso­latából két gyermeke volt. 1838-ban lemon­dott professzori címéről s házat vásárolt Chelsea-ben, ahol álnéven élt, s visszavásárol­ta korábbi képeit. 1843-ban John Ruskin Mo­dem festők című művében emelte ki jelentő­ségét és minden idők legnagyobb angol tájfes­tőjének nevezte. Utolsó éveiben ismét a kon­tinensre utazott s több ezer vázlatot készített. Kései művein a színek és fények mögött alig látszik anyag, kompozíciói légiesen könnye­dek, az időt és a mozgást érzékeltetik. Né­mely képén (Norham Castle, napkelte, Nap­kelte hajóval) csak a színek halvány jelzése sejlik a vásznon. Színes absztrakcióit ma sok­kal többre tartjuk, mint történelmi és mitoló­giai képeit. Fejlődését tengeri képei mutatják: ifjúkori művein a hullámok fenyegetik a vitor­lást, kései vásznain a gőzhajó is súlytalan. If­jan napnyugtát, öregen napkeltét festett, képe­in a tenger vagy a levegő örvénye szinte be­szívja a nézőt. Utolsó korszakában az ókori Rómát és kora Velencéjét festette. A Héró és Leander elválása a tengeri napnyugta és holdfény színeit mutat­ja. Az ipari fonadalom változásaira is figyelt, példa erre az Eső, gőz és sebesség. Tűzvész a parlamentben, Tűz a tengeren, Rakéták és kék fények című vásznain a tűz és a víz, két őselem jelenik meg. Az ember és alkotásai egyre job­ban kimaradt műveiből, az emberi fajt az iste­nek vagy a természet játékszerének tartotta. 250 vázlatkönyv, 20 ezer rajz és akvarell, 500 olajkép maradt utána. A nemzeti képtárra hagyott 285 képéből csak 118-at katalogizál­tak, a II. világháború alatt találták meg öregko­ri remekeit, összecsavarva, koszosán. „Rend és káosz egyszerre, vakmerő űrutazás fény és szín kozmikus forrásai felé egy napkelte ürü­gyén” - jellemzi legjobb magyar értője, Cs. Szabó László. r.r. Karatézó plébánosok Nagy-Britanniában az utóbbi években annyira gyakorivá vált a lelkészek bántalma­zása, hogy a papságot képvi­selő szakszervezet a harc­művészet oktatásának a be­vezetésére tett javaslatot. Egy minapi felmérésből kide­rült, hogy a papokat sokkal gyakrabban éri bántalmazás, mint például a rendőröket vagy az orvosokat. A londoni egye­tem által 1500 pap körében el­végzett közvélemény-kutatás szerint minden tíz pap közül hét valamiféle erőszak tárgya. Há­romnegyedüket rendszeresen éri szóbeli sértegetés. Évente legalább egy pap sajnos, mun­kája során gyilkosság áldozatá­vá esik. Az anglikán egyháznak a kö­telessége, hogy biztonságos munkakörülményeket teremt­sen a papok számára, az erőszak ellen azonban nehéz védekezni. Ezért a lelkészeket a koreai had­seregben is oktatott önvédelmi sport, a karate elsajátítására bíz­tatják, hogy megtanulják, mi­ként szerelhetők le egyházköz­ségük hevesebb tagjai. A karateórákat a papságot tö­mörítő szakszervezet - Nagy- Britanniában ilyen is van - szer­vezné. „Úgy véljük, a papok többsége teljességgel ki van téve az erőszakos embereknek, hi­szen mindenki számára nyitot­tak, megközelíthetőek. Ugyan­akkor nem hagyhatjuk, hogy az erőszak áldozatává váljanak. Az önvédelem e formájának elsajá­tításával a támadó agresszióját a pap a támadóra tudja visszahá­rítani anélkül, hogy ő maga túl­ságosan erőszakos lenne” - je­lentette ki Roger Lyons, a pap­szakszervezet főtitkára a BBC rádiónak. U.U. Gyógyszergyártó tevék Gyógyszergyártóvá léphet­nek elő a tevék. Abu-dzabi kutatóorvosok szerint a vi­lág legszívósabb állata, a si­vatag hajójaként emlegetett teve lehet az emberiséget sújtó halálos kórokozók elle­ni harc új ellenszere. Az orvosok szerint a hihetet­lenül erős immunrendszerrel rendelkező tevék a testükben termelődő antitesteknek kö­szönhetően ellen tudnak állni olyan halálos, vírus okozta meg­betegedéseknek - száj- és kö­römfájás, marhavész - amelyek­kel szemben a többi emlős tehe­tetlen. Az Egyesült Arab Emírsé­gek kutatóintézetének munka­társai abban bíznak, hogy a te­vékben fellelhető antitestekből sikerül olyan gyógyszereket elő­állítani, amelyek sikerrel veszik fel a harcot az emberiséget súj­tó halálos betegségekkel. A tevékben termelődő anti­testek lényegesen egyszerűbb felépítésűek, mint az emberi szervezetben találhatók, és ép­pen ezért könnyű beültetni azo­kat a megbetegedett emberi szö­vetekbe és sejtekbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom