Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-19 / 294. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP 2001. DECEMBER 19., SZERDA Hosszú távon garantált a működő tőke beáramlása A befektetés-ösztönzés és kereskedelem-fejlesztés gyakorlata Dr. Kaszics Miklós, az ITD Hungary (továbbiakban: ITD-H) igazgatója nem Mikulás-napi ünnepségre jött december 6-án Salgótarjánba. Hozott viszont jó néhány értékes ajándékkal felérő ötletet és hasznos tanácsot - a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügy­nökség Kht. és a Terra Stúdió Kht. szervezésében megrendezésre került, a határon túl nyúló együttműködésről szóló nemzetközi konferencia hallga­tóságának. Az alábbiakban előadásá­nak és a vele készült interjúnak egyes részleteit tárjuk olvasóink elé. Az előadó bevezetőjében bemutatta az ITD-H márkanévvel szereplő Magyar Be­fektetési és Kereskedelem-fejlesztési Köz­hasznú Társaságot. A cég kelet-közép-eu- rópai országokkal foglalkozó igazgatója hangsúlyozta: a befektetés-ösztönzés és kereskedelem-fejlesztés gyakorlati kérdé­seit kívánja közelebbről megvilágítani, minthogy ennek kitüntetett szerepe van a nemzetközi, így a magyar-szlovák, illet­ve a szlovák-magyar egyre inkább izmo­sodó kapcsolatokban. Mint mondotta, napjainkban különös fontossága van a működő tőke Magyaror­szágra áramlása elősegítésének, ezen be­lül is primátust élvez a nagyobb befekte­tések és a zöldmezős beruházások támo­gatása. Hangsúlyozta, egyre jelentősebb érdeklődés tapasztalható a térség iránt, s ez mind intenzívebb Magyarország keleti és észak-keleti régióiban is. TŐKEMOZGÁS A RÉGIÓBAN A szakember azonban rávilágított arra is, hogy ha a tőkemozgást világviszony­latban elemezzük, akkor a Magyaror­szágra, illetve a kelet-közép-európai or­szágokba irányuló tőkevolumen elenyé­szően csekély. Éppen ezért akkora lehető­ségünk a nagy tortából való részesedésre, hogy hosszú távon garantált a működő tőke beáramlása az országba. Hogyan tudjuk ezt elősegíteni? - tette fel a kérdést az előadó, majd kifejtette ezzel kapcsolatos álláspontját, három te­rületre helyezve a hangsúlyt. így az első az országimázs, a Magyarország iránti érdeklődés felkeltése. A második lépcső­ben el kell érnünk, hogy jöjjenek is a be­fektetők, s a harmadik, hogy külföldi po­tenciális befektetők és a hazai partnerek összejöjjenek egymással. Ennek érdekében sokat tehet minden szervezet és intézmény, amely érdekelt a befektetések létrejöttében, s ezzel kap­csolatban elsősorban a települési önkor­mányzatok szerepére és felelősségére apellált. Elmondta a szakember, hogy a befektetés-ösztönzésben hatékonyan részt tudjanak vállalni, szinte napi kap­csolatot alakítottak ki a megyei önkor­mányzatokkal és a kereskedelmi és ipar­kamarákkal. Külön kiemelte, hogy a Nógrád Me­gyei Önkormányzat és az ITD-H között a közelmúltban létrejött egy együttműkö­dési megállapodás, amelynek részeként is kijelölésre került az a személy, aki Nógrád megyében az ITD-H regionális képviselőjeként végzi munkáját. Utalt arra, hogy a szükséges infrastruktúra megteremtésével cégük képviselete - és ami ettől fontosabb, a befektetés-ösztön­zés és kereskedelem-fejlesztés - Nógrád megyében biztosított lesz. JAVULHAT AZ ORSZÁGIMÁZS Tevékenységük másik fontos területé­ről - a kereskedelem-fejlesztésről szólva - az előadó hangsúlyozta, hogy ma­gyar-szlovák viszonylatban pozsonyi irodájukban van döntő szerepe, jelesül a partnerközvetítésben, az adatbázisok működtetésében. Kiemelte a hiteles in­formációk szükségességét, szerepét, az objektív tájékoztatás jelentőségét. Végezetül egy úgymond harmadik irányról is beszélt az ITD-H igazgatója: miszerint a tőke természetes velejárója, hogy keresi a helyét, mozog ha jön, ak­kor megy is. Támogatnunk kell tehát a magyar tőke külföldre áramlását is. Hogy miért, azt Kaszics dr. azzal magya­rázta, hogy ennek révén javulhat az or­szág imázsa, fejlődhetnek a ma­gyar-szlovák kapcsolatok, s mi több, a külföldön élő magyarok megélhetési le­hetőségei, életkörülményei is. Nagyon fontos feladatunk tehát, hogy hiteles in­formációkkal segítsük külhonban befek­tetni szándékozó vállalkozóinkat. Eddig az ITD-H igazgatója előadásá­nak csak kiemelésekre szorítkozó rövid összefoglalása. Ezt követően válaszolt munkatársunk kérdéseire a kelet-közép- európai országokkal foglalkozó szakem­ber.- Többször is említette előadásában a hiteles információk szükségességét. Mit kell értsünk ezen?- Mondok egy konkrét példát: ha pél­dául az ukrajnai befektetési lehetőségek­ről van szó, akkor írásban átadjuk a meghozott, vonatkozó törvényeket, ám hozzá kell tegyük, hogy ezek még nem működnek a gyakorlatban. Hatályba lép­tek ugyan, de nincs garancia arra, hogy az ukrajnai megyei elöljáróságokhoz is eljutott már, vagy ha ismerik is, a tör­vényhozók szándéka szerint értelmezik a szabályokat. Nekünk tehát hiteles információt kell adni arról, hogy az adott időszakban - vagy inkább az adott pillanatban - ho­gyan működik a rendszer. Mert hiába tudja azt a mi befektetőnk, hogy aláír­tunk egy kétoldalú megállapodást, ha azt a vámos még nem ismeri, a végrehaj­tási rendelet még nem jutott el hozzá. A hiteles információ tehát a részletekre is ügyelő, tényszerű, naprakész tájékozta­tás.- Mi érdekelheti a külföldi befektetőt elsősorban? Hogyan készüljön fel a helyi fogadó partnere? INFRASTRUKTÚRA- A kérdés zömét kapásból meg tud­juk válaszolni, például azt, ami a magyar gazdaságra vonatkozik, vagy hogy mi­lyen befektetési lehetőségei, kedvezmé­nyei vannak a magyar állam részéről.- Igen, ezt értem, de a kérdésem loká­lis irányultságú. Mire készüljön, mond­juk egy települési önkormányzat polgár- mestere?- Kézenfekvő, hogy mindig abból kell kiindulni, mi érdekelheti legközvetle­nebbül a potenciális befektetőt. Tehát őt is ismerni, róla is tájékozódni kell. Te­gyük fel, azt tudjuk, hogy ő el tud utaz­ni Budapestről helikopterrel is az ország bármely településére. De lehet, hogy személygépkocsival fog menni. Ekkor nem tudja, hogy miért áll a forgalom, szembetalálja magát az úttesten azokkal a kátyúkkal, három-négy nagy gödörrel, amivel én magam is a mai nap folya­mán, amikor Budapestről ide utaztam. Holott Salgótarján kifejezetten jól meg­közelíthető a fővárosból, mondjuk Bé­késcsabához képest.- Most ön bizonyára egy település elér­hetőségére, megközelítésére, lehetőségei­re gondol? Szórni az időtényezőre?- Egyrészt igen. De sokkal inkább a legszélesebb értelemben vett infrastruk­túrára. Mondok egy példát: elmondjuk, hogy van ipari parkunk, majdhogynem eldicsekszünk vele. Aztán megnézi a külföldi befektető és rögtön kiderül szá­mára, hogy ez sincs, meg az sincs a mi ipari parkunkban. Akkor aztán azt mondjuk, hogy jó, majd jövőre már meg lesz minden. No, igen, csakhogy a mi befektetőnk nem tud, vagy nem akar várni, ő most akart beruházni.- No és mire keü még figyelni? SZUBJEKTÍV ELEM- Ma is mint mindig, nagyon sokat je­lent a potenciális befektető számára a személyes benyomás, a szubjektív elem. Nagyon fontos, hogy kivel találja szem­ben magát először a befektető, ki fogad­ja, kivel tárgyal. Ha azt tapasztalja, hogy a megyei önkormányzat, vagy a telepü­lés polgármestere netán mind a kettő együtt fogadja, és megígérik, hogy egy héten, vagy a legrövidebb időn belül be­szereznek minden hatósági engedélyt, ez bizonyára kedvező benyomást tesz rá.- Még egy kérdésem lenne: Mit vár a külföldi tőkebeáramlástól? Javulhatnak még a sanszaink?- Előadásomban már beszéltem a kre­ativitás jelentőségéről. Azt gondolom, hogy az országkép is rendkívül fontos, ez most szerencsére igazán jó. Meg kell tartanunk és helyi szinten is igazolnunk kell, hogy alkalmasak vagyunk a külföl­di tőke fogadására, kamatoztatására. Hogy hosszú távon megbízható partner vagyunk, akire lehet építeni, számítani. ____ _______ BARÁTHI OTTÓ A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Gondolatok a „Vádirat” az Orbán-kormány ellen című cikkel kapcsolatban A '90-es években egy közvéle­mény-kutatás szerint a magyar­ság két százaléka volt büszke a nemzetére. Ez a biztos pusztu­lást jelentené egy globalizációval lerohant országnak. Az Országimázs Központ ezt hiva­tott megváltoztatni. Aki szereti családját, nagyobb terjedelemben városát és országát, az nem szolgáltatja ki nemzetét és nem kótyavetyéli el hazája vagyo­nát. Sokan meggazdagodtak a pri­vatizációból - itt célzok a negyven évig hatalmon lévőkre, - viszont nem ipari beruházásokra fordítot­ták vagyonukat, ami a munkanél­küliség helyzetén javított volna, hanem a saját holt tőkéjüket gyara­pították. Legjobb esetben a keres­kedelembe és a vendéglátásba fek­tették vagyonukat, így a kisvállal­kozó alól még azt a kis megélheté­si lehetőséget is elvonták, ami a szolgáltatásban és kereskedelem­ben aprópénzként jelentkezett vol­na. (Salgótarjánban a nyugdíjasok és a munkanélküliek kis jövedel­méből.)- Támadják a kormányt az adó mértéke miatt...- Amíg a multi cégek adómente­sek, addig a kis- és középvállalko­zók tartják el az országot. Ez csak az uniós csatlakozással fog meg­változni. Arról meg egyesek rend­szeresen gondoskodnak, hogy rossz vélemény alakuljon ki az or­szágról és a kormányról, (zámolyi romák esete) Egyetlen kormány nem tett a '90-es évek óta annyit a romákért, mint az Orbán-kor­mány. Embereket a lehetetlen helyzetből csak tanulás révén lehet kiemelni, (roma kollégiumok)- Támadás érte az Orbán-kor- mányt a családok támogatásának hiánya miatt...- Kik vonták meg a gyes-t és a gyed-et? Mi haszon volt belőle?- A gyermekek után járó adó- kedvezmény az aktív, igyekvő, or­szágot építő réteg támogatása!- Hiányolták a beruházásokat...- A' 90-es évek óta egyetlen kor­mány sem ruházott be annyit, mint a jelenlegi, annak ellenére, hogy az Orbán-kormány működé­se alatt érte országunkat a legtöbb természeti katasztrófa. Magyar vál­lalkozók munkájával megépítette az M7-es autópályát. Teljes falva­kat épített újjá, ingyen az árvízká­rosultaknak.-Egészségügy...- Az egészségügyet kik építették le?- A Bokros-csomag által okozott károkat nehéz helyrehozni. A kór­házak önkormányzati tulajdonban vannak. A kormány által utalt pén­zeket az önkormányzat és a kórhá­zak igazgatósága átcsoportosíthat­ja, késleltetheti.-Nyugdíjkérdés...- A kiemelt nyugdíjasok évi nyugdíjemelési összege annyi, mint egy átlagos nyugdíjas évi nyugdíja. Ez terheli azt a nyugdíj- pénztárt, amit megfosztottak a be­vétel teljes részétől, az előző kor­mányzat alatt hozott rendelkezés alapján: a magánnyugdíj-pénztá­rakkal és biztosítókkal.-Salgótarján...- A megye Fidesz vezetése elin­tézte a 21-es út négysávosítását, ami elengedhetetlen az ipar fej­lesztéséhez. Az ipari parkban már egyaránt vannak induló és műkö­dő vállalatok. Eljártak annak érde­kében is, hogy a somoskői vámál a határ átjárható legyen, ami idegen- forgalmi szempontból komoly fel­lendülést jelenthet. ____________________________RBCSTAMÁSMÉ S algótarján Köszönet és jókívánság Patakról Nagy örömünkre szolgál, hogy ünnepi ételrecept-pá­lyázatunk sikeresnek bizo­nyult és olvasóink több száz receptet küldtek be. Köztük volt Kovács Károlyné pataki olvasónk is, akinek recepet- jeit jó ötleteit a bíráló bizott­ság a fődíjban - tízezer forin­tos vásárlási utalvány - ré­szesítette és természetesen közzétette az újság hasábja­in. A nyertes a következő so­rokat küldte szerkesztősé­günkbe: Boldog vagyok, hogy kará­csonyi meglepetést okoztak számomra. Ételrecept-különle­gességeimmel elnyertem az Önök által felajánlott fődíjat. A Nógrád Megyei Hírlap tisztelt szerkesztőségének, a munka­társaknak, a dolgozóknak, a vezetőknek és családtagjaik­nak kellemes karácsonyi ünne­peket és boldog új évet kívá­nok: ______________________kovács károlymé P atak Almérő, avagy a víz zavarosodik... Amikor a vízműveknek vízügy­ben levelet írok a számítógépe­men és a helyesírást ellenőrizte­tem, a gép mindig felajánlja az „ál­mérőt”, mivel az almérő szót nem tudja értelmezni. Ez a gép sejtett, vagy tudott valamit abból, ami a Nógrád Megyei Hírlap november 12-i számában közérdekű kérdés­ként és válaszként megjelent. A költségmegosztó ugyanis: álmérő. A válasz azonban további köz- érdeklődésre számot tartó kérdés- feltevésre kényszerít: 1. / A függőleges és vízszintes egyértelmű meghatározása szük­séges (ugyanis a kérdést feltevő és a válaszoló nem ugyanazt érti a két fogalom alatt, vagy csak az egyik?) Én több vízóraaknát lát­tam, de egyben sem volt függőle­gesen szerelt főmérő (pedig azt ki­zárólagosan a Vízmű szakemberei szerelik). Lakásainkban az almérők általában vízszintesen a főórával azonos helyzetben áll­nak. (Én a vízszintes fogalmát a konzervatív értelemben haszná­lom, nagyon kifejező: sima, víz­szintes.) 2. / Ha a lakásokban lévő almérők csak költségmegosztók (nem hiszem, hogy a gyártók, a méréshitelesítők annak tekintik), akkor miért kell tervrajzot készít­tetni, Vízművel (mint önkéntes hatósággal díjfizetés ellenében) jóváhagyatni, majd beszerelés után a terv szerinti kivitelezést és biztosító zárazását kérni (kiszállá­si, nyilvántartási díj biztosító zár ellenében?) 3. / Költségmegosztó esetén mi­ért szerepel a mellékmérős (almérős) szerződésben a 11. pont? „A szerződő felek megállapod­nak abban, hogy a jelen szerző­déssel létrejött tartós jogviszo­nyukból keletkező fizetési kötele­zettség teljesítésének biztosításá­ra, az elszámolással érintett és az elkülönült vízhasználó tulajdonát képező .... -i,... hrsz. alatt felvett ingatlanra - a szolgáltató javára keretbiztosítékul 50 ezer forint erejéig jelzálogjogot alapítanak.” (nem folytatom, hiszen a szerző­dés szövege az érintettek irattárá­ban van és ennek jogtalan és sértő voltát lapjukban már megvitattuk, a város jegyzője sem értett egyet, de ez a vízműveket egyáltalán nem zavarja és a jegyző urat, vagy a közigazgatási hivatalt? Ezzel a ponttal ugyanis a vízmű soha nem él, hanem a hátralékos almérő tulajdonos szerződését fel­mondja és fizet „az amerikai nagy­bácsi” (a Társasház, mint kézfize­tő kezes!) 4. / Mint „elfajzott” műszaki úgy tanultam, hogy a mérőműsze­rek hitelesítése tűréshatáron belül történik +, - eltéréssel. Ebből kö­vetkezik a „nagy számok törvé­nye” alapján, hogy minél több almérő van beépítve a plusz és mí­nusz eltérések kiegyenlítik egy­mást. Lakásainkban a vízcsap megnyitásakor azonnal forog az almérő kereke, nem várja meg az „indulási érzékenységet”. (Ehhez talán az Országos Mérésügyi Hiva­talnak is lehet véleménye, ha az „indulási érzékenységre” hite­lesítenek EU szabatosan.) amennyiben az indulási érzé­kenység a meghatározott, úgy megoldottam a „gordiuszi cso­mót”, tessék egyforma érzékeny­ségűre gyártatni, vagy hitelesíttet­ni a fő- és almérőket! Ugyancsak sántít az almérők le­olvasására vonatkozó magyarázat, mert a leolvasás a kerekítés szabá­lyai szerint kell, hogy történjen és akkor nem lesz eltérés. 5. / Végezetül a „magyarázom a bizonyítványom” nem említette meg, hogy a főórákat egy nappal korábban olvassák le, mint az almérőket, tehát az almérők összesedében egy napi fogyasz­tással több van. Ezt a kettős vízfogyasztás mé­rési megoldást „hagyta nekünk a front”, de ha üyen jól lehet hasz­nálni a társasházak és az állam­polgárok bosszantására, és a mi­nisztériumoknak immár a rend­szer változtatgatás harmadik cik­lusában sincs idejük rendet te­remteni, akkor van egy javasla­tom: Az EU jogharmonizációt végző szakemberek a sok jó, szo­kásunktól és gondolkodásunktól idegen jogszabályért ezt az egyet harmonizálják az EU-ba, hátha még később fogadnak be népes táborukba. Végezetül képviselőjelöltek­nek ajánlatos ez a szakállas kam­pánytéma. Én még emlékszem, hogy az előző választás egyik képviselőjelöltje meghívta a Lakosz (talán lakásszövetkezetek és társasházak szövetsége) egyik vezetőjét, aki elmondta, hogy pa­naszainkkal egyetértenek és már letették a kormány asztalára azt a javaslatot, amely szerint ha a tár­sasházban minden vízfogyasztási helyen almérő van, ott a főmérőt le kell szerelni, illetve nem sza­bad annak alapján számlázni. Hi­ába volt a rábeszélés a választá­son nem győztek, a javaslat pedig feledésbe merült. (Salgótarján­ban is van leszerelt főmérős tár­sasház!) Érdemes újra próbálkozni, mert a kérdés ma is megoldatlan, tehát időszerű és nagy szavazó tömeget érint. Minden későbbi félreértés el­kerülésére rögzítem, a kettős mé­rés miatti elszámolás és feszült­ség nem a helyi vízművek hibája, ez egy országos jogszabályi ká­osz, minden vízmű él a jogsza­bály adta lehetőséggel („nem eti­kus, de jogszerű", ismerjük a szó­lásmondást). Továbbá nem ké­szülök politikusi pályára, mara­dok „hozzá nem értő szakértő” és csupán „szórakozásból” foglalko­zom közérdekű témákkal (ez ná­lam születési hiba) most éppen a vízzel. ___________________________PR. KÚTI ISTVÁW t ársasházi közös képviselő NÓGRÁD É HÍRLÁP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom