Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-03 / 280. szám

2001. DECEMBER 3., HÉTFŐ GAZDASÁG Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Bát-összefoglaló Csökkent a búza ára A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán az elmúlt héten összesen 1,5 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, míg a határidős devizapiacon 9 milliárd fo­rint értékű külföldi fizető- eszköz került új tulajdonos­hoz - derült ki egyebek kö­zött a BÁT hétvégi összefog­lalójából. A búza az összes határidőre vesztett értékéből. A decemberi lejárat 24780 forinton állapodott meg, az extrabúza értéke viszont decemberre 28 080 forintra emel­kedett. A kukoricapiacon az óter­mésű jegyzések 200-400 forint­tal csökkentek, míg az új termé- sűek ára - a hétfői nyitóárhoz ké­pest - nem változott. A decembe­ri lejárat elszámolóértéke 18860 forinton zárt. A takarmánybúzát ugyanerre a határidőre 19 630 fo­rintért kínálták az alkuszok, míg a takarmányárpát változatlanul 18 000 forintért lehetett jegyezni. Az olajnapraforgó elszámoló­értéke 71690 forintig süllyedt. A repce jövő év augusztusra drá­gult. A decemberi lejáratú szójá­ért 71690 forintért lehetett hoz­zájutni. A határidős pénzpiacon több mint 34 ezer kontraktussal keres­kedtek az alkuszok az elmúlt hé­ten. Az amerikai dollár összes ár­folyama 3,50-5,05 forinttal gyen­gült. A zöldhasú decemberi el­számolóértéke 283,20 forint volt. Az euró 0,50-1,50 forintot vesz­tett értékéből. A közös európai pénz decemberi lejárata 252 fo­rinton várja a mai tőzsdenyitást. Az angol font 3,50 forinttal 402 forintra gyengült, míg a japán jen megőrizte értékét, 230 forintért kínálták. A svájci frank elszá­molóára 172,50 forinton állapo­dott meg a kereskedés utolsó napján. _____________ újvári S züret után A szőlőtermesztőknek a no­vember 30-ai állapot alapján kell elkészíteni a szüreti jelen­téseket, és azt eljuttatni a vám­hatósághoz. Az országban több mint 13 ezren rendelkez­nek egyszerűsített adóraktári engedéllyel. Ide tartoznak azok az árubortermelők, akik saját vagy felvásárolt szőlőből készítenek bort. Egyszerűsített adóraktári engedélyt azok az üzemek kapnak, amelyek évente 0-1000 hektoliter bort állítanak elő. Az adózás szempontjából azonban elkülönülnek egy­mástól. Azok, akik áruraktáx- nak értékesítenek, elegendő, ha évente egyszer számolnak el. Mivel szabad forgalomba nem kerül a bor, így nekik nem kell adót fizetniük. Azoknak az egyszerűsített adóraktáraknak viszont, amelyek a fogyasztók­nak is értékesítenek - például italt mérnek ki a pincében, vagy palackozott termékeket adnak el -, negyedévente be­vallást kell készíteniük és adót kell fizetniük. - uo ­HÍREK INTERNET. A korábbinál ked­vezőtlenebbül ítélték meg a vál­lalatok az internetnek az üzleti életben betöltött szerepét. Az optimizmus mérséklődése a pénzügyi szektorban a leg­szembetűnőbb, noha itt számí­tanak leginkább az internet erőteljesebb, piacot átformáló hatására - derült ki a GKI Gazdaságkutató Rt. gyorsjelen­téséből. (G) MUNKAJOG. A Magyar Köz­löny 132. számában megjelent a bérgarancia-juttatás igénybe­vételének új szabályait megha­tározó, több munkaügyi vonat­kozású törvényt módosító jogszabály._________________■ Munka részidőben A népesség fogyásának megállítása, a gyermeknevelés társa­dalmi rangjának visszaállítása érdekében a jövőben Magyar- országon is szeretnék elterjeszteni a részmunkaidős foglal­koztatást. A családbarát munkahelyek a fejlett országokban már igen kedveltek, különösen azok körében, akik hivatásuk mellett a gyermekük nevelését is fontosnak tartják. Garancia a kisvállalkozókért Kormányzati kezdeményezés a források megnyitásáért Kész a Masped logisztikai parkja Januárban kezdi meg működését a Masped 630 millió forintos beruházással kiépített fóti logisztikai parkja. A 2,7 hektáros területet mintegy 430 millió forintért vásárolta meg a Masped az Agritek Ingatlanfejlesztő Rt.-től. Fót A Budapest és Vác közötti M2-es autópálya és a Budapest-Veres- egyház vasútvonal mellett találha­tó beruházáshoz a Gazdasági Mi­nisztérium Széchenyi-program lo­gisztikai központok fejlesztési pá­lyázatán 50 millió forint támoga­tást nyert el a társaság. A csaknem 10 ezer négyzetméter területű raktárépület-együttest mintegy 200 millió forint beruházással újí­tották fel. Cseh Ottó, a Masped Logisztikai Kft. ügyvezető igaz­gatója kifejtette: a fóti Masped logisztikai bázisa a második lép­csője annak a stratégiának, amely­nek eredményeképp a főváros ha­tárában ezekbe a raktárbázisokba érkeznek a fuvarok, így Budapest mentesül a kamionforgalom nagy részétől. A Masped olyan ügyfelekre szá­mít, amelyek nem csak raktározni akarnak, de rábízzák a társaságra az okmány-, a biztosítás- és a vám- ügyintézést, valamint a házhoz­szállítást. A cég rendelkezik majd a vámkezelések lebonyolításához szükséges összes egyszerűsített engedéllyel, valamint a pénz­ügyek gyorsabb lebonyolítását segítő OTP-vámkártya elfogadó- hellyel is. A fóti logisztikai központ első betelepülője, a Samsung már aláír­ta a szerződést, a dél-koreai multi­nacionális cég ötezer négyzetmé­teres raktárt bérel a területen. Cseh Ottó emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisban mintegy 300 millió forintos beruházással már létrehoztak Dunakeszin egy 22 ezer négyzetméteres logisztikai központot, ahol ötezer négyzet- méteres fedett belföldi és közvám­raktárt alakítottak ki. Ennek szom­szédságában egy újabb 70 ezer négyzetméteres területet vásárol­tak meg, amellyel bővíthetik a rak­tárbázist. Adóreformot kér a KISOSZ Azonos versenyfeltételekért a kiskereskedők Budapest A kisvállalkozók adózásának egyszerűsítését, az admi­nisztrációs terhek csökkenté­sét, illetve a versenyben azo­nos feltételeket eredményező szabályozást kezdeményez a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége. Az érdekvédelmi fórum megoldási javaslatot tesz a multinacionális keres­kedőcégek terjeszkedésének ésszerű korlátozására, illetve a feketén vállalkozók vissza­szorítására is. A szervezet képviselői szerint a hazai kisvállalkozók jelenleg sok jogcímen különböző adónemek­ben róják le befizetési kötelezett­ségeiket. Ehelyett a KISOSZ több ponton egyszerűsítené a szektor szereplőire érvényes adórend­szert. A kezdeményezés egyik fontos eleme az átalányadózás értékhatárainak kibővítése, illet­ve a helyi adók rendszerének egységessé tétele, egyszerűsí­tése. Mint Antalffy Gábor ügyveze­tő elnök a szervezet legutóbbi ta­nácskozása kapcsán kiemelte, a KISOSZ kezdeményezi a kisvál­lalkozók adminisztrációs terhei­nek csökkentését. Két év múlva különösen nehéz helyzetbe ke­rülhetnek a betéti társaság for­májában működő vállalkozások, ugyanis a számukra kötelezően előírt kettős könyvvitel ugyan­annyi terhet ró rájuk, mint példá­ul egy részvénytársaságra. Ezért az érdek-képviseleti szervezet kategóriák megállapítására tesz javaslatot, illetve megfontolandó­nak tartja az EU-gyakorlathoz ha­sonlóan az önfoglalkoztató foga­lom értelmezését, az adminiszt­rációs terheknek a vállalkozások méretéhez való igazítását. A legálisan működő kereske­dőknek az utóbbi években két komoly kihívással is szembe kel­lett nézniük. Az egyik a feketén dolgozó, a kiskapukat kihaszná­ló kereskedők elszaporodása. A szakma ezek közé sorolja az el­lenőrizhetetlen forgalmat bonyo­lító házalókat, illetve azokat az őstermelőket, akik az igazolvá­nyuk mögé bújva a termelés- értékesítés jogosítvány helyett klasszikus felvásárlás-viszontela­dási tevékenységet folytatnak, miközben mentesülnek a legáli­san működő kereskedőkre háru­ló terhektől. A jelenség vissza­szorítását a következetes hatósá­gi ellenőrzésektől, az egyértelmű szabályoktól várja a KISOSZ. A másik, ennél is nagyobb ki­hívást a multinacionális bevásár­lóközpontok, hálózatok szaporo­dása jelenti. Az érdek-képviseleti szervezet szerint ezek terjeszke­dését olyan módon lehetne sza­bályozni, hogy egy-egy lakott területre - a potenciális vásárlók száma, vásárlóereje szerint - kel­lene meghatározni a szükséges kereskedelmi potenciál nagy­ságát, és eszerint lehetne kiadni az üzletlétesítési engedélyeket. Ilyen módon ugyanis a kisvállal­kozók is tisztában lehetnének az­zal, hogy milyen időtávlatokban milyen konkurencia jelentkezé­sére számíthatnak, az ismereteik alapján életképes üzleti tervet készíthetnének. (kaszás) Keresettek a biztosítások A kockázati drágulás sem térítette el az ügyfeleket Az amerikai terrortámadás után világjelenség a különbö­ző biztosítások iránt megnyil­vánuló igények növekedése.- Az érdeklődés egyaránt jellemzi a vagyon- illetve az életbiztosítást, ugyanakkor a gazdálkodók köré­ben is felértékelődtek a rendel­kezésre álló különböző kocká­zatcsökkentési konstrukciók - mondta dr. Jankó Tamás, az Allianz Hungária Biztosító Rt. dél­dunántúli területi igazgatója a régió ügyfélkörének tartott üzleti találkozón. A szakember elmondta, hogy a növekvő kockázati tényezők mi­att a díjak emelkedése várhatóan begyűrűzik hazánkba is, ám a piac mozgása nem azt mutatja, hogy ez eltántorítaná az ügyfele­ket a biztosítási termékektől. Nem minden biztosítási ágaza­tot jellemez a drasztikus díjemel­kedés. A kötelező gépjárműfele- lősség-biztosítások díjtételei a li­beralizáció nyomán változnak mértékletesen. Az egyes társasá­gok között komoly versengés indult meg az ügyfelekért. Az Allianz Hungária például orszá­gos átlagban 4,8 százalékkal (a Dél-Dunántúlon 1 százalék alatt) emeli a gfb-díjakat, miközben a kárinfláció 10 százalék körüli volt tavaly. A nyugdíjpénztári befizetések­ről dr. Jankó Tamás elmondta, hogy az utóbbi években világosan kiderült: az állami nyugdíj egyre kevésbé nyújt elégséges színvona­lat az időskorúak megélhetésé­hez. A jelenség felértékelte az elő­relátó öngondoskodást, aminek következtében ma már több mint 3 millió ember tagja önkéntes il­letve magánnyugdíjpénztárnak. A biztosítási szakember véleménye szerint az ágazat megerősödése miatt ma már semmiféle állami adminisztratív intézkedéssel nem lehet eltéríteni az ügyfeleket az öngondoskodás e formájától, i-se-i Bankok a kamatstop mellett A beruházások, az üzleti szféra ösztönzését javasolják A hazai kereskedelmi bankok jelentős része szerint a jelenle­gi kamatszintek mellett még fenntartható a megtakarítási kedv, a kamatok további csökkentése azonban ellentétes irá­nyó folyamatot indíthat el. Budapest A Magyar Nemzeti Bank az idén több ízben csökkentette a jegy­banki alapkamatot. A legutóbbi két alkalommal októberben 10,75, majd november 13-án 10,25 százalékra mérséklődött az irányadó kamat. A jegybanki alapkamat csök­kenését követő hetekben, min­den alkalommal a hazai keres­kedelmi pénzintézetek is mér­sékelték a kamatszintjeiket. A központi monetáris intézkedés mellett erre szorította a banko­kat a roppant éles piaci verseny is. Ennek legérdekesebb színte­re a házépítésekre, vásárlások­ra, bővítésekre, felújításokra fo­lyósított kölcsönök területe. Az utóbbi negyedévben szinte nem múlt el hét egy-egy új konstruk­ció, mérséklődő kamatok be­jelentése nélkül. A legutóbbi változások nyo­mán ugyanakkor a kereskedel­mi bankok többsége jelezte, hogy a kamatok további csök­kentése már nemzetgazdasági kockázatokat is magában hor­doz. A Magyar Bankszövetség képviselői szerint az utóbbi hó­napokban jelentős mértékben visszaesett a hazai beruházások növekedése. Az esetleg tovább csökkenő banki kamatok hatá­sára mérséklődhet a megtakarí­tási kedv; ez, illetve a beruházá­sok csökkenése pedig később fejtheti ki negatív hatását a ma­gyar gazdaságra. A beruházások jelenlegi alacsony szintje hosszú távon kedvezőtlenül be­folyásolja a hitelintézeti tevé­kenységet is. A banki szakemberek véle­ménye nem egyezik a kormány­zat azon elképzelésével, amely szerint jelentős mértékben a belső fogyasztás serkentésével tartható szinten a magyar gaz­daság növekedése. A pénzügyi szféra állásfoglalása szerint a kormányzatnak mielőbb ki kell dolgoznia az üzleti szektor jö­vedelmezőségét javító új felté­telrendszert. K. E.. — i'j Megújul a legnagyobb nemzeti energetikai vállalat a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság Az új vlllamosenergia-törvény és az európai uniós csatlakozás hamarosan versenyt hoz a hazai árampiacon. Ebben a versenyben mi a fogyasztók oldalán állunk. / ét Magyar Villamos Müvek Részvénytársaság mindent megtesz a villamos energia árának kedvező alakításáért, küldetésének tekinti a környezetbarát áramtermelést, elkötelezett a megbízható, magas színvonalú ellátás mellett... ... és a versenyre készülve megjelenésében is megújul. MVM - AZ ÁRAM FORRÁSA Svédországban például a gyer­mek 12 éves koráig a szülők egyi­két megilleti az a jog, hogy rész- munkaidőben dolgozzék. Az apa vagy az anya a teljes munkaidő háromnegyedére csökkentheti munkaidejét, s ezt a munkáltató­nak is el kell fogadnia. A rövidebb munkaidő természetesen a kere­set arányos csökkenésével jár. Finnországban a szülők ugyancsak jogosultak arra, hogy részmunkaidőben dolgozzanak egészen addig, amíg a gyermek be nem fejezi az általános iskola első félévét. A munkavállalók 1994 óta a foglalkoztatók bele­egyezésével 40-60 százalékra csökkenthetik a munkaidejüket maximum egy évig. A szabaddá vált időkeretet munkanélküli al­kalmazásával töltheti ki a mun­kaadó. Annak, aki az állását munkanélküli részére szabaddá teszi, az állam vállalja a kieső ke­reset pótlását. Ez a kiegészítés akár a munkanélküli-járadék 170 százalékáig terjedhet. Hasonló intézkedés bevezetését tervezik Hollandiában is. Dániában vezet­ték be azt a modellt, amelyet már több ország is átvett. Ennek az a lényege, hogy a dolgozók tanul­mányi, szülői és alkotói szabad­ságot kérve öt-hét évenként hat hónapra megszakítják a munka­viszonyukat, s ezalatt munkanél­küli-segélyben részesülnek. Át­meneti helyettesítésükről a mun­kaügyi központ gondoskodik. Ausztriában 1998-tól kezdve tet­ték lehetővé, hogy az ötven éven felüli munkavállalók családi kö­telezettségük miatt csökkenthes­sék munkaidejüket, és a kieső keresetüket résznyugdíjjal pótol­ják. Franciaországban 1994-től kezdődően harminc százalékkal csökkentették a részmunkaidő­ben dolgozókat terhelő munkál­tatói tb-járulékot abban az eset­ben, ha a foglalkoztatás heti 16-32 óra közé esik. A támogatások hatásvizsgálata több országban kimutatta, hogy a szociális szempontok mellett a munkaerő-piaci kereslet és kíná­lat változása ugyancsak jelentős szerepet játszik a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedésében. N. ZS. A kis- és középvállalkozások forrásszerző ga­rancialehetőségeinek bővítése, jobb kihasz­nálása érdekében összehangolt intézkedése­ket vezet be a kormányzat az állami tulajdo­nú pénzügyi intézmények körében. A hazai vállalkozók részéről máig gyakori panasz, hogy épp azok az induló illetve kisméretű cégek, vállalkozások nem jutnak hitelhez, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rá. Ezek ugyanis kép­telenek előteremteni a kereskedelmi bankok által megkövetelt vagyoni biztosítékot, illetve nem tud­ják vállalni a magasabb banki kockázatból fakadó extrakamatot. A jelenség visszaszorítása érdekében a kor­mány támogatja az ilyen esetekben segítséget nyújtó garanciaszövetkezetek megalakulását, szá­muk gyors gyarapodását. A programba a gazdasá­gi kormányzat szívesen bevonná a kamarát, illet­ve a témában ugyancsak érdekelt regionális fej­lesztési társaságokat. Már jelenleg is igényelhető gyakorlati segítség, hogy a Vállalkozásfejlesztési Központokban infor­mációval, a szükséges dokumentációk előkészíté­sével segítik a vállalkozók hitelkérelmét. Kifeje­zetten a kisvállalkozások helyzetén javíthat az a kezdeményezés, amelynek keretében a tervek szerint a szektor szereplői a Széchenyi-terv kere­tében 50 százalékos díjkedvezményért pályázhat­nak majd exporthitel-biztosítás esetén. Ä nagyobb cégek és vállalkozások számára is segítséget je­lenthet az a tervezett újdonság, hogy a Hitelgaran­cia Rt. a készfizető kezesség felső határát a jelen­legi 400-ról 600 millió forintra emelné. Hasonló célt szolgálhat a pályázati formában igényelhető támogatás összegének emelése, a tervek szerint a jelenlegi 20 helyett a jövőben maximum 100 mil­lió forintot lehet majd pályázni a Hitelgarancia Rt.-től. A garanciális és hitelügyi lehetőségek jobb ki­használása mellett a gazdasági kormányzat kez­deményezi a témában illetékes pénzügyi intézmé­nyek, szervezetek hatékony együttműködését is. ___________________________________kaizAil

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom