Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)

2001-11-10 / 261. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI K Ö R K É P Faragó Zoltán: T^Rj^PjÁj^ Ó Lóhátról ellenőrzött területek Szólt a zsóna a Gyalogút-árka felett Kinézett a nap a felhők mögül, de alighanem olyan vigasztalannak, ködösnek és sivárnak találta a földgolyó Nógrád nevű darabkáját, hogy azonnal vissza is bújt mögéjük. Néznivaló ugyan lett volna, mert a szürke törzsű bükk szálfák narancsszínű és rozsdabarna, a tölgyek citrom, a vöröstölgyek pedig égő piros lombruhában állnak a meredek dombolda­lakon, de a sűrű délelőtti pára csak pár lépésnyiről engedi meg, hogy igazi színeiket is felfedezzük. Egyébként minden barnának és szürkének látszik, de ezek legalább több árnyalatban... Öreg barátom, Varga Ferenc madarász összébb­húzza magán a kabátot, amikor nekivágunk a Báma és Mátraszele között hullámzó domboknak. Nincs különösebben hideg, de többször is fagyott már, s ennek számtalan jele van. Az akácfák lehullatták fa­kózöld lombjaikat, a patak partján növő fehér acsa- lapu gyermekesemyőnyi levelei is a földön fekve várják az elmúlást. Lejjebb kivágták az égerest a völgy aljából, még­hozzá az utolsó szálig, csak itt-ott sárgállik egy-egy tuskó elfűrészelt felülete. A föld az egyik helyen megbolygatva, a másikon simára planírozva... Rop­pant méretű teknőt mélyíttet a földbe a tulajdonos a Hegyeske alatt, merthogy víztározó épül a patakra. Állóvíz a hegyek és dombok között, az erdő alatt: az élőhelyet változatosabbá teszi mindenképpen, csak­hogy a tipikus patakvízi és -parti növény-, valamint állatvilág, ami eddig itt előfordult, átalakul. A gát fe­lett értelemszerűen lelassul a sodrás, emelkedik a vízszint, mint ahogyan alatta csökken. Az őshonos fajok megritkulnak, kivesznek, a betelepítettek pe­dig, a számukra mesterségesen kialakított kedvező körülményeknek köszönhetően, szaporodásnak in­dulnak. Rosszabb esetben pedig akár a környéket is felparcellázzák üdülők építésére... Még gondolni sem jó rá... Persze a patak két partja már igen régen természetvédelmi terület, vízvédelmi okokból is megóvásra érdemesnek találták egykor, ez mégsem biztosította az eredeti állapotok fennmaradását. Mi várható akkor hosszú távon? Ha az ember rövid időn belül nem jut el annak felismeréséig, hogy nem sza­bad minden egyes hektárt haszonszerzés céljaira fel­használni, akkor már jó előre megáshatja a saját sír­ját. Bármilyen hihetetlen, de ez még Nógrádban is így van! Egyelőre tehát sebzett a táj, a tó helye meglehe­tősen vigasztalan képet nyújt, az erdőhöz képest meg mindenképpen azt. Hegynek felfelé vesszük in­kább az irányt, ahol egy mély vízmosás aljában ko­csinyomok vezetnek be a bükkösbe. Nem kímélte itt valaki az autóját, még akkor sem, ha terepjáró volt...- Találtam a nagy tölgy tövében egy odút. Vad­macska lakik benne! - Mondja öreg barátom az új­ságot, amit eddig elfelejtett említeni. Persze azzal kezdte a mondandóját, hogy hol van az a nagy tölgy, de tőlem nem tudja meg senki! Ad­dig él biztonságban az a vadmacska, amíg kevesen ismerik az odúja helyét... Felfelé kapaszkodunk a domb gerincén lévő od- vas vénségek felé. Az út közepéről úgy egylépésnyi átmérőjű körön belül elkaparta valami az avart, egyetlen lehullott, barnás színű bükkfalevél árválko­dik csak a közepén. Őz dolgozott itt, amint a pata­nyomok elárulják, s nem is olyan régen járhatott er­re, mert egyébként a több levélnek kellene a kaparás helyén lennie. Az ösvény melletti meredek bevágáson páfrá­nyok teremnek. Az erdei pajzsika még mindig zöld, a másik faj azonban, amelyik itt előfordul, már lefa­gyott. Könnyen morzsolódó levelei alapján botani­kus legyen, aki megállapítja, hogy melyik fajhoz tar­tozik. Szajkó röppen el közeledtünkre, azután ölyv vij­jogását halljuk. Nem sokkal később meg is pillant­juk a termetes egerészt, amint a domb gerince felett elrepül, fordulva egyet a levegőben. Vágás van a ma­gaslat túloldalán, ezért a nagy madár egyszer felbuk­kan a törzsek között, másszor eltűnik, mintha száz­éves film ugráló kockáit látnánk. Felfedezünk néhány odút a fatörzseken. Az egyi­ket harkály vájta, a másik letörött ág helyén korhadt ki. Ezen a vidéken legalább féltucatnyi harkály- és ugyanennyi cinegefaj, három­négy bagolyfaj, kékgalambok, csuszkák, örvös-, szürke- és kormos légykapók köl­tenek a faodvakban, s alkalomadtán egyik-másik rigóféle, a vörösbegy, a házi- és a kerti rozsdafarkú is megtelepszik ben- j nük. Most persze legfeljebb éjszakai me­nedéket nyújtanak a kisebb-nagyobb od- | vak, s nem csak a madaraknak, hanem a | nyestnek, a nyuszinak, a mókusnak, az itt J honos három pelefajnak, a denevéreknek, : rovarok sokaságának, meg persze rajtuk | kívül még ki tudja, hogy mi mindennek. [ Ezért is nagy érték az őshonos fajokból ál­ló öreg erdő: nem lehet érzelem nélkül még csak említeni sem a természet temp­lomát, a százados bükköst, a lehulló leve­lek miatt ilyenkor fanyar illatú tölgyest, a patakpartokon tenyésző vénséges füzeket és égereket. Nélkülük ugyanis az állatvilág kimondottan szegény...- Úgy hívják ezt a helyet, hogy Gyalog- út-árka. Meg Gyalogút-gödre - mondja Fe­ri bácsi - de apám csak úgy emlegette, j hogy a Gyalogút-güdri... Változnak az idők, változnak a nevek, | utóbbiak, különösen ami a dűlőket, erdő­részeket, réteket, domboldalakat illeti, jobbára feledésbe merülnek. A turistatér­kép a századrészüket sem ismeri - bár a Gyalogút-árka éppenséggel rajta van, Gyalogút-lápa néven. Ez a „lápa” elneve­zés gyakori az egész Medves-vidéken, de jelentését eddig nem sikerült megfejtenem: az iroda­lomban nem találtam rá utalást, sem olyan embert, aki ismerné a magyarázatot. Ha valaki tudja kedves olvasóim közül, örömmel veszem, ha megírja, vagy elmondja. Egyébként a Gyalogút-árka nevezetes hely lehe­tett régebben, mert vadászház is állt itt a domb ge­rincén, de ma már nem sok nyoma van: összedőlt, azután a csapadék és a fagy elintézte a vályogfalak maradványait is. Miközben felfelé kapaszkodunk még egy darabig, azt is megértem, hogy régen miért volt olyan sok kisebb-nagyobb vadászlak az erdős vidékeken. Rosszak voltak a közlekedési viszonyok, az erdőket nem szabdalták keresztül-kasul az érdé- j szeti feltáróutak sem, így a Nimród nem tudott vol- j na - mondjuk - egy esti vaddisznóles után hazaau­tózni, szarvasbőgéskor virradat előtt már a területen [ lenni. Más megoldás híján az éjszakát a közelben kellett töltenie, ami, tegyük hozzá, egyáltalán nem lehetett rossz szokás. Cinegék keresgélnek körülöttünk a gallyakon. Széncinegék kivétel nélkül, hiába keresünk közöt­tük más fajt. Olyan a kis csapat, mint körülöttük az erdő: egyetlen faj alkotja... Mintha erre akarna rácá- | folni, egy kislevelű hárs kerül elénk az út mellett, j azután a mély vízmosásban egész sor gyertyán. A ci­negecsapatban azonban, bárhogyan is figyeljük őket, „elegyetlen”. Valahol a távolban zöld küllő kiált.- Úgy hívtuk régen, hogy zsóna - jegyzi meg Feri bácsi. - Gyerekkoromban nem különböztettük meg a zöld és a szürke küllőt, mind a kettőnek egyszerű­en csak zsóna volt a neve... Már visszafelé ballagunk az idős fák között, s útközben pár pillanatra kisüt a nap. Nem is értem, hogyan találnak rést a sugarak a mozdulatlan leve­gőt megülő, sűrű párán keresztül. A látvány azon­ban páratlan, már csak ezért megérte kijönni: a hal­dokló leveleken megtörik a fény, árnyékok bujkál­nak, színek forgolódnak, az erdő minden lépés után más és más képét mutatja. Sajnos nem tart sokáig a csoda, mert elbújik a nap... Szívdobbanásnyi idő alatt megfakulnak a fények, elenyésznek az árnyé­kok, s késő ősz lesz megint. Átmentünk Báma másik végébe, a Szerkő alá, de addigra már a köd is leszállt... Motorfűrész zúgása ért el hozzánk, az út porában az éjjel arra járó borz hagyta ott a nyomait, felettünk pedig két léprigó röp­pent el. A patakparti égerfák felett, nagy csapatra va­ló csíz körözött. Beszélgettek egymással, saját nevü­ket mondogatva, és a nyakunkon lévő telet idézve... Erdei ellenfény a ritka napsütéses pillanatban____________a szerző fotója Az országban elsőként hozta létre a lovas polgárőr járőr- szolgálatot az Ipoly-völgyi Lovas Diák-sportegyesület, az Őr- halmi Polgárőr Egyesület, és a balassagyarmati rendőrkapi­tányság őrhalmi körzeti megbízotti irodája. A három szer­vezet összefogásával több mint egy éve elindult szolgálat komoly eredményeket ért el, melyről a napokban a helyszí­nen tájékozódott Nagy Károly nyugállományú rendőr alez­redes, a Pest Megyei Polgárőrszövetség elnöke. Az újszerű szolgálati forma gyorsan beváltotta a hozzá fű­zött reményeket. A Cserhát erde­iben, és az Ipoly árterében egy­aránt könnyen, gyorsan és ottho­nosan mozgó lovas járőrök számtalan illegális szemétlerakó helyet derítettél fel, ahol a hely­színen talált papírhulladékból nyolc alkalommal sikerült azo­nosítani az elkövetőt. A kirótt szabálysértési búság, valamint a lebukások húe nyomán, egy év alatt drasztikusan csökkent az erdőt-mezőt csúfító szemétku­pacok száma, mint ahogyan gya­korlatilag megszűntek a mezei lopások, terményeltulajdonítá­sok is a szolgálat működési terü­letén. A főként mezőgazdasági termelésből élők, a gazdák lesúj­tó élménye volt, amikor az egész évi munkájuk (szó sze­rint) gyümölcsét mások szedték le. Erre sikerült végre pontot ten­ni, mivel a járőrök személyesen is ismerik a legtöbb földtulajdo­nost, így túl sok esélye nem ma­radt a tolvajoknak. Hasonlóan, komoly eredmé­nyeket mondhat magáénak a szolgálat a falopások megelőzé­sében. A fűtési szezonban a tü­zelőt más erdejéből begyűjtő, alakalmi favágóknak is leáldozó­ban van, mivel az erdőket kezelő Ipoly Erdő Rt. is segíti a járőrök munkáját, elsősorban erdészeti térképekkel, valamint az aktuális kitermelési terv és térkép átadá­sával, amely lehetővé teszi a tol­vajok azonnali kiszűrését. Pró­bálkozókból pedig egyre keve­sebb akad, köszönhetően a szol­gálat jó hírének. Visszatérő problémaként je­lentkezett minden évben a Ba­lassagyarmat melletti üdülőköz­pontban, Nyírjespusztán meg­rendezett, országos triatlonver- senyen a nagy értékű verseny­kerékpárok lopásának megaka­dályozása. Az üdülőközpontot övező erdők szövevényes föld­útjain mindig nyomtalanul el­tűntek a tolvajok, a gépkocsival járhatatlan terepen lehetetlen volt az üldözés. Ez a kérdés is megoldódott az elmúlt két ver­senyen, mivel a lovas járőrök „megszállták” az erdőket, hang­talanul és láthatatlanul szemmel tartva az utakat. Ezek után talán nem csoda, hogy ma már egyet­len kerékpárnak sem kél lába a verseny forgatagában. Az igazi nagy kihívást, az embercsempészek búvóhelyei­nek felderítését ma még nehezí­ti a megfelelő felszerelések hiá­nya, de remélhetőleg rövidesen ez is megoldódik. Addig is azon­ban újabb feladatokat ad az ille­gális tarlóégetések felderítése, melyek kapcsán az elmúlt idő­szakban egy nagy kiterjedésű, lábon álló kukoricatáblát veszé­lyeztető tarlótüzet is sikerült idejében felfedezni a járőrök­nek.-RP­Skóciai tapasztalatszerzésen jártak Ejnye-ejnye helyett azonnali felfüggesztés a szabálysértőnek Gazdaságilag lényegesen jobban állnak, te­hát sem a működtetés, sem a fejlesztés vonat­kozásában semmiféle problémával nem kell megküzdeniük. Maradványérdekeltségben dolgoznak, tehát az a célja az intézménynek, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket teljes egészében felhasználja. Náluk nincse­nek a miénkhez hasonló külső állomások. Ott jobbára márkaszervizek vannak, s már­kaspecifikus javítások történnek. Vannak olyan szervizállomások is, amelyek márkafüggetlenül végzik tevékenységüket és bizo­nyos teljesítmény, technikai felszereltség megléte esetén a hatóság engedélyezi számukra, hogy az időszakos műszaki vizsgálatot a ható­ság nevében elvé­gezzék. Ehhez a hatóság nem küld ki szak­embert, de ellenőr­zések vannak. El­lenőrzés alkalmá­val bármilyen hiá­nyosság észlelése esetén azonnal fel­függesztik a vizs­gatevékenységet. Nem úgy, mint ná­lunk, hogy két eset után is csak ejnye- ejnye történik, és különféle indokok alapján nem von­hatjuk vissza a megbízást. Az állomásokon azonosak a feltéte­lek. A számítógép- parkjuk csodála­tos. A dolgozók kiszolgálására nagy hangsúlyt fek­tetnek. Külön melegítőkonyha áll rendelkezésre, különféle úissítőitalok közül lehet választani. Egy magasabb színvonalú szociális ellátást biztosíta­nak a dolgozóknak. Nálunk ennek a tevékenységnek a műszer- és számítógépes támogatottsága lényegesen maga­sabb. Amiben el kellene mozdulni nekünk is, az a műszaki vizsgára való megjelenés fegyelmezettsé­ge. Én a magam részéről mindenképpen szüksé­gesnek tartanám, hogy a vizsgadíjat időben és elő­re kelljen megfizetni és legyen a járműtulajdonos vagy üzemeltető felelőssége, ha nem tud eljönni a műszaki vizsgára. Meg lehetne szűntetni ezeket a mérhetetlen sorállásokat, mert mi is tudjuk üte­mezni és tervezni a dolgainkat. Igaz, hogy nálunk egyetlen egy vizsgasor van, s azon valamiféle hiba okozhat olyan csúszásokat, ami a napi program felborulásához vezethet, de ennek a valószínűsége elég kicsi. Lehetne időre kérni a járműveket és ak­kor a fuvarozók és a járműtulajdonosok is jobban gazdálkodhatnának az idejükkel. Felesleges itt fél napokat ácsorogni. Most is időre hívjuk az illetőt, de senki nem foglalkozik vele, és nem tartja be. Lehet, hogy két órára szól a behívója, de reggel hat órakor már itt áll. Ezen mindenképpen kellene vál­toztatni. Nehéz ezt megváltoztatni, mert szemléletbeli kérdés. Kint nem kell győzködni az embereket, hogy vigye műszaki vizsgára a járművet, s arról sem kell meggyőzni, hogy felkészítetten kell vinni a járművét műszaki vizsgára. Persze ehhez az is hozzájárul, hogy a közúti ellenőrzések nagyon szi­gorúak. Súlyos következményei vannak, ha az úton a járművet megfogják. Néztünk közúti ellen­őrző tevékenységet is. Másként végzik, mint mi, meg kell mondani. Az autópályák mellett kiépített vizsgálóállomások vannak. Ezeken az állomáso­kon dinamikus tengelysúly-eilenőrzést végeznek. Nem kell a járműnek megállni, hanem lassú tem­póban keresztülhalad. A műszer azonnal kijelzi, s a járművezető is rögtön meggyőződhet, hogy mely tengelyen van tengelytúlsúlya. A tengelysúlymé- rést nem a közutak védelme miatt végzik, hanem az egyenlő piaci feltételek biztosítása és a közleke­dés biztonsága érdekében. Nagyon súlyos bünte­tést fizet a gépjárművezető azért, ha tengelytúl­súllyal közlekedik. A mérlegelőhelyre történő beállítás rendőri közreműködéssel történik. Náluk a rendőrség is és a közlekedési felügyelet is dinamikusan ellenőriz. Ha a közlekedési felügyelet egy gyanús járművet észlel az autópályán vagy az országos közúton, akkor értesíti a rendőrséget. A rendőrség tüstént utánamegy a járműnek. Lehet, hogy ez akár ötven kilométeres többletutat is jelent, de ott senkinek meg nem fordul a fejében, hogy ezért háborogjon. A gyanús járművet kiválasztják a forgalomból, be­kísérik az ellenőrző pontra és ott a járművet teljes ellenőrzésnek vetik alá. (Folytatjuk) _______ _____ PÁDÁR ANDRÁS A gyanús járművet teljes ellenőrzésnek vetik alá NÓGRÁD t HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom