Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)

2001-11-24 / 273. szám

2001. NOVEMBER 24., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Millenniumi históriák <uu> BAROKK KOR A szatmári béke (1711) új fejezetet nyitott az ország életében: a régi helyén, amelyet a pusztító századok tönkretettek, új Magyaror­szág formálódott. Mátyás király korában az ország népességét jó négymillióra lehet be­csülni, s ez a szám ekkorra körülbelül a felé­re apadt le. Az országnak nem volt pol­gársága, csak nemessége és pa­rasztsága, a hatalom a rendiség­ben csontosodott, bár az uralko­dóház - levonva a kuruc korszak ta­nulságait - mintegy hatvan éven át nem nyúlt hozzá durván az or­szág alkotmányához. Ezt a kor­szakot az olasz építészeti irány­ról („barocco”) barokk korszak­nak nevezzük. Művészetileg fő jellemvonásai a cifraság, ~ pompa, a mesterkéltség. Azt, hogy a szatmári bé­két tisztességesen végre tudták hajtani, az a korszakos egyezmény két szerzőjének: Károlyi Sándornak, Rákóczi dip­lomatájnak és gróf Pálffy János császári tábornagynak - akit a csá­szár Magyarország főparancsno­kává nevezett ki, és aki ebben a minőségében nem törekedett ha­di sikerekre - az érdeme. Jó magyar embernek mutatko­zott. Személye igen sokat jelen­tett nemcsak a béke embersé­ges érvényesítése, hanem a későbbi konszo­lidáció idejében is. Később az ország nádorá­vá választották. Károlyit a békekötés létreho­zásában való érdemeiért III. Károly 1712-ben grófi rangra emelte. 1734-ben a tiszántúli ré­szek főparancsnoka, 1741-ben tábornagy lett. I. Lipótot a trónon III. Károly követte, aki 1712 decemberében érkezett meg Spanyolor­szágból, s rögtön összehívták Pozsonyba a koronázó országgyűlést. Itt derült fény arra, hogy milyen gyászos állapotban tengődött az “"ország a szatmári béke megkötésekor. Gróf Pálffy János KURUC KORI KATONASÁG A Rákóczi-szabadságharcot befejező szat­mári béke (1711) után a hadügyben a fő fegy­vernem a gyalogság maradt, amely ezreden­ként 3-4 zászlóaljból szerveződött, ez alap­egység volt, parancsnokát harctevékenységé­ben egy hadnagy vagy zászlós és egy strázsa- mester (később őrmester) segítette. A legény­ség felszerelése a kovás puska volt, melynek 1-1,5 m hosszú csöve volt, 16,5-20 mm-es belső átmérővel rendelkezett, s a rátűzött szuronnyal együtt 4,5-5,2 kg-ot nyomott. Lő- távolsága 200-300 lépésnyi volt. Vonalharcá­szatot alkalmaztak, az első harcvonal mögött másodikat, és harmadikat is felállítottak. A lovasság a gyalogság létszámának kb. harmadát tette ki. Nehézlovasságból (vérte­sek), könnyűlovasságból (ezek voltak a hu­szárok), könnyű német lovasságból (a fran­cia chevaux leger szóból „svalizsér” ne­vet kapott) és a lengyel eredetű ulánu- sokból állt. A harcban a nehézlovas­ságot a csatalovasság szerepére szánták, a könnyű lovasságot pe­dig felderítésre, biztosításra. A tüzérség fejlődését a XVIII. században kezdte meg, ez időben házi és tábori tüzér­ségre tagozódott. A negyedik fegyvernem a „hajó- és hídkato- nák”-ból kifejlődött utász volt. Fokozatosan megkezdte fejlődé­sét az állandó hadsereg is, de a XVII. szá­zadban a „sorozás” főleg a katonafogdosá- son alapult, amiről Csokonai Vitéz Mihály írt a „Szegény Zsuzsi a táborozáskor” című költeményében. A szökött katonákkal szembeni katonai szigort jelzi, hogy II. Frigyes a szökések megakadályozására 14 pontból álló szabályzatot adott ki. Gvadányi József huszártábornok „Rontó Pál és gróf Benyovszky Móric” című elbeszé­lő költeménye szemlélteti, hogy a dezertált katonára a Habsburg-hadseregben is halálos ítélet várt. A FALUSI NÓTÁRIUS SZERZŐJE Gróf Gvadányi József (1725-1801) lovas­generális 40 éven át katonáskodott, részt vett az osztrák örökösödési és a hétéves há­borúban. 1783-ban nyugdíjba ment, hogy ezután gazdálkodjék és az irodalomnak él­jen. 1763-tól ä Feíső-Tisza mentén szolgált Kuruc ezredes kapitány ■ és többször írt Peleskén és ottani ismerősei­ről mintázta meg később a nótárius és Ron­tó Pál alakját. Kora számos írójával levelezett (mások mellett Péczeli Józseffel, Baráti Szabó Dávid­dal) és levelei egy részét ki is adta („Verses levelezés...” - 1798). Népies stílusban írt verses elbeszéléseket írt, majd kiadta fő mű­vét az „Egy falusi nótárius budai utazása” címmel. Az egész országot végiglovagló nó­tárius kezdetben a vidéken mulatságos ka­landok hőse, majd Budára érkezve, ott a ré­gi magyar nemesi élet elkorcsosulását látja. Kegyetlen szatirikussá lesz és Don Quijote-i támadásokat intéz az idegen ruhákba öltö­zött, idegenül beszélő magyarok ellen. Hal­hatatlan típust teremtett meg a „Rontó Pál” (1793) című elbeszélő költeményében is, bár ez kevésbé sikerült jellemfestésében, mint a nótárius. Posztumusz jelent meg „A világnak közönséges históriája” című, hét­kötetes munkája. Gvadányi politikai nézeteit tekintve, vala­mint irodalmi téren egyaránt a nemesi ha­gyományokhoz és a Habsburg-udvarhoz ra­gaszkodott. Jelentősége mégis az, hogy az élő beszédhez közel álló népies stílust és né­hány halhatatlan, korabeli embertípust te­remtett meg. K. A. „Erzsébet fehér lovon” Körösvölgyi László, a gödöllői királyi kastély gazdája nagyon büszke most, mert két teremben be tudja mutatni azokat a tár­gyakat, amelyeket az utóbbi két évben sikerült a múzeumnak megvásárolnia.- Zömében olyan tárgyakat próbáltunk megszerezni, amely a királyi korszakra jellemző, tehát az Erzsébet körüli mítoszt igyek­szik tárgyiasult formában bemu­tatni. És valóban olyan hitelt ér­demlő helyről - Bécsből - sikerült néhány darabot beszerezni, ame­lyek méltán díszeivé válnak a gö­döllői királyi kastélynak.- De ehhez schiUing is kellett.- Ezt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma bocsátot­ta rendelkezésünkre, és mi is megtakarítottunk egy kis pénzt. Ezt a kastélyt annak idején telje­sen kirabolták, itt semmi sem maradt, amit felhasználhattunk volna. Tulajdonképpen ezeket kellett pótolni. Itt van Erzsébet ki­rálynő kanapéja, rajta a monog­ramja és a saját címere is. Megle­pődtem, mert egy jó polgári bú­tornak hittem, mire azt mondta az osztrák művészettörténész, hogy menjek el Bad-Islbe, néz­zem meg, hogy milyen körülmé­nyek között laktak a királyi csa­lád tagjai, és akkor meglátom, hogy normál polgári és nem agyoncicomázott rokokó vagy egyéb miliőben laktak. Itt van a legújabb szerzeményünk is, amely egy csodálatos festmény, „Erzsébet királyné fehér lovon”, amiről tudtak a művészettörténé­szek. Egy magángyűjteményből most került elő.- Milyen állapotban ?- Egészen jó állapotban, de ah­hoz, hogy bemutathassuk, még restaurálni kell. Úgy érzem, a ma­gyar társadalom lelkiismerete jó irányban mozdult el, mert többen már felajánlottak különböző tár­gyakat tartós letétre. így fegy\*r- gyűjtemény jutott a birtokunkba, tíz évi letéttel. A budai várból származik egy fotel. Annak idején a vár gondnoka bútorokat osztott szét a főtisztségviselők között, és a helyettes testőrkapitány felesé­gétől kaptunk egy gyönyörű fo­telt, amit rendbe hozattunk Az is itt látható. Örömünkre szolgált, hogy tudtunk venni romos álla­potban lévő asztalt, amibe bele volt égetve a G monogram, rajta a korona. Nem különlegességekről, de eredeti, ide tartozó dolgokról van szó. Aztán olyan régebbi szerzemények is láthatók itt, amik a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma tulajdonában vannak, de mi restauráltattuk. Egy csodálatos óra a hozzávaló tartó asztallal. Nagyon boldog va­gyok, hogy éppen a Doroteumban sikerült egy gobelin jellegű fest­ményt vásárolni, ami kifejezetten a gödöllői kastélyhoz készült. Eb­ből két darab van. Az egyik Né­metországba került egy aukció so­rán, de a másikat sikerült megsze­rezni. Restauráltatni kellene, mert beázott egy helyen. Tehát ez is az eredeti helyére került vissza. A rá­diónak köszönhetően visszake­rült a kastélyba néhány olyan an­tik herendi tányér, csonttányér, normál tányér, kistányér, amit in­nen a kastélyból vittek el. Megke­restek bennünket, hogy náluk van, szívesen odaadják örökre a kastélynak. Ezúton is szeretnénk megköszönni az ország nyilvá­nossága előtt, mert ez valóban csodálatos cselekedet. Az Erzsébet királyné Baráti Kör és a Sziszi Galéria aukciós házaktól és régiségkereskedőktől kisebb műtárgyakat kért, amelye­ket a királyi kastélyban elárve­reztek. A 700 ezer forintnyi bevé­telt a most kiállított „Erzsébet fe­hér lovon” című festmény felújí­tására fordítják. N.K. _____________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES_____________ E lmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Mázlista, még nincs hatvanöt éves és ingyen repül. Ezerforintos vá­sárlási utalványt nyert: Drajkóné Fodor Erzsébet Tolmács, Tolmácsi u. 14. sz. Mai rejtvényünk megfejtését november 29-ig lehet beküldeni lapunk címére. Lm tíz, újság.» NEGYVEN ÉVE A szécsényi járás termelőszövetkezetei 1961-ben közel 23 millió forint értékű árut adnak az állam­nak. A legutóbbi felmérések szerint 18 millió forintra tehető annak az árumennyiségnek az értéke, amelyet a járás termelőszövetkezetei értékesítettek. Ezt kiegészíti a háztájiban termelt tojás, baromfi, hízott sertés valamint a tej. Nógrádi Népújság, 1961. november 22., 4. o. Teremtsünk valóban várost Salgótarjánból a második ötéves terv időszakában! Salgótarján történe­tében e jelszó jegyében nagy jelentőségű, forró hangulatú tanácskozás volt a pártbizottság és a tanács kibővített ülésén. 1965-ig 1166 lakás épül elsősorban bontási területen. Ez a körülmény külön nehéz­séget jelent, nagyobb figyelmet igényel, mint az eddigi szabad területeken történt építkezések. Nógrádi Népújság, 1961. november 25., 2. o. ___________________________________HARMINC ÉVE____________________________________ A kisterenyei gimnáziumban megnyitották az új klubot, amely a Druzsba nevet viseli, széles társa­dalmi összefogás eredményeként jött létre, és a jövőben a tanulók kulturált körülmények között va­ló szórakozását, művelődését biztosítja. A gimnázium irodalmi színpada és énekkara Baráti kézfo­gások címmel irodalmi műsort adott elő. Nógrád, 1971. november 21., 12. o. Mikszáth az operettszínházban! Farkas Ferenc dallambő zenéjével Mészöly Dezső kecses versei­vel, Vámos László színes leporelló rendezésében, Lehoczky Zsuzsa, Farkas Bálint, Zentay Anna, Homm Pál főszereplésével mutatták be a Noszty fiú esete Tóth Marival című musicalváltozatot. Nógrád, 1971. november 24., 4. o. ______________________________________HÚSZ ÉVE______________________________________ Egy autóbuszt küld a Gödöllői Agrártudományi Egyetem azokért a nógrádi középiskolásokért, akik a mezőgazdasági szakképzés iránt érdeklődnek. A fiatalokat többféle program várja: meglátogatják az intézményt, ismerkednek életével. Tájékoztatást kapnak a mezőgazdasági felsőfokú továbbtanulás le­hetőségeiről, a felvételi követelményekről. Nógrád, 1981. november 20., 8. o. A növekvő létszámú gyermekosztályok általános iskolai elhelyezését és szociális ellátásának hely­zetét vizsgálta a Pásztói Járási Népi Ellenőrzési Bizottság. A tanácsok VI. ötéves fejlesztési tervében kiemelt feladat az általános iskolai férőhelyek bővítése. Pásztón egy 12 tantermes iskola, Vanyarcon, Kálión 4-4 tantermes épül. Taron a jövő évben napközis konyha és politechnikai műhely készül. Nógrád, 1981. november 21., 5. o. TÍZ ÉVE Az Országos Mentőszolgálat Nógrád megyei szervezete az elmúlt hónapokban hatalmas fejlődésen ment keresztül. Három Toyota gépkocsival bővült a salgótarjáni mentőállomás gépparkja, és a napok­ban érkezett meg az első Mercedes rohammentő, amely mérföldkövet jelent a megye betegszállításában. Új Nógrád, 1991. november 21., 1. o. A Karancs-völgyi települések közös problémáiról konzultáltak Karancslapujtő, Ipolytarnóc, Litke, Egyházasgerge, Mihálygerge, Karancskeszi, Karancsberény, Karancsalja és Etes polgármesterei és jegyzői. A kistelepülések számára nagyon fontos kérdés a célpályázatok sikeressége, amelyek segít­hetnek a szennyvíz, a közutak, a telefonhálózat problémáinak megoldásában. Új Nógrád, 1991. november 23., 1. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom