Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)

2001-11-24 / 273. szám

2001. NOVEMBER 24., szombat___________________________________________________________________________________________________A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE | „Kultúrával a Nyugat kapujában” Volt egyszer egy fesztivál - Bezárta kapuit az országos millenniumi rendezvénysorozat Bár az országosan meghirdetett „Kultúrával a Nyugat kapujában” elnevezésű millenniumi rendezvénysorozat hivatalosan már a nyáron befejeződött, a fesztivál megyei eseményeinek összegző értékelésére a napokban került sor a megyei közgyűlés művelődési bizottságának ülésén. A reprezentatív nemzeti fesztivál - amelynek megyei koor­dinátora a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet volt - tapasztalatairól dr. Ablonczy Lászlónét, az in­tézmény munkatársát kérdeztük.- Melyek voltak a csaknem három évet átfogó rendezvényso­rozat legfontosabb célkitűzései és állomásai?- A magyar millennium a ke­reszténység felvételének és a magyar államiság megszületé­sének ezredik évfordulója meg­ismételhetetlen ünnepe volt mindannyiunknak. A „Kultúrá­val a Nyugat kapujában” elne­vezésű nemzeti fesztivál, ame­lyet a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma hirdetett meg 1999-ben ünnepi alkalmat nyújtott nemzeti örökségünk, a magyar kultúra, ezen belül sző­kébb hazánk, Nógrád megye kulturális életének bemutatásá­ra. A fesztivál a helyi, megyei sa­játosságra épített, a helyi szelle­mi kincseket tette közismertté. A helyi ünnepekre koncentráló, szomszédoló, a testvértelepülé­seket is bevonó jellegével, fel­menő rendszerével egységes ke­retbe fogta azokat az eseménye­ket, amelyeken a megye telepü­léseinek lakosai méltatták és ün­nepelték a millenniumot. Az or­szágos rendezvénysorozat ré­szeként a 2000-es esztendőben megyénkben öt térségi, tizenki­lenc szakági és két megyei fesz­tiválon kaptak fellépési lehető­séget az amatőr alkotóközössé­gek és egyének. A térségi feszti­válokra 135 felnőttcsoport és szólista nevezett be 1265 részt­vevővel. A 19 térségi, megyei és országos szintű szakági bemu­tatón 152 gyermek és felnőtt művészeti csoport és 362 szólis­ta, összesen 3232 szereplő mu­tatkozott be népművészet, kép­zőművészet, vokális és hangsze­res komolyzene, báb, színját­szás, vers- és prózamondás, mo­dern tánc és könnyűzene kate­góriákban. A kategóriák győzte­sei 2001 tavaszán az ország kü­lönböző helyszínein rendezett országos szakági bemutatókon képviselték megyénket.- Hányán jutottak tovább Nógrád megyéből az országos szakági bemutatókra?- Az országos szakági bemu­tatókra 9 kategóriában 10 cso­portunk, 5 szólistánk és 16 egyé­ni alkotónk jutott tovább.- A rendezvénysorozat orszá­gos záró programjára ez év au­gusztusában került sor Budapes­ten. Ennek az úgynevezett nem­zeti fesztiválgálának szintén vol­tak nógrádi résztvevői?- A gálaprogramra az orszá­gos szakági bemutatók legjobb­jai kerültek meghívásra. Ezen a rangos eseményen Nógrád me­gyét a mihálygergei Kincsér ze­nekar, a rimóci Gyön­gyösbokréta hagyományőrző együttes és a szécsényi Oláh József-Oláhné Csorosics Ivett táncospár képviselte. A gyermekszínjátszók gála­műsorában 2000-ben a bámai Ugribugri csoport, 2001-ben a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola „Cseppek” cso­portja ért el szép sikereket.- Az egyéni és csoportos ered­ményeken túl milyen hatással volt a rendezvénysorozat a me­gyei amatőr művészeti mozga­lomra?- Az amatőr művészeti tevé­kenység értékeinek és sokszí­nűségének bemutatására épülő millenniumi rendezvénysoro­zat az alapcélkitűzéseit elérte: felkeltette a helyi kulturális ér­tékek iránti érdeklődést, meg­erősítette a hagyományok tisz­teletét, vágyat ébresztett a he­lyi értékek megmutatására (mindezeknek szép példái vol­tak láthatók a települések mil­lenniumi ünnepségein): erősö­dött a települések kulturális együttműködése, újból életre kelt a „szomszédolás”; új kö­zösségek (amatőr művészeti csoportok) alakultak; a bemu­tatkozás, megmérettetés lehe­tősége a szalunai munka szín­vonalának javítására sarkallta a csoportokat; megnőtt a felme­nő rendszerű bemutatók, a mi­nősítési lehetőségek, a szakmai fórumok biztosítása iránti igény. Ezek a jelenségek arra hívják fel a figyelmet, hogy az amatőr mozgalomban rejlő erőt nem szabad lankadni hagyni, a ben­nük lappangó értékeket felszín­re kell segíteni. Az életben tartá­sukhoz pedig szakmai segítsé­get, fellépéseket, a sikerélmé­nyekhez jutás lehetőségét kell biztosítani. I.SZ. BŐRMÜVESTÁRLAT. E héten Balassagyarmaton a Madách Imre Városi Könyvtárban dr. Kapros Márta nyitotta meg Gáspár Imre bőr­műves munkáiból készült kiállítást, akinek - mint Czinke Ferenc, a most egy éve elhunyt festőművész ajánló soraiban írta róla - „a gé­neken keresztül magában hordott formateremtő készsége és tehetsé- ge ebben a műfajban bontakozott ki," _________________________■ E lvis Presley is áldozat Tavaly még özönlöttek a lá­togatók Memphisbe, ponto­sabban Gracelandbe, hogy el­zarándokoljanak a 24 éve el­hunyt Elvis Presley sírjához és egykori, múzeummá átala­kított házához. Manapság egyszerűbb lenne a Presley su- gárutat Magányos utcának át­keresztelni. A Király emlékezete is a szep­tember 11-i merényletek áldoza­ta lett. Azóta ugyanis egyre keve­sebben mernek az Egyesült Ál­lamokban repülőgépre szállni, nem is beszélve a külföldi turis­ták számának csökkenéséről. Ez utóbbiak az Elvis-hívőknek kö­rülbelül egyharmadát tették ki, mind az öt földrészről rendsze­resen szerveztek ide utakát ra­jongóinak egyes klubjai. Az ér­deklődés már a terrortámadások előtt hanyatlott, de azóta ez a tendencia még erősebbé vált. A kegyeleti rockturizmust irányító Elvis Presley Enterprises kényte­len volt a közelmúltban 50 em­bert, alkalmazottainak 15 száza­lékát elbocsátani. Nem vigasz­talja a céget az sem, hogy a je­lenség egész Amerikát sújtja. Emlékkoncert Freddie Mercuryről- Tíz jyyel £zelőtt. 139T.-november'~23=án meg­döbbentő hír járta be a világot: Freddie Mercury, a Queen karizmatikus énekese ország-világ előtt bejelentette, hogy AIDS-ben szenved. Más­nap tüdőgyulladás vitte el a rock történetének egyik legnagyobb hangját. Negyvenöt éves volt. Mercury volt a második rocksztár, akinek életét korunk egyik legször­nyűbb betegsége törte ketté. A Queen igazi sztár­banda volt, amelynek frontembereként Mercury tündökölt. Színpadi megjelenésével, királyi póza­ival valósággal „terrorizálta” a közönséget, de a sokak számára kissé taszító külsőségek mellett még a fanyalgók is elismerték, hogy rendkívüli hanggal, előadói képességgel rendelkezett. Amikor halála után egy évvel a Wembleyben szupercsillagok egész sora tisztelgett emléke előtt, ~és felelevenítették dalait, igencsak kevesen akad­tak, akik méltóképpen el tudták énekelni a leghíre­sebb Queen-dalokat. Bár soha nem titkolta vesztét okozó homoszexualitását, extravagáns szokásait és legendák keringtek bőkezűségéről, nagyúri gesztusairól, különös módon nem születtek róla olyan „leleplező” szennykönyvek, mint amilyenek Elvis Presley-ről, John Lennonról, és az 1995-ös Made In Heaven című posztumusz lemezt kivéve nem jelentettek meg olyan felvételeket tőle, ame­lyeknek értékét legfeljebb kegyeleti okok adják. Bár utánozni nem tudják, hatása ma is élő. Angliá­ban halálának 10. évfordulóján több zenés virrasz­tást is tartanak, nálunk a magyar Queen-klub szer­vezésében szombaton este a Petőfi Csarnokban nagyszabású emlékkoncertet rendeznek népszerű hazai zenészek és énekesek részvételével. G. N. L. Művészként szerepel szülővárosában Snétberger Ferenc hangversenye Salgótarjánban „Olyan zenész és komponista, aki könnyedén ötvözi magába a klasszikus szépséget, a sűrűn szvingelő dzsesszérzést, a dél-ame­rikai melegséget és tüzet, a szigort, a melankóliát, ennek a föld­rajzi otthonnak az elevenségét és zamatát, valamint a cigány böl­csességet” - írja az ismert német zenekritikus, Alexander Schmitz Snétberger Ferenc gitáros zeneszerzőről. Snétberger Ferenc - akit sző­kébb pátriájában csak „kis Dickiként” emlegetnek - 1957- ben született Salgótarjánban. A zene szeretetét a szülői ház­ból hozta magával, legki­sebb gyermekként, édesap­ja bátorításával, tanításával. Zenei tanulmányait a 70- es évek közepén a buda­pesti dzsesszkonzervatóri- umban végezte, Babos Gyu­la növendékeként. Ebben az időszakban olyan ismert zenészekkel dolgozott együtt, mint Szakcsi Laka­tos Béla, Jávori Vilmos, Dés László, Horváth Kornél. Nemzetközi karrierje a 80-as években Berlinben indult. Nem kisebb világ­nagyságokkal zenélt együtt, mint Al di Meola, Anthony Jackson, Jenny Clark, James Moody, David Friedman vagy Markus Stockhausen. A 80-as években három leme­ze jelent meg, a ma már legendá­nak számító Trio Stendhal nevű formációval, ezek után jelent meg első szólólemeze Olaszor­szágban. 1988 óta Berlinben él, itt Európa második legnagyobb lemezkiadó cége, az Enja Records gondozásában jelennek meg lemezei (Signature, The Bu­dapest Concert, Obsession, Fór My People). Legutolsó lemeze, A népem emlékére a holokauszt roma áldozatainak állít emléket. Snétberger Ferenc életútjáról hamarosan filmet mutat be a Du­na Televízió - tudtuk meg Tóth István szerkesztő-rendezőtől, aki­nek a jóvoltából a dzsessz- kiválóság koncertet ad Sal­gótarjánban, december 12- én, 20 órától (JAMK). Az al­kotógárda tagja Asbóth László szerkesztő riporter, és Eibner Tamás operatőr. A salgótarjáni koncertet megelőzően Snétberger Fe­renc december 10-én a ze­neakadémián ad koncertet. Szülővárosában a fellépő trió tagja Tony Snétberger, a művész 19 éves fia (dob) és Horváth Plútó József bő­gős. A koncert remélhető­leg meglepetést is tartogat, de erről személyesen is meg lehet győződni. A Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont jegypénztáránál még kap­hatók jegyek. A „kis Dicki" kiválóan bánik a gitárral ■ Ötvenéves a palóc népművészet szécsényi műhelye 1951. október 25-én, a Szécsényi Földművesszövetkezetnél műkö­dő háziipari csoportból és jelentős számú új belépőből 39 taggal megalakult az önálló háziipari szövetkezet. A cél az volt, hogy Szécsényben és a vonzáskörzetében élő nők számára munkalehe­tőséget biztosítsanak. Olyan munkát, amilyet a nők különösebb szakmai előképzettség nélkül is el tudnak végezni a háztartási munkájuk mellett. A szövetkezetnél a pár fős szécsényi szövő­üzem kivételével bedolgozói rendszerben történt a termelés. Tevé­kenységük a megye több községére is kiterjedt. A létszámuk évről évre emelkedett. 1971-ben 459,1981-ben 577 dolgozójuk volt. Kezdetben takácsvászon és abból készült lepedők, abroszok, törlőruhák és törülközők előállí­tásával foglalkoztak. 1953-ban megalakult a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége. A szécsé- nyiek sok segítséget kaptak a Né­pi Iparművészeti Tanácstól a pa- [ lóc szőttes és hímzés népművé­szeti hagyományainak össze­gyűjtéséhez. A tervszerű munká­juk eredményeként a termékek­ben egyre inkább megjelentek a palóc motívumok. Hogy nevük­ben is jobban tükröződjön a tevé­kenységük 1957. szeptember 1- jén felvették „palóc népművésze­ti” jelzőt. A takácsruhák helyett egyre inkább szebbnél szebb pa­lóc motívumokkal szőtt pamut­szőttesek, futók, térítők, párnák, falvédők és méteráruk kerültek a szövetkezetből a boltokba. 1970-től a népművészeti áruk már a termékek kilencvenhat százalékát tették ki. Pásztói Józsefné kisterenyei lakos kezde­ményezésére elkezdték a palóc babák készítését. A folyamatos kutató, tervező és feldolgozó munkával eddig 22 község nép­viseletét örökítették meg babá­kon. Több község kultúrházai- ban hímzőszakköröket működ­tettek. A termékeket a szövetkezeti tagok, Dékány Lajosné és a töb­biek tervezik. A nívós termékek tervezéséért többen kaptak népi iparművész címet. Keviczki Istvánná és Gulyás Istvánná a népművészet mestere cím tulaj­donosai. Termékeikkel több al­kalommal részt vettek nemzet­közi kiállításokon, pályázatokon. 1964-ben a brüsszeli világkiállítá­son elismerő oklevelet kaptak. A moszkvai kiállításról ugyancsak elismerő oklevéllel tértek haza. Napjainkban a népművészeti szőtteseken kívül hímzett gyer­mek- és női blúzokat, 15-féle népművészeti babát, színes szőt­tesekből készült vagy szőttessel borított ajándéktárgyakat készí­tenek. Reznicsek László, a szövetke­zet elnöke úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 50 év alatt a szövetke­zet betöltötte azt a szerepet, amelyért azt annak idején létre­hozták. Jó irányban halad a népi iparművészeti munkájuk, jól használják fel a hagyományokat, és jól gazdálkodnak a múltbéli örökséggel. SZENOGRÁDI FERENC MAGYart - francia irodalomkritika A Franciaországban idén megjelent magyar iro­dalmi alkotásokban „egy rég felbomlott biroda­lom írástudóinak ironikus látásmódja, keserű­sége és könyörtelen tisztánlátása tükröződik vissza” - írja a Le Monde irodalomkritikusa. Edgard Reichmann elismeréssel méltatja a kivá­ló fordításokban napvilágot látott klasszikus, illet­ve az írásművészetet megújító szellemű kortárs magyar művek széles válogatását, amelyben a va­laha volt monarchia utáni nosztalgia, a XX. század halálos megrázkódtatásai és a saját egyszeri sorsá­val szembesülő egyénnek a létezés értelmét fesze­gető kérdései egyaránt megfogalmazódnak. Márai Sándor, Hász Róbert, Kertész Imre és Bodor Ádám regényeinek elemzése előtt a kritikus az ál­lamalapítástól az utópiává foszlott soknemzetisé­gű osztrák-magyar monarchia összeomlásáig tar­tó történelmi háttér és a Petőfitől Adyn át, Krúdy- tól Karinthyig ívelő irodalmi örökség keretébe he­lyezi el a szerzőket. A Habsburg-világ metaforája­ként értelmezhető rövid lélegzetű „Eszter hagya­téka” című Márai-szöveget a kritikus Stefan Zweig legjobb írásaihoz méri, Hász Róbert írói erényei között különösen azt az alkotói képességet tartja említésre méltónak, amely a „Diogenész kertjé”- nek két körvonalazatlan helyszín között vergődő névtelen és időtlen hősét teremti meg. Kertész Im­rétől a „Kaddis a meg nem született gyermekért” és a „Sorstalanság után” - amelyeket Reichmann Primo Levi irodalmi értékeivel rokonit - most az életrajzi trilógia harmadik darabja jelenik meg. A kudarc a sztálini totalitarizmus Magyarországának groteszk világát rajzolja meg. Bodor Ádám első könyve, a romániai kommu­nizmus könyörtelen látleletét adó allegorikus Sinistra kötet franciaországi kiadása revelációként hatott, emlékeztet a kritikus „Az érsek látogatása” című újabb Bodor-regény megjelenése kapcsán. Reichmann „az abszurditás •krónikásaként” jel­lemzi a szerzőt, akit az írók rangsorában Ionesco, Jarrv és Beckett között helyez el.______________i

Next

/
Oldalképek
Tartalom