Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)

2001-11-23 / 272. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2001. NOVEMBER 23., PÉNTEK Mikor, hol, hogyan és miért történt hazánkban? Tízéves Magyarországon a Reader's Digest magazin A Reader's Digest - a világ legnagyobb magazinja, amelyet 90 mil­lióan olvasnak világszerte - tíz évvel ezelőtt, 1991 novemberében jelent meg először Magyarországon. Az évtizedes jubileumot többféle eseménnyel, igen változatos módon ünnepli. Az évet a magazin által, három kategóriában meghirdetett íráspá­lyázattal indította, amely nagy ér­deklődést eredményezett. A zsűri közel 700 beérkezett pályaműből választotta ki a kilenc (kategórián­ként három) nyertes alkotást. A győztesek valamennyien 200 ezer forintos díjat vehettek át ünnepé­lyes keretek között. Minden hó­napban bemutatnak egy népszerű hazai vagy nemzetközi hírességet. Novemberben Dávid Ibolya igaz­ságügy-miniszter személye áll a fó­kuszban. A magazint 1994-ben az ismeretterjesztő könyvek követték. A zenei termékvonal 1995-ben in­dult. 1996-ban indították a video­kazetták értékesítését. Rá egy évre kezdték „Válogatott könyvek” című sorozatukat, amelynek egyes ré­szei amerikai bestseller regények tömörített változatai és négy művet tartalmaznak egy kötetben. Az évfordulóra a Reader's Digest első ízben jelentetett meg magyar tárgyú könyvet hazai szer­zőktől, „Mikor, hol, hogyan és mi­ért történt Magyarországon”? cím­mel. A 304 oldalas kötet hetven, a magyar történelemben sorsfordu­lót jelentő eseményt dolgoz fel, a vándorlások korától egészen a rendszerváltásig. Érdekessége, hogy az eseményeket két részben tárgyalja: előbb egy leíró fejezet­ben összefoglalja a történteket, majd az azt követő kérdés-felelet összeállításban érdekes részleteket tudhat meg az olvasó az esemény körülményeiről, a korra jellemző gondolkodásmódról, művelődés- történeti jellegzetességekről, a tör­ténelmünket formáló meghatározó egyéniségek életútjáról. Lebilincse­lő, tanulságos olvasmánynak ígér­kezik mind a történelemkedvelő felnőttek, mind a vizsgákra készü­lő diákok számára. A sokszínű könyv szerzői - Falcsik Mária és Szárny Miklós - érett, összeforrott szerzőpárost al­kotnak és izgalmas kérdésekkel faggatják, kutatják a magyar törté­nelmet. Intrikák, árulások, szerel­mek, hősi tettek és apró, ám fontos tények követik egymást a színes ol­dalakon. Az érdekes történetek, hasznos térképek és színes illuszt­rációk szórakoztatóak és oktató jellegűek mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. Mégsem volt élet a Marson? Egy nemzetközi tudóscsoport legújabb vizsgálati eredmé­nyei szerint a Marson - a korábbi mérési eredményekből adódó következtetésekkel ellentétben - nem volt élet. 16 millió évvel ezelőtt a Mars felszínétől elvált egy kő­zetdarab, amely hosszan tartó önálló égitesti pályafutása be­fejezéseként, mintegy 13 ezer esztendővel ezelőtt meteor mi­nőségében az Antarktiszba csapódott. Ott 1984-ben a földi tudósok felfedezték, és az az­óta híressé vált ALH-84001 ne­vet adták neki. 1996-ban az amerikai David McKay mikro­szkopikus méretű megkövült szervezetek létét mutatta ki a meteoritban, amelyek, véle­ménye szerint „bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a Mars korai története során léteztek ott az élet kezdetleges formái”. A legújabb vizsgálatok sze­rint McKay eredményei hibás gondolatmeneten és legalábbis problematikus méréseken ala­pultak. McKay elektronmikro­szkóppal végzett vizsgálatai so­rán a foszszilizálódás külön­böző szakaszaiban lévő bakté­riumsejtek maradványainak minősített bizonyos mágneses kristályhalmazokat abból kiin­dulva, hogy a Földön élő bakté­riumok egyes, állóvizek mé­lyén élő fajainak szervezeté­ben a baktérium tájékozódását elősegítő mágneses vaskristá­lyok válnak ki. Egy nemzetközi tudóscso­port (amelynek Pósfai Mihály, a Veszprémi Egyetem kutatója is tagja volt), megismételte a vizs­gálatokat, és a korábbiaktól el­térő következtetésekre jutott. „Bár csakugyan megdöb­bentő a hasonlóság, szerintünk mégsem tekinthető bizonyí­téknak arra, hogy e kristályok valóban egykori, a tudósok ál­tal ismert legkorábbi élő anyag megkövült maradványai” - idézte az AFP az amerikai Proceedings of the National Academy of Sciences tudomá­nyos folyóirat keddi számában megjelent írást. A kutatócso­port munkáját az arizonai Tampa állami egyetemének munkatársa, Peter Buseck ve­zette. Tagja volt még: Rafal Dunin-Borkowski, Paul Midgley és Matthew Weyland a nagy-britanniai Cambridge egyeteméről, Martha McCartney Kaliforniából, és Bertrand Devouard a franciaor­szági Clermont-Ferrand egyete­méről. Heathrow: épülhet az 5. terminál Nyolcévi vita és vizsgálódás után a brit kormány hivatalo­san engedélyt adott a londoni Heathrow repülőtér 5. ter­mináljának megépítésére, ám ehhez igen szigorú feltéte­leket szabott. Füstmentes lesz az Aeroflot Stephen Byers közlekedési mi­niszter a minap a londoni alsó­házban azt mondta: a 2 milliárd fontos beruházás elengedhetet­len ahhoz, hogy a világ legna­gyobb nemzetközi légi forgalmát lebonyolító Heathrow megőriz­hesse vezető pozícióját. Byers ugyanakkor közölte, hogy az évente fogadott és indított jára­tok száma az új terminál megépí­tése után sem emelkedhet a je­lenlegi 460 ezerről 480 ezer fölé. Emellett zajkorlátozó intézkedé­sek lépnek életbe a repülőtér 145 négyzetkilométeres körzetében, és szigorítani fogják az éjszakai repülések előírásait is. A minisz­ter szerint az ötödik terminált nem lehet megnyitni addig, amíg a Heathrow-t jelenleg Londonnal összekötő Piccadilly metróvona­lat, illetve a Heathrow Express gyorsvasutat nem hosszabbítják meg az új komplexumig. A par­kolóhelyeket emellett 42 ezer­ben korlátozzák a brit repülőtere­ket üzemeltető BAA Plc. 46 ezres indítványával szemben. Byers el­vetette a repülőtér mellett haladó M4-es kelet-nyugati fő autópálya helyi kiszélesítésének terveit is. A BAA 1993-ban kérvényezte az új terminál építési engedélyét, de azonnal a helyi lakosság és a környezetvédők heves ellenállá­sával találta magát szembe. A London nyugati határában fekvő, teljesen és sűrűn körbeépült Heathrow környékének lakói már régóta komoly zajártalmak­ra panaszkodnak, s attól tarta­nak, hogy az új terminál csak sú­lyosbítani fogja a helyzetet. A BAA azzal azonban számol, hogy a Heathrow-n megforduló utasok száma a jelenlegi évi 64 millióról 2010-ig 140 millióra nő, s ezt a tö­meget már nem lehetne az ötödik terminál nélkül kezelni. Az enge­dély kiadását a brit gazdaságtör­ténet leghosszabb hatásvizsgála­ta előzte meg: a bizottság 1995 májusa és 1999 márciusa között 525 ülésnapot tartott. A Heath­row jelenlegi négy terminálját 90 légitársaság napi 1250 járata használja. Az 1200 hektáros re­pülőtérről 160 célállomásra in­dulnak gépek; egyedül Párizsba naponta 33, New Yorkba 23 járat száll fel innen. Heathrow működ­tetése országszerte 250 ezer em­bernek ad munkát; a légikikötő­ben közvetlenül 68 ezren dolgoz­nak. A BAA részvénye kedden 2,35 százalékos gyengüléssel 581,00 pennyn zárt a londoni ér­téktőzsdén (LSE). Jövő év márciusától tilos lesz a dohányzás az orosz nemze­ti légitársaság, az Aeroflot va­lamennyi nemzetközi és bel­földi járatán. Erről Valerij Okulov, a vállalat vezérigaz­gatója számolt be. Elmondása szerint a társasá­got több szempont is vezérelte a döntés során. Egyrészt számol­niuk kellett azzal a realitással, hogy a világ légitársaságainak nagy része már füstmentesnek nyilvánította önmagát, másfelől az orosz törvényhozás előtt fek­szik az a törvény, amely amúgy is megtütaná a dohányzást a re­pülőgépeken. Emellett egész­ségvédelmi missziónak is tekin­tik elhatározásukat: a vezér- igazgató szerint ők sem hagy­hatják figyelmen kívül, hogy évente sok százezer ember hal meg Oroszországban a dohány­zással összefüggő betegségek­ben. Az Aeroflot felmérése szerint utasaik közel 70 százaléka nem dohányzik, és 67 százalékuk - köztük a dohányosok 38 száza­léka is - egyetért a gépek füst­mentesítésével. Hogy a káros szenvedélynek hódolókat ne ér­je sokkszerűen a korlátozás, már novembertől megkezdték a dohányosok „szoktatását”. így már most is tilos a füstölés a gé­peken, ha az utazás 2 óránál rö- videbb időt vesz igénybe, illetve azokon a járatokon, amelyek­nek népszerű üdülőhelyek a célállomásai - ilyenkor ugyanis sok gyermek van az utasok kö­zött. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ügyiratszám: 18.001/76/2001. KÖZLEMÉNY A 2001. évi saját termesztésből származó takarmánykukorica felvásárlására történő bejelentkezésről. Tájékoztatjuk a kukoricatermelőket, hogy a gabonapiacon jelentkezett zavarok miatt legfeljebb 500 ezer tonna mennyiségű, az 1.számú mellékletben meghatározott mi­nőségi előírásoknak megfelelő 2001. évi termésű takarmánykukorica felvásárlására kerül sor 18 ezer Ft/tonna áron - amely nem tartalmazza az áfát, vagy a kompenzációs felárat - GMS ‘96 Kft. (1095 Budapest, Soroksári út 24., a továbbiakban : felvásárló ) útján a felvásárló által megjelölt telephelyre beszállítva. A felvásárlásban azok a mezőgazdasági termelők vehetnek részt, akik a 236/1998. (XI1.30.)korm.rendelet alapján regisztráltatták magukat - őstermelők, természetes személyek, egyéni vállalko­zók, gazdasági társaságok, szövetkezetek -, és a 2. számú melléklet szerinti igénylőlapot kitöltik, majd azt 2001. november 29-ig a felvásárló postai címére ( GMS ‘96 KFT. 1453 Budapest, Pf.: 29.) postára adják. Egy termelő által felvásárlásra felajánlható takarmánykukorica mennyisége legfeljebb 500 tonna, és nem lehet kevesebb 6 tonnánál. Hektáronként legfeljebb 6 tonna kukorica ajánlható fel. Felajánlani csak a saját termésű és még nem értékesített takarmánykukoricát lehet. A valótlan adatokat közlő termelő 2002-ben az FVM által meghirdetett támogatásokat nem veheti igénybe. Amennyiben a felvásárlásra felajánlott mennyiség meghaladja az 500 ezer tonnát, úgy a felvásárló a beérkezett igénylőlapok alapján 10 tonna mennyiséget meghaladó mennyiségre arányos csökkentést hajt végre. A felvásárló 2001. december 10-ig postára adott levélben értesíti a termelőt az egy termelőre jutó felvásárlási mennyiségről, a felvásárlás helyéföl és a szerződéskötés­ről. (Az FVM 95.SZ. rendelete a 130. számú Magyar Közlöny november 20-i számában jelent meg.) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium I. számú melléklet A felvásárlásra felajánlott kukoricára vonatkozó minőségi előírások Jellemző Érték N edvességtartalom, tömeg %, maximum Tisztaság tömeg %, legalább Keverékesség, tömeg %, legfeljebb ebből: káros keverék, tömeg %, legfeljebb A keveréken felül még megengedett kicsírázott szem, tömeg %, legfeljebb hősérült szem * tömeg %, legfeljebb törött szem **, tömeg %, legfeljebb apró törmelék, tömeg %, legfeljebb *A hősérült szem a keverék terhére több is lehet. **A törölt szem az apró törmelék, vagy keverék terhére több is lehet A takarmánykukoricának élő állati kártevőktől mentesnek kell lennie. 2. számú melléklet IGÉNYLŐ LAP Géppel vagy nyomtatott betűkkel töltendő ki (Postára adási határidő: 2001. november 29.) I. A termelő 1. neve: ........................................................................................................................................................................................:................................ 2. címe: ..................irányitószám ........................megye.......................város/község..........................utca..........................házszám/hrsz. 3 . telefonszáma: ......................................................... 4. faxszáma: ......................................................... 5. regisztrációs száma: 6. adószáma: ......................................................... 7. adóazonosító jele: ......................................................... I I. 1. Az áru tárolási helye: ......................................................... 2 . A 2001. évi takarmánykukorica vetésterület nagysága:......... 3. A felvásárlásra felajánlott takarmánykukorica mennyisége* 4. Az igénybe venni kívánt konstrukció: (A megfelelő aláhúzandó!) 5. Amennyiben már közraktározott, a közraktár megnevezése: (A megfelelő aláhúzandó!) Tudomásul veszem, hogy amennyiben a szerződésben megjelölt leadási határidőt követő 15. napig nem adom át a kukoricát a felvásárlónak, a felvásárló a szerző­déstől jogosult elállni. Hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy a megyei földművelésügyi hivatal az igénylőlapon szereplő adatok valódiságát ellenőrizze. Kelt:..............., 2001..................hó....................nap B üntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. termelő •hektáronként legfeljebb 6 tonna takarmánykukorica ajánlható fel **a felajánlott mennyiség nem haladhatja meg a 500 tonnát (50123) .ha ...tonna** beszállításos művi tárolású Concordia Rt. ATI DEPÓ Rt. Hungária Közraktár Rt. 15.00 98.00 2,00 0,50 2,00 3.00 8.00 2.00 Az MSZ 12540 alapján. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ Tájékoztatjuk az almatermelőket, hogy a 129-es számú Magyar Közlönyben került kihirdetésre a 64/2001. (X.5.) FVM rende­let hatálya alá nem tartozó 16 megye almatermelőinek nyújtott támogatására vonatkozó, “Az almatermelők földalapú támoga­tásáról szóló” (93/200l.jFVM rendelet. A támogatás iránti kérelmet az igénylők 2001. november 30-ig nyújthatják be az ültetvény helye szerinti megyei földműve­lésügyi hivatalhoz. Kérjük az almatermelőket, hogy a határidőt pontosan tartsák be, mert a határidőn túl beérkezett kérelme­ket elutasítják. A kérelmek elfogadásának további kritériuma, hogy a rendelet mellékletét képező “Igénylőlap” és “Igazolás” pontosan és hiánymentesen legyen kitöltve. Utólagos hiánypótlásra ugyanis nincs lehetőség. A beérkezett adatok alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Flivatala (ARH) meghatá­rozza az 1 m2 termő alma-ültetvényre jutó támogatás mértékét, amelynek összege m2-ként legfeljebb 8 Ft lehet. A támogatás összegéről szóló döntést az ARH írásban küldi meg a megyei földművelésügyi hivataloknak 2001. december 6-áig. A megyei földművelésügyi hivatal az igénylő jogosultságáról és az igényelhető támogatás összegéről 2001.december 10-éig igazolást állít ki, a támogatást ez alapján igényelheti a termelő az illetékes adóhatóságtól. I.számú melléklet a 93/2001. (XI.) FVM rendelethez Földalapú növénytermesztési támogatási igénylőlap Igénylő neve: ............................................................................................................... Lakcíme (telephelye): ................................................................................................ Nyilvántartási (regisztrációs) száma:* ...................................................................... Adószám: ...................................................................... Használatában lévő termő almaültetvény területe Település Hrsz. Tulajdonában Bérleményben Belterületi legalább Összes terület lévő terület m2 500 m2 összefügg. almaültetvény Dátum: igénylő aláírása Igényelhető támogatás (Ft)**.................................................................. D átum... Megyei Földművelésügyi Hivatal P.H. ............................................. a láírás Megjegyzés: A *-gal megjelölt részt a .../2001. (XI. ) FVM rendelet 2.§ (2) bekezdése szerinti igénylőnek csak akkor kell kitöltenie, ha rendelkezik ilyen számmal. A **-gal jelölt adatokat az illetékes megyei földművelésügyi hivatal tölti ki. 2. számú melléklet a 93/2001. (. ) FVM rendelethez Igazolás Igazolom, hogy a fenti számú rendelet szerint földalapú növénytermesztési támogatásra jogosult ..................................................................................................... (lakcím, telephely) a rendelet I. számú mellékletében megadott ...............m2 termő belterületi almaültetvénnyel rendelkezik. D átum:....................................................................... P.H. ............................................................... illetékes falugazdász aláírás 150124)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom