Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)

2001-11-20 / 269. szám

I 2. OLDAL SALGÓTARJÁN w BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2001. NOVEMBER 20., KEDD Feketegazdaság, feketemunka: világosodik, de ki nem fehéredik Akcióellenőrzések tapasztalatai Nógrádi megyében A feketemunka szervesen beépült a nemzetgazdaságok rendszerébe. A kérdés csak az, hogy oka vagy következménye a gazdaság működésének. Ezen még a szakemberek is vitatkoznak, ezért nem csoda az sem, ha a fe­ketegazdaság (árnyék-, szürke- vagy rejtett gazdaság) megítélése is el­lentmondásos. Az bizonyos, több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Egyes becslések szerint Magyarországon még mindig mintegy ezermilli- árd forint az eltitkolt adók és járulékok összege. Az állam igyekszik min­den eszközzel visszaszorítani a feketemunkát, ám a feketegazdaság csak világosodik, de ki nem fehéredik. Az ellenőrzések tapasztalatai me­gyénkben hasonlóak az országoshoz. Azonosak az ágazatok, amelyek­ben élenjár a feketemunka és visszatérőek a hiányosságok. A feketegazdaság (árnyék-, szürke­vagy rejtett gazdaság) bizony jócskán elterjedt az 1990-es években, és - erről keveset beszélünk - nemcsak a volt szocialista és rendszerváltást végre­hajtó országokban. Egész Európában fontos gazdasági tényezővé vált a fe­ketemunka-végzés, mondhatni szer­vesen beépült az egyes nemzetgazda­ságok rendszerébe. OK VAGY KÖVETKEZMÉNY? Ebben a helyzetben élénk szakmai viták folynak arról, hogy miként kell megítélni a többnyire törvényes elő­írásokkal szemben működő fekete- gazdaságot és benne a feketemunkát. A legtöbben azt mondják, minden le­hetséges eszközzel küzdeni kell elle­ne, mert közrejátszik számos nemkí­vánatos gazdaságpolitikai probléma kialakulásában. S ide sorolják az adó­bevételek csökkenését, a munkanél­küliség növekedését, a társadalom- biztosítás deficitjét. Mások viszont úgy vélik, hogy az árnyékgazdaság bővülése nem oka a hibás gazdaságpolitikának, vagy ép­pen a gyenge gazdasági teljesítmé­nyeknek, hanem következménye a gyatra gazdaságpolitikának, kor­mányzati működésnek. így aztán a feketemunka nem más, mint az egyé­nek által teremtett mozgástér, ame­lyen belül az emberek ki tudják vonni magukat a jogosulatlannak vélt és túl­zott mérvűnek tartott állami kénysze­rek hatása alól. Úgy hiszik, a túlsza­bályozott gazdaságban a feketemun­ka hozzájárul az egyén boldogulásá­hoz. CSÁBÍTÓ LEHETŐSÉGEK... A rejtett gazdaság megítélése ese­tenként azon is alapszik, hogy miként befolyásolja a termelési tényezők haté­kony elosztását. Míg a legális gazdaság kénytelen az adókat, járulékokat stb. költségként számba venni, addig az ár­nyékgazdaság mentesül ezektől. Ki­mutathatóan rontja az erőforrások ha­tékony elosztását, ha az árnyékgazda­ságban folyó olcsóbb termelés az ala­csony áraival kiszorítja a piacról a tör­vényesen, de drágábban termelőt, aki esetleg hatékonyabb is lenne, noha ez korántsem mindig így van. Ugyanis a feketegazdaság számos területén igen termelékeny, éppen azért, mert a legális gazdaságban a sza­bályozások, a kötöttségek gyakorta merevvé teszik a rendszert. Ráadásul nemcsak a termelés olcsóbb, az árak alacsonyabbak, de a bérek is verseny- képesek a feketegazdaságban. És ne fe­lejtsük, itt az is talál munkát, aki a tör­vényesen működő munkahelyen már a kutyának sem kell... Hogy az igazsághoz közelebb ke­rüljünk, tudni érdemes, hogy a szak­értők általában megegyeznek abban, hogy feketemunka alatt azokat a tevé­kenységeket kell érteni, amelyek nem szerepelnek a hivatalos kimutatások­ban, de nemzetgazdasági számbavé­tel szempontjából értéket hoznak lét­re. E meghatározás kirekeszti a feke­temunka köréből a magánháztartá­sokban ingyen végzett munkát, vala­mint a jótékonysági célú tevékenysé­geket. Az új értéket létre nem hozó te­vékenységeket, például: a tisztán pénzügyi tranzakciókat szintén nem számítják a feketemunkába. A fekete­munka tehát körülhatárolt „e világi” tevékenység, mint ahogy az igazság is „ideát” van: értéke is megbecsülhető, ha nem is könnyen és pontosan kal­kulálható. ELTÉRŐ BECSLÉSEK Az utóbbi években a feketegazda­ság súlya mérséklődni látszik. Ennek ellenére aránya a korábbi 30 százalék körüli értékről csökkenve, még min­dig 25 százalékra tehető a GDP száza­lékában kifejezve. (Mások már csak 20 százalékot saccolnak!) Egyik kuta­tóintézetünk a közelmúltbeli mintegy 11600 milliárd forint értékű GDP-ből 2500-3500 milliárd forintra becsülte a nem legális szféra részarányát. Egyes szakértők még napjainkban is több mint ezermilliárd forintra teszik az el­titkolt adók és járulékok összegét. Ugyanakkor az EU országokban átla­gosan mintegy 10-15 százalék lehet a feketegazdaság aránya. Ezek tehát becsült adatok, eltérőek is, arról azonban szó sincs, hogy Ma­gyarországon a rejtett gazdaság legá­lissá tételével jóval nagyobb lenne a nemzetgazdaság teljesítménye. A KSH ugyanis hivatalos GDP-adataiban ugyancsak megbecsüli és a végösszeg­be beszámítja a feketegazdaság telje­sítményét is. így az alábecsült és be nem vallott jövedelmeket, termelési és foglalkoztatási adatokat stb. Becsülni sem lehet azonban a tör­vénytelen tevékenységekből származó jövedelmeket (prostitúció, kábítószer­forgalmazás stb.) Tény azonban, hogy a feketegazdaság jelenléte nem befo­lyásolja alapvetően az ország gazdasá­gi növekedését sem. ISMÉTLŐDŐ SZABÁLYTALANSÁGOK Az is kétségtelen, hogy az állam próbál hathatós lépéseket tenni a fe­ketegazdaság visszaszorítása érdeké­ben, ám a tett erőfeszítések ellenére a helyzet évek óta nem változik lénye­gesen. A feketegazdaság, a fekete­munka világosodik, de ki nem fehéredik..! Szóval a legjobb esetben is csak kismértékű az előrehaladás. A feketegazdaság évek óta stabil ágazati szereplői az építőipar, a mezőgazda­ság, a kereskedelem, a szolgáltató ágak. így van ez az egész országban és nálunk, Nógrád megyében is ez a jellemző. Erről beszélgettünk Peregi István­nal, a Nógrád Megyei Munkabizton­sági és Munkaügyi Felügyelőség veze­tőjével, akit a legutóbbi akcióellenőr­zések tapasztalatairól is faggattunk.- A megye építőiparában végzett, ez év június végén végrehajtott kétna­pos akcióellenőrzésünk igazolta azt a felvetést, hogy a rendszeres napi el­lenőrzések során feltárt jogsértések nem tekinthetők egyedi eseteknek, igen sok munkáltatónál állapítható meg jogellenes gyakorlat, így az épí­tőipari cégeknél is. Jórészt a korábbi akcióellenőrzésünk tapasztalatai is­métlődtek meg, ismétlődő szabályta­lanságokat állapítottunk meg, mint az írásos munkaszerződés hiányát, a munkaidő-nyilvántartás szabálytalan vezetését, vagy a munkabérrel kap­csolatos szabálytalanságot. „MAGUNKAT IS Ml TARTJUK EL”- Melyek voltak még a kirívóbb jog­sértések, s milyen a hatása a bírságo­lásoknak? - kérdeztük a főfelügyelőtől.- Most is tapasztaltuk, hogy a mun­káltatók semmibe véve a Munka tör­vénykönyve kógens előírásait, sem írásos munkaszerződést nem készíte­nek, sem pedig a munkabérről írásos elszámolást nem adnak a munkaválla­lónak. Ilyen esetben nehéz feltárni a szabálytalanságokat, a munkavállalók pedig nem mernek vagy nem akarnak nyilatkozni, sőt sokszor az érdekük­ben fellépő ellenőröket sértegetik: „In­kább maga is dolgozna” , vagy: „Ma­gukat is mi tartjuk el!” ... - mondják nem egyszer az ettől keményebb mondatokat is. A szabálysértők egy része a több­szöri bírságolás ellenére sem számol­ja fel a feketefoglalkoztatást. Ennek véleményünk szerint két oka is lehet. Egyrészről még mindig megéri - a birság ellenére is - a feketemunka al­kalmazása. Másrészről a láncolt alvál­lalkozások miatt a tényleges munka elvégzését végzőknek a vállalkozási díjban már nincs meg a nyereségtarta­lom, és ott spórolnak, ahol tudnak. Aki egy kicsit is ad magára, az az épí­tési munkát generálkivitelezésben vállalja, és alvállalkozókkal dolgoztat, akiket ráadásul versenyeztet is. Befejezésül arról beszélgettünk még a felügyelőség vezetőjével, hogy a feketemunka hatósági ellenőrzése, legyen az bármilyen szervezett és szi­gorú is, csak rövid távú megoldás. Hosszabb távon kizárólag az állami terhek csökkentése jelenthet igazi ösztönzést arra, hogy a foglalkoztatók és a munkavállalók is mérlegeljék, ér­demes-e a feketegazdaságban tevé­kenykedni, és a törvényes utat válasz­szák minden esetben. BARÁTHI OTTÓ A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Szépítés és rongálás közterületeinken Mindannyiunk örömére az új Pécskő utcai játszótér, a köztéri padokkal egybeépített óriás vi­rágládák kellemes színfoltjai let­tek Salgótarján belvárosának. Közterületeink szépülését látva jobb kedvvel sétálhatunk a pos­ta felé, s talán a Pécskő utcán járva ismerősünknek is szóvá tesszük a tetszetős, természetes környezetbe illeszkedő, fából készült gyerekjátékokat. Aztán néhány hét elteltével a megrongált játszótér és az ello­pott dísznövények láttán méltat­lankodhatunk. Pedig közterüle­teink minősége igencsak jelle­mez bennünket, salgótarjánia­kat, s a „pusztításokat” látva ke­vés okunk lehet a büszkeségre. Adnunk kell magunkra, ha váro­sunk felemelkedését akarjuk, s ehhez elengedhetetlen őrizni, s ha kell őriztetni környezetünk értékeit. ____________________________TAJTI NORBERT Salgótarján Az ősszel adták át a Pécskő utcai játszóteret. Vigyázzuk közösen értékeit! Köszönet nyílt levélben Tisztelt Puszta Béla úr! Ezúton szeretnénk köszönetünket kifejezni és eljuttatni Önhöz, mint Salgótarján polgármester­éhez. Alulírottak Zagyvarónán lakunk a Váralja úton. Felerészben nyugdíjasok, felerészben pedig fiatal családok lakják e falurészt. Utcánkat az Őr­hegy útról lehet megközelíteni, egy fahídon ke­resztül. Ennek a fahídnak az állapota éveken ke­resztül rossz volt annak ellenére, hogy számunk­ra létfontosságú házaink megközelítése miatt. Ezért kerestük meg polgármester urat, kérve köz­benjárását. Nemrég nagy örömünkre helyreállították e falú­dat, s mi több az utcánkat apró kővel borították, amely azelőtt esőzéseknél sártenger volt. Nagyon hálásak vagyunk a polgármester úrnak, hogy tá­mogatta kérésünket. Azért írtuk le mindezt, mert úgy gondoljuk, hogy ha kap az ember, azt illik megköszönni és nem mindig csak a hiányosságok miatt kell szót emelni. A jót, a többet értékelni kell. Köszönettel és tisztelettel a Váralja út lakói: KLÁNYt JÓZSEF, SZARVAS JÁNOSNÉ, ________________SZARVAS ÁKOS, SARKAD) LÁSZLÓMÉ, OROSZ BÁLINT Zagyvaróna Adomány a rászorultaknak A Szent Lázár Lovagrend salgótarjáni szerveze­te az elmúlt időszakban hagyományaihoz híven el­juttatta adományait a rászorultakhoz. Téli ruhane­műket a hajléktalanszálló és diákotthon részére, bútorokat pedig óvodáknak és iskoláknak. A búto­rok szállítási költségeihez segítséget nyújtott Sarló Egy fiú példája A minap ebéd után, kihasználva a gyönyörű időt, férjemmel együtt sétálgattunk a tóstrandi kis erdő mellett. Ezután a végállomáson vártuk a 63-as busz visszaindulását. Nem voltunk sokan, négy felnőtt és hat fiatal fiú mindössze. Kinn a pályán akkor ért vé­get az ifimérkőzés, biztosan onnan jöttek. Beállt a busz, kezdődött a felszállás. A hat fiúból négy egy­mást előzve, lökdösve, mindenkinél előbb felnyo- makodtak. Nem törődve azzal, hogy ott idős embe­rek is vannak. Az ötödik fiú is ugrott volna, meg­előzve a férjemet, aki bottal közlekedik, mert mind­két lába érszűkületes, nehéz neki a járás. A hatodik fiú, akiben volt emberséges érzés - és valószínűleg jó nevelést kapott - rászólt és mutatta neki a férjem botját. Ez visszalépett és előre engedtek minket a lépcsőn. Ezúton köszönjük meg a hatodik fiú figyelmessé­gét, kedvességét. Nem nagy ügy, de jólesett! PONTOS NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Béla alpolgármester, amit ezúton is köszön a lo­vagrend salgótarjáni szervezete. Külön köszönik a városi tűzoltó-parancsnokság önkéntes közremű­ködését is. __________________________________SZENT LÉZÁR LOVAGREND S algótarján Humánus fogorvos Igen gyakran olvashatjuk, hogy egy-egy há­lás beteg a Nógrád újságon keresztül mond kö­szönetét, vagy egy kórházi osztály dolgozói­nak, vagy egy orvosnak, akik az ő, vagy a hoz­zátartozói egészségének a helyreállításáért fá­radoztak. Ritkább a fogorvos munkájáért mon­dott köszönetnyilvánítás. Igaz, hogy őhozzájuk ha nem fogvacogva, de szorongással megyünk, mi felnőttek is. Okvetlen köszönetét kell mon­dani az öblösüveggyári fogorvosi rendelőben tevékenykedő Szabó Helga doktornőnek és a kedves asszisztensnőnek. Ők olyan légkört tudtak teremtem, hogy már az ajtón belépve is csökken a szorongása a betegnek, és nem tűnik olyan félelmetesnek a kezelőágy sem. Kívá­nom, hogy a hivatást szerető munkájukat to­vábbra is siker és emberség kísérje. ___________________________________________VERBOVSZKI EMILNÉ S algótarján NÓGRÁD S HÍRLAP KÖZÉLETI NAPII.At Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HÜ ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom