Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)
2001-11-03 / 255. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2001. NOVEMBER 3., SZOMBAT Hírek GYORSJELENTÉS. A tőzsdei kibocsátók többsége a következő hetekben teszi közzé harmadik negyedéves gyorsjelentését, amelyekben a CIB Bank Rt. elemzőinek várakozása szerint átlagosan az eredmények több mint 10 százalékos csökkenéséről adnak majd számot a tőzsdei cégek. Az elemzés szerint az eredmények csökkenése nem elsősorban a világgazdaság lassulása, hanem egyedi tényezők következménye. A Matáv esetében a második negyedéves jelentős árfolyamnyereség után a harmadik negyedévben a forint- gyengülés miatt komoly árfolyamveszteség keletkezett, míg a Mól esetében még mindig a gázüzlet okoz jelentős veszteséget. HATÁRIDŐ. Az önkormányzatoknak október 31-ig kellett nyilatkozniuk arról, elégedettek-e a számlájukat eddig vezető pénzintézet munkájával, és arról is határozniuk kellett, hogy ennek tükrében akamak-e bankot váltani. A tárgyalásokat bizalmasan kezelik a felek, de az esetleges váltásról hamarosan dönteniük kell a helyhatóságoknak. AUKCIÓ. November 8-án lesz az első nyilvános aukciója, megmérettetése annak a 15 éves államkötvénynek, amelyet először bocsát ki a magyar állam, pontosabban az Államadósság-kezelő Rt. Az értékpapírt a hosszú távú befektetésben érdekelt, úgynevezett intézményi befektetők, várhatóan a biztosítók, alapok fogják lejegyezni, de az aukció után magánszemélyek is vásárolhatnak belőle. FEHÉRJEHIÁNY. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület egyik legutolsó vizsgálata szerint a reggeli italok nagy része a feltüntetettnél kevesebb tejfehérjét tartalmaz. ________■ V an helye a gabonának Magyarországon rekordmennyiségű kalászos gabona termett az idén. A termelőknek nem kell aggódniuk: a közraktárak jelenleg is rendelkeznek még saját tárolókapacitással. A betakarított 5,1 millió tonna búzából a belföldi szükséglet 3,5 millió tonna, a fennmaradó 1,6 millió tonna pedig exportra kerülhet. A termelők jelentős része nincs megelégedve az alacsony árakkal. A malmi búza esetében például a tavalyi tonnánkénti 30 ezer forintos ár helyett az idén betakarításkor csupán 20-22 ezer forintot kaptak. így a termelők inkább várnak az értékesítéssel, ám ebben az esetben is meg kell finanszírozni a jövő évi termelést. Ehhez nyújtanak segítséget a közraktárak, illetve a közraktári jegy fedezete mellett felvehető hitelek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a gabonaválság és a nagy áringadozások kezelésére az idén már nem az exportot támogatta, hanem a közraktározást. A tárolás kamatköltségeit 100 százalékban támogatás címén kaphatja meg a gazdálkodó, tehát nem kell azonnal eladnia a termését. A közraktározott terményre hetente tonnánként további 15 forint raktározási támogatás is igényelhető, ami azért fontos, mert az így elhelyezett áru fejében hitelhez jut, miközben a tárolásáért fizetett összeget az állam viseli. Jelenleg mintegy 1,9 millió tonna kalászos gabona pihen a közraktárakban, ezen belül a búza mennyisége 1,7 millió tonna. Az ÁTI Depó Közraktározási Rt. nyolc saját üzemeltetésű telephelyén 160 ezer négyzetméter tárolókapacitással rendelkezik. Elsősorban jövedéki termékeket, raklapos belföldi és vámárukat tárolnak, ami Baján egy 33 ezer tonnás gabonasilóval egészül ki. Magyari Péter vezérigazgató-helyettestől megtudtuk: a társaság nagy súlyt fektet a művi közraktározásra. Idén 650-700 ezer tonna kalászos gabonát raktároztak így. Ennek a mennyiségnek a 90 százaléka búza, a kukorica betárolása csak ezután kezdődik. A közraktárban elhelyezett árura 9,5 milliárd forint hitelt vettek fel a termelők, a feldolgozók, a kereskedők, a malmok pedig éltek a közraktározási kedvezménnyel. A Hungária Rt. saját tárolókapacitása mintegy 100 ezer tonna. Papócsi László, a társaság elnöke elmondta: az idén búzából a termelők telephelyén művi közraktározással több mint 750 ezer tonna búzát tárolnak. Kukoricából is 3-400 ezer tonna közraktározása már megtörtént. A közraktározott árura közraktárjegyet adnak ki, amelyre a termelő az áru értékének hetven százalékában Lombard hitelhez jut. A tárolt áru a bankoknál fedezetként jelenik meg, erre vehetik fel a kölcsönt a gazdálkodók. A társasági a művi közraktározást terjesztette el, ami Papócsi szerint azért előnyös megoldás a mezőgazdasági termelők számára, mert az árut nem kell elszállítani, hanem helyben kell biztosítani a minőségének és mennyiségének megőrzését. A társaság tavaly 1,2 millió tonna árut közraktározott, ez a mennyiség az idén várhatóan 1,6-1,7 millió tonnára emelkedik. A múlt évben 33 milliárd forint értékű árut közraktároztak művi tárolással, amelynek révén 21-22 milliárd forint hitelhez jutottak a termelők. Az idén a betárolt búza és kukorica értéke várhatóan el fogja érni a 40 milliárd forintot, ami mintegy 30 milliárd forint hitel kihelyezését teszi lehetővé. Az áru egyelőre kis mértékben mozog. Augusztus 31-ig 408 ezer tonna búza, 132 ezer tonna kukorica került kivitelre. A szakemberek szerint 2002. június 30-ig további 2,4-2,7 millió tonna árut kellene kivinni az országból, a fennmaradó hatalmas árutöbblet ugyanis komoly piaci zavarokat okozhat, amennyiben jelentős része áthúzódik a következő gazdasági évre. Ekkora mennyiség kivitele viszont a szállítókapacitás oldaláról is nehézségeket vet fel. Egyelőre nem lehet tudni, hogy végül kinek sikerül eladni az exportárualapot, mivel az idei gabonatermés nem csak hazánkban, hanem a környező országokban is kimagasló, az előző évit meghaladó volt. A kistermelők raktározási és értékesítési gondjait saját raktárakkal, illetve több termelő összefogásával lehetne enyhíteni úgy, hogy erre termékpályás szövetkezeteket hoznának létre a termelők. A nagyobb tömegű áruval ugyanis jobb piaci helyzetet tudnának elérni. A raktárszövetkezetből azonban alig egy tucat van ma Magyarországon, az új típusú szövetkezetek többsége is bérelni kényszerül tárolóteret. A termelők szerint rossz az állami támogatási konstrukció, mert az ilyen típusú szervezetek megalakulását, forgóeszköz-feltöltését támogatja a szaktárca, míg a beruházásra, raktár- és szárítóépítésre, infrastruktúrára, gép- beszerzésre nem kapnak dotációt. fUJVÁRtl _____________________________________\ z^yi Tájékoztatási kötelezettség Budapest Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) szerint a hazai fogyasztókat minden esetben tájékoztatni kell, ha az általuk vásárolt élelmiszer genetikailag módosított, illetve tartalmaz ilyen alkotórészt. A vásárlók többsége ugyanis igényli a jelölést az élelmiszercímkéken. Újlaki-Vátz László, az OFE szóvivője elmondta: az Unióban jelenleg vita folyik a genetikailag módosított élelmiszerek jelölési kötelezettségéről. A tagországok fogyasztóvédő civil szervezetei azon az állásponton vannak, hogy a génmanipulálás tényét fel kell tüntetni a termékeken függetlenül attól, hogy az élelmiszer milyen mennyiségben tartalmaz ilyen gént. Ennek apropóján az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület is felmérést végzett a ország 13 megyéjében. A közvélemény-kutatás szerint a fogyasztóknak több mint a háromnegyede hallott már a génmanipulációról. Döntő többségüket a vásárlások alkalmával befolyásolná ez a tény. A válaszadóknak közel a fele kockázatosnak ítélte az ilyen termékeket, mindössze nyolc százalékuk volt ellenkező állásponton. Arra a kérdésre, hogy szeretne-e többet tudni a génmódosított termékekről, a megkérdezettek zöme igennel válaszolt, s valamennyien fontosnak tartották azt is, hogy ezt a tényt okvetlenül fel kell tüntetni az élelmiszereken. A felmérés során arra is fény derült, hogy a vásárlóknak valamivel több mint a fele olvassa el a feliratokat a termékeken, 24 százalékuk csupán a termék nevét és árát nézi meg a vásárlás során. -uoEmelkedő taglétszám Budapest A kötelező kamarai tagság tavaly november 1-jei eltörlése nyomán sokan azt jósolták, hogy e köztestületek a változás következtében összeroppannak és súlytalan szervezetté válnak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) adatai azonban azt mutatják, hogy bár az új rendszerre való átálláskor a megyei kamarák általában tagjaik 90-95 százalékát elveszítették, a tagvállalkozások száma lassú ütemben emelkedik. A kereskedelmi és iparkamarák tagsága ma országos szinten megközelíti a 45 ezret, ami jelentősen elmarad a kötelező tagság megszűnése előtti utolsó felmérés 482 ezres adatától, ám azt is figyelembe kell venni, hogy akkor a regisztrált létszám jelentős része nem vett részt a kamarák működésében, és nem is fizette be a rá kirótt tagdíjat. Természetesen ezzel együtt is jelentősen csökkent az MKIK területi kamaráinak tagdíjbevétele, ami 2001. január 1. és június 30. között alig több mint 525 millió forintra rúgott, míg korábban éves szinten a 3 milliárd forintot is meghaladta. A kép az ország egyes területein rendkívül vegyes képet mutat, mert míg például a pécs-bara- nyai kamara 1320 fős tagsága a korábbinak alig az egytizen- ötödét teszi ki, addig a Tolna megyei kamara tagjainak több mint ötödé, 2072 vállalkozás maradt a szervezetben. o. u The Power of Dreams Az új 5 ajtós Honda OV1C Az Ön HONDA márkakereskedője: Maruzs Rákóczi út 135/a Salgótarján, 3100 Tel.: (32) 441-666 454«4«Tl 59 000 Ft HONDA TT>e Power of Dreams Tékgumi Fűthető ülések Tiszta szivünkből kívánjuk Önnek, hogy kerülje el a rázós ás hideg élményeket az idei tél folyamán, még akkor is, ha fagy! Az általunk összeállított. MUgumi garnitúrát és ülés- fűtést tartalmazó csomag - ÚJ 5 ajtós Civic, 4 ajtós Accord. HR-V vagy CR-V vásárlásakor - biztonságossá ás kényelmessé teszi önnek a téli autózást. Mondja azt. hogy Honda ás a tétel nem lesz gondja! Válasszon csomagot az új 5 ajtós Honda Civichez! Pénzkereső logisztika Ma már nem vállalatok, hanem láncok között folyik a verseny Hazánkban a kilencvenes évek elején ismerték fel a logisztika jelentőségét. Addig ez még teljesen ismeretlen fogalom volt. Azóta viszont sok minden megváltozott - mondta lapunknak Sebestyén László, a Logisztikai Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója. Kaposvár - Pécs A Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara logisztikai tanácskozást szervezett Kaposváron. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvény után Sebestyén László ,a Logisztikai Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója nyilatkozott munkatársunknak. Hangsúlyozta: a logisztikának fontos szerepe van a vállalati versenyképesség növelésében. Ha nem alkalmazzák a modem módszereket, jelentős gazdasági versenyhátrányt szenvednének el.- Mire kell ügyelni a rendszer kialakításakor?- A kulcsszó az integráció. A részrendszerek optimuma helyett a teljes rendszer optimumára kell törekedni. Egy vállalaton belül is vannak részérdekek. A kereskedő vagy az értékesítési dolgozó azt gondolja: akkor dolgozik jól, ha mindig minden van a raktáron. Kiszolgálja a vevőt, s elégedett lesz. Tehát jól végezte a munkáját, de felvetődik a kérdés: menynyibe kerül a vállalatnak, hogy minden megtalálható a raktárban? Más példa: a termelőrészlegnél dolgozó felelős vezetőnek az az érd^e, hogy minél hosszabb sorozatok fussanak, mivel az átállási idő veszteségidő. Ám nincs a terméknek vevője. Tehát ne gyártsunk tízezret, ha csak háromezerre van vásárló.- Mi a legfontosabb gyakorlati tanácsa?- A cégnél legyen logisztikai vezető. Az a feladata, hogy ne engedje érvényesülni a részrendszerek optimumát, a teljes rendszer optimumára törekedjen. De ennél még bonyolultabb a dolog, mert ma már nem vállalatok közötti verseny folyik, hanem láncok közötti. S ez nagyon lényeges, gondoljunk csak a kereskedelemre. Ellátási láncok vannak, ezek úgy alakulnak ki, hogy a belső vállalati integráció lejátszódik. Mint egy egység és egy folyamat működik a vállalat, ugyanakkor annak vannak vevői és beszállítói. S amikor ezekhez kapcsolódnak, illetve a vevők vevőihez és a beszállítók beszállítóihoz, akkor beszélünk ellátási láncról. Ennek irányítása még bonyolultabb dolog, nagyon komoly információtechnológiai hátteret igényel. Az informatikát keményen kell használni.- Mindez jelentős fejlesztéseket igényei Mikor térül meg a logisztikám kptiött pénz?- Úgy gondolom, viszonylag hamar megtérül. Olyan versenyben kell megfelelni, ahol egyre többet kell teljesíteni egyre kevesebbért. A vevők igénye állandóan nő, egyre olcsóbban, jobb minőségben szeretné megvásárolni a terméket. Az árverseny miatt viszont drasztikusan kell csökkenteni a költségeket. Sikeres az MRP Régiós logisztikai központok kialakítását szorgalmazza a legnagyobb hazai szállítmányozó cég, a Masped Rt. A vállalat - amely 10 évvel ezelőtti privatizációja során egyike volt azon cégeknek, ahol sikerrel valósult meg a munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) - az egyes fuvarozási profilokat külön egységekbe szervezi ki. A 9 vidéki ki- rendeltséggel bíró Masped Rt. az elmúlt időszakban érdekeltségi területén megkezdte logisztikai és raktározóbázisainak kialakítását. A program keretében a vállalat az ország több területén bekapcsolódik ipari parkok, logisztikai bázisok ldalakításába. A terjeszkedés egyaránt jótékony hatást gyakorol a bel- és külföldi szállítmányozásra. A cég az elmúlt évben több tevékenységi körét - így a légi, a konténeres és a közúti szállítmányozási tevékenységét is önálló társaságokba szervezte ki, ezek a cégek azonban továbbra is többségi Masped-tulajdonban működnek. A Masped Rt. azon kevés hazai cégek közé tartozik, amelyek a gazdasági átalakulás során nem forgácsolódtak szét kisebb vállalkozásokra. Az egység megtartásában komoly szerepe volt a privatizációban megvalósult munkavállalói résztulajdonosi programnak, a cég dolgozói a részvények meghatározó részét jegyezhették. A részvénytársaság zártságának megtartása mellett a cég most megkezdte a dolgozói részvények visszavásárlását. A cég saját tőkéje 4,6 milliárd forint, a 42 érdekeltségbe kihelyezett tőkéje pedig meghaladja az 1 müliárdot. A vállalat jelenleg mintegy 1400 embernek ad munkát. A Masped egyik legeredményesebb irodája a pécsi kirendeltség, amely éppen 10 éve látja el a három dél-dunántúli megye szállítmányozási igényeinek jelentős részét. mmsAnyi a. - kaszás k. Seoestyen László
