Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)

2001-11-19 / 268. szám

2. OLDAL 2001. NOVEMBER 19., HÉTFŐ Tízéves a művészeti iskola Szó szerint elhúzták Yehudi Menuhin nótáját Péntek este jubileumi ünnepség keretében emlé­keztek meg Szécsényben a művészeti iskola fennál­lásának tizedik évfordulójáról. A megemlékezés kettős. Negyedszázada annak, hogy 1976-ban a ba­lassagyarmati zeneiskola kihelyezett tagozatot lé­tesített Szécsényben. Az iskola, amely a Művelődési és Művészetoktatási Központban működik, az elmúlt egy évtized alatt a zene­iskolából rangos művészeti iskolává fejlődött, ahol több mint 300 fiatal tanul. A zeneművészeti ág 1994-ben Őze János és Sebestyén Edit vezetésével néptánctagozattal bő­vült. Két évvel később Bakos Ferenc fiatal képzőművész szakmai irányításával kezdte meg működését a képző- művészeti tagozat. A színjátszó tagozat 1999-ben Cs. Szerémy Andrea vezetésével indult. Az iskola alapvető célja, a művészetet értő és szerető fiatalok nevelése. A tanárok külön büszkék arra, ha egy- egy növendékük a művészeti pályát választja élethivatá­sul. Az elmúlt tíz év alatt sok szép sikert értek el. Képtelen­ség lenne most mindezt felsorolni. Csuka László tíz éve irányítja, szervezi, vezeti az iskola szakmai munkáját. Ta­nítványai közül Sümegi Margit, Serfőző Ágnes és Vanya Katalin nevét említi, akik különböző versenyeken szerez­tek elismerést iskolájuknak. A városban önálló hangver­senyt adtak. Palánki Éva tanárnőnek két növendéke is a zenei pályát választotta: Pásztor Ákos és Kiss Ágnes. Mó­ri Pétemé tanárnő méltán lehet büszke a tehetséges nö­vendékére. Majoros Klárára, aki Budapesten a Vigadóban egy fogadáson Yehudi Menuhinnak is hegedült. A város zenei sztárja: Barát Attila tanár úr. Kevés olyan zenei rendezvény van Szécsényben és környékén, ahol személyesen vagy kamaracsoportjával ne lépne fel. 1999- ben Pozsonyból a nemzetközi versenyről klarinétötöse nívódíjjal tért haza. Nagy Erika diákjai közül többen, kö­zöttük Végh Veronika, Benedek Adrienn, Verbói Brigitta a bicíniumi éneklő versenyeken a díjazottak között szere­peltek. Lévárdi Beáta tanárnő készítette fel 1997-ben azt a csoportot, amely megnyerte Játsszunk Operát” orszá­gos zenei vetélkedőt. (Bobály Vanda, Bobály Dominika, Halmos Tünde, Mizsák Georgina, Végh Zsófia, Juhász Enikő) 2000-ben az országos zenei műveltségi verseny döntőjén az iskola csapata bronzérmes lett (Bagó Zsófia, Kiss Gabriella, Halmos Tünde, Bobály Vanda, Antal Ale­xandra). A tanár-diák kategóriában Mizsák Georgina és a tanárnő országos zongoraversenyen nívódíjat kapott, Bakosné Bányai Mária tanárnő több helyi zenei rendez­vény szakmai vezetője volt. A fiatal tanárnő Cselényi No­émi tanítványa Bárány Tímea zeneművészeti középisko­lába készül. Az iskola növendéke volt a tehetséges fiatal sokoldalú tanárnő, Csabai Ildikó. A Hájas Tibor, Sebestyén Edit, Oláh József és felesége Csercsics Ivett táncosai a Palóc néptánccsoport számára biztosítanak utánpótlást. 2000-ben a pásztói néptáncfesz­tiválon a Tekergő csoport különdíjat kapott, az Iglice cso­port második helyezést ért el. Bakos Ferenc diákjai a megyei rajzversenyeken mindig ott vannak a legjobbak között. Nemzetközi rajzpályáza­ton több mint tízezer rajz közül választották ki azt a szá­zat, amelyeket Budapesten a Petőfi Csarnokban kiállítot­tak. Közöttük volt az iskola öt növendékének alkotása is. A tanár úr tanítványa Bárány Zsolt felvételt nyert a kép­zőművészeti középiskolába. Csábi Ádárn díszítő szobrá- szatot tanul. A színjátszók „emlékkönyvébe” is sok szép siker került. Dénes Valéria, Verbói Brigitta különböző énekversenyeken bizonyították tehetségüket. Kiss Ferenc felvételt nyert a színitanodába. Balassagyarmaton a 27. Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napokon a legjobb epizodista szereplő díját kapta Kovács Sándor és Deák Pé­ter Moliere: Kényeskedők című színművét több helyen nagy sikerrel mutatták be. Pénteken este mindazok, akik közvetlenül vagy köz­vetve hozzájárultak az iskola eredményes munkájához, megérdemelten koccinthatnak a sikerekre! ____ SZENOGRÁDI FERENC N őtt a nők létszáma a határőrségnél Első ízben rendezett önálló nőkonferenciát a Balassagyarmati Ha­tárőr Igazgatóság a női alkalmazottai számára november közepén. A társadalomban végbemenő gyors, széles körű, sokirányú válto­zás, ebből fakadóan a demokrácia fejlődése, az egyenjogúság biz­tosítása, valamint a határőrség egészénél bekövetkezett változá­sok, létszámnövekedések, és az egyre gyakoribb női munkaerő foglalkoztatása szolgált apropóul. A találkozón az igazgatóság köztisztviselői, közalkalmazotti és hivatásos állománykategóriá­ban dolgozó és szolgálatot teljesítő nő dolgozói majdnem harmin­cán jöttek össze. leszkednie, elégedett-e a munkahe­lyi körülményeivel, kollégáival stb. A kérdésekre adott válaszok alapvetően jó benyomásról árul­kodtak és teljes egészében alátá­masztották az újságcikk, tanul­mány következtetéseit. A jó színvonalú vitaindítót kö­vetően Ferencsik Pál dandártábor­nok, igazgató köszöntötte a konfe­A konferencia résztvevői a balassagyarmati határőrigazgatóságon Az értekezlet megnyitását köve­tően Ráczné Bujtás Anita határőr százados adott tájékoztatást az igazgatóságon dolgozó nők létszá­máról, helyzetéről, megítéléséről, melyből kitűnt, hogy jelenleg 128 fő nő dolgozója van az igazgatóság­nak, ebből 54 hivatásos a 74 fő pol­gári alkalmazott. A vitaindító elő­adásban ismertetésre került egy ko­rábban megjelent újságcikk elem­zése, mely a rendészeti területen munkát végző nők helyzetéről szólt, valamint egy tesztsorozat ér­tékelése, melyben arról győződhe­tett meg az igazgatóság vezetése - név nélkül természetesen -, hogy például ki hogyan érzi magát a ha­tárőrségnél milyenek voltak a felvé­teli körülményeik, érzett-e, vagy érez-e megkülönböztetést munka­végzése során, hogyan sikerült beil­rencián megjelenteket, majd el­mondta, nagy várakozással tekin­tett a rendezvény elé, hiszen a ha­tárőrség állomány-összetételét ille­tően a nők arányának növekedését illetően nagymérvű változás kö­vetkezett be. Az utóbbi időben közalkalmazott és köztisztviselői állományon túl mind több női hi­vatásos teljesít és vállal szolgálati feladatot a szervezetben, ami jó néhány évvel ezelőtt nehezen volt elképzelhető. Az elmúlt rövid időszak tapasz­talatai azt igazolták, hogy a felvett női kollégák megállták a helyüket, azonosultak a követelményekkel és szolgálati feladataikat teljesítik a végrehajtásban, a képzésben és az oktatásban egyaránt. Nagyon fontosnak tartotta az összejövetel megvalósulását, mint­egy értekezletet, ahol tájékoztatást kaphat a nők beilleszkedéséről, helyzetéről és hasznos javaslatai­kat kamatoztatva segíthetik az igazgatóság hatékony munkáját. Az igazgatóságon nincs különb­ség női-férfi hivatásos között, a fel­adatok végrehajtása során nem ér­zékelhető nemek közötti megkü­lönböztetés a követelménytámasz­tás során. Szólt még arról is, hogy a határőrség jelentős foglalkoztatói munkahelyteremtő szerepet tölt be a határterületen, így közel ezer fő­nek ad munkahelyet, ezen belül 70 fő dolgozó közeli hozzátartozója, családtagja is.itt kapott munkale­hetőséget. Az előmeneteli, karrier rend­szer mindenki számára adott, így a női hivatásos állomány részére is, a magasabb szintű oktatásban, kép­zésben való részvétel biztosított, melyet napi példákkal támasztott alá. Ezt követően lehetőség nyílott a jelenlévők hozzászólására, me­lyekből kitűnt jó kezdeményezés­nek tartották a fórum létrejöttét és elégedettek az igazgatóság által biztosított munkalehetőségekkel, körülménnyel, sem előnyét, sem hátrányát nem érzik női voltuknak. A program zárásaként döntés született, hogy a jövőben hasonló konferenciák kerülnek majd meg­tartásra. ■ Magyarország kicsi, nem célpont Pásztón a liberális klub legutóbbi vendége dr. Veér András professzor, pszichiáter volt. A téma a bioterrorizmus volt. A professzor a fórum megkezdése előtt válaszolt lapunk kérdéseire.- Véleménye szerint Magyarországot veszé- lyezteti-e a bioterrorizmus?- Nem veszélyezteti, mivel Magyarország kis pontnak számít ebben a háborúban, ugyanak­kor hazánkban jól szervezett az egészségügy­nek ez a része és a környezetvédelem. Szórvá­nyosan előfordulhatnak jelenségek, ám ezek nem terjednek járvánnyá. A bioterrorizmusban a terjesztőket két cso­portba lehet sorolni. Az egyik azok, akik való­ságban terjesztik és halált is okozhatnak, míg a másik esetben azok, akik valamilyen fehér port küldenek: éretlen személyiségek, gyerekek, il­letve felnőttek, akiknek a cselekedeti korlátái nem alakultak ki. Akadnak olyanok is, akikre a bosszúállás, valamint a személyiségzavar a jel­lemző.- Milyennek ítéli meg napjaink egészségügyi helyzetét és a szaktárca irányítójának szerepét?- Az elmúlt három és fél év alatt csökkent az egészségügy pénzügyi támogatása, ezáltal ke­vesebb pénz jut az egészségügyre, mint négy évvel ezelőtt. A magam részéről elvileg egyetér­tek a kórházi tiltakozásokkal, petíciókkal, a mi­niszter szerepét megítélve ő egy sikerorientált ember, aki nehezen viseli a sikertelenséget és minden eszközzel keményen harcol ellene. Egy zárt, lezüllött egészségügy került a kezébe, amelyhez a kormány nem adott számukra kellő mozgásteret. A testvérének adott kitüntetés nem jelentős dolog, annak ellenére, hogy kitű­nő szakember, én az ő helyében nem adtam volna oda.- Ismeri a pártok választási dokumentumai­ban szereplő egészségügyi programokat?- Az SZDSZ, az MSZP és a kisgazdák prog­ramját ismerem. Az előző két párt programja sok hasonlóságot tartalmaz és az ütemezésben összeegyeztethető. A legfontosabb feladat az egészségügy konszolidálása. Megítélésem sze­rint csak a két párt programja vezethet ki ebből a válságból. Az interjút követően előadásában dr. Veér András elmondta, hogy az Amerikát ért terror- támadás napján Afrikából indult haza repülőgé­pen. Az amszterdami repülőtéren a Népszava főszerkesztőjétől telefonon értesült a tragédiá­ról. Ahogy a repülőtéren egyre több információ látott napvilágot az eseményről, úgy fokozódott az emberekben a feszültség. A bioterrorizmusról elmondta, hogy az antraxot tartalmazó küldemények szorongást, nyugtalanságot és feszültséget keltenek az em­berekben. Nem lehet élesen elhatárolni a valós küldeményeket, a felelőtlen fehér poros külde­ményektől, mert mindkettő ugyanazt a lelki ha­tást váltja ki. A professzor véleménye szerint vannak olyan országok, amelyek komoly szerepet ját­szanak a bioterrorizmusban, vannak olyan kár­okozók, amely egy nagy metropoliszban kis mennyiségben is nagyon sok ember halálát tud­ják okozni és mire a védekezés megindul, ad­digra többezres halálozás léphet fel. Példaként említette a fekete himlőt, amely a legnagyobb veszélyt jelentheti. Erre a lakosság nincs felké­szülve, nincs meg a megfelelő védőoltás, a him­lő elleni vakcinák gyártása most indult be. Dr. Veér András kiemelte, hogy a biológiai fegyver veszélyesebb, mint például az atom­fegyver, hiszen az előbbinek a célba juttatása sokkal könnyebben megoldható. Kérdésre válaszolva elmondta, Magyaror­szág ugyan nem potenciális célpont, de elkép­zelhető, hogy mint tranzitország rajtunk ke­resztül viszik a biológiai fegyvereket más fejlett nyugati országokban történő felhasználásra. KEREKES LAJOS Kuruc lelkületű emberek kellenek ennek az országnak! A Fidesz Magyar Polgári Párt „A jövő elkezdődött” című vitairat megtár­gyalásának soron következő fóruma a rétsági művelődési központban volt. Miután a házigazda - Bállá Mihály országgyűlési képviselő - meghí­vására a rendezvény fő vendége és előadója Surján László, az Antall-kor- mány minisztere volt, szinte magától értetődő, hogy a tájékoztató közép­pontjában elsősorban szociálpolitikai kérdések álltak. Természetesen mindemellett nem volt elkerülhető az sem, hogy az olyan aktualitásokról, mint a frissen született országjelentés, ne essék szó. Bállá Mihály a bevezetőjében arról szólt, hogy a jelen rendezvény nem te­kinthető még a választási kampány ré­szének, hiszen túl sok még a párt és a kormány teendője addig. Azt tűzték ki célul, hogy a vitairatot tüzetesen meg­tárgyalva beépíthessék a programúkba azokat a gondolatokat, amelyek hason­ló találkozók során felvetődnek. Már ez ideig is több száz javaslat érkezett csu­pán Nógrád megyéből, melyek vala­mennyien gazdagítják a párt program­ját. A választópolgárok pedig ily módon közvetlenül is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország a polgári értékek Európájához tartozhasson. Bállá Mi­hály kiemelte, hogy ahhoz, hogy az or­szág fejlődjön, a családoknak kell fej­lődniük. Ezért tűzte zászlajára a kor­mány az otthonteremtő támogatásokat, melynek céljaira mintegy 72 milliárd fo­rintot különített el, ezért állította vissza a gyed-et, ezért vállal részt a gyermekek iskoláztatásnak költségeiből a diákhitel megteremtésével. Surján László, a vitaindító előadásá­ban hangsúlyozta, hogy helyénvalónak tartja azt a megállapítást, hogy elvesz­tettük a XX. századot. Szó szerint el­vesztettünk benne két világháborút és egy forradalmat, elabortáltunk ötmillió gyermeket, s még folytathatnánk a sort. A kilencvenes évek mélyrepülése na­gyon jól beilleszkedik ebbe a sorba. Ta­lán az is elég, ha a nyugdíjak reálértéké­nek alakulására gondolunk. A nyugdíj reagál ugyanis a legérzékenyebben az inflációra. A kormányok igyekezetében kimutatható, hogy a zuhanó repülő or­rát a választások közeledtével mindig igyekeztek felkapni, de az Orbán-kor- mány volt az első, amely folyamatosan csökkentette az inflációt. Most fordul­hatott elő először, hogy arról vitatkoz­hattunk, hogy mire fordítsuk a képző­dött 300 milliárdot. A munkabérekről szólva Surján László azon véleményének adott han­got, hogy nem mehetünk be úgy az Eu­rópai Unióba, hogy a magyar munkás a tizedét keresi az uniós átlagnak. Ennek érdekében emelték fel most a minimál béreket. Úgy fogalmazott - s épp Rétságot tartva erre jó példának -, hogy a „multi” nem az ördögtől való. Általuk érhetjük el, hogy a XXI. századot ne ve­szítsük el úgy, mint az előzőt.- Azt állítom - mondta a képviselő a találkozó zárszavában -, hogy a varsói szerződés szellemében fölnevelkedett vezetői generáció nem tanulta meg a „nemet”-mondás képességét. Meglehet, hogy egyénileg kiváló emberek, megta­nultak tökéletesen angolul és franciául, azonban nem tanultak meg kurucul. Most pedig nekünk kuruc-lelkületű em­berekre van szükségünk. S ez a válasz­tás tétje. Az Európai Unióban ugyanis ér­dekütköztetések után alakulhat ki a vitát követő kompromisszum, s ebben a fo­lyamatban nemet is kell tudni mondani. _________________________________________V. J. * T A -pv i -py ’0%r TTTT4T 1 Ti Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­VI II U All U I U I A V fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. v/VJAVrlJy MEGYEI AAAAvITiVA Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot.------------------------------------------------------------ Terjeszti a BUVIH1R Rt. és a kiadó saját teijesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 s zámú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , u . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet i aum

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom