Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)

2001-11-17 / 267. szám

2. OLDAL 2001. NOVEMBER 17., SZOMBAT Szerdán reggel fehérlett a salgói vár tornya: éjszaka leesett az első hó. Nem tartott ki hosszú ideig, másnapra elolvadt, de láttam a Mátrát és a Bükköt is az elmúlt na­pokban. Mindkét hegység maga­sabb részeit hólepel takarta, külö­nösen a Bükk vonulatai látszottak fehérnek. Sajnos, a hegyekbe nem jutottam el, csak távolról csodál­hattam a késő ősszel reánk kö­szöntő téli világot. Ami azonban a hideget illeti, abból kijutott a mé­lyebben fekvő területeknek is... A maconkai tározó mellett javában épülnek azok a sekély tavak, amelyek a halnevelést és a terület eredeti, vizenyős állapotának helyreállítását szolgálják majd. Egyelőre persze meglehetősen vi­gasztalan a látvány, hiszen munkagépek járják a területet, készülnek a gátak, ás­sák a medreket, az átereszeket, a csator­nákat, meg a jó ég tudja, mi egyebeket. Teljesen más lesz persze a kép, ha befe­jeződik a munka: hal-, kétéltű- és madár­paradicsom alakul itt ki pár év alatt, de már tavaszra is egészen más lesz min­den. A mai tározó helyének neve is „Tó­csa” volt egykor, ami aligha arra utal, hogy jó száraz volt a völgy aljában ka­nyargó Zagyva két partja. A víz visszatar­tásával, a nedves élőhelyekre jellemző őshonos növényzet telepítésével valamit vissza lehet adni a természetnek abból, amit az emberi kapzsiság évszázadokon keresztül elrabolt. Faragó Zoltán: TeRePjÁrÓ Napsütésben lúdbőrös a vizek háta Nádszálak hajladoznak a szélben Háriyányi jégkéreg tokja a nádasok közötti víztisztást A maconkai „nagy” tavat, legalábbis a völgyzáró és vasúti töltés felőli gátoldalt nem érinti a munka, s a késő délutáni napsütésben jó pár horgász is kijött sze­rencsét próbálni. Megle­hetősen sokan álldogál­nak a botok mellett - a hideg szélben csak jól felöltözve ajánlatos leül­ni a felszerelés mellé - s vagy tízen csónakból próbálják horogra csalni a talán már elvermelés- re készülődő pontyokat. A ragadozók fogásáról ugyanis szó sem lehet most Maconkán; persze nem a horgászatban va­gyok ilyen jártas, ha­nem egy táblán olvas­tam a parton... A tőkésrécéket szemmel láthatóan nem zavarja a nagy jövés-menés és a zaj - persze a motorzúgást elviszi a szél nyugat felé. A kocsi hőmérője idejövet plusz két fokot mutatott, de a jeges szél miatt úgy lehet érezni, hogy valame­lyest fagy. Azaz nem csak úgy lehet érezni. Az egyik épülő tavacska medre valamelyest már feltöltődött. A napsü­tötte részeken lúdbőrözik a vize a szél­ben, az árnyékos felületek azonban nem mozdulnak: ott bizony vékony jéghártyát húzott a rá a fagy. Akárhogyan fi­gyelem, csak a tő­késrécék járják a tónak ezt a részét, ezért továbbállok a tározó Dorog- puszta felé eső vé­gébe. Csendes, nyugodt rész most is, a munkagépek zaja nem ér el ide, csak a közút forgal­máé, az sem na­gyon, mert a szél- ----------—-------- zúgás elnyomja. A nád hajlado­zik a szélben, a bugákról leszakadó ma­gok pedig útra kelnek távoli, ismeretlen célok felé. Az árnyékos részeken itt is tart a fagy, jegesek a pocsolyák, deres a fű, a A SZERZŐ FOTÓI földre hullott falevelek széleire pedig jégkristályocskákból rendeződik fehér keret. A „Kismaconka” névre keresztelt, nyár végén feltöltött tó - ami persze sok­kal inkább nádas és gyékényes, fűzfák­kal tarkított terület - legalább száz-száz­ötven tőkésrécének ad most lakó- és táplálkozóhelyet. Persze itt is van némi jég, de szabad vízfelületek is akadnak. A zsiliphez vezető gáton féltenyérnyi kutyanyomok sokasága árulkodik arról, hogy egy eb járt erre előttem. Egy perc múlva már úgy bánom, mint a kutya, hogy nem húztam gumicsizmát, ami mindig a kocsi csomagtartójában várja, hogy terepjárhasson... A napsütés ugyanis éri a gát tetejét, itt nem fagy, az agyagos sár pedig a cipőm talpára tapad­va mindinkább súlyzóemelgetéshez ha­sonlatossá teszi a járást. Persze az vigasz­tal, hogy a gumicsizma még nehezebb lenne... A kutyanyomok most valahogy ki­sebbnek tűnnek, mint az előbb... Persze, ez nem is kutya, hanem róka! Vajon mi­féle élelmet találhat itt a ravaszdi? Jóformán ötvenlépésenként száll fel közeledtemre tőkésréce: magányos ma­dár éppen úgy van közöttük, mint három példányból álló, kis csapat. Nem sokkal később nyestürüléket pü- lantok meg a földön; arról lehet megis­merni, hogy teli van kökénymaggal. Ak­kor járhatott itt, amikor még fagyott, mert a nyomait, hiába próbálom, nem sikerül megpillantanom. A róka per­sze összejárta a gát tetejét, de azért a ragadozó kolléga mancslenyomatait csak nem tudta volna teljesen eltün­tetni. A földön hirtelen egy kilőtt töltény­hüvelyt pillantok meg, a zöld mű­anyagból készült sörétes patron mel­lett pedig - talán inkább egy kicsit raj­ta - újabb nyestürüléket. Nem lehetett valami jó lövés, ha a ragadozó így ér­tékelte... Kicsit távo­labb még egy töltényhüvely, azután egyetlen helyen négy da­rab. A rengeteg tő­késréce csábítja a vadászokat. Ez persze nem baj, de többször hallot­tam már arról, hogy az apróvadas területeken gaz­dálkodó társasá­gok kötelezővé tet­ték tagtársaiknak: szedjék össze ma­guk után a sörétes lőszerek hüvelyeit. Ré­gen ezek papírból készültek, lebomlot­tak, de már jó ideje műanyagból van a nagyobbik részük. Annyi apróvad persze nincs Nógrádban, hogy a szétszórt töl­tényhüvelyek sokasága már szemetelés­nek minősüljön, de azért nem árt ügyel­ni a részletekre. A zsilipben zúgott a víz, a környékről továbbra is tőkésrécék szálltak fel közeledtemre, s a nádas felett egy szürke gém is végigrepült. Valami halk gágogást is hozott a szél, de nem vetési ludak húz­tak dél felé, hanem a dombtetőn álló pusztán indult be újra a libatelep... A víz szélén álló fűzfák ledobták lombjaikat, közöttük jó pár szarkafészek maradványai látszottak. Jó jel, mert ezekben a jól megépített gallyotthonok­ban alkalomadtán vörösvércsék és erdei fülesbaglyok is költhetnek majd - de hol van az még! Egyelőre a jeges szél lúdbőrözi a vi­zet, már ahol nincs befagyva, a kék égen tőkésrécék repkednek, néha kisebb csa­patokban is, a puszta felől házilibák gá­gogása hallatszik. A nádszálak hajlonga­Fények és árnyékok játéka a késő őszi napsütésben nak, mögöttük a sűrű őszi párában a Mátra vonulatai kéklenek, néhány fehér hófolttal tarkítva, s hiába a napsütés, - csak hideg van. Nem baj persze. Éppen itt az ideje. Szeméthegyek, korláthiány Bizonyára sokan ismerik Buchinger György salgótarjáni méhész nevét, aki rekordot állított fel az egy méhcsaládra jutó méztermelésben. Mivel természet­szerető és -járó ember, szükségét érezte annak, hogy beszámoljon néhány szo­morú tapasztalatáról. A közelmúltban Salgó és Somoskő várát kereste fel, s azt látta, hogy előbbi helyen rengeteg az eldobott, üres műanyag flakon. Felháborí­tónak találta, hogy akad olyan kiránduló, aki az italt magával cipeli, de elfo­gyasztása után a pár gramm súlyú flakont már nem viszi vissza magával leg­alább a legközelebbi szemetesig. A somosi várban néhány helyen a biztonsági korlátot hiányolta: a középkori erődítmény látogatottsága a határnyitás óta nyilván a sokszorosára nőtt, így jó lenne erre is figyelni! Skóciában jártak a közúti igazgatóság szakemberei Ellenőrző pontok a közutakon - Szórakozás, történelem, kultúra, kelta módra Nemcsak tengelysúlyt mérnek, hanem műszakilag is leel- lenőrzik. Ellenőrzik a menetíró készüléket, ellenőrzik a hi­telességét, s ha az adott korongon sebességtúllépést észlel­nek, a rendőrség mindjárt helyszíni bírságot vet ki a túllé­pés miatt. Ha hozzányúltak a műszerhez, akkor ezért is megbüntetik a gépjárművezetőt, és nem hagyhatja el a hely­színt addig, amíg a büntetést ki nem fizette. A hatóság és a rendőrség kap­csolata más náluk, mint nálunk. Más szemlélete van az ottani rendőrségnek, amelyik semmi­féle műszaki kérdésbe nem avatkozik bele. Nincs is ilyen szándéka. Ők teljes egészében ellenőrzési és kiállítási szem­pontból szolgálják a hatóságot. Sem a menetokmányokkal, sem mással nem foglalkoznak. A fel­adatuk abból áll, hogy a jármű­veket bekísérjék az ellenőrző- pontra, és addig ott maradnak, amíg az ellenőrzés tart. S ha olyan jellegű a megállapítás, hogy az a közlekedésrendészet­re tartozik, mint mondjuk a se­bességtúllépés, akkor ezért a rendőr bírságolja meg az illetőt. Ha a műszaki tartalomban van hiányosság, azért a felügyelet bírságol. A jó külföldi tapasztalatok­ból mit látnék szívesen itthon megvalósulni? Nagyon régóta küzdünk és küszködünk azzal, hogy a magyar közúti hálózaton is legyenek meg ezek az ellenőr­zési pontok, hogy dinamikus tengelysúly-ellenőrzésre legyen lehetőség. Ennek természetesen a számítógépes támogatottságá­nak is meg kell lennie. Ők is azt a gyakorlatot folytat­ják, amit mi is, hogy bizonyos helyekre kitelepülnek. Náluk azonban kiépített ellenőrző pon­tok vannak, a főpályától függet­lenül. Ott nem dinamikus ten- gelysúly-mérlegelés van beépí­tett helyen, hanem mobil mérő- készülékkel végzik el a feladato­kat. Ezeken kellene változtatni mindenképpen, és érvényt kelle­ne szerezni annak a törvényi rendelkezésnek, hogy járműbe- kísérési jogosultsága van a fel­ügyeletnek és a rendőrségnek, de ezt a gyakorlatot mi még nem nagyon alkalmazzuk. Gondolom, hogy ez a jogal­kotók és a jogalkalmazók együttműködésén is múlhat. Ez nem pusztán a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet elhatáro­zásától függ, mert egységes köz­lekedési hatóság vagyunk, ha­nem egységesen mindenhol ezeket az elveket kellene alkal­mazni. Jelen pillanatban, ha kitele­pülünk valahová közúti ellenőr­zésre akár tengelysúly-mérlege- lésre a mai korszerű mobilizált hírszolgálaton keresztül pillana­tokon belül, elterjed a hír, hogy kint vannak a KPM-esek. Igaz, hogy már nem azok vagyunk, de így hívnak bennünket, és pél­dául ilyenkor a telephelyről már el sem indul a jármű, a bányá­ból már ki sem jönnek a túlra­kott tehergépkocsik. Nem be­szélve arról, hogy aki a közúton van és általában nem önállóan, hanem konvojban fuvaroznak, akkor az első ellenőrzés után a konvoj többi tagja kiáll a parko­lóba. Nálunk pillanatnyilag nincs meg az a gyakorlat és az az al­kalmazási lehetőség, hogy a parkolóban veszteglő járművet bekísérjük a tengelysúly-mérle- gelő helyre. A parkolóban meg­várják, míg a műszak lejár és közlekednek tovább. Nagyon nagy szükség van a szemlélet- váltásra, de ezt nem lehet csak határozott, szigorú, következe­tes ellenőrzéssel formálni. A szakmai program mellett egy kicsit ismerkedtünk a ter­mészet és az emberi kultúra ér­tékeivel is. Csodálatos a skót táj. Történelmi nevezetességeket néztünk meg, s a nagyon jó ide­genvezetőnk segítségével az ír és a skót történelemmel is volt al­kalmunk ismerkedni. Emlékeze­tes élmény marad, hogy egy este lehetőségünk volt ellátogatni egy ír pubba, s meghallgatni egy skót és egy amerikai countryze- nés műsort. Ez magyar ember számára elképzelhetetlen. A hangulat és az a zeneszeretet is elképzelhetetlen, hiszen körül­belül ötven négyzetméteres he­lyiségben, ahol volt egy bárpult és ott volt az öt- személyes zene­kar, még mintegy négyszázan hallgattuk a zenét! Az emberek barátságosak, na­gyon szeretik az elkoholt, de mégsem kötekedők. Kedvesek, mosolygósak, udvariasak, és más életszemléletük van. Egyesek azt mondják, hogy a történelmi kese­rűség, sok hányattatás és a sok harc és küzdelem tette üyenné őket. Ránk is azt mondják, hogy sírva vigad a magyar. Ki tudja, mi az igazság ebben, annyi bizo­nyos, hogy egy határig mámorba is lehet fojtani a keserűséget, bá­natot, s még feloldódást is találni benne. (Vége) NÓGRÁD É HÍRLAP PADÁR ANDRÁS KOZfLETI KAHLA, Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HÚ ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. Tengelysúly-mérlegelés mobil berendezéssel ■ Dinamikus tengelysúly-ellenórzés beépített mérőhelyen ___________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom