Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-10 / 236. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI 2001. OKTÓBER 10., SZERDA KORK É P Vegyicikkek a Nógrádker új raktáráruházából A Gazdasági Minisztérium tá­mogatásával valósította meg új C+C jellegű raktáráruhá­zát a Nógrádker Rt. A salgó­tarjáni Nagysándor úti telep­helyen megnyílt bázis 3500 cikkelemmel, mintegy het- venmilliós árukészlettel vár­ja a kiskereskedőket, közüle- teket, nagy felhasználókat. A Nógrádker Rt. még 2000 de-.. cemberében pályázatot nyújtott be a Gazdasági Minisztérium in­tegrátori beszállítói programja ke­retében meghirdetett támogatás­ra. Elképzelésüket sikeresnek nyilvánították, s a minisztérium 17,5 millió forint vissza nem térí­tendő támogatással segítette a 40 milliót meghaladó beruházást. Az rt. fejlesztési célkitűzése a nagykereskedelmi üzletág árufo­gadási és értékesítési feltételeinek javítására, az európai normáknak megfelelő áruazonosítási rend­szer bevezetésére, az áruválasz­ték bővítésére és C+C jellegű rak­táráruház kialakítására irányult. Ezeket a célokat kívánja elérni a támogatási forrásból megvásá­rolt új tehergépkocsival és áru­mozgató eszközökkel, vonalkó­dos pénztárakkal, korszerű be­rendezéssel felszerelt áruházá­ban, ahol felkészült szakemberei várják a vevőket. - mondta el la­punknak dr. Institórisz András, a cég elnök-igazgatója. A számítástechnikai fejlesztés lehetővé teszi a beszállítóval azo­nos áruazonosító alkalmazását, a szállítók internetes katalógusai­nak használatát, elektronikus árumegrendelést, széles körű in­formációt a készletek összetételé­re, nagyságára, árakra, szállítók­ra, vevőkre, stb., vonalkódos érté­kesítési technikát a raktári kiszol­gálásban és a C+C áruházban egyaránt és az elektronikus ke­reskedelembe való bekapcsoló­dást. Az új raktárbázis elsősorban a viszonteladókat és a nagy fel­használókat várja. A Nagysándor úti telepen működik élelmiszer raktáráruház is, ezáltal a vállalko­zók szinte valamennyi, a profil­jukba tartozó árucikket beszerez­hetnek egy helyen. E két raktár­áruház mintegy 1500 négyzetmé­ter alapterülettel rendelkezik, s több, mint 10 ezer terméket kínál vásárlóinak.- A Nógrádker raktáráruházá­ban a vegyi profil dominál, mivel ezen a téren a HONIKER Beszer­zési Társulás tagjaként választék­ban és árban a legerősebbek vol­tunk a megyében - mondta dr. Institórisz András. - Fejleszté­sünk révén vevőkörünk növekvő igényeihez igazodva még bővebb és igényesebb kínálatot alakítot­tunk ki mosó- és tisztítószerek­ből, kozmetikai test- és hajápo­lókból, bébi- és gyermek kozme­tikumokból, háztartási papíráru­ból.- Az áruház három és fél ezer vegyi cikket forgalmaz, induló készletük eléri a 70 millió forin­tot. E körből 600 cikket a nyitás alkalmából 15-25 százalékos kedvezménnyel árusítunk - mondta el érdeklődésünkre Vargáné Szoboszlai Olimpia, a Nógrádker áruforgalmi mene­dzsere. Az új raktáráruház meg­nyitása és a cég fennállásának 50. évfordulója alkalmából a Nógrádker vevői között több százezer forint értékű nyere­mény felajánlásával sorsolást is rendez, egyes termékek vásárlói­nak pedig ajándékkal kedveske­dik, törzsvásárlóinak kedvez­ményt ad. Az áruforgalmi akciói az év hátralévő hónapjaiban vál­tozó termékkörben ismétlődnek.- Parkolási gondokkal nem kell számolnia annak, aki felkere­si a Nagysándor úti telephelyet, mivel jók az adottságaink, s szük­ség esetén bővítési lehetőséggel is rendelkezünk - tette hozzá az elnök-igazgató. A raktáráruház hétköznap 6.30-tól 17.30-ig tart nyitva, a karácsonyi vásárok ide­jén azonban hét végén is várják a vásárlóikat. Mint elmondta, első­sorban a vidéki kiskereskedők­nek kívánnak kedvezni, amikor a választékot kibővítették háztartá­si iparcikkekkel és néhány ruhá­zati termékkel, aktuális szezon­cikkekkel. Kapható majd tűzhely, kandalló, mosógép, villanybojler, üstház, talicska, sőt, elem, izzó és néhány naponta keresett ruháza­ti cikk - harisnya, harisnyanadrág stb. - és a jelenleg szezoncikknek számító kegyeletiüveg-mécsesek széles választéka. A raktáráruház gazdag kínála­ta vélhetően javítja a régió keres- kedőinek ellátását, s a társaság' üzleteit is innen látják el. Többek között a közelmúltban átadott, és azóta is a vevőkör legnagyobb megelégedésére működő Pécskő Drogériát is - mondotta végezetül dr. Institórisz András. _______ PR-T.N.L. M integy 70 milliós árukészlet áU a kiskereskedők rendelkezésére ■ A fizetendő tagdíj bőven megtérül A kötelező KlOSZ-tagság megszüntetése a kamarai tagság kötelező bevezetése (már megszűnt) a rendszerváltást követően a ko­rábbi ezer főt számláló tagság volt, jelenleg 300 fős tagjai száma a Balassagyarmat és Rétság Vidéke Ipartestületnek. Még így is a megye legtöbb kisiparost tömörítő érdekvé­delmi szervezete.- Tagjaink nem voltak olyan gazdasági pozíció­ban, hogy két helyre fizessenek tagdíjat. Sajnos, ipa­ros társaim között többen vannak, akik nem ismer­ték föl, hogy az önként vállalt tagsági díj, ami nem nagy összeg, megtérül abban a szolgáltatásban, amit jelenleg ipartestületünk nyújt - állítja Aleksa Mihály elnök, aki második ciklusban tölti be a tisztséget, s mint kőműves kisiparos tevékenykedik.- Mi foglalkoztatja a tagságot, mit viselnek el ne­hezen?- Legfontosabb a megélhetés biztosítása. Teljesít­ményeiket nem tudják úgy fokozni, amely elég len­ne a jelentősen megnövekedett közterhek kifizetésé­hez.- Egy felmérés szerint az a kisiparos, aki nem bír­ja a többletterhek vállalását, megszünteti iparát. Mi erről a véleménye?- Végső esetben átmennek kontárba.- Azt mondják, hogy ebben az esetben nagy a ri­zikó. Igaz ez?- Nem. Senki sem foglalkozik a kontárokkal. A bejegyzett kisiparos tevékenységét 14 szervezet el­lenőrzi. A legkisebb hiba, netán mulasztás esetén is vastagon fog a büntetést kiszabók ceruzája.- A kormány által előírt többletterheket megpró­bálják érvényesíteni az áraikban?- Nincs fizetőképes kereslet. Az előző társadalmi rendszerben, amikor az iparosok osztályidegennek számítottak, a lakossági szolgáltatást végzőknek az akkori kormány a kistelepüléseken 60 százalékot meghaladó adókedvezményt adott. Most viszont csak beszélnek erről, de nem adnak semmiféle ked­vezményt. Ha így megy tovább, elsorvad a falun élő iparosság.- Milyen a fiatabk érdeklődése a kisiparosok által nyújtott pálya iránt?- Nem hajlandók ipart kiváltani, nem vállalják az ezzel járó bürokráciát. Lassan oda jutunk, hogy any- nyi és olyan kontár lesz, hogy nem csodálkozha­tunk, ha a szolgáltató kisiparosok elmenekülnek.- Érintette, hogy kisiparos társai közül többen még nem ismerték fel az érdekvédelem, az érdekképvise­let, jelen esetben az IPOSZ tevékenységét, azt, hogy nélküle nem tudnak labdába rúgni, mert nincs, aki képviselje érdekeiket?- Amiben lehetett, az IPOSZ védte az iparosok ér­dekeit. Neki tulajdonítható, hogy a Gazdasági Mi­nisztérium egy évvel meghosszabbította a telephely­engedélyezés határidejét, ami sok macerával jár. Et­től kíméli meg a tagságot az IPOSZ, amikor szolgál­tatásai között ajánlja a jogszabályok ismeretét, az adózáshoz nyújtott szakmai konkrét segítséget, fel­világosítást, jártasságot ahhoz, hogy az ellenőrzé­sek, az előírásoknak megfeleljenek stb. Elért ered­ményeink azért nem nagyobbak, mert a kormányja­vaslataink döntő részét figyelmen kívül hagyja. Emi­att már kénytelenek voltunk az Alkotmánybíróság­hoz fordulni. Jogos az igény, hogy az IPOSZ, az Ipar- testület hatékonyabban képviselje a tagok érdekeit.- Tudomásunk szerint több esetben külföldi elő­adók közreműködésével tárgyaltak kisebb-nagyobb körben az Európai Unióba való belépés kisiparoso­kat érintő követelményeiről. Mi erről a véleménye?- Ilyen tőkeszegénység mellett, mint ami most van, nem tudunk labdába rúgni, lehengerelnek ben­nünket. Kevesebb többletteher mellett több pénzt kellene visszahagyni fejlesztésekre, hogy valóban versenytársai lehessünk a tőkés külföldi cégeknek. V. K. Kitüntetések Balassagyarmaton Ma elnökségi ülést tart a balassagyarmati ipartes- munkásságuk elismeréseképpen ezüstgyűrűt nyújt tület. Sári Boldizsár ügyvezető titkár többi között át Hugyecz János bántó asztalos, valamint Vastag beszámol a két ülés között végzett határozatok vég- Imre nézsai festő-mázoló kisiparosnak, rehajtásáról, majd pedig huszonöt éves kisipari ________________________________ * M agyarországi szlovákok tanácskozása a Szlovák Érchegységben Magyarul kikericsnek mond­ják; latin neve Colchicum, szlo­vákul meg Poniklec. Mint mon­dani szokás, kaszálni valóan sok virít most belőle a Szlovák Érc­hegységben - nem csoda hát, hogy róla nevezték el a táj egyik legnépszerűbb kirándulóköz­pontját is. Hronec község külterületén, alig pár kilométerre Breznó- bányától fékezi le autóbuszát a Bova pilótája: messziről jött, magyarokat hozott, merthogy ők találkoznak ezúttal az objek­tum falai közt. Vagyishogy mit beszélek, hisz szlovákok ők, mind, aki most eljött minden csücskéből az országnak: a Ma­gyarországi Szlovákok Szövetsé­gének alapszerveit, hogy képvi­seljék az évi rendes megbeszélé­sen. Erdőkürt, Bér, Nézsa, Nógrádsáp, Mátraalmás, Galga- guta Nógrád megyében huszon­két szlovákok lakta települést tart nyilván a statisztika: kilenc főt számlálok meg, aki részt tud venni a bő kétnapos összevoná­son - szinte valamennyien peda­gógusok. Mintha csak demonst­rálni igyekeznének azt a folya­matot, aminek révén évszázad­okon át fönnmaradhatott a szlo­vákság - innenső részén az ál­lamhatárnak. Kultúráról, anya- nyelvről, ezek átörökléséről be­szélek. Természetes folyamatá­ban a családon belül, de ha szükséges, hát iskolai rásegítés­sel, az ő közvetítésükkel. Csü­törtök van, késő estébe hajlik az idő. Nyolcadik alkalommal vá­lasztotta Egyedné Baránek Ruzsenka, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének Salgó­tarjánban élő elnök asszonya a Poniklec épületegyüttesét a ta­nácskozás helyszínéül.- Nem nevezném kirándulás­nak, ha sokan közülünk több száz kilométert is tettek meg, hogy ideérjenek. Más okok hú­zódnak meg a dolog mögött. Az ide út óráiban, így fejlődött ha­gyománnyá az elmúlt évek alatt, teljesen áttérünk a szlovák nyelvre. Már a buszba való fel­szálláskor szlovákul köszöntjük egymást, s mint akiket kicserél­tek, szlovák szó, szlovák nóta van az emberek ajkán. Mire ki­érünk, az is folyékonyan beszéli őseinek anyanyelvét, akinek odahaza nem adatik meg ma már a szlovák beszéd rendsze­res használatának lehetősége. Tanúja vagyok a folyamat­nak. Mari néni jut eszembe, a jóságos öregasszony Sámson- házáról, Isten nyugosztalja sze­gényt. Csodálatosan szép, ar­chaikus szlovák nyelven beszélt nekem - valamikor nagyon rég - a rádió mikrofonjába: azt a nyel­vet, amit majd' háromszáz évvel ezelőtt hoztak magukkal szép­anyái, mikor lehajtotta őket a szükség a hegyek közül, mert menniük kellett a megélhetés után. Ennek az ősi nyelvnek az elemeit vélem felfedezni most a modern autóbusz utasainak be­szédében is. Belékeveredik ugyan egy-egy magyar kifejezés is, de oly természetes módon il­leszkedik az a szlovák szavak közé, hogy az veszi csak észre, aki kimondottan erre hegyezi a fülét. Én sem ezzel foglalkozom hát. A Magyarországi Szlovákok Szövetsége civil szervezet. Poli­tikai tevékenységet nem folytat, politikai pártokat nem támogat, így írja az alapító okirata, így cselekszenek a tagjai is. Most mégis politika keveredik - leg­alábbis látszólag - a hroneci program közibe. Látszólag, mondom, mert az előttünk álló négy esztendő érdekli a tagsá­got, s hogy saját érdekeit szem előtt tartva dönthessen, meghí­vót küldött négynek a parla­mentben helyet foglaló pártok közül: ismertessék, ha úgy gon­dolják, milyen helyet szorítot­tak programjukban a hazai ki­sebbségnek. (Két párt azért volt kénytelen lemondani már a le­hetőségéről is a szereplésnek, mert már eddig sem mutattak érdeklődést a kérdés iránt.) Igaz, a meghívottak közül is csúnyán leszerepelt kettő: az MDF szerdán mondta le az eljö­vetelt: a munkatársnak állítólag Moszkvába kell utaznia; az SZDSZ meg csak üzent a ta­nácskozásnak: ha a választási programra kíváncsiak, hát ve­gyék azt le az internetről Gratu­lálok mindkét pártnak. Eljárás­ból is, kisebbségi politikából is elégtelen! Szlovákjainknak nincs idejük megvitatni a pártok inkorrektsé­gét. „Nem biztos, hogy észt is adott annak Isten - bök oldalba szomszédom - akit íróasztallal ellátott. A pártok maguk állítot­tak tó bizonyítványt magukról.” Szomszédomnak alighanem igaza van, a szövetség azóta már mindenesetre Kaltenbach Jenőt hallgatja. A siker mértéke jól le­mérhető az előadást követő kér­dések özönén meg a tapson, amit magával vihet táskájában az ombudsman. (Van persze, amin még a kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosa sem segít­het: a magyarországi evangéli­kus szlovákság utazó lelkipász­tora, Nobik Erzsébet már-már könnybe lábadt szemmel pana­szolja, hol találkozik elutasító magatartással lelkésztársai ré­széről a szlovák nyelvű isten- tisztelet felkínált lehetőségét il­letően. Kaltenbach Jenőt azon­ban köti az egyházi autonómia, nem tud segíteni. „Megverte az Isten - mondja most már félhan­gosan a szomszédom, s erre még a nógrádiak közül is rábó­lintanak néhányan - ha valaho­vá korlátolt lelkészt küldött tó a püspök. El kell zavarni az ilyen papot, még a határából is a falu­nak!” A társaság kiutal még egy jó­kora tapsot az ombudsmannak, s mert már előadás előtt puccba vágta magát, megint buszra ül. Embereinket ugyanis a beszter­cebányai színház várja, ahol péntek este soha, ma is kifeje­zetten csak a Magyarhonból ér­kezettek kedvéért van előadás. A My fair Lady-t nézzük meg. Nagy élmény volt, áldassék a neve, aki csak a legkevesebbet is dolgozott rajta. (Tanúja vagyok útközben egy beszélgetésnek: a galgagutai is­kolaigazgató, Bánné, Zsuzsa is­kolai kirándulásra hozott tó gye­rekeket a nyáron Szlovákiába: errefelé is jártak, meg fönn Ár­vában, magyarázza Békés me­gyei kolleginájának. Jókat derül­tek aztán a beszélgetésbe beava­tottak: börtönkapcsolat révén jöhetett ki ugyanis az iskola, míg élnek, sem felejtik el a gye­rekek a példás módon őrzött szállást meg a börtönkosztot. Szombat déli fél egyet mutat órámon a kijelző, mikor a haza­felé útra cihelődik a társaság. Újabb esztendőnek kell eltel­nie, hogy megint együtt legye­nek majd, s egy darabka Ma­gyarországot képezzenek Szlo­vákia legszebb vidékeinek egyi­kén, az Érchegységben. Vagyis­hogy - mert rosszul mondom - egy darabka Szlovákia az, amit ők képeznek ott a gyorsan for­gó Bova kerekek fölött, még azt követően is majd, hogy hazafe­lé is beüti a határőr a pecséteket az útlevelekbe. De tán mégse kéne ebbe belebonyolódni. Olyan éveknek nézünk most elibe - és ezt már megint az én asztalszomszédom mondja -, amikor egyszer s mindenkorra eldől majd, hogy ez a kettő egy és ugyanaz. Európai Uniónak hívják majd az intézményt, ahol nem kisebbség leszel ná­lunk, s nem az leszek én sem nálatok.- Hanem a nyelvet, a szlová­kot is, meg a magyart is - és itt már fölemeli mutatóujját az én szomszédom - jó lenne majd megőriznünk. De nem ám csak nekünk, akik most itt vagyunk, félig nyitott kapujában ennek a lehetőségnek, hanem a mi uno­káinknak; a déd-, ük- és szép­unokák egész hosszú sorának, mint ahogyan a mi eleink is ránk hagyományozták őseink szép anyanyelvét.” Megint hajlok rá, hogy igazat adjak neki... HUBAI GRÚBER MIKLÓS Szociális közmunkásokat alkalmaznának Miután Szuha, Magyargéc és Nagybárkány önkormányzatai visszaléptek a szociális közmunkaprogramtól, lehetőség nyí­lik arra, hogy nyolc közmunkást alkalmazzanak a megyei önkormányzat intézményeinél - amennyiben ezt a pályáza­tot meghirdető szociális minisztérium jóváhagyja. A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium regionális szociális közmunkaprogramra hirdetett meg pályázatot. A szociális köz­munkaprogram augusztustól december 31-ig tart. A pályáza­tokat a regionális területfejlesz­tési tanácsok nyújthatták be jú­nius 15-ig. Az Észak-magyaror­szági Regionális Területfejlesz­tési Tanács sikerrel pályázott, 231 millió 540 ezer forintot nyert el. Nógrád megyéből 14 telepü­lési önkormányzat adta be igé­nyét foglalkoztatóként a támo­gatásra. így a minisztérium tá­mogatásával összesen 33 köz­munkás alkalmazására nyílt le­hetőség Nógrád megyében au­gusztustól a szociális alapellátás területén. Időközben három önkor­mányzat, Szuha, Magyargéc és Nagybárkány visszalépett. He­lyettük négy, a megyei önkor­mányzat által fenntartott szociá­lis és gyermekvédelmi intéz­mény csatlakozna a program­hoz 2-2 szociális közmunkást al­kalmazva. Ezek az intézmények a salgótarjáni székhelyű Megyei Gyermekvédelmi Központ, a diósjenői dr. Göllesz Viktor Re­habilitációs Intézet Ápoló Gon­dozó Otthon, a ludányhalászi Ápoló Gondozó Otthon és Reha­bilitációs Intézet, valamint a cserhátsurányi Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákott­hon. A program megvalósításával az Ózdi Foglalkoztatást Elősegí­tő Kht.-t bízta meg a regionális tanács. A munkáltatói jogokat a kht. gyakorolja, emellett a társa­ság hatáskörébe tartozik a fog­lalkoztatással összefüggő vala­mennyi adminisztratív, finanszí­rozási, elszámolási feladat is. A megyei önkormányzat tá­mogatta a négy intézmény rész­vételét a programban. Ez évi ál­talános tartalékából 1446 millió forintot, jövő évi költségveté­sében pedig 704 ezer forintot különít el az önerőhöz. Amennyiben a szociális mi­nisztérium elfogadja a program módosítását, úgy az új szociális közmunkások munkába állhat­nak a felsorolt intézményekben. D. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom