Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-06 / 233. szám

2001. OKTÓBER 6., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Millenniumi históriák A polgári kör csúsztatná a főtér átépítését KARLÓCAI BÉKE A zentai vereség megtörte a Porta makacs ellenállását, vég­érvényesen belátták, hogy szá­mukra Magyarország elveszett, 1699. január 26-án, hetvenkét napi alkudozás után Karlócán megkötötték azt a békét, amely szerint Magyarország vissza­kapta - Temesköz kivételével - az összes, törökök által 1526 óta elfoglalt területeit. A törökök végleges elmene­telét az 1716-1718 között lezaj­lott osztrák-török háborút lezá­ró pozseraváci béke (1718. júli­us 21) jelentette, amikor a szul­tán lemondott a temesi bánság­ról is. Egyébként Ausztria ezzel a békével érte el történelmében a legnagyobb kiterjedését. Visszatérve azonban Karlócá­ra: ez a béke felszámolta a török hódoltság korának két nagy ma­gyar katonarétegét, a végvári ka­tonaságot és a hajdúságot. Csu­pán azok számára nyílott lehe­tőség a további katonáskodásra, akik vállalták a császári ezre- dekben a szolgálatot. Ez a világ viszont rendkívül idegen volt a magyar hadinép számára, amint azt a „szegénylegények énekei”- ben is elpanaszolták. Az ő re­ménytelenségüknek adtak han­got Ady Endre sorai: „Ordasok­kal élünk, Nádban, gazban, sár­ban. / Mi a célunk, mi a célunk E nagy bujdosásban?” Ezekből a hatalmassá vált, „szegénylegény had”-ból került ki a következő Habsburg-elle- nes küzdelem számos katonája. KI VOLT RÁKÓCZI? Rákóczi Ferencre családi ha­gyományként szállt a vezérség: I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem fia, l Rákóczi György dédunoká­ja, apai nagyanyja Báthory Zsó­fia, anyja Zrínyi Ilona volt. Olyan rokonai voltak, mint Zrínyi Péter (nagyapja), a Wesselényi-össze- esküvésben kivégzett horvát bán, Zrínyi Miklós a költő (nagybáty­ja), Thököly Imre (mostohaapja). Reá szállott nemcsak az ország, hanem Európa egyik legnagyobb vagyona, ami közel kétmillió hol­dat tett ki. Bécsben a jezsuiták nevelték, majd Prágába járt egyetemre, 1694-ben feleségül vette Sarolta Amália hessen-rheinfeldi herceg­nőt és ezen a réven Európa több uralkodójával került rokoni vi­szonyba. Többször megfordult az észak-magyarországi birtoka­in, ahol látta a nép siralmas nyo­morát és találkozott gróf Bercsé­nyi Miklóssal. Ez a találkozás döntő hatással volt további sorsá­ra. 1697-ben éppen a szerencsi birtokán járt, amikor értesült az ún. „hegyaljai felkelésről” (Kis Albert, Tokaji Ferenc, Szalontai György voltak a vezérek). Bécs ré­széről már ekkor a parasztfelke­lés szításával gyanúsították, nem is késlekedett sokáig, 1701. ápri­lis 18-án Sárospatakon elfogták s a bécsújhelyi börtönbe zárták. Innen vagy anyjának sikerült 400 ezer forintért kiváltani, vagy re­gényes úton megszökött. A lé­nyeg az, hogy sikerült börtön­sorsa elől Lengyelországba me­nekülnie (1701. november). A FELKELÉS VÁZLATA Mielőtt történelmünk egyik iegdicsőbb korszakát a Rákóczi felkelést (1703-1711) tárgyalnánk rövid áttekintést adunk róla. „Az úr engem eszközül használa, hogy felébresszem a magyarok kebelében a szabadságnak sze­relmét” - írja emlékirataiban Rá­kóczi. Lengyelországban keres­ték fel a hegyaljai felkelés veze­tői, hogy álljon a felkelés élére. Magyarországra 1703. június 16- án érkezett. Zászlóin ez állt: „Pro patria et libertate” (A hazáért és a szabadságért). 1705-ben a szé- csényi országgyűlés erdélyi feje­delemmé választotta. 1707-ben az ónodi országgyűlésen meg­szavaztatta, hogy a nemesek és a papok is fizessenek adót, ezért sokan elhagyták. 1711. februárjá­ba Lengyelországba visszaért, hogy szövetségeseket találjon, itt kapta a hírt, hogy május 1-jén Nagymajténynál a kuruc sereg „földbe szúrta a zászlót” - véget ért a szabadságharc. Az ezt lezá­ró szatmári béke (1711) három heti gondolkodási időt adott a fe­jedelemnek, ha leteszi a hűséges­küt, a várait kivéve,^visszakapja az összes birtokait. Ő ezt vissza­utasította. Még tárgyalt Nagy Pé­ter orosz cárral, majd Franciaor­szágban - eredménytelenül. 1720-ban elfogadta a törökorszá­gi menedékjogot. Bujdosó társai­val tizenöt évig élt idegen földön, Rodostóban hunyt el. Önéletraj­zát Franciaországban Vallomása­im cím alatt latinul, Emlékiratait Izsó Miklós: II. Rákóczi Ferenc (Magyar Nemzeti Múzeum) ■ pedig franciául írta meg. Hamva­it 1906-ban hazahozták és a kas­sai dómban helyezték el. Elévülhetetlen érdeme, hogy véget vetett a Kollonich-korszak- nak és megakadályozta, hogy Magyarországot - Csehország módjára - bekebelezzék az Oszt­rák-ház örökös tartományai kö­zé. K.A. Több mint negyvenmillió forin­tot szán Salgótarján önkor­mányzata a várossá válás jövő­re esedékes 80. évfordulója megünneplésére. A napokban elfogadott programot vette gór­cső alá szerdán a Salgótarjáni Polgári Kör dr. Horváth István körelnök vezetésével. Az egész éven átvonuló prog­ramfüzér részleteit Szűcsné Zagyi Anna, az önkormányzat humán- politikai irodájának megbízott ve­zetője vázolta a József Attila Műve­lődési Központ klubjában. Mint mondta, a kiemelt rendezvények öt különböző időintervallumot fognak át. A sorozat január 25-én veszi kezdetét, a várossá nyilvání­tás 80. évfordulója és a Magyar Kultúra Napja tiszteletére. Kiemelt sorozat lesz a Tarjáni tavasz április 10-től május 5-ig tar­tó programja, amelynek nyitó ren­dezvénye a Tarján nevű települé­sek találkozója, zárója pedig a dix- iefesztivál. Ebben a blokkban em­lékezik meg a város Balázs János naiv cigányfestő munkásságáról. Szent István ünnepén csúcsosodik ki a harmadik programfüzér, amelyben - egyebek mellett - egy újabb szobrot avatnak a városi panteonban. A salgótarjáni ősz sorozata a bá­nyásznappal veszi kezdetét, s tu­dományos konferenciával zárul. Ennek keretében nyílik meg a vá­ros főterén a szoborkiállítás is. A zárórendezvények december 6-án kezdődnek, Szent Borbála napjá­val, s itt kapott helyet dr. Lébényi Antal főesperes javaslatára az egy­háztörténeti konferencia is. Szűcsné Zagyi Anna hangsú­lyozta, hogy emellett számos egyéb rendezvény valósul meg a városban, számos kiadvány jele­nik meg, számos találkozó zajlik, színesítve az évfordulós ünnepsé­geket, mi több, még a helyi világ­bajnok rádióamatőrök is alkalom­hoz illő vételnyugtázó lapokat (QSL) küldhetnek szét a vüág szá­mos országába. Az ezt követő vélemények szin­te mindegyike gazdagnak ítélte a programfűzért, s a kiadásokat sem találta senki túlzottnak. Sokan ki­fogásolták viszont, hogy a sorozat leginkább csak „befelé” szól, nem nyit a külvilág felé. Ugyancsak hi­ányolták a kör tagjai, hogy alig akad a fiataloknak szóló rendez­vény, holott az ő elvándorlásuk megfékezése a város jövője szem­pontjából kiemelt feladat. A legtöbb észrevétel a város és a városkörnyék, a parkerdők állapo­tára vonatkozott. Volt, aki szerint a jubileum végre alkalmat adna az utcanévtáblák, eligazító feliratok elhelyezésére, de a legnagyobb visszhangot mégis csak a Fő tér ter­vezett átépítése váltotta ki. A kör számos tagjának az a véleménye, hogy az ünnep idején felesleges el­kapkodni egy ilyen lépést, hiszen nincs még kiérlelt koncepció a probléma megnyugtató megoldá­sára. Egy másik vélemény szerint nem odázható tovább a tér burko­latának felújítása, hasznos funkci­óval való betelepítése, de ezt nem az ünnepi sorozat - illetve a válasz­tási kampány - részeként kellene megvalósítani, hanem egy évvel csúsztatva. Végezetül dr. Horváth István egy ötpontos csomagot fogalma­zott meg körtársai nevében, ösz- szegyűjtve az észrevételeket, javas­latokat, amelyeket eljuttatnak a szervezőkhöz. A kör novemberi összejövetelén a vendég Kenyeres István főépítész, aki az északi városrész rendezési tervével kapcsolatos kérdésekre válaszol majd. T.N.L Magyarország a karlócai béke idején JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Olyan veled, mint a paradicsomban: nincs semmim, amit felve­hetnék. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Sebestyén Ferencné, Salgótarján Fáy 23. sz. Mai rejtvényünk megfejtését október 11-éig lehet Beküldeni szerkesztőségünkbe. _A_ZA' Lm Ü Újság... NEGYVEN EVE A Hazafias Népfront megyei elnöksége a könyvbarát mozgalomról szóló beszámolót a lakosság művelődéséért érzett felelősséggel vitatta meg. Indítványozta: az olvasott, művelt emberek számának gyarapítása érdekében mindenekelőtt a könyvtárak állományát kell fejleszteni. Nógrádi Népújság, 1961. október 4., 1. o. A megyei tanács társadalmi tanulmányi ösztöndíj-alapot létesített havi 3700 forint összegben 9 fő részére. A lehetőségek szerint azonban a társadalmi tanulmányi ösztöndíjasok számát még öt fővel gyarapította, az ösztöndíjalapot pedig növelte. Nógrádi Népújság, 1961., október 4. 3. o. HARMINC EVE Hordóabroncsok hevertek a 62 éves Juhász Gábor nyugdíjas kádármester udvarán Nagyorosziban. Juhász Gábor bécsi szikár, magas ember, pirospozsgás arcú, friss mozgású. Egy pillanatra sem hagy­ja abba a munkát. Az udvaron szemünk láttára formálódik a hordó. Először a dongák készülnek el, majd újabb és újabb abroncsok kúsznak a helyükre. Nógrád, 1971. október 2., 5. o. A Balassagyarmati Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága jelentést hallgatott meg az egyműszakos ta­nításra való áttérés tapasztalatairól, amely tanulóknak és tanároknak egyaránt kedvező. Arra is utasí- j tást adott, hogy az osztálylétszámok csökkentése érdekében, a tanács művelődési osztálya készítse elő egy új, nyolctantermes iskola építését. Nógrád, 1971. október 5., 1. o. HÚSZ ÉVE Hagyomány immáron, hogy a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat szervezésében az év őszi hónap­jaiban munkás filmnapokat rendeznek. A mozik ilyenkor elsősorban magyar filmeket vetítenek. Ok­tóber 12-én az „Egy srác fehér lovon” című film kerül műsorra, előtte a főszereplő Oszter Sándor elő­adóestjét rendezik meg Salgótarjánban. Nógrád, 1981. október 4., 4. o. A rétsági járás úttörői és ifivezetői találkozót rendeztek a Magyar Úttörők Szövetsége megalakulá­sának 35. évfordulója tiszteletére. A meghívottak között ott voltak az ifjúságot támogató üzemek: a Romhányi Építési Kerámiagyár, a Tolmácsi Gránit, a rétsági Glóbusz és a Börzsönyvidéki ÁFÉSZ kép­viselői. Nógrád, 1981. október 4., 12. o. TÍZ ÉVE Antall József beszédet mondott az ENSZ-ben. A magyar kormányfő méltatta a bevált európai struk­túrák, a NATO, az Európai Közösség, az Európai Tanács jelentőségét. Leszögezte: Magyarország ha­tározott álláspontja az, hogy a kisebbségi jogok megsértése nem képezheti egy ország belügyét. Nógrád, 1991. október 2., 2. o. A mihálygergei művelődési házban megkezdte próbáit a mihálygergei és egyházasgergei általános iskolákból verbuválódott néptánccsoport. A Tari Antal vezette próbán az első alkalommal negyven gyermek vett részt. A Karancs völgyi néphagyományok tiszteletét mutatja az is, hogy az óvodában is szerveztek tánccsoportot. Nógrád, 1991. október Összeállította: BCQI GYÖRGYNÉ DR.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom