Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-29 / 251. szám

JL • 1 m 2001. OKTÓBER 29., HÉTFŐ SZÉCSÉNY MEGYEI K < ) R K É P ff§f bátonyterenye m RÉTSÁG 3. OLDAL Kedvezmények, tapasztalatok Befektetési konferencia a vállalkozási övezetben Milyen eredmények mutatha­tók fel a Salgótarján- Bátonyterenye vállalkozási övezetben, melyek a befekte­tőket érintő forrásszerzési le­hetőségek, adókedvezmé­nyek, milyen tapasztalataik vannak a betelepült vállalko­zásoknak? Erről lesz szó azon a befektetési konferencián, amelyet novemberben rendez­nek Salgótarjánban. A Salgótarján és Bátonyterenye Térségi Önkor­mányzatok Egyesülete szervezi a november 21-én, Salgótarjánban rendezendő, Investment 2001 el­nevezésű befektetési konferenci­át, amelynek részleteiről, céljáról Fodor Tibort, az egyesület elnö­két kérdeztük. Mint megtudtuk, 1999-ben nyerték el azt a Phare- pályázatot, amelynek segítségé­vel ingatlankatasztert készítettek a vállalkozási övezet területére. A projekt célja az volt, hogy felmér­jék a befektetésre alkalmas ingat­lanokat, és a katasztert átadják a befektetőknek, illetve az érdeklő­dőknek. E projekt záróren­dezvénye lesz a városházán tar­tandó befektetési konferencia, amelyre meghívják a vállalkozási övezet polgármestereit, a társasá­gok, kamarák, kereskedelmi iro­dák vezetőit, a Magyarországon működő multinacionális cégek képviselőit. A konferencián - kiemelten kezelve a salgótarjáni és a bátonyterenyei ipari park ügyét - szó lesz arról, hová jutott el az el­múlt években a vállalkozási öve­zet, lesznek előadások a befekte­tőket érintő forrásszerzési lehe­tőségekről, adókedvezmények­ről és elmondják véleményüket, tapasztalataikat a már betelepült vállalkozások képviselői is. Fodor Tibortól azt is megtud­tuk, hogy a vállalkozási övezet cím 10 évre szól, Salgótarján­Bátonyterenye esetében 2007. december 31-ig. Magyarország 11 vállalkozási övezetének adó- kedvezménye viszont csak 2002. végéig érvényes, mivel korábban erre az időszakra prognosztizál­ták az uniós csatlakozást. Ezért most zajlik az az előkészítő mun­ka, amely a kedvezményrend­szer átdolgozását célozza. Fodor Tibor szerint az lenne célszerű, hogy a kedvezmények is addig létezzenek, amíg maga a cím ha­tályos. A vállalkozási övezetek hely­zetével, lehetőségeivel, a befekte­tői érdeklődésekkel, elképzelé­sekkel foglalkozó befektetési konferencia tervezett előadásai között szó lesz más témák mel­lett a Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola szerepéről a gazdaság fej­lődésében, a gépipari szakközép- iskola szerepéről a középfokú szakképzésben és a továbbkép­zésben. A beruházások támoga­tásáról Mihályné Balázs Melin­da, a KRF Rt. vezérigazgatója, az adókedvezményekről Institóriszné Kozma Erzsébet, az APEH Nógrád megyei igazgatója, a 2002-re vonatkozó befektetési elképzelésekről Sinkó Ottó, a Vi­deoton Holding Rt. vezérigazga­tó-helyettese tart előadást. A ma­gyarországi vállalkozási öveze­tek helyzetéről Cséfalvy Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyet­tes államtitkára szól, ezen belül Salgótarján és térsége, valamint Bátonyterenye és térsége helyze­tét a két város polgármesterei, Puszta Béla, illetve Balázs Ottó elemzik. Fodor Tibor mutatja be a konferencián az ingatlanka­tasztert, arról pedig, hogy milyen a befektetői érdeklődés Nógrád megyében és a vállalkozási öve­zetben, a tervezett program sze­rint Kilián Csaba, az ITDH igaz­gatója tájékoztatja a befektetői konferencia résztvevőit. _____ D. I. Út javítások NÓGRÁDSIPEK - Részben költségvetési ráfordítással, vala­mint a munkálatok során hasz­nált anyag felajánlásával utakat javítottak nemrégiben a telepü­lésen. A felújítások és helyreállí­tások az Árpád, a Jókai, a Szé­chenyi és a Dózsa György bekö- tőutakon valósultak meg. Koszorú az emléktáblán Aba-napok ünnepi zárása a kazári iskolában Ünnepi pillanatok Aba Sámuel emléktáblája előtt Lelkesen fogadta a kazári ál­talános iskola közössége azt a hagyományteremtő kezdemé­nyezést, amely tartalmasabbá, ünnepibbé tette az elmúlt napok iskolai életét, munkáját. Az egy évvel ezelőtti névfelvételre és a névadó Aba Sámuelre emlékez­tek, mégpedig sokoldalúan, kö­zéppontba állítva a szellemi és a fizikai megmérettetést, a vállal­kozó szellemet, ügyességet. Versíró- és helyesírási-, rajz- és sportversenyeken, ki-mit-tud-on mérték össze tudásukat a diá­kok, és sok elismerésre méltó teljesítmény ■született. Az Aba- napoktól végül ünnepélyes ke­retek között szombat délután vettek - egy időre - búcsút a di­ákok és pedagógusok. Megko­szorúzták az iskola falán tavaly elhelyezett emléktáblát, majd Kapás Imre, az iskola igazgatója mondta el ünnepi beszédét. Ez­után nyílt meg a Horváth József fotóiból rendezett kiállítás, majd kiosztották, azokat a díjakat, amelyekkel az Aba-napokon ki­emelkedő eredményt elért diá­kok munkáját ismerték el. A dél­után további részében a látvány és a szórakoztatás, azaz a gyer- meknéptánc-fesztivál fellépő csoportjai voltak a főszereplők, nevezetesen a mátraderecskei Luca tánccsoport, a salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola és a bátonyterenyei Bartók Béla Általános Iskola, valamint a kazári Zsivajgó néptáncosai. A fesztivál résztvevőit nyitóbeszé­dében Molnár Katalin, a falu polgármestere köszöntötte. Gyalog, kerékpárral, lóháton A napokban készült el az Ipoly-völgyi Zöld Túra névre ke­resztelt útvonal második, 21 ki­lométer hosszú szakasza. Az út­vonal eredetileg Balassagyar­matról Őrhalmon át vezetett Csitárig és ez került most meg­hosszabbításra Nógrádgárdony, Iliny, Varsány, Rimóc, Vancsó- puszta érintésével Szécsényig. Az alapvetően földutakon hala­dó nyomvonal úgy került kijelö­lésre, hogy az száraz időben ke­rékpárral is járható legyen, mint ahogyan - útviszonyoktól füg­getlenül - lóháton is leküzdhető a táv. A nemzetközi turistaút-j elzé- sekkel ellátott vonal most már a balassagyarmati és a szécsényi vasútállomások között húzódik és közben számos, turisztikai ér­tékkel bíró települést, látnivalót tár fel a túrázók előtt. A két város számtalan nevezetessége mellett Őrhalom szálláshelyei és sportpá­lyái, a „Csitári hegyek”, az Ipoly- völgyi Lovas Diák-sportegyesület nógrádgárdonyi lovasbázisa, a Tábi tó, Varsány, Rimóc népvise­lete és régi házai, valamint a Vancsópusztai régi erdészház ke­rült most egy tengelyre. Reméljük, mindez hozzájárul megyénk idegenforgalmának to­vábbi fejlődéséhez, mivel az egy­re több vendég egyben az itt élők számára kiegészítő jövedelemfor­rást is jelenthet. Itt érdemes megjegyezni, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium ismét pályázatot írt ki - többek között - új turistautak kijelölésére is. R. P. NYÍREGYHÁZA NÉPMŰVELŐK VÁNDORGYŰ­LÉSE. A Magyar Népművelők Egyesülete - amelynek elnöke Tóth Csaba, a Nógrád Megyei Köz- művelődési és Turisztikai Intézet igazgatója - október 29-étől 31-éig Nyíregyházán tartja XVHI. vándor- gyűlését. A hétfőn 14 órakor kez­dődő programban mintegy húszán vesznek részt Nógrád megyéből. Zömében egyesületi tagok, illetve azok a vendégek, akiket Szlovákiá­ból meghívtak a Nógrádi Folklór Fesztivál szervezői közül. SALGÓTARJÁN TANÁCSADÁS. Az MSZP ingye­nes konzultációs szolgáltatása ke­retében október 30-án, kedden 15 órától Stork Géza vállalkozási és adóügyekben várja az érdeklődő­ket a párt Kossuth u. 8. sz. alatti irodájában. „MŰVELŐDÉS” KÉSŐBB. Köz lekedési problémák miatt pénte­ken elmaradt a kolozsvári Művelő­dés című folyóirat bemutatkozása a nagyközönség előtt. A nagy ké­séssel ideért szerkesztők a Palóc­föld vezetőivel történt beszélgetés során kifejezték szándékukat, hogy egy másik időpontban tart­ják meg a fórumot. ENDREFALVA KELLENE AZ ŐRSÉG. Polgárőr­ség megalakításához várja a hely­beliek jelentkezését Deák Gábor, helyi önkormányzati képviselő. A faluvezetés azt szeretné, ha az ön­kéntesek leendő testületé kiegyen­súlyozott, felelősségteljes munká­jával segítené elő a közbiztonság erősítését. ZABAR LESZ FALUGONDNOK. A szoci­ális és egészségügyi minisztérium pályázatán a falugondnoki szolgá­lat bevezetésére 3,1 millió forintot nyert az önkormányzat. A szolgá­lat ellátásához szükséges 9 főt be­fogadó mikrobuszt már megvásá­rolták. A falugondnokot a három pályázó közül a sorra kerülő falu­gyűlés választja meg és november 15-től a nyertes főállásban látja el a beosztással járó feladatokat. Tíz éve az európai úton járnak Őszi tárlat Szécsényben A 133 éves magyar közlekedési hatóság történeti fejlődésében kiemelt jelentőségű a legutóbbi évtized. Ugyanis tíz esztendő­vel ez előtt alakult meg az egységes közlekedési hatóság. Er­ről emlékezett meg szombaton Salgótarjánban a Nógrád Me­gyei Közlekedési Felügyelet munkatársi gárdája. Pénteken este Szécsényben a művelődési és művészetoktatá­si központ galériájában megnyílt a X. őszi képzőművészeti tárlat. A beküldött anyagok közül Nagy B. István festőművész és Pusztai Ágoston szobrászművész, a zsűri tagjai, válogatták a kiállítás anyagát. Az idén 35 alkotó mutatkozik be a szé­csényi őszi tárlaton. Előtte Hunyadi István, a Köz­lekedési Főfelügyelet főigazga­tója és Valkai György, a közleke­dési felügyelet igazgatója sajtó- tájékoztató keretében válaszolt a sajtó képviselőinek kérdéseire. Az utóbbi tíz év változásai kö­zött kiemelte az informatika széles körű elterjedését, az ISO minőségbiztosítási rendszer be­vezetését, a felsőfokú végzettsé­gűek arányának jelentős növe­kedését, ami fontos feltétele az Európai Uniós részvételnek. Nagy erőfeszítéseket tesznek az idegen nyelvismeret bővítése ér­dekében, hiszen számos olyan egyezmény született, amelyek közös fellépést igényelnek más országok hatóságaival együtt. A gépjárművezető képzés ugrás­szerű fejlődése is nagy feladatot jelent a közlekedési hatóság szakembereinek, hiszen tíz éve csak két nagy autósiskola léte­zett, ma az országban 1900 kö­rül van a számuk. Hihetetlen növekedést mutat a fuvarozó száma is. A felügyeletek moz­gáskényszere nagyon meg­növekedett és a sokféleséget megérteni képes szakmai kihí­vás is egyre növekszik. Az egységes közlekedési ha­tóság szinte majdnem minden részével foglalkozik a közleke­désnek, hiszen ez is volt a cél tíz éve, hogy egy egységes szemlé­let uralkodjék akár hajózásról, akár közútról vagy vasútról van szó. A változás eléggé differenci­ált, hiszen a közúti közlekedés hihetetlen fejlődésen megy át, ami érezhető a járművek számá­ban, a naponta érezhető zsúfolt­ságban. Az úthálózat fejlődése némileg elmaradt ettől a fejlő­déstől, s a kormányprogram ép­pen ezt a fajta lemaradást igyek­szik igen dinamikusan behozni. A vasúti közlekedésben inkább a stagnálás érzékelhető. A légi közlekedés is nagy fejlődésen megy át, míg a hajózás - a vasút­hoz hasonlóan - ugyancsak el­lentétes tendenciát mutat. A megemlékezés a Tarján vendéglőben folytatódott. Itt részt vettek a közlekedési fel­ügyelet munkatársai, számos nyugdíjas, valamint a társható­ságok, együttműködő partnerek meghívottai. Az egységes közlekedési ha­tóság megalakulását megelőző évtizedekről Szomszéd József osztályvezető emlékezett meg rendhagyó módon, regös ének formájában. A megyei egységes közlekedési hatóság tíz évének tapasztalatairól, a jövő fejlődési elképzeléseiről Valkai György igazgató számolt be. A jelenlé­vőket köszöntötte Hunyadi Ist­ván főigazgató, elismerését fe­jezte ki az intézmény dolgozói­nak a munkájukban elért ered­ményekért. Arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy korszerű ható­sággá kell lenniük, amelyért so­kat tettek az elmúlt években, de még többet kell tenni a jövőben. A közlekedés rohamosan fejlő­dik, nem ülhetnek ölbe tett kéz­zel arra várva, hogy a változások elrobogjanak mellettük, hanem alkalmazkodni kell ezekhez, fel kell venni velük a versenyt. A rövid, tartalmas műsorban Oszter Sándor színművész Jó­zsef Attila A Dunánál című ver­sét szavalta el nagy átéléssel, majd a Dűvő együttes lépett fel. A jubileumi ünnepség rend­hagyó, de felemelő része volt Pádár Ágoston, nyugdíjba távo­zó munkatársuk búcsúztatása. Ebből az alkalomból átnyújtot­ták neki azt az aranygyűrűt, amelyet néhány éve a felügyelet vezetése alapított a nyugdíjba vonulók tiszteletére. Végül megjutalmazták azokat a munkatársakat, akik az egysé­ges közlekedési hatóság megala­kulásakor már a felügyelet dol­gozói voltak, s azokat a nyugdí­jasokat, akik tíz éve tevékeny­kednek a felügyeletnél. A komoly szavakat zene és tánc követte, majd az izgalmas tombolahúzás, amelynek fődíja egy kétszemélyes külföldi uta­zás. S az ünnep után folytatód­nak a dolgos napok. _____ PADÁR ANDRÁS E melte a megnyitó ünnepé­lyességét Demeter Mária és Lévárdi Beáta művésztanárok ze­nei műsora. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, a Palócföld főszerkesztője megnyitójában előbb arról szólt, hogy Nógrád megye, amely nagyot teljesített a magyar irodalom történetében, olyan keveset mutatott fel a szá­zadok során a képzőművészet­ben. A XX. század viszont mintha pótolta volna a lemaradást. Nóg­rád megye vállalja a nemzedékek képviselőit, a festőket, a szobrá­szokat, az iparművészeket, az üveg, a kerámia és a textil műfajá­ban alkotókat. Vállalja a fotómű­vészeket és a most letelepülőket, az illusztrátorokat, a művészta­nárokat, a művésztelepek vendé­geit. Szólt a körülünk lejátszódó változások művészekre és művé­szetükre gyakorolt hatásukról. Majd így folytatta: - Most itt Szécsényben elérkezett annak a felmérése, hogy tíz év elegendő idő volt-e az akár egyéni, akár kö­zösségi változás megélésére. Ki tudták e használni a megyében élő alkotók az átalakult körülmé­nyeket, hatottak-e azok rájuk, vagy mindentől elzárkózottan él­nek továbbra is, s a kényelmi szempontok alapján rendezik be életüket. A válasz megadása nem ennek a tárlatnak a megítélése után alakul ki bennünk. Hiszen ami ma itt felmérhető akár első ránézésre is, az a műfaji, stílusbe­li sokszínűség és egyenetlenség, a kísérletezés és a rutin ereje, a magabiztos tudás és az indulás még görcsös igyekezete. Ez min­den kollektív tárlaton így van. És ami nagyon fontos: közönség és művész is lássa, a nógrádi művé­szek részesei a mai magyar mű­vészetnek. Praznovszky Mihály ezután arról a folytonosságról szólt, ami a megye képzőművé­szeti életében is tapasztalható és a X. őszi tárlaton is jelen van. Átadták a jubileumi tárlat díja­it. A Nógrád Megyei Önkormány­zat díját Antal Károly Alsótoldon élő keramikus művész kapta. Sal­gótarján város díját Kele Szabó Ágnes salgótarjáni alkotó vette át. Szécsény város díjazottja a Buda­pesten élő Fürjesi Csaba. A gaz­dasági minisztérium, valamint az Új Mecénás Alapítvány ceredi nemzetközi művésztelep díját Kovács Päer és Feró Mraz füleki alkotók kapták. Szurdokpüspök díjazottja a községben élő és al­kotó Perényi Anna. Pásztó város díjában a város alkotója, Kiss Jó­zsef részesült. A fiatal, Ilinyben élő Horváth László a Karancslapujtői Alapítvány díját vette át. A balassagyarmati alko­tók új nemzedékéhez tartozó Kusnyár Evelin, a palóc város dí­ját kapta. _____ SZENOGRÁDI FERENC FO TÓI BIOÓ T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom