Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-19 / 244. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M O Z A I K 2001. OKTÓBER 19., PÉNTEK Új törvény: erősödhetnek az áfészek! Beszélgetés Dóm Gyulával, a fogyasztási szövetkezetek megyei elnökével Idén januárban lépett életbe a 2000. évi 141-es számú törvény, amely rendezi a szövetkezetek, így a fogyasztási szövetkezetek helyzetét is. A korábbi időszak bizonytalanságát jelezte, hogy az ország áfészei különböző módon készültek az új helyzet­re, a legtöbben gazdasági társa­ságokat alapítottak, de volt, ahol végleg megszűntek. Az új törvény hatásairól beszélget­tünk Dóra Gyulával, a fogyasz­tási szövetkezetek (Mészöv) Nógrád megyei elnökével.- Ma már csakis az új törvény alapján lehet szövetkezetét alapí­tani hazánkban - mondja elöljáró­ban. - Azonban a törvény lehető­séget ad arra, hogy azok az áfészek, amelyek már működtek az 1992-es szövetkezeti törvények alapján, öt évig még a korábbi jog­szabály szerint folytathassák tevé­kenységüket. Az öt év elteltével vi­szont eleget kell tenni az új tör­vénynek, vagyis, a jelenleg hatály­ban lévőnek. Ha ennek nem tesz eleget, a záró rendelkezés ki­mondja: végelszámolással, vagy felszámolással kell megszüntetni az adott egységet. A korábbi idő­szakban a most életbe lépett, de akkor még előkészületben lévő szövetkezeti törvényről kiszivár­gott hírek alapján a fogyasztási szövetkezetek tettek bizonyos lé­péseket, éppen azért, hogy a szö­vetkezeti vagyont egybe tudják tartani. Ezek a kiszivárogtatott hí­rek nem mindig voltak pontosak, és köszönőviszonyban sem voltak a később napvilágot látott 141-es törvénnyel. Ennek ellenére az áfészek „előremenekültek”, va­gyis: voltak, amelyek teljes mér­tékben átalakultak, megyénkben is van rá példa, vagy szövetkezeti típusú gazdasági társaságot hoz­tak létre, de volt olyan is, amely a teljes tevékenységét gazdasági tár­saságba vitte át. Ez egy kicsit meg­osztottá tette a szövetkezeti rend­szert. Azt nem mondom, hogy alapjaiban rengette volna meg a szövetkezeti mozgalmat, de a vál­tozások újfajta együttműködést is igényeltek.- A szövetkezeti mozgalmat, a szövetkezetek együttműködését mennyiben érintette a bizonytalan jogi környezet?- A megyében megmaradt szö­vetkezetek, illetve gazdasági társa­ságaik a korábbi szövetkezeti életet viszik tovább, ami elsősorban a kö­zös beszerzésben jelenik meg, va­gyis: a közös nagykereskedelmi cég, az Északkelet Pro-Coop Rt. fenntartásában. Megmutatkozik abban is a szövetkezeti magatar­tás, hogy a megyei szövetség kere­tén belül kötelezőnek és érvényes­nek tartanak minden Meszöv-el- nökségi döntést, amely korábban a szövetkezetre vonatkozott. Ezután a bizonytalan időszak után az or­szágban, vagy a megyében lévő fo­gyasztási szövetkezetek már az új törvény alapján építkeznek, s az idei év első kilenc hónapjának eredményei rendkívül dinamikus fejlődést jeleznek. Ez azt jelenti, hogy év végére az áfészek és társa­ságaik bevétele meghaladja majd a 200 milliárd forintot. Megyén belül is mintegy 20 százalékos forgalmi felfutás várható, s reményeink sze­rint elérjük a 8 milliárdos árbevé­telt 2001-ben.- Milyen irányban fejlődik to­vább a fogyasztási szövetkezetek boUhálózata?- Állíthatom hogy tovább erősö­dött a szövetkezeti alapon kialakí­tott coop-bolt hálózat is. Ezek most már nem csak külső képükben és belső berendezéseiket tekintve ve­szik fel a versenyt a hasonló lán­cokkal, hanem áruválasztékuk­ban, szolgáltatásaik színvonalá­ban, sőt áraikban is. A fejlődés ha­tására a bolthálózatunk bővül, még a korábban bérbe adott boltok is visszakerülnek a hagyományos üzemeltetési formába. Megyénk­ben folytatódik a boltrekonstnikri- ós program, amelynek keretében új mini-coop, coop és maxi-coop boltok nyílnak, sőt, Szécsényben a Palóc Ántház földszintjén szuper­marketet alakítottak ki. Úgy gon­dolom, hogy hosszú távon is szük­ség van erre a bolthálózatra, külö­nösen, ha figyelembe vesszük Nógrád megye aprófalvas telepü­lésszerkezetét. Szinte biztosra ve­szem, hogy ezeken a települése­ken nem épülnek bevásárlóköz­pontok. Az áfészek és társaságaik elfogadható választékot, elfogad­ható árakat alkalmaznak a falusi lakosság számára, közös beszerzé­seinknél fogva a magánkereske­dőknél versenyképesebben. Nem azt mondjuk, hogy a kistelepülése­ken versenyt akarunk futni a mul- tikkal, azt viszont mondjuk, hogy a városi egységeinkkel megerősöd­ve azt a fajta kereskedelmi szolgál­tatást, amelyet ők nyújtanak, mi is képesek vagyunk megteremteni. Ha versenyben akarunk maradni, akkor a kistelepüléseken is meg kell maradnunk. De amíg koráb­ban ez preferált tevékenység volt, mára eltűnt a támogatás, mi több, a multinacionális cégek élveznek bizonyos előnyöket. Az ellátásért felelős önkormányzatok egy része felismerte ezt a helyzetet, s ked­vezményes helyi adóval, vagy ép­pen az építmény-, illetve kommu­nális adó eltörlésével segíti mun­kánkat. Sajnos, ez még nem általá­nos.- A napokban ünnepehiik a szövetkezetek napját. Él még a ha­gyomány?- A nemzetközi szövetkezeti nap megünneplése mély hagyo­mány, s természetesen idén sem maradt el a megünneplése. Ilyen­kor a szövetkezetek legkiválóbb munkatársai elismeréseket - ér­demérmeket, érdemrendeket - vesznek át. A megyénkből idén hat személy kapott országos szin­tű kitüntetést.- A törvény életbe lépése után 9 hónappal, az év végi hajrá előtt miként ítéli meg a Mészöv a fo­gyasztási szövetkezetek helyzetét, kilátásait?- Az áfészek és társaságaik me­gyénkben egyértelműen erősöd­tek, forgalmi és pénzügyi tekintet­ben egyaránt. Ma minden társasá­gunk fizetőképes, amit a szállító partnerek elismeréssel nyugtáz­nak. Bolthálózatunk technikai színvonalában, kulturáltságában is gazdagodott, de a hálózat is fej­lődött. A legátütőbb eredményt ár­politikánkkal értük el, hiszen az árszínvonalat tovább mérsékel­tük, növelve ezáltal versenyképes­ségünket. Egyre többen dolgoz­nak érdekeltségeinkben, csak a Salgó Center Coop Rt., a Salgótar­ján és Vidéke Áfész gazdasági tár­sasága több mint háromszáz munkatársat foglalkoztat. A legna­gyobb megyei áfész forgalma idén meghaladja majd a 3 milliárd fo­rintot, vagyis a növekedés 25-30 százalékos a múlt évhez viszo­nyítva, ami ebben a térségben ki­emelkedő teljesítmény. Hasonló felfutás jellemzi a többi nógrádi fogyasztási szövetkezet idei tevé­kenységét, ami bizonyítja azt, Dóra Gyula___________________■ hogy bár bővül a versenytársak hálózata megyénkben is, a helyi lakosság azonban elismeri a háló­zat 90 százalékát adó coop-bolto- kat: értékeli árpolitikánkat és a mi­nőség javítása érdekében tett erő­feszítéseinket. Itt kell megemlíte­nem folyamatosan zajló akcióin­kat, amelyek kéthetenként a me­gye minden coop-boltjában jelent­keznek, engedményes vásár, vagy nyereményjáték formájában. Ilyenkor jelentős megtakarítást ér­hetnek el vásárlóink, s szép nyere­ményekkel lehetnek gazdagab­bak, amit számos példa erősít. Kü­lön szeretném megemlíteni a tar­tósan alacsony áras termékkörün­ket, valamint az egyre szélesedő, coop márkajelzésű termékeket, amelyek árban is, minőségben is népszerűek. A Salgó Center Coop Rt. révén jelen vagyunk az élelmi­szeriparban is, három üzemben gyártjuk a közkedvelt sós pálciká­kat, pereceket. Ez a termékkör ma már betört a multinacionális cé­gek piacára is, hiszen a közelmúlt­ban a Lay's-szel és a Spar-ral kö­töttünk szállítási szerződést, és beszállítói vagyunk a Metro-nak. Az ünnepekre egyébként már most készülünk, méltó szezonális és napi árukészlettel várjuk ked­ves vásárlóinkat. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek és azok gazdasági társaságainak az arcula­ta markánssá vált, a szektor ver­senyképessége megmaradt, egy­szóval biztatónak érzem a jövőn­ket. ______________ PR-T. N. L Ó riási kínálat, elfogadható árakkal a coop-üzletekben F0Tó, gyurián tibor Mi alakítjuk a kórház jövőjét és nem aggodalmaskodunk! A Nógrád Megyei Hírlap 2001. október 12-i számában jelent meg egy írás „Aggodalom a pásztói kórházért” címmel, amely a Ju­hász Gábor országgyűlési képvi­selő által elmondottakat tartal­mazza. Miután a képviselő hoz­zám, mint polgármesterhez és az általam vezetett képviselő-testület­hez felszólítást intézett, az alábbi­ak közlését tartom szükségesnek: A cikk első mondata szerint bezárták a Szent Margit Kórház gyermekosztályát. Juhász Gábor országgyűlési képviselő részt vett a kórház 2000. augusztus 25-i át­adásán, ahol elhangzott, hogy a kórház új neve „Margit Kórház Pásztó.” Á Szent Margit és a Mar­git név között óriási a különbség. Szent Margit IV. Béla királyunk lá­nya, míg kórházunk névadója a Keglevich Margit grófné, a kórhá­zat megalapító gróf Almásy Kál­mán felesége volt. A Margit Kórházban az újszü­löttellátás és a heti 30 órás gyer­mekgyógyászati szakellátás válto­zatlanul működik. A gyermek­gyógyászati szakellátás működte­tését az ÁNTSZ ideiglenesen füg­gesztette fel. A gyermekosztály bezárásának egyik okaként említi a cikk írója, hogy az osztályvezető főorvos 3 hónappal a kinevezése után fel­mondott. A valóság ezzel szem­ben az, hogy a főorvos asszonyt 2001. január 1-jétől nevezte ki a kórház igazgatója 2001. szeptem­ber 30-ig, tehát 9 hónapon át látta el feladatát. Az országgyűlési képviselő a helyi vezetés koncepciótlanságá­ban és a személyi összefonódá­sokban látja a főorvos távozásá­nak további okait. Az a tény, hogy az elmúlt év augusztusában ke­rült átadásra az új mátrix rend­szerben működő kórház, de már újabb - 390 millió forint összegű - címzett támogatás odaítélésének lehetőségéről döntött a Magyar Köztársaság kormánya, pontosan a komoly, jövőbe látó tervező- munka eredményét mutatja. A pásztói városi kórháznak van igazgatója, ezért a polgármes­ternek soha nem kellett átvennie az ő feladatkörét, mint ahogy azt a képviselő állítja. A tervezőmun­kát mindenkor az adott feladat el­végzésére alkalmas szakcégek végzik a képviselő-testület dönté­sének megfelelően. A jelenlegi kórház-rekonstruk­ció építészeti terveit a salgótarjáni székhelyű Bara és Guzsaly Bt. ké­szíti, míg az orvos-szakmai prog­ram és az orvos-technológiai ter­vek kialakítása a Multimed Kft. feladatát képezi. Ezt követően igen személyes területre téved a képviselő, mert azzal vádol, hogy minden kritika ellenében megvédem a kórház igazgatóját, ami - idézem: - „még azzal sem magyarázható, hogy valamennyi gyermekét a mai igazgató segítette a világra, mint szülész-nőgyógyász és kapcsola­tunk bensőséges.” Az én kapcso­latom az igazgatóval rendkívül korrekt és nyugodtan mondha­tom, minden pásztói intézmény vezetőjével baráti, amire személy szerint büszke vagyok. Az országgyűlési képviselő fent idézett kijelentése betegjogo­kat sért. Megkérném, hogy csalá­dommal, gyermekeimmel, a jövő­ben ne foglalkozzon, mert ez az én személyes, belső ügyem. Ami az igazgató védelmét illeti: kezdeményezésemre a képviselő- testület a 15/2001. I. 30. számú határozatában kötelezte a kórház vezetőjét, hogy minden negyed­évet követően tegyen jelentést a teljesítménytervek, bevételek, ki­adások, illetve a likviditás alakulá­sáról, ami az elmúlt időszakban meg is történt. A polgármester, illetve a képvi­selő-testület az igazgató munkáját érintően levelet, egyéb dokumen­tumot a mai napig nem kapott. Juhász Gábor elmondta azt is, hogy a működés újraindítása ér­dekében kezdeményezi pályáza­tok kiírását a gyermekosztály osz­tályvezetői és alorvosi állásainak betöltésére. Felszólította a polgármestert és a pásztói képviselő-testületet a személyi összefonódások meg­szüntetésére, valamint a kórház igazgatói, ápolási igazgatói és a rendelőintézet igazgatói állásaira vonatkozó pályázatok kiírására. A kórház igazgatója a képvise­lő külön felszólítása nélkül, azon­nal intézkedett a három gyermek- orvosi állás pályázati úton való betöltésével kapcsolatban. Nem értem, miért kellene pályázatot ki­írnia képviselő-testületünknek az igazgatói állás betöltésére, hiszen az intézménynek 1993 óta jogsze­rűen kinevezett vezetője van. Jelzem, személyes összefonó­dás nincs, már csak azért sem, mert az igazgató kinevezése 1993- ban történt én pedig 1998. októ­ber 19-től töltöm be a polgármes­teri tisztséget. Az ápolási igazgatói és a szak­rendelő igazgatói állás betöltésére vonatkozó pályázatok kiírására nem a képviselő-testület, hanem a kórház igazgatója jogosult. Az országgyűlési képviselő felszólítja a polgármestert és a képviselő-testületet arra is, hogy új gépek beszerzésével és szolgá­lati lakásokkal segítse a kórház talponmaradását és rendezzék a fizetéseket a teljesítményekkel arányosan. A kórház-rekonstrukció idején több mint 400 millió forint értékű orvosi gép-műszert szereztünk be, ezen túlmenően 2001-ben - a város és több, a kistérséghez tar­tozó települési önkormányzat se­gítségével -10272 ezer forint érté­kű orvosi gép-műszert kapott a pásztói kórház. Ezek közül csak a két legfonto­sabbat említeném: a duodenno­scop (a nyombél vizsgálatához szükséges optikai műszer) 4950 E Ft-ba, míg a traumatológia műté­tekhez szükséges csontfúró 1 mil­lió 163 ezer forintba került. Pásztó város önkormányzata 1998-ban 4 db lakást vásárolt 9450 E Ft-ért, 1999-ben, illetve 2000-ben 2 darabot 6700 E Ft ér­tékben. Az idei esztendőben to­vábbi két lakást vásárolunk 18200 E Ft értékben, szakembe­rek elhelyezése céljából. Jelenleg öt üres szolgálati lakás közül vá­laszthatnak az ide érkező orvo­sok, a 100 négyzetméteres össz­komfortos kertes családi háztól a 3 és fél szobás összkomfortos pa­nellakásig. A kórház működését az OEP- nek kell finanszíroznia, ennek el­lenére a Pásztó Város Önkormány­zata 2001. évi költségvetésében mintegy 9 millió forintot biztosí­tott a kórházi dolgozók személyi juttatásainak emelésére. 2001. ok­tóber 1-jétől az intézmény vezeté­se az önkormányzati vezetéssel összhangban a kórház minden or­vosának járandóságát bruttó 20 ezer forinttal emelte meg. Az országgyűlési képviselő va­lószínűleg azért nem ismeri a fen­ti tényeket, mert hiába küldtem minden egyes képviselő-testületi ülésünkre meghívót számára, 1998. október 19. óta egyetlen ülé­sünket sem tisztelte meg jelenlé­tével. Minden bizonnyal azért nyilatkozza az említett cikkben, hogy a kórházat az elfekvő szol­gáltatás irányába fejlesztjük, mert szintén minden információ híján van. A képviselő-testület által az egészségügyi és a Belügyminisz­tériumhoz benyújtott címzett tá­mogatási igénybejelentés megva­lósíthatósági tanulmánya a Pásztó városi kórház krónikus és rehabi­litációs épülettömbjének rekonst­rukciójáról szól. A reumatológiai szakrendelés, a hydroterápiás ke­zelés, a masszázs, a gyógyvizes kád- és súlyfürdő, a medencés víz alatti torna, a rehabilitációs osz­tály gyógyító munkája nem elfek­vő intézményt takar. A krónikus és ápolási osztály pedig a térség országgyűlési kép­viselője szerint talán azért szük­ségtelen, mert az idős, ápolásra szoruló betegek társadalmunk számára nem fontosak? Pásztón a polgármester és a képviselő-testület számára az új­szülött és a felnőtt egészséges em­ber és a beteg, idős, magatehetet­len állampolgár is egyaránt fon­tos. A lehető legrövidebb időn be­lül újraindítjuk a kórház gyer­mekosztályán a fekvőbeteg-szak­ellátást. Kérem Juhász Gábor ország- gyűlési képviselőt, aggodalmát a jövőben valós tények ismereté­ben fejezze ki, hogy József Attila szavaival éljek: ....az igazat m ondd, ne csak a valódit...” • •_____________________________SISÁK IMRE P ásztó város polgármestere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom