Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)
2001-10-17 / 242. szám
oldal | u Rossz évük volt a méhészeknek A mézet eladni akaró méhészek „bagóért” kénytelenek értékesíteni termésüket, ha élni akarnak. Ilyenkor a kereskedők nem átallják azt mondani, hogy külföldről sokkal olcsóbban vásárolhatnának. oiaai | 3 Adom, hogy kapjak Az egyes kórházi osztályokra nem egyformán jellemző a paraszolvencia jelenléte, a szülészetről és a sebészetről már-már köztudott, hogy úgymond fizetős helyek. Mi a helyzet hálapénzek körül megyénkben? oldal Q Kinek lesz nyerő a huszonegyes? I Történetének huszonegyedik NB I/B-s összecsapását játssza ma 18 órától Salgótarján és Miskolc férfi kosárlabdacsapata. Az eddigi mérleg a hazaiak fölényét mutatja, hiszen korábban tizen- négyszer diadalmaskodtak a Karancs-aljiak... Szegények között a legszegényebb Világnapi konferencia a bátonyterenyei művelődési központban Hegyesiné Orsós Éva szociálpolitikus volt a rendezvény első előadója _______ fotó: rigó tibor S zegények között is a legszegényebb a roma származású, akinek ma Magyarországon ötödannyi az esélye egy munka elnyerésére, mint egy nem romának. Kemény előítéletek határozzák meg ma is a cigányság helyzetét - hangzott el tegnap az észak-magyarországi szegénység elleni világnap bátonyterenyei rendezvényén, ahol arról is szó volt, hogy a kisebb-nagyobb településeken élnek a megélhetést segítő, jól bevált lehetőségekkel. Újabb milliók a decentralizált alapokból Újabb jelentős támogatásokat ítélt meg a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács. A legutóbbi két ülésszak döntéseiről tegnap tartott sajtótájékoztatót Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a testület eínöke és Holles Miklós, a tanács munkaszervezetének igazgatója. A bátonyterenyei kisebbségi önkormányzat jó néhány támogatójával az Ady Endre Művelődési Központban rendezte meg a kétnapos konferenciát, amelynek résztvevőit Betz József, a megyei közgyűlés alelnöke és dr. Balázs Ottó, a város polgármestere köszöntötte. Egyebek mellett a problémák iránti nyitottságról és a közös megoldáskeresésről fogalmazták meg gondolataikat. Az előadásokat megelőzően a művelődési központ helyiségében megnyitották azt a kiállítást, amely a családok, a gyermekek hátrányainak mérséklésében aktívan részt vevő szervezetek, közösségek munkáját, megmozdulásait villantja fel. A szegénység elleni küzdelem világnapján miért is a romákról esik a legtöbb szó? - Ezzel a kérdéssel kezdte mondanivalóját Hegyesiné Orsós Éva szociálpolitikus, s válaszul rámutatott arra, hogy, mert szegények között is ők a legszegényebbek. Többségüknek kevesebb az esélyük arra, hogy egészséges körülmények közé szülessenek, gyermekeiket jól felkészítsék az életre, s megvalósíthassák céljaikat. így nincs módjuk felszabadultan, örömmel megélni azt, hogy tartoznak egy közösséghez, mert azt negatív jelzőkkel illetik. Kiút van, de az hosszú távú megoldással jár, hiszen például az iskolázottságban ma is jelentős lemaradás javítása komoly kihívás, azonban - romák és nem romák közös munkájával - mindenképpen tenni kell ellene. Az egyes korok ide vonatkozó jellemzőit összegezve, a romák szegénységének kulturális, történeti gyökereit tárta fel - a hátrányos megkülönböztetés különböző formáit is vázoló - előadásában a Roma Polgárjogi Alapítványt képviselő Horváth Aladár. Mint mondta, ma úgy tűnik, mintha a szegénység a romák által választott létezés lenne. A cigányságnak a szegénységgel és a bűnözéssel való azonosítása jellemezte a gondolkodást az elmúlt tíz-tizenkét évben is. Horváth Aladár mint állami diszkriminációról szólt arról, hogy a szegényektől elvont támogatások a középréteghez vándorolnak, s szavai szerint a lakástámogatásoknál is megfigyelhető a hátrányos megkülönböztetés. Az önkormányzatoknál szintén jelen van hasonló folyamat, például amikor érvényre juttatnak olyan kívánságokat, hogy roma és nem roma ne járjon egy osztályba. Saját önvédelmük érdekében fel kell lépniük a kirekesztéssel, az elkülönítéssel szemben. Sisák Imre, Pásztó polgár- mestere Hegyesiné Orsós Éva előadásával kapcsolatos hozzászólásában a közmunka- és más programjaik jó eredményét érzékeltette, s egyebek mellett az iskolázottság javításának fontosságát hangsúlyozta. Szintén ehhez a témához szólt hozzá Bangó Nándor, magyargéci gyártó is, amikor azt fogalmazta meg, hogy mennyivel nehezebb egy romának bizonyítania. Mint elmondta, erre az évre kétszeres igény jelentkezett a területfejlesztési célelőirányzat - tfc - esetében, vagyis, elérte a másfél milliárd forintot. Ezért a tanács úgy döntött, hogy csak azokat támogatja a tfc keretéből, amelyekre előzetesen már kifejezte szándékát. Az összes többi pályázat esetében a döntést akkor hozza majd meg, amikor a felülvizsgálaton lévő pályázatok érdemi elbírálása megtörténik. Ezúttal három pályázat kapott zöld utat: a rétsági ipari park (24,9 M Ft), a Losonc-Salgótar- ján urbanisztikai tanulmányterv folyatása (6 M Ft) és a Salgó- tarján-Kazár-Vizslás-Mátra- szele szennyvízberuházás (60 M Ft). Ez utóbbi projekt immár 160 milliós támogatást tudhat a tanácstól. Hasonló döntés született a turisztikai célelőirányzat esetében is. Most két pályázó támogatásáról döntöttek: Hollókő műemlék épület felújítására (2,5 M Ft), illetve az AP-Rekord Kft., a nemzetközi ugrógála megrendezésére (6 M Ft). Becsó Zsolt kiemelte, hogy ezzel a támogatással a sportrendezvény legnagyobb mecénása volt a területfejlesztési tanács. Az elnök egyúttal kifejtette, hogy a jövőben a kiemelt rendezvények nagyobb figyelmet kapnak a tanács részéről is, szorosabb partneri együttműködés alapján. Az aktív foglalkoztatási célelőirányzat gyakorlatilag kimerült azáltal, hogy a Rétságon beruházó AFT Europe Kft. és a Gibbs- Hungary Die Casting Kft. megkapta a támogatását, így a két nagyberuházó a Széchenyi-terv révén szerezhet újabb forrásokat. Ugyancsak jelentős támogatásban részesült a Bátony Steel Kft. (25 M Ft), amely 103 új munkahelyet hoz létre zöldmezős beruházással Bátonyterenyén. A Szilas Drink szilaspogonyi üzeméhez kapott 8 M Ft-ot, a Metál Carbon Kft. Bátonyterenyén pedig 8,5 M Ft-ot. A balassagyarmati Bopatex Bt. varrodához pályázott, s nyert 2,8 M Ft-ot, míg a K+T Kft. karancskeszi beruházásához nyert el 3 M Ft-ot. Az elnök sajnálattal állapította meg, hogy a műszaki fejlesztési célelőirányzatra kevesen pályáztak, a hat támogatott pályázat összesen 5,9 millió forintot kapott. Lehet, hogy a pályázat kiírása volt túl szigorú, de az tény, hogy tavaly másfélszeres igényt regisztráltak erre az alapra. A jövőben felül fogják vizsgálni a kiírást közösen az Oktatási Minisztériummal. A Nemzeti örökség program keretében öt pályázat 19,1 M Ft- on osztozott. Ezek között említette Becsó Zsolt a hollókői felújítást, a magyamándori rk. templom rekonstrukcióját, a balassagyarmati Szent Imre keresztény óvoda pályázatát, a bátonyterenyei Gyürki-Solymosy-kas- tély felújításának folytatását, valamint a maconkai templomban esedékes munkálatokat. A többi igényt jövőre elégítik ki. A vis maior keretből a viharkárt szenvedett pásztói művelődési központnak közel egymillió forintot ítélt meg a tanács, míg a területi kiegyenlítő keret terhére Salgótarján körzetéből 13 pályázat kapta meg a tanács támogatását, összesen majd' 70 millió forintot. Bujákon egy útépítési pályázat is elnyert 4 milliós támogatást. A nyertes agrártámogatásokat Holles Miklós ismertette. Erdő- telepítésre 15 pályázat több mint 8 M Ft-ot kapott. A melioráció és öntözésfejlesztésre benyújtott 5 pályázat 21,7 M Ft-ot nyert el, s ezzel párhuzamosan 68 milliós alaptámogatásban is részesültek. Gépbeszerzésre 113-an jelentkeztek, s kaptak összesen 116 millió forintot, melyhez 329,3 millió forint FVM-alaptámogatás járult. Ültetvénytelepítésre idén 88- an kértek központi forrást, 346 hektárnyi területre. A tanács 105 milliót hagyott számukra jóvá, s ehhez jön még a 415 milliós alaptámogatás. 45-en pályáztak építési beruházásra, ám 8-an nem feleltek meg az előírásnak. Az FVM e tárgykörben 14 támogatást bírált el, 239,6 millió forinttal, amit a tanács 66,7 M Ft- tal egészített ki. Ez azt jelenti, hogy a szaktárca több mint egy- milliárd forinttal támogatta megyénk agráriumát, amelyet a tanács 318,8 millió forinttal egészített ki. T.N.L. Építik a bátonyterenyei ipari parkot ________________________fotó: rigó M egkönnyebbült, amikor nem jelölték újra Dr. Majtényi László volt adatvédelmi biztos salgótarjáni előadása Illusztris vendéget, dr. Majtényi Lászlót, az Országgyűlés volt adatvédelmi biztosát hívta meg legutóbbi rendezvényére a Nógrád Liberális Kör. Sajnálatos módon kevesen vettek részt a Salgótarjánban, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjában megtartott előadáson, holott izgalmas témáról, az ombudsman intézményéről, valamint az információs jogok európai és hazai érvényesüléséről fejtette ki véleményét a kiváló jogász. „Sejtettem, hogy nem választanak újra, de ez demokráciában akár természetesnek is tekinthető” - kezdte mondandóját Majtényi László, aki hat évig volt a három hazai ombudsman egyike, adatvédelmi biztos. Mint ismert, Gönczöl Katalin is hasonló sorsra jutott, csupán Kaltenbacher Jenő kapott ismét 71215"9 01000" 01242 bizalmat az Országgyűléstől. A kormánypártok részéről olyany- nyira merev volt az ellenállás mind Majtényival, mind Gönczöllel szemben, hogy MM Ferenc államfő egyiküket sem jelölte a tisztségre. Mindettől függetlenül Majtényi úgy érzi, elvégezte azt a munkát, amire szerződött. Elégtételnek tartja önmaga számára, hogy három évig a Hom- kormány és három évig az Orbán-kormány alatt „szolgálhatott”, s miután a nyilvánosság előtt végezte a munkáját, ország-világ láthatta, hallhatta, hogy egyikükkel szemben sem volt elnézőbb. Vitái persze szép számban voltak, hiszen az adatvédelmi poszt irritálja a hatalmat. Az állam ugyanis szereti, ha a polgárok nem látnak bele a kártyáiba, ő viszont mindent tudni akar az emberekről. Következésképpen: az adatvédelmi biztos gyakran kényszerül ütközni a politikusokkal. „Hat évvel ezelőtt csak egy szűk jogi elit volt jártas a személyes adatvédelemben, mára ez pozitív változáson ment keresztül” - folytatta a szakember. Magyarország e téren Európa élvonalába jutott, s az Európai Unió elismerését is kivívta. A nem uniós államok közül csak Svájc részesült hasonló megbecsülésben. Az információ szabadsága ma magától értetődő országunkban is, a gátak ledőltek. „Az ombudsman olyan, mint az állatok között a zsiráf, vagy az autók között a Trabant: nincs és mégis van.” - fogalmazott az előadó. Európai meghonosítása a XVIII. század elejére tehető és X. Károly svéd király nevéhez fűződik. Ökelme egy vesztes csata után félig rabságban éldegélt Konstantinápolyban, s ott ismerkedett meg egy kádi bíróval. A bölcs törvénytudó a szegény embereknek szolgáltatott igazságot a velük packáizó uraságokkal szemben. Ez olyannyira megtetszett őfelségének, hogy hazatérve kancellárt bízott meg a nép panaszának kivizsgálásával. „Az ombudsman a jó köz- igazgatás képviselője a rossz igazságossággal szemben.” - jelentette ki Majtényi. Abszolút objektív szempontok szerint bíráskodik, a szubjektivizmust kizárja. Mondhatnánk: a keleties igazságot teremti meg a nyugati jogban. Az ombudsmanoic eltérő felfogásban végzik a munkájukat, jómaga a szigorú, törvényhez kötött jogalkalmazást követte. Az ombudsmannak nincs ügydöntő jogköre, csupán ajánlásokkal élhet a vitás kérdésekben. Amelyet aztán vagy elfogadnak, vagy nem fogadnak el az érintettek. Az ő ajánlásainak jelentős hányadát elfogadták a hatalom gyakorlói. „Az adatvédelmi és információs szabadság hazai térhódításában meghatározó szerepe van az ombudsman magyarországi intézményének, amely sikertörténet.” - szögezte le a nemzetközi hírű jogász, aki Norvégiában kezdett el behatóan foglalkozni az ombudsman eszméjével. Tengerjogot tanulni ment az északi országba, de néhány hét után váltott. Jómaga politikailag független, szakmailag felkészült, erkölcsileg fedhetetlen embert tud csak ombudsmannak elképzelni, szerinte csakis az Országgyűlés alá tartozhat a magas legitimációjú intézmény. Sajnálatos módon vannak olyan politikusaink, akik odáig elmentek, hogy sugallták a hivatal (Folytatás a 3. oldalon)
