Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)
2001-10-12 / 238. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZ A I K 2001. OKTÓBER 12., PÉNTEK Duna Televízió Baráti Kör alakult Balassagyarmaton Beszélgetés Pékár Istvánnal, a Duna Tv elnökével Szép tervekkel alakult meg szeptember 8-án Balassagyarmaton, a Nógrád Gabona Rt. nyírjesi vendégházában a Duna Televízió Baráti Kör, amely tevékenységével szeretné elősegíteni, hogy a főként a város és térségéhez kötődő neves történelmi személyiségeknek a haza érdekében végzett munkássága ne kerüljön feledésbe. A kör tiszteletbeli elnökének Herencsény díszpolgárát, gróf Bolza Antalt választották, aki jelezte, hogy támogatja a kör elképzeléseit és megtiszteltetésnek veszi a díszelnöki címet (azóta váratlanul elhunyt). A kör vezetését Vadkerty Róbert elnök, magyar-történelem szakos tanár és Szabó Endre titkár látja el. A baráti kört alapító huszonegy polgár első találkozóján megjelent Pékár István, a Duna Televízió elnöke, aki tájékoztatót adott szervezete működéséről és herencsényi származását is szem előtt tartva belépő tagként aláírta az alapító jegyzőkönyvet. A Duna Televízió tevékenységéről, elképzeléseiről szól a vele készült beszélgetés.- Nógrád megyében Salgótarján, Pásztó, Csesztve és Somoskőújfalu után Balassagyarmaton is megalakult a Duna Televízió Baráti Kör és az alakuló ülésen való jelenléte azt is kifejezi, hogy fontosnak tartja ezeket a társaságokat.- Ez már a nyolcvankilencedik baráti kör a világ tizenkilenc országában működő körök sorában. Még 1994 januárjában Gyergyószentmiklóson alakult meg az első baráti kör, annak a mozgalomnak a nyitányaként, amelyet a médiatörvény elhúzódó vitái közben a televízió jövőjéért érzett aggodalom indított el és ez vezetett a Duna Televízió Baráti Körök megalakulásához. Ezeknek az összefogására 1995. október 6-án létrejött a Duna Televízióért Alapítvány, amelynek tiszteletbeli tagjai közt olyan személyiségek szerepeltek, mint Fejtő Ferenc, Habsburg Ottó, Tolnay Klári, Nemeskürty István. A baráti körök hazai és határon túli találkozóit az alapítvány szervezi, ezen kívül adományok gyűjtésével is foglalkozik, anyagi segítséget nyújt műsorok készítéséhez és a határon túli magyarság kis közösségeinek biztosít parabolaantennát. A Duna Televízió Baráti Körök kulturális, szakmai fórumként is működhetnek és rendezvényeikkel, akcióikkal a magyarság közéleti színtereinek minőségi gyarapításában is szerepet vállalhatnak.- Már a történelem részét jelentik azok az idők, amikor a Duna Televízió puszta léte is veszélyben forgott. NEM LEHET MEGSZÜNTETNI- A Hom-kormány megalakulása után, az SZDSZ-nek fenntartásai voltak a Duna Televízióval szemben. Olyan mohók voltak, hogy az MSZP elől mindent „lenyúltak” a Magyar Televízióban és Rádióban. Eljött Hóm Gyula Sára Sándorhoz és azt mondta neki, hogy tulajdonképpen már semmink nincs, csak a Duna Televízió és azt megtartjuk. De mi közreadtuk, hogy megint gondok vannak velünk és kimentünk Sára Sándorral és egy kis csapattal Erdélybe, ott közönségtalálkozót szerveztek nekünk, ahol sokszor ezer ember is megjelent. Megtörtént, hogy Gyergyószentmiklóson egy paraszt bácsi fölállt és azt mondta, neki két tehene van és az egyiket eladja, az árát a Duna Televíziónak adja, mert nehogy már Hóm Gyulának kelljen eltartani a Duna Televíziót. Ekkor ott valaki felállt és azt mondta, alakítsunk ilyen baráti köröket mindenütt a világon, és ha ezek felemelik a szavukat, akkor nem lehet megszüntetni. A médiatörvény 1996. január 1-jén életbe lépett és a Duna Televíziót közszolgálatinak nyilvánította, így a készülékhasználat díjának a huszonegy százalékát a Duna TV kapja. Gyakorlatilag függetlenné válhattunk ennek értelmében a hatalomtól és azóta megszüntetési gondjaink nincsenek. A Magyar Televíziónak megint elengedtek 9,6 milliárd forint társadalom- biztosítást és egyéb köztehertartozást és még maradt neki 11,5 milliárd forint egyéb tartozás. A Duna Televízió gazdálkodó televízió és stabilak vagyunk.- Nógrádban hol alakúk meg az első Duna Televízió Baráti Kör?- Salgótarjánban már régóta működik a baráti körökhöz csatlakozott Erdély Kör Valiskó Ferenc vezetésével, aki a Magyarok Világszövetségének tagja és elkötelezett 56-os. Ha véleménye van a televízió műsoráról, nyomban ír, telefonál és azt kéri, hogy a magyarságot neveljük karakán módon. Többször meghívtak oda már minket. Somoskőújfalun a Murányi Sándor vezetésével működő Somosi Kultúráért Egyesület támogatja elképzeléseinket, míg Csesztvén a Kiss Árpád Általános Iskola Duna Televízió Baráti Köre működik Borbély Erika vezetésével. Pásztón és környékén az Illés Rudolf vezette Magyarok Világszövetsége helyi szervezete lépett a Duna Televízió Baráti Körök sorába és nagy örömömre most itt, Balassagyarmaton is megalakult a helyi csoport. Az Ipoly térségéből a füleki és a rimaszombati Csemadok alapszervezetek csatlakoztak hozzánk, de a világ minden táján szerveződtek Duna Televízió Baráti Körök. Ezek mind valamilyen kulturális témához kapcsolódnak. Például a kanadai társaság fenntart egy magyar tánccsoportot. CSÁNGÓK MEGSEGÍTÉSE- A Duna Televízión belül milyen szervezet fogja össze a baráti köröket?- A Duna Televízióért Alapítvány pénzalapját sok ember adta össze. Elnöke dr. Szőllősy Árpád, egy Svájcból hazajött egyetemi tanár. A baráti körökkel való kapcsolatot Ordódy Judit és Morvay Viktória tartja, akik az alapítvány munkatársai. Ahol igénylik, oda tájékoztatókat küldünk és egyfajta folyamatos kapcsolattartás van közöttünk. Áz alapítvány karitatív tevékenysége során parabolaantennákat, televíziókat ajándékozott a szegény iskoláknak Erdélyben és ezekhez a baráti körök is segítséget nyújtottak. Most a legfontosabb lenne a Csángók megsegítése, oda kihelyeztünk vagy húsz antennát és Kárpátaljára úgy kétszázat. Olyan félelmetes nyomorúság van mind két helyen, hogy ott tulajdonképpen a kultúra nem tud megtapadni. Ezeken a területeken már látszik, hogy nem az antenna a megoldás, hanem be kellene kábelezni a falvakat. Egy csángó csatornát kellene csinálni, aminek nem sok esélye van, de elképzelhető, hogy a román kormány megértő lesz ebben a kérdésben. Ezeket az embereket nem lehet feladni.- A majd kilencven Duna Televízió Baráti Kör tevékenységének ismeretében mit ajánl a balassagyarmati csoportnak?- Úgy gondolom, hogy minden szervezet úgy működik, ahogyan ki tudja alakítani az életmódját. Úgy gondolom, a Palócföld a fontos, Duray Miklós járt nálam pár hete, neki füleki, rozsnyói és losonci gyökerei vannak és ő most kiszorult egy kicsit a politikából. Közel tíz éve Balassagyarmaton is tartott egy előadást, amikor arról beszélt, hogy a régiók Európájának kell kialakulnia. Most talán száznyolcvan régiót tartanak számon, és jó lenne, ha a palócság mint régió jelenne meg. Igaz, hogy ez nehezen behatárolható, de mégis a határai meghúzhatók. A mai Szlovákia területén is a nyelvhatárok behatárolhatók. Ha azt mondjuk, hogy ezen belül él, mondjuk, másfél millió ember, aki palócnak vallja magát, ez az identitás azért nincs olyan erős, mint a székelyeknek az együvé tartozása, de ettől függetlenül mi azért mindig tudjuk. Elkezdek valahol beszélni és hamarosan azt mondják, hogy te palóc vagy. Persze, hogy az vagyok, hallatszik a beszédemen, tehát ha más nem, ez összeköt bennünket. Nagyon fontos lenne, hogy a palócság együvé tartozását erősítsük. PALÓC HAGYOMÁNYOK- Mi tudja ezt erősíteni?- Elsősorban a kultúra, a hagyományok. Olyan gazdag hagyománya egyetlen népcsoportnak sincs, mint a palócoknak. Már régóta tervezem, csak soha nem jutott eddig rá idő, hogy például a magyar népviseletet filmen feldolgozzuk. Erre több ezer órányi anyag van és ezzel időnként foglalkoznak, de nagyon felületesen. Azok a viseletek, amelyeket ma látunk, jórészt teljesen eldeformált viseletek, szinte operettes lett ez a dolog. De ennek megvannak a szakemberei, akik le tudják vezetni, hogy alakult ki. Például a nagyszülőimnek vannak még lánykori viseletéi, amelyeken a fehér vászonra fehérrel hímeztek. Ezeket a hagyományokat ösz- sze kellene szedni. Fontos lenne, hogy legyen egy stúdióhálózat, amelyik ezzel kellő alapossággal foglalkozik. Annak nincs értelme, hogy Budapestről lejön a nagy szerkesztő és rácsodálkozik a dolgokra. Ettől sokkal komolyabb helyi háttér kell és itt megvannak az emberek, akik együttműködve előkészíthetik az anyagokat.- Nyilván ehhez sok pénz kell, mert a film az nem olcsó és van-e elegendő forint?- A Duna Televízió hét milliárd forintból gazdálkodik egy évben, amit ha elosztunk, akkor naponta eltöltünk közel húszmillió forintot. Ez rettenetes soknak tűnik, de mégis azt mondhatom, hogy szegény televízió vagyunk. A kereskedelmi televízióknak 15-20 milliárd forintjuk van erre, a Magyar Televízió pedig 30 mil- liárdnál is többet költ. A mi műsorunk kezdődik leghamarabb, fél hatkor és nem hagyjuk abba a műsort, mint a többiek. Tehát ebből a pénzből próbálunk egy olyan műsort fenntartani, mint a többiek. Nálunk mintegy 20 ezer forintba kerül egy perc a saját gyártású műsoroknál, a vásároltaknál pedig körülbelül hétezer forintba. az ismeretterjesztő filmek jóval olcsóbbak, azok három ezer forint körül megvásárolhatók percenként.- Nógrád megyä mór jó pár filmben bemutatta, de a téma megérne még pár misä.- Sajnos, eddig nem tudunk soha elkülöníteni pénzt, hogy ilyen fajta sorozatokat kezdjünk, mondjuk feldolgozzuk a palócságnak a sajátosságát, kulturális értékét, gazdag hagyományvilágát. Hogy tudatosítsuk a közvéleményben, mekkora is ez a Palócföld. Végül is Mikszáth Kálmán volt az, aki elfogadtatta és megszerettette az emberekkel, de rendkívül sokat kínlódik ez a vidék. Budapesthez viszonyítva nincs még olyan nyomorult vidék szerintem, mint a belső Cserhát, a szülőfalum, Herencsény és környéke. Herencsénynek a hetvenes években még ezerkétszáz körüli lakosa volt, most alig hétszáz. Terénynek csak 450 lakosa van, pedig az is hasonló lélekszámú falu volt, orvossal, állatorvossal, ma már semmi. Végül is ma ügyes polgármesterek vannak ezekben a falvakban, mit Szandai József és akár elődje, Magyar Sándor. Most készülnek az infrastrukturális beruházások és minden meglesz hamarosan, csak egy nincs már, élet ezekben a falvakban. Valahogy ezt is meg kellene mutatni és valami kilábalási lehetőséget felcsillantani. RÉGIÓFEJLESZTÉS-Mire gondol?- Egyik ilyen, ebben a térségben talán a turizmus. Budapest térségében egy jelentős tört tönkre tettek, oly mértékben parcelláztak, hogy a térség elveszítette a vonzerejét. A FAO-nak a gödöllői egyetem készít régiófejlesztési programokat és az a véleményük, hogy fel fog értékelődni a Palócföld. De ezeket a falvakat is tönkre tehetik, mint Béren, ahol az egész falut eladták háromszáz négyszögölenként. A televízió lenne igazán az a műfaj, amely sok emberhez eljutva felhívhatja a figyelmet a lehetőségekre és a visszássásokra. Én próbálok a jövő évi költségvetésben mintegy háromszázmillió forintot elkülöníteni olyan egyedi filmekre, amelyek ilyen egyedi kérdésekkel foglalkoznak. Hatalmas, szinte feldolgozhatatlan a téma, mert az egész Kárpát-medence érdekelve van. És persze számtalan egyéb feladat van, mert a televízió az együtt egy hírtelevízió és emellett kulturális televízió és sokféle szempontnak kellene megfelelni. Nógrádban jelentős az építészeti emlékek száma, komoly a vidék természeti értéke. A sötétnek mondott Szabolcs megye sokkal fejlettebb, mint Borsodnak, vagy akár Nógrádnak egy jelentős része. Szabolcsban minden faluban, minden műemlék mintaszerűen karban van tartva és a falvak nagy részében van étterem. Néhány család berendezkedett vendégfogadásra. Itt ennek semmi nyoma. Több ezer ember keresi fel Hollókőt, ahol nincs igazán ajánlat részükre. Van mit tenni itt Palócföldön is. A Duna Televízió Baráti Körök közreműködhetnek az értékek mentésében úgy is, hogy ajánlásokat tudnak tenni, mivel foglalkozzunk. SZABÓ ENDRE Ha a busz fara megindul... Hamarosan itt a tél, megváltoznak az útviszonyok. A síkos úton történő autózásra fel kell, és fel lehet készülni, hiszen a Hungaroringen belül már nálunk is működik a Gerhard Berger Vezetéstechnikai Centrum. Ide invitálta a minap az újságírókat az Allianz Hungária Biztosító Rt. kos úton, a vészhelyzet észlelése utáni blokkoláskor. Ugyanitt arra is módunk volt, hogy gyakoroljuk a „jégszlalomot”, annyi könnyítéssel, hogy ezúttal az akadályt vízfüggöny jelentette, manőverekig számos hasznos ismeretet megszerezhettünk. Ajánljuk mindazoknak, akik bizonytalanok a téli közlekedésben, akik számára a napi munka része a közlekedés, vagy akik Lélegzetelállító mutatvánnyal kezdődött a program. Egy síkos lejtőre ért busz hirtelen fékezni kezd, mire a busz fara megindul, a jármű 180 fokos fordulatot tesz, mielőtt megállna. Természetesen ez is a képzés része, hiszen jó, ha az ember tudja, mi történik hasonló helyzetben, élesben, tömeg- közlekedési eszközön. Ugyanezt a pályaszakaszt mindenki kipróbálhatta saját autójával is. A síkosságot vízsugárral locsolt tükörfényes műanyag burkolattal idézték elő. Ezen a pályán a lehető legnagyobb sebességgel kellett közlekedni, lejtőn lefelé, ívben, bóják között, úgy, hggy az autó ne sodródjon ki. Egy másik tesztpályán a rántó- pad azt a helyzetet imitálta, amikor síkos úton - mondjuk a hátsó kerék defektje miatt - az autó megcsúszik. A locsolt műanyag burkolaton embert próbáló teljesítmény az autó egyenesben tartása, megállítása. Akinek ez rutinszerűen sikerül, az egészen biztosan az életben is kivédi a vészhelyzetet. Végül egy harmadik tesztpályán azt gyakorolhattuk, képes-e időben megállni az autónk a síígy az „ütközéskor" legfeljebb a karosszéria tisztult. A gyakorlatok előtt és után elméleti felkészítést is biztosítottak számunkra. Ezen a helyes kormányfogástól kezdve a vészhelyzetek kikerülését lehetővé tevő egyszerűen csak többet szeretnének tudni a vezetésről, gépkocsijukról, s persze a fizika törvény- szerűségeiről. Bővebb ismertetőt a wunv.tanpalya.hungaro- ring.hu honlapon olvashatnak. A POFOSZ Musz 51-56 tagozata (Rákosi-rendszer munkaszolgálatosai) a behívás 50 éves évfordulója alkalmából országos gyűlést tart október 13-án, szombaton délelőtt 11 órakor a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem dísztermében (Budapest, X., kér., Hungária krt. 9-11. szám alatt, a Népstadion metró- állomástól egy megálló, Hős út sarok). Várjuk az ország minden részéből egykori bajtársainkat családtagjaikkal együtt és minden érdeklődőt szívesen látunk. Á MUSZ 81-56 ORSZÁQOS ELNÖKSÉGE * „A felszentelt szoborral kegyelettel emlékezünk különböző nemzetiségű és vallású elhunyt rabtársainkra ” Az elhunytakért imát mond dr. Olofsson Piacid bencés tanár. A GULAG Alapítvány: Pintér Károlyné alapító, Rózsás János, a kuratórium elnöke, a szobor Veszprémi Imre szobrászművész alkotása. Október 14-én délelőtt 8.30 órakor a Szent Gellert sziklatemplomban szentmisével emlékeznek az elhunytakra. A GULAG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány. A GULAGOK-ból való hazatérés 48. évfordulója alkalmából dr. Für Lajos fővédnök, Herényi Károly védnökségével ünnepi megemlékezést tart a szovjet holocaust áldozataiért Budapesten, az V., kerület Honvéd téren október 13-án, szombaton 16 órakor. Az ünnepi beszédet Herényi Károly országgyűlési képviselő, az országgyűlés jegyzője, Csáky András, az MDF országos választmány elnöke, Masszi Péter, Fórum a Belvárosért Egyesület elnöke, az V., kerületi Belvá- ros-Lipótváros képviselője, volt rabtársainkhoz Rózsás János szól. Az alapító és a kuratórium tisztelettel meghívja Önt és kedves családját a közös megemlékezésre. ■ Shakespeare hatmillióért Több mint hatmillió - pontosan 6,166 millió - dollárért kelt el a New York-i Christie's aukciós ház árverésén egy első kiadású Shakespeare-kötet: az író összes drámájának első gyűjteményes kiadása „Comedies, Histories and Tragedies” címmel. A „First Folio” néven ismert, 1623-ban megjelent kötet a Christie's tájékoztatása szerint a mindössze öt létező teljes kiadás két legjobbikának egyike. Lejtős és hegymeneti pálya is rendelkezésre áll a gépkocsivezetők „jégszlalomozásához" Gyűlés, szentmise
