Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-06 / 207. szám

2001. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK OTTHONUNK Nógrád Megyei Hírlap- 9. oldal Az ihletadó: Mexikó Amit látunk, nem az, aminek gondol­nánk: nem a napi divatnak hódoló la­kás. Ellenkezőleg. A szokatlan színe­ket felvonultató tetőtér világát ugyanis nem az aktuális trend, hanem egy hat évvel ezelőtti mexikói utazás határozta meg. Vendéglátónk első saját otthonát vizsgamunkának is tekinthetjük, hi­szen az ifjú hölgy kezdő, ám ambició­zus lakberendező.- Mindenképpen a Várhegyen akartam él­ni, mindig is vonzott a patinás, dombolda­li utcák hangulata - mondja a lány - E régi vágyamat családi segítséggel, némi köl­csönnel és szerencsével sikerült elérnem. Édesanyám ajánlotta, hogy cédulázzuk körbe a környéket - az első visszajelentke­zés rögtön ide vezetett. Igaz, első pillan­tásra nem látszott, hogy az üres padlástér­ből milyen barátságos, egyedi otthont le­het teremteni, ám a cserepek közt elővilla­nó, remekbe szabott lovasszobor képe vi­szont igencsak csábító látvány volt.- Mint közös barátnőnktől tudom, amint megvette a lakást, rögtön kórházba került.- Szerencsémre, édesanyám magára vállalta az építészeti átalakítás oroszlán- részét: a konyha, a fürdő és étkező átcso­portosítását. Aztán, mire a festésre és be­rendezkedésre került a sor, már magam is itthon voltam, s a „szépészeten” már az öcsémmel és a barátommal dolgoztunk. Szó szerint, hiszen magunk festettük a fa­lakat és az ajtókat, sőt, még a bútorok egy részét is. Az élénk színektől a divatossá­guk miatt ódzkodtam ugyan, ellenben úgy éreztem, mégiscsak ezek fejezik ki az egyéniségemet. Az erősen kontrasztos és „agyonantikolós” irányzatba viszont vég­képp nem akartam belelépni, ezért fino­mabb árnyalatokkal játszottam.- Úgy tudom, a nappali színvilágát a Yucatan-félszigeti hajdani települést, Palenque-t ábrázoló poszter határozta meg.- Néhány éve gyönyörű utazást tettünk a barátommal Mexikóban, s a két hónapos csavargás során mélységesen megfogott az indián kultúra, a színek kavalkádja, az Ritkaságszámba megy az épített konyhabútor, hát még a csempézett... ott használatos mintavilág. Az a poszter szinte mágikus hatással van rám. A hozzá illő, erős rózsa­színestől min­denki ódzko­dott a környeze­temben, s ami­kor elkészült, bizony én is megijedtem tő­le. Egyrészt, mert nem kife­jezetten világo­sította a teret, másrészt, mert magam is kissé vadnak ta­láltam. Idővel -aztán megszerettem, mivel meleg hangulatot áraszt, és különlegessé teszi a szobát.- A tetőterekben többnyire nyersen hagyják vagy barnára pácolják a gerendá­kat. Ön nemcsak hogy lefedte, de még a fallal azonos színűre is festette őket.- Mert nem vágytam hang­súlyozni a lakás tetőtéri voltát. Attól, hogy az éles kontrasztot adó gerendáza- tot „falszínű” gipszkarton mögé rejtettem, sokkal kelleme­sebbé, nyugod- tabbá vált a látvány. A tetőterek másik közhelyét, a számomra unalmas hajópad­lót szintén elvetettem. A parketta lakkos csillogása pedig nem kedves a szemem­nek. A színes parkettpanelt viszont érde­kesnek és egyben barátságosnak találtam, ...én azonban valami barátságosabbra és egyénibbre vágytam, így született a mozaikcsempe... így a kék hálóba világoskék, a rózsaszín falú nappaliba pedig hozzá hasonló árnya­latú, bükk burkolat került.- Az üvegtégla divat ugyan, de inkább tágas, modem terekben látjuk, semmint kicsi padláslakásokban. Pedig hát...- Az üvegfal az öcsém ötlete volt. A raj­ta átderengő kékségnek köszönhetően nemcsak az előtér jut fényhez, hanem a mozaikos étkezőasztal is sejtelmes csillo­gást kap. Ez utóbbi egyébként nem vala­mi drága, egyedi darab, hanem egyszerű, falapos, öntött-fém bútor. A sablon sze­rint a fémhez üveglap ülenék, én azonban valami barátságosabbra és egyénibbre vágytam, így született a mozaikcsempe, amit az öcsémmel kettesben raktunk fel. A konyha alakja nem engedte volna ké­szen vásárolt bútor felállítását; a faszerke­zetes, pozdorjalapos, csempézett bútor­zatot egy igen kreatív ezermester készítet­te el. A helyiséget magát mediterrán han­gulatú csempével és falfestéssel igyekez­tem „benapoztatni”, meleggé, barátságos­sá tenni.- „Amatőr” létére dicsőségére válik, amit az alig hatvan négyzetméteres térben művelt...- Köszönöm a dicséretet, ami annál in­kább jólesik, mert a lakásban csupán két „komolyabb” bútor van: a kovácsoltvas ágy és a nappali nád ülőgarnitúrája. A töb­bi leleményesség szülte, jött darab. A té­véállványt helyettesítő, vulkánfíber kof­fert a barátom édesanyjától kaptam. A nappali dohányzóasztala valójában négy összeragasztott, üveglappal fedett Ytong tégla. A hálószoba bútorai vidékről be­szerzett, nyolcvan-, százéves darabok. A kis lóca a szüleim kétszáz éves, arab gar­nitúrájából „meglovasított”, új huzattal felfrissített, családi bútor. Ügyelek arra, hogy a lakás ne hasson aktuális trendet demonstráló bútorstúdiónak, mert jó szívvel kizárólag személyre szabott, ba­rátságos világot tudok teremteni. Szíve­sebben rendezek be olyan teret, és élek olyan otthonban, amelyben benne van a lakója egyénisége és saját, remélt kreativi­tásom. Éltető szín: a vörös Kékkel színezve Kutyát sétáltatni kellemes időtöltés, néha még hasznos is. S hogy miként keveredik e megállapítás egy lakásról szóló ri­port elejére? Erre ifjú vendéglátónk ad megnyugtató választ. A vörös az elsődleges színek közül a legerőteljesebb hatá­sú, szinte már provokatív elem. A tűz, a szenvedély, a szerelem, de egyben a gyűlö­let színe is. A természetben különféle árnya­lataival találkozhatunk, gondol­junk csak az almára, eperre, mál­nára, meggyre, cseresznyére, a szőlő egyes fajtáira, vagy a mada­rak közül a harkály és a vörös­begy tollaira. A naplemente példá­ul egyszerre tartalmazza a vörös megszámlálhatatlan árnyalatát a narancstól egészen az ibolyáig. Az elnevezések is, melyekkel a különféle árnyalatokat illetjük - skarlát, kármin, rubin, bíbor, ve­lencei, karmazsin - szimboliku- sak, energikusak. Szerencsét és boldogságot jelent Kínában, a há­zasság színe Indiában, míg az észak-amerikai indiánok számára a katasztrófa szimbóluma. A dí­szítőművészetekben évszázado­kon át a gazdagságot, a luxust je­lölte. Korunk lakberendezésében is fontos szerepet játszik ez a szín, habár sokan tartanak túlzottan erőteljes hatásától, vibráló jellegé­től. Tény, hogy egy vörösre festett helyiségbe lépve, ha akarjuk, ha nem, testünk azonnali változással reagál. A vérnyomásunk emelke­dik, adrenalinszintünk nő, pulzu­sunk is gyorsabb lesz. Mindez kellemetlen lehet egy hálószobá­ban, ahol pihenni vágyunk, de ki­fejezetten pozitív hatású egy ebédlőben, a konyhában vagy nappali szobában, ahol az étkezés élményét még intenzívebbé teszi, és a társas együttlétekkor serken- tőleg hat a gondolkodásra. ■- Korábbi lakásom is errefelé volt, s a kutyasétáltatások során naponta bejártam a környéket, de ez az utca valahogy mindig kimaradt. Ám tavaly egy alka­lommal Róni úgy döntött, új szagok után kajtatva fölfedezi ezt is, s egyszer csak egy befeje­zés előtt álló, első szemrevétele­zésre is megnyerő küllemű, kör- panorámás társasház előtt talál­tam magam. Óriási tábla hirdet­te, hogy itt lakás eladó, ráadásul elérhető áron. Már másnap elin­dítottam lakáseladási és -vásár­lási akciómat, s hamarosan be is költöztem. Végső soron tehát Roninak köszönhetem, hogy új otthonom van.- Változtatott valamit az ere­deti térelosztáson vagy elfogadta a már meglévőt?- Minthogy egyedül élek, na­gyon is kedvemre való volt az eredeti, egylégterű kialakítás. Megbarátkoztam a falak pasz­tell színével is, mert tudtam, hogy azt a kedvencemmel, a hű­vösen elegáns kékkel fogom kombinálni.- Érdekes, ahogy a kékkel szí­nezi az enteriőröket.- Az étkezőgarnitúra székei­nek kék kerete mellett kék szí­nű üvegeket helyeztem el - pél­dául - a konyhabútoron, a nap­pali polcrendszerén, az ajtókon, és természetesen, a lámpateste­ket is ennek szellemében vásá­roltam. Persze, nem csupán az üvegek színezik kékkel a lakást, hanem a szőnyegek többségé­nek is ilyen árnyalatú az alap­színe. Azt hiszem, ezen a téren a vendégszoba kanapéja viszi el a pálmát. ____________________■ A z időskorúak és a lakás A harmadik nagy változás ak­kor következik be a családok életében, amikor a gyerekek felnőnek és kirepülnek a ház­ból. Azt követően megváltozik a háztartás megszokott rendje. Csendesebb és üresebb a lakás, átalakul az időbeosztásunk, más­képpen telnek az esték, máskép­pen töltjük az időt barátainkkal, és többnyire 50-60 év körül mi magunk is sokat változunk. Le­het, még egy ideig a munka tölti ki az életünket, de aztán egyre na­gyobb hangsúlyt kapnak azok a tevékenységek és kedvtelések, amelyekre addig kevés idő jutott. Előbh-utóbb jól esik egy kis dél­utáni szieszta, nagyobb igényünk támad az időnkénti csendre, visz- szavonulásra és egyre több időt töltünk otthon. Számosán ebben az időszak­ban szánják rá magukat az „utol­só”, nagy változtatásra: lakáscse­rére, felújításra, átalakításra. A gyermektelen családoknál is kriti­kus ez az időpont. Akad, akinél eddig - más jellegű elfoglaltságai miatt - a lakással való foglalkozás háttérbe szorult, és létezik olyan személy is, aki csak most tart ott, hogy végre megfelelő otthont te­remtsen magának. Szembenézni az öregedéssel az egyik legnehezebb dolog, de elfogadni és időben felkészülni rá még mindig jobb, mint halogatva, önmagunkat is becsapva úgy ten­ni, mintha ez csupán másokkal történne meg. A felkészülés is le­het fel- és nem lefelé ívelő törek­vés. Minél inkább elfogadjuk, hogy idős korunk sok tekintetben jelent változást, annál tudatosab­ban alakíthatjuk hozzá életmó­dunkat, körülményeinket és leg­közvetlenebb környezetünket: az otthonunkat. ■ Miért szép? Opalin üvegedény Farkas Éva iparművésztől Joggal mondhatná az olvasó, minek feltenni a kérdést, hogy „miért szép” egy olyan tárgynál, amely nyilvánvalóan az. Far­kas Éva üvegvázája ránézésre szép, s ahogy Benedetto Croce, a neves olasz esztéta mondta, ha valami a szemléletben szép­nek tűnik, azon a magyarázat csak ronthat. Az edény színezett opalin üvegből készült, alulról felfelé kivilágoso­dik. A forma stabilan áll, a talp megvastagított üvegkorong, mely­ből felfelé ívelő csavarodással ala­kul ki az üvegfal, s felül nagy ívű­én, lágyan szétterül. A tervező a tárgyat sokcélúan gondolta el: le­het váza, benne virággal, lehet gyümölcskínáló vagy csupán dísz­tárgy. A forma karakterét az üvegfal ritmikájának csavarodó-örvénylő vonalvezetése adja. Ez a forma univerzális, ugyanígy örvényle­nek a csillagködök, a felhők, vagy a víz - számunkra ismerősnek, természetesnek tűnik a motívum, úgy is mondhatnánk, hogy hatásá­ban organikus a forma. Pedig az üveg holt anyag, itt mégis eleve­nen formálódik Farkas Éva kezé­ben. Egy másik természeti analó­gia is adódik: a nap felé kinyíló vi­rág formája, mely szintén ismerős és kedves látvány. A technológia is rafinált, először a megfújt, forró opalin üveget függőleges rácsoza­tó formába teszi a művész, majd a benyomódott lenyomatot kivéve - az üveget alulról rögzítve - meg­forgatja, s így jön létre a csavaro­dás. Majd újbóli melegítés után szétteríti az üveg felső széleit, s ki­alakítja a végleges formát. A forma kontrasztra épül, az al­só rész erőteljes, határozott, sza­bályos hengeres alakja lágyívű, nem geometrikus karakterbe vált át. Ez az üvegtárgy olyan forma- gazdagságot mutat, mint valami természeti alakzat. Az opalin üvegedény funkcionálisan is hasz­nos, de igaz értéke szépségében, a művészien kialakított formában rejlik. _______________________■ R omantikus virággömbök Gyakorta fűződnek érzelmekkel kapcsolatos történetek a növé­nyek elnevezéséhez. így kapta kertünk egyik szép cserjéje Hortensia asszony után a nevét, aki a növény felfedezőjének, Philbert Commersonnak volt nagyrabecsült barátnője a 18. században. A különböző horten­ziafajok eredeti hazájukból, Japánból és Észak-Amerikából jutottak el az európai kertekbe. Óriási, többnyire lapított gömb alakú virágaik lenyűgözőek; fe­hér, pasztellsárga, rózsaszín, va­lamint a lila és a kék különböző árnyalataiban nyílnak. A nagyra növő fajták romantikus hangula­tot teremtenek a kertben. Ha­zánkban a nyugat-dunántúli kertekben érzik a legjobban ma­gukat. Ezen a klímán jól tűrik a napot is, egyébként inkább fél- árnyékba érdemes telepíteni. A nevelés sarkalatos pontja a talaj és a víz. A hortenzia érzékeny a sok mészre és a szárazságra. A levelek sárgulása jelzi a fölös­leges meszet, ilyenkor 5%-os vasgálicos öntözéssel lehet meg­szüntetni a mészklorózist. A leg­ismertebb kerti hortenzia Japán­ból származik. Rózsaszínű és pirosas virágú fajtái kiválóan ér­zik magukat a szabadban. Lát­ványos, nyáron nyíló, lombhul­lató díszcserjék. Különleges tu­lajdonságuk, hogy savanyú ta­lajban a virágok színe kékre vál­tozik. Bőséges vízellátást igé­nyelnek. Az elnyílt virágokat rendszeresen vágjuk le._______■ Magok a kertből Kinek öröm, kinek bosszúság, hogy tavasszal nem várt jövevé­nyeket fedez föl a kertben. A ki­csi palánták azokról a növé­nyekről származnak, amelyek termésérés után szétszórták magjaikat. Aki nem akarja a ter­mészetre bízni a virágok elren­dezését, az augusztusban el­kezdheti a magok gyűjtését. Az egy- és kétnyári növények si­keres szaporítási módja a mag­vetés, ám nem mindegyikről ér­demes magot szedni. A modern fajták ily módon nem őrzik meg eredeti tulajdonságaikat, ezeket ajánlatos virágzó palántaként megvásárolni. így is akad azon­ban elegendő, szép egynyári virág, amelyek készségesen fej­lődnek a magokról. Magszedés­re mindig a legszebb virágokat válasszuk ki. A növények termé­sei különböző időben érnek meg, és eszerint fogjunk hozzá a munkához. Sok esetben az el­ső virágokból fejlődött magokat gyűjtjük be. Az egynyári marga­réta néhány fészekvirágzatát el- nyílás után is a tövön hagyva a termés egy hónap alatt érik be. Ezeket leszedve, a benne lévő magokat zacskóban érleljük to­vább. A kúpvirágon várjuk meg, amíg a sárga vagy barnásvörös szirmok leszáradnak, ezt köve­tően szakítsuk le őket. Termése nem esik szét, magvait kézzel kell kidörzsölni a vacokból. Ha­sonló módon a vacokból jutunk az őszirózsa, a kisvirágú bársonyvirág, a pillangóvirág magvaihoz is. _____________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom