Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-06 / 207. szám

oldal I u Kellett egy jó cél Berkenyén Főként a faluszövetkezetnek köszönhető, hogy Berke nyén nincs munkanélküliség. Schmidt Józsefné, a szövetkezet veze­tője kapta meg a megyei önkormányzat Nógrád Megye Gazdaságá­ért Díját. ,fe¥ény,,abamamedvékoHhonáhaz Dávid Éva, aki idén hozta létre az Ursus Medve Alapít­ványt, s az úgynevezett medveerdő kialakításán fáradozik, e célra ki­választott egy helyet, ami Rimóc és Hollókő között, az előbbi falu külterületén van. Remekeltek hegyikerekeseink Két arany és egy ezüstérmet „kerekeztek össze” a salgó­tarjáni montisok a közelmúltban megrendezett Hármashatár-hegyi cross country országos bajnokságon, pedig az egyik legjobbunk majdnem nem indulhatott. Tartozások és vízelzárások Salgótarjánban Apropó: a mi házunk ügyei rendben vannak? Több épületben kényszerült vízelzárásra a napokban a me­gyeszékhelyen a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft., miután folyamatosan, de eredménytelenül küldték a felszólításokat az érintetteknek. Az öt esetből négy már rendeződött, ám el­gondolkodtató ilyenkor a közös képviselők felelőssége, hi­szen a lakók csak akkor szembesülnek a tartozás tényével, amikor hiába forgatják a vízcsapot. Varsa László, a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. ügyvezető igazgatója az elzárások kapcsán előrebocsátotta: soha nem büntet­nek kollektíván egy egész házat amiatt, ha egy-egy egyéni fogyasz­tó nem tartja be a mellékmérős A képen látható háztömb lakói remélik, hogy nem kerülnek többé hasonló helyzetbe FOTÓI GYURIÁN TIBOR szerződést. Ilyenkor a szolgáltató­nak meg kell találnia a jogi utat, és arról, hogy a szomszéd esetleg tar­tozik a vízdíjjal, senkinek nem is kell tudnia. Amikor egy házban kell elzárni a vizet, akkor minden esetben a fő­mérő és az almérők közötti kü­lönbség meg nem fizetése okozza a problémát. A napokban az Ybl Miklós út 39-45.-ben, a Gorkij körút 8., a Me­redek út 6. és a Fáy András körút 11-es számú épületekben zárták el a vizet. Az utóbbi háromban ked­den délután, és szerda reggel már rendezték is a több százezer forin­tos tartozásokat. A Szerpentin út 28-as számú ház tartozása szerdán még nem rendeződött teljes egé­szében, de már törlesztettek a fel­halmozódott adósságból. A felhalmozódott kifejezés azért lényeges ezeknél az ügyek­nél, mert az adósok (közös képvi­selők) kéthavonta kapták a szol­gáltatótól a felszólítást. A lakók vagy tudtak erről, vagy nem, mi­közben a közösségi kötelezettség­ért egyetemleges felelősség terheli a tulajdonosokat (lakókat), amely felelősség a tulajdoni (Folytatás a 3. oldalon) Általában csak figyelmeztetnek az önkormányzatok Ritka esetben szabnak ki növényvédelmi bírságot - Nehezen találják a tulajdonost Tavaly jelent meg az a környezet- és növényvédelmi törvény, amely a településeken élő tulajdonosokat földjeik folyamatos gondozásá­ra kötelezi. A belterületi földjüket elhanyagolókkal szemben az ön- kormányzatok, külterületi földjeiket parlagon hagyókkal szemben a növényvédelmi és talajvédelmi állomások kötelesek intézkedni, 20 ezer forinttól kezdődő mértékben bírságot kiszabni. Nógrádban is virágzik a parlag­fű, sokan szenvednek káros hatá­saitól. Ugyanakkor a parlagon ha­gyott területek megfertőzik a gon­dosan megművelt, szomszédos és közeli táblákat is. Többszörös te­hát a veszély, ezért is jó, hogy vég­re megszületett a törvény. Rövid összeállításunkban most néhány települési önkormányzatnál arról érdeklődtünk, hogyan sikerül ér­vényt szerezni rendelkezéseinek? Idén mintegy tíz tulajdonosnak küldött ki felszólítást Érsekvadkert önkormányzata, közülük egyetlen lakót sem kellett megbírságolni ­mondta Majer Józsefné jegyző. Bátonyterenyén is a telek- és föld­tulajdonosok tájékoztatása az ön- kormányzat legfőbb módszere. Szeberényi Imre műszaki osztály- vezetőtől megtudtuk: idén kétszáz felszólítást küldtek ki, a figyelmez-* tetettek hatvan százaléka tett ele­get kötelezettségének. Maga az ön- kormányzat közmunkásokkal ka- száltatja a közterületeket. Mátraverebélyben is „érnek” az in­tézkedések, tenni kell valamit - mondta Zagyi Ferencné, a polgár- mesteri hivatal illetékes ügyintéző­je. Gondként fogalmazta meg, hogy sok a tulajdonváltás, az új tu­lajdonosokról a földhivatal nem küld tájékoztatást, ezért az elha­nyagolt parlagföldek, ápolatlan tel­kek gazdáit nehéz beazonosítani. Őrhalomban könnyű helyzetben van az önkormányzat, mondta Balga Sándor körjegyző. Bár a tör­vény rendelkezéseire időben és mindenkinek felhívták a figyelmét, a településen nem változott az év­százados szokás: minden talpalat­nyi földet megművelnek. Napirenden a távhőrendszer Szeptember 6-án, csütörtö­kön 13 órakor a városháza nagytermében rendkívüli ülést tart Balassagyarmat önkor­mányzata. Juhász Péter polgár- mester előterjesztésében a tes­tület megvitatja a város távhőrendszere hosszú távú üzemeltetésének, fejlesztésé­nek, valamint a Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet hőellátásának koncessziós szer­ződés keretében történő biztosí­tására kiírt pályázatot. Művészeti szimpózium A résztvevők Benczúrfalvára is ellátogatnak A Pro Arte et Natura (PAN) Ala­pítvány szervezésében szep­tember 7-én első alkalommal háromnapos művészeti szim­pózium kezdődik Budapesten. „A XIX. század történelmi festé­szete Közép- és Kelet-Európábán. Kulturális örökség, közös felelős­ség” címet viselő kulturális tanács­kozás megnyitó ünnepsége pénte­ken délután 4 órakor az Ernst Mú­zeumban kezdődik, ahol többek között Rockenbauer Zoltán mi­niszter mond beszédet. Ez alka­lomból a megjelent vendégek megtekinthetik Bellák Gábor mű­vészettörténész „Benczúr Gyula, az utolsó festőfejedelem” című ki­állítását. A szimpózium második napján a Magyar Nemzeti Galériá­ban vezető magyar művészettörté­nészek mellett Csehországból, Lengyelországból, Nagy-Britanni- ából és Németországból érkezett szakemberek részvételével kezdő­dik előadássorozat a történelmi festészet helyi és regionális értéke­iről. Nógrádi vonatkozása is van a harmadik nap programjának: va­sárnap a résztvevők Benczúr­falvára látogatnak, ahol Benczúr Gyula élete utolsó tíz évében élt és alkotott. A művészeti konferencia záróünnepségére Gödöllőn kerül sor. Nem mind arany, ami fénylik Súlyos testi sértés, lopás, csalás Nógrádban Súlyos testi sértés bűntett ala­pos gyanúja miatt indított eljárást a Salgótarjáni Rendőrkapitányság az ellen a férfi ellen, aki augusztus 28- án 20 óra 30 perc körüli időben Salgótarjánban, az Alkotmány út egyik lakásában családi veszeke­dés közben több alkalommal ököl­lel arcon, illetve gyomron ütötte apósát, akinek az ütések következ­tében orrcsontja eltörött. Salgótarján Fő terén aludt szep­tember 1-jén egy férfi. Éjjel 2 és 4 óra között ismeretlen tettes nad­rágja farzsebéből kivette iratait és egy bérlettokot, benne 19 ezer fo­rint készpénzzel és azt eltulajdoní­totta. A rendőrök lopás vétség ala­pos gyanúja miatt keresik az elkö­vetőt. A Nógrád Megyei Rendőr-főka­pitányság felderítő osztályának, valamint a Pásztói Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályának nyo­mozói ellenőrzést tartottak au­gusztus 31-én az éjszakai órákban Héhalomban egy sörözőben. Az ellenőrzés során egy budapesti fér­fi és társai vizeletmintájában THC tartalmú kábítószer volt kimutat­ható. A Pásztói Rendőrkapitány­ság kábítószerrel való visszaélés bűntett alapos gyanúja miatt eljá­rást kezdeményezett az elkövetők ellen. Csalás vétség alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Rétsági Rendőrkapitányság S. Györgyné 28 éves sajókeresztúri, valamint L. Gábomé 46 éves ru- dabányai lakosok ellen, akik au­gusztus 31-én 12 óra körüli időben Szátokon, a Kossuth utcában aranynak látszó értéktelen tárgya­kat aranyként eladtak egy helyi la­kos nőnek 11 ezer forintért. Megszűnt háromezer hazai könyvtár Országosan tavaly 2573 ön- kormányzati könyvtár látta el a feladatát, a könyvtári állomány megközelítette a 44 millió egy­séget. Nógrád könyvtáraiban (Folytatás a 3. oldalon) Országos jelenség, hogy a könyvtárak száma az 1990- es években drasztikusan visszaesett. A folyamat az évtized elején volt erőtelje­sebb, amikor éves átlagban 500 könyvtár szűnt meg, a későbbiekben ez százra mérséklődött. Ennek követ­keztében a könyvtárak szá­ma az ezredfordulóra nyolc­ezerre mérséklődött, vagyis országosan háromezer könyvtár szűnt meg egy évti­zed alatt - olvasható a Köz­ponti Statisztikai Hivatal je­lentésében. A visszaesést alapvetően az okozta, hogy a közművelődési 9 "7 71215"9 01000 01207 könyvtárak száma az 1990. évi 7350-ről csaknem felére, 3800- ra, részesedésük 65-ről 47 szá­zalékra csökkent. Ezen belül a munkahelyi és a szakszervezeti könyvtárak száma csaknem egyhatodára zsugorodott. Több mint egyötöddel csappant meg az önkormányzati könyvtárak száma: tapasztalat szerint legin­kább a kistelepüléseken lévő könyvtárak zárták be kapuju­kat. A negatív folyamat Nógrád­ban is tetten érhető. Megyénk­ben 1990-ben 225 közművelő­dési könyvtár működött, tíz év­vel később már csak 107. Közü­lük mindössze három a munka­helyi és a szakszervezeti, 104 az önkormányzati. A könyvtárak közül kilenc a városokban, azon belül négy megyeszékhelyün­kön található. A városi könyvtá­rak jelentőségét mutatja, hogy a megyei leltári állomány mintegy 59, a kölcsönzött egységek csak­nem 70, a beiratkozott olvasók 64 százaléka ide tömörül. Nóg­rád legnagyobb könyvtára a sal­gótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár, ahol több mint 8100 beiratkozott olvasót tartanak nyilván. A változások a könyvtári állo­mány alakulásában is nyomon követhetők. Szűkebb pátriánk közművelődési könyvtáraiban 1990-ben több mint 1,5 millió könyvtári egység volt, számuk kilenc év alatt 1,4 millióra redu­kálódott. Vagyis az ezer lakosra jutó könyvek száma 6800-ról 6600-ra apadt. (Országosan 5000-ről 4600-ra módosult a faj­lagos mutató.) A mai könyvtáraknak már meg kell birkózniuk a növekvő informatikai igényekkel FOTÓ: GYURIÁN TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom