Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)
2001-09-05 / 206. szám
2001. SZEPTEMBER 5., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Áldozati edényt találtak (Folytatás az 1. oldalról) óta végeznek feltárásokat, elővigyázatosan ásták a talajt, majd gondosan átvizsgálták a földet. Többnyire cserépdarabokat találtak, amelyeket tálkákban gyűjtöttek össze. Az értékeket naponta beszállítják a szécsényi múzeumba, ott külön-külön nejlon zacskóba rakják, s filctollal ráírják a fellelés időpontját és helyét. Később következhet majd a leletek feldolgozása.- Az őskorból cseréptöredékeket, bronz gyűrűt és nyakban hordott csüngőt, a bronzkorból fekete, díszített cserépedény maradványait találtuk, a földfelszíntől nyolc- van-kilencven centiméter mélységben - újságolta Bácsmegi Gábor, aki elmondása szerint már 8 évesen elhatározta, hogy régész lesz. Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényének olvasása, majd az egri várban tett látogatás után született meg benne a gondolat, s az álom valósággá vált. - Mindez arra utal, hogy háromezer évvel ezelőtt már emberek laktak e tájon. Rendkívüli érzés tudni, hogy ott járunk, ahol három évezreddel ezelőtt az ókori ember járt. Mit tudhatunk az ókori emberekről? Nos, a régész szerint nagyjából úgy néztek ki, mint mi. Kezdetleges társadalomban éltek, amelyben elöljárók és fegyveresek is voltak. Művelték a földet, állatokat tartottak, halásztak, vadásztak. Ügyes kezű kézművesek is akadtak közöttük, akik használati tárgyakat, a többi között cserépedényeket, fegyvereket készítettek.- A legértékesebb leletünk egy, a középkorból származó áldozati edény, amely valószínűleg a település egyik határpontjának kijelölésére szolgált - folytatta az ifjú szakember. - Ez azonban még csupán feltevés, a hipotézist tudományosan is bizonyítani kell. A hozzávetőlegesen két és fél literes, díszített, fenékbélyeggel ellátott cserépfazék szűk gödörben, szájjal lefelé feküdt, egy fém tűt és egy baromficsontot helyeztek el benne. Olyan esemény lehetett ez, mint napjainkban az alapkőletétel. A lelet megerősíti a községről szóló írásos feljegyzéseket, visszaigazolja, hogy a XIII. században lakott volt e vidék.- A feltárásról jelentést írok majd - fogalmazott Bácsmegi Gábor. - A soron következő endrefalvi, érsekvadkerti, tereskei ásatásokról úgyszintén. Örülnék neki, ha a kutatások tárgyi emlékeiből kiállítást rendeznének, így a nagyközönség is képet kaphatna a munkánkról. KOUU LÁSZLÓ AMI A VÁLTOZÁSBAN ÖRÖK 2001 .szeptember 6 és 10 között először jegyezhető az FHB nyolcéves futamidejű, változó kamatozású jelzáloglevele, a kockázatot kerülők biztonságos értékpapírja. Az induló kamat: 11,1%!!! A kamat évente változik, s a jelzáloglevél hozama a 8 év alatt végig mindig magasabb lesz, mint a hasonló állampapíroké. A kamatot az FHB évente kétszer fizeti, a tőketörlesztés a 7. és a 8. évben 50-50%-os részletben történik. A jelzáloglevelek névértéke 10 000,- forint, a tőzsdén szabadon adhatók-vehetők. A jelzáloglevél a magánszemélyeknek adóhitel kedvezményt is biztosít, az árfolyamnyereség után nem kell adót fizetni. Jegyezhető: a CIB Értékpapír Rt., az MKB Ép.Rt., a Raiffeisen Ép.Rt, az Aegon Ép.Rt., a Concorde Ép.Rt., a Takarék Bróker Rt. kijelölt fiókjaiban. A jegyzési árfolyam és az egységes hozammutató (EHM) 2001. szeptember 5-én a Magyar Hírlapban, a Magyar Tőkepiacban, az FHB honlapján ( www.fhb.hu ), az ml Képújság 508. oldalán kerül közzétételre. További részletekről érdeklődjön a jegyzési helyeken, és az FHB 06-40-200-115-ös hitelvonalán. ©FHB Földhitel- ér* Jelzálogbank Rt. „Tájkép csata közben...” Befejezés előtt az etesi csatorna-beruházás, már csak Amáliatelepen zajlik a munka Jó lesz, ha végre kész lesz - jegyzik meg egy-egy kínnal, kényelmetlenséggel, sok vesződséggel járó beruházás vége felé gyakran az érintettek mindenhol, ahol hasonló zajlik. Nincs ez másként Etesen sem, ahol befejezés előtt állnak a szennyvízcsatorna-építési munkálatok, utolsó ütemeként Amáliatelepen zajlik gőzerővel mindez. Ebben az utcában megértőek a lakók fotói gyurián tibor Kiásott, félig betemetett, nyitott árkok, földkupacok, munkagép szaggatta, gödrös utak, ideiglenes csatornafedelek nehezítik meg a járművel közlekedést a 150 lelkes településrészen. A kivitelezők ígérik: mielőbb végeznek, s mindent megújítva állítanak helyre, hasonlóan, mint más településen az ott lakók megelégedésére. Lénárt Dezső polgármester szerint a bővülő infrastruktúra csak növeli a község, így Amáliatelep ázsióját is, az ottani lakások értékét, s így ez a beruházás nemcsak a jelent a jövőt is szolgálja, ezért érdemes és kell vállalni az átmeneti kellemetlenséget. Az ott lakók egy része csendes szemlélődéssel, mások kíváncsian, akadnak, akik boszszankodva szemlélik a kolónialakások körüli „tájkép csata utáni, közbeni” állapotokat. Szmolenszky Zsolt az utóbbiak közé tartozik. A fiatalember az édesanyjával, nagymamájával él az egyik kolónialakásban, amelyben bár vízvezeték van, víz csak éppen csordogál a csapból.- Az itt élőket meg sem kérdezték - füstölög. - A házak többségében a vízvezeték sincs bent, a vécé meg az udvar végén. Sok az idős, szegény ember, meg az idetelepült, akik örülnek, hogy fedél van a fejük felett, nemhogy csatornára szerződnének, miből? Nekünk sincs 50 ezer forintunk - jegyzi meg. Ettől függetlenül a szennyvíz- csatorna mindegyik kolóniasoron végigfutva, szinte a lakások küszöbéig fut majd, a lehetőségét nyújtva egy későbbi rácsatlakozásra. Most azonban még mindebből csak a feltúrt árkok látszanak. Szmolenszkyné keserűen mutatja a ház faláról lefutó csatornát, amelynek végét derék- magasságig agyagos föld borít.- Mi lesz, ha esik, hová fut le a víz? - kérdezi, miközben kinyitva a bejárati ajtót a konyha salétromos falát mutatja. Zsolt más kellemetlenségeket is említ: - Van egy öreg autóm, azt használom, amikor kell. Legutóbb teletankoltam, de ott áll a garázsban, mert a felfordulás miatt ki sem tudok jönni onnan. Most vegyek bérletet, drága pénzen, miből. Félek, hogy ha leesik egy eső, sártenger alakul itt ki, akkor aztán se ki, se be. Meg aztán attól is félek, hogy ha egyszer befejezik a munkát, mikor végzik el a helyreállítást - fogalmazza meg aggodalmát a fiatalember. Lénárt Dezső polgármester szerint túlzott ez az aggodalmaskodás, a beruházással járó kellemetlenségek természetes velejárók, de a végeredmény miatt bőven megéri:- Úgy volt, hogy elesünk a támogatástól, már-már lemondtunk a csatorna-beruházásról, amikor kiderült: mégis megkapjuk a szükséges pénzt, tehát gyorsan kellett dönteni, s belevágni. A közeli Karancsberénnyel fogtunk közösen bele, a beruházás munkálatainak összköltsége 600 millió forint. Etes-Amáliatelepen 150 ember él, a 71 lakás tulajdonosának valamivel több mint a fele szerződött, kérte a bevezetést, vállalva az 50 ezer forintnyi terhet, amelyet részletekben 4 év alatt lehet majd befizetni az ön- kormányzatnak. A munkálatok nehezén, két ütemén már túlvagyunk, s bizonyos vagyok benne, hogy a jövő hónapban a harmadik, utolsó szakasz Amáliatelepen is befejeződik, a helyreállítást is beleértve. Ez a beruházás, amennyire a jelennek, úgy a jövőnek is szól, hiszen a telep szép környezetben fekszik, a gazdagodó infrastruktúrával növekszik a lakások értéke, emelkedik e terület idegen- forgalmi vonzereje, s ez a lakók érdekeit is szolgálja. Ezért is érdemes vállalni az átmeneti, munka jellegéből fakadó kellemetlenségeket - teszi hozzá a falu első embere. Lőrincz Lajos útmesterrel éppen a terepen találkoztunk, a szakember állítja a beruházással, s munkálatokat követő helyreállítással csak nyerhetnek az itt élők.- Nézze, a munkálatok másfél hete kezdődtek itt a telepen, mindenkinek az az érdeke, hogy rendben történjen minden. Néhány nap múlva, pontosabban szeptember 6-án, csütörtökön az érintett szakemberek részvételével bejárást végzünk a területen és részletesen megbeszéljük a helyreállítás menetét. Jó tapasztalataimból mondom: számos településen zajlott eddig hasonló beruházás, amely után a szükséges helyreállítás a régi állapotoktól eltérően magasabb minőségi szinten és időben megtörtént, s ami fontos, hogy az ott lakók megelégedésére. Biztos vagyok benne, hogy nem lesz ez másként Etes-Amáliatelepen sem. SZABÓ GY. SÁNDOR SALGÓTARJÁN KIÁLLÍTÁS-MEGNYITÓ. A József Attila Művelődési Központ - Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda multikulturális galériájában szeptember 7-én, pénteken 17 órakor rendezik Kotrocz Gabriella és Kiss Vince „Kisfiam verseskönyvébe” kiállításának megnyitóját. Fuvolán közreműködik Barna Katalin. PÁSZTÓ FOGADÓSZOBA. Juhász Gábor országgyűlési képviselő szeptember 7-én, pénteken 14 órától tart fogadóórát a polgármesteri hivatalban. Borsosberényi hétköznapok A képviselő-testület, ragaszkodva az immár tízéves hagyományához, az idén is beiskolázási segéllyel könnyíti a szülők iskolai kezdéssel járó kiadásait. Az általános iskolások háromezer, a középiskolások ötezer, a főiskolások tízezer forintot kapnak személyenként, az anyagi támogatást nyolcvan gyermeknek, illetve szüleiknek szól. Az előbbi beiskolázási segélyben nem részesülhetnek a gyermekvédelmi támogatásban részesülők. Ők az államtól kaptak egyszeri juttatásként négyezer forintot. * A Nógrád Megyei Közoktatási Alapítványtól pályázat útján 500 ezer forintot nyert az óvoda. A kapott pénzt a napközi felújítására használják fel. A munkálatok révén az ide járó 25 gyermek és az itt étkezők jobb körülmények közé kerülnek. * Vismajor pályázaton árkok tisztítására és vízelvezetésre 688 ezer forintot kapott az önkormányzat. Ehhez 295 ezer forintot tett a saját kasszájából, a két ösz- szegből az Ipoly menti talajvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat szakemberei rendbe teszik az árvíz okozta megrongált Petőfi út egy részét. * Pedagógus Szolgálatért Érdemérmet kapott az általános iskola igazgatónője, Homyák Sándomé az oktatási minisztertől. A nyugdíj korhatárt elért igazgató asz- szony nemrég lejárt megbízatását a képviselő-testület egy évvel meghosszabbította az igazgatói munkakörben. Tervszerű munka, látványos fejlődés Nyugdíjasok tanácskozása Rétságon (Folytatás az 1. oldalról) Ézért évek óta fontos feladatuknak tartják az olyan körülmények megteremtését, amely nemcsak a hazai, hanem a külföldi tőkeerős vállalkozásokat is vonzzák Rétságra. A kezdeti ipari zóna, ipari parkká nőtte ki magát, ahol japán, német, holland és amerikai cégek települtek le és 15 milliárdos beruházással 1700 új munkahelyet teremtettek. Közülük talán a legjelentősebb a japán TDK, amely 8 milliárdos beruházással három üzemében mintegy ezer embernek ad munkát, A tervszerű munka eredményeként látványos fejlődés ment végbe az utóbbi években Rétságon, ám a folyamatnak koránt sincs vége. Az önkormányzat újabb vállalkozókkal folytat tárgyalásokat. Hiszen a térségben - 25 településen - még mindig 1200-1300 a munkanélküliek száma és legalább ennyien élnek jövedelempótló támogatásból is. Úgyanakkor évente mintegy 300 fiatal szakmunkás, középiskolás elhelyezéséről kell gondoskodni. Ozsvár István, a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének elnöke a legutóbbi Salgótarjánban tartott tanácsülés óta eltelt időben végzett munkájáról adott számot. Tanácskozott az elnökség, összehívták a munkabizottságok vezetőit és szólt arról is, hogy a képviselet öt pályázatot nyújtott be a különböző szervezetekhez. Ebből négyet elfogadtak és ez 175 ezer forintot jelentett a képviseletnek. Bejelentette azt is, hogy tovább növekedett, mára 56-ra emelkedett a képviselethez tartozó tagszervezetek száma. Ozsvár Istvánná a kulturális munkabizottság vezetője legutóbbi tanácskozásukról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Összejövetelükön az idősek világnapjának megünnepléséről, az ünnep előkészületeiről adott tájékoztatást. Mint mondotta, Nógrádban 16 esztendeje ünnep október 1-je, és a József Attila Megyei Művelődési Központ mellett három esztendeje a megyei képviselet is rendező- szervvé lépett elő. A megyei közgyűlés és a városi önkormányzat erkölcsileg és anyagilag is támogatja az Idősek világnapjának rendezvényeit. Fő védnökei Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke és Puszta Béla, Salgótarján polgár- mestere. A tanácsülést követően a nyugdíjas képviselők látogatást tettek a TDK helyi gyárában. Jolsvai Zoltán, az egyik igazgató volt a kalauzuk és válaszolt az érdeklődő kérdések sokaságára. SZÜLETÉSNAPI KÖSZÖNTŐ. Lapunk felelős szerkesztőjét, dr. Csongrády Bélát hatvanadik születésnapja alkalmából köszöntötte tegnap Kopka László, az Egri Nyomda Kft. vezérigazgatója (balról) a cég valamennyi dolgozója nevében. Azt a munkát ismerte el, amellyel Csongrády Béla több éven keresztül hozzájárult a Nógrádi Média Kiadói Kft. eredményes tevékenységéhez. FOTÓ: GYURIÁN TIBOR
