Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-04 / 205. szám

2001. SZEPTEMBER 4., KEDD G A Z D A S Á G Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal RÉ8ZIÉNTÁRF0LYAM0K (2001. szeptember 3.) Borsodchem 4 320 Ft ű Egis 11600 Ft -0 MÉM', 69? Ft 8 Mól 4115 Ft ű 0!P 146« Ft 811 Richter 15 950 Ft 6 TVK M 2710ÍI^ 6 ZalaRerámia 1645 Ft 6 BUXi 6308,16-0,86% eltérés az előző záróértékhez képest BUX R700 INDEX VW. 27-31-IG i ! i ! 6600 6591.6» ÍM3,tsT 6S00 ;í348.8< ;«w»: 6400 1 1 1 1 ..^-•■•4 ... 6 300 pont litt 1 1 1 i 1 1 AZ MNB HIVATALOS OEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 403,22 Cseh korona 7,37 Euró 252,04 Német márka 128,87 Osztrák Schilling 18,32 Lengyel zloty 65,67 Svájci frank 166,25 Szlovák korona 5,81 USA-dollár 277,30 Hírek röviden FIZETÉSI MÉRLEG. Az előze­tes adatok szerint a folyó fizeté­si mérleg 175 millió euró több­lettel zárt júliusban, így az első hét havi deficit 640 millió euró volt, közölte az MNB tegnap. Az elemzők átlagosan 55 millió euró deficitet vártak júliusra. EURÓ. A jövő év elején meg­szűnő 12 európai deviza bár­melyikében a devizaszámlákon elhelyezett összegeket, ha a számlatulajdonos másként nem rendelkezik, az OTP Bank az év végén díjmentesen átszámítja és átvezeti eurószámlára - kö­zölte Lantos Csaba vezérigazga­tó-helyettes. VÁMTÖRVÉNY. Az Ország gyűlésnek benyújtott pénzügyi törvények módosító csomagján belül a PM megváltoztatná a vámtörvényt is, ezen belül a nem kereskedelmi jellegű áru meghatározását is - derül ki a tárca előterjesztéséből. TELEFON. A 10 főnél több al­kalmazottat foglalkoztató ma­gyarországi vállalatok 31 száza­léka semmilyen telefonalköz­ponttal nem rendelkezik, így ezek a cégek a beszéd célú tele­kommunikációt különálló fő­vonalakon végzik, közölte a BellResearch és a Think Consulting hétfőn. INTERNET. A 14 év feletti ma­gyar lakosság 17,5 százaléka rendelkezik internet-hoz­záféréssel, s 11,8 százaléka rendszeresen, naponta, hetente többször vagy havonta inter- netezik, közölte a NetSurvey Internet-kutató Intézet. BESZERZÉSI INDEX. A Be­szerzési Menedzser Index au­gusztusi értéke 52,5, ez 0,8 ponttal alacsonyabb a júliusi­nál, valószínűleg a nyári nega­tív szezonális hatások eredmé­nyeként - közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Kész­letezési Társaság hétfőn. KAMAT. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint jú­liusban a nem pénzügyi vállala­tok és a lakosság által éven be­lüli lejáratra felvett hitelek, az éven belüli futamidőre elhelye­zett betétek átlagos kamatai a júniusi értékekhez képest gya- korlatílag nem változtak. ■ Nem avult el a Vásárlók könyve Fogyasztóvédelmi szakemberek kopogtattak tizenöt megyé­ben a bevásárlóközpontok és a kis üzletek ajtaján, hogy ellen­őrizzék, rendben van-e minden a kereskedelem háza táján. Budapest Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) munkatársai megállapították, hogy jelentős ja­vulás történt a fogyasztói árak fel­tüntetése terén. Problémát az ak­ciós termékeknél találtak, a leg­gyakrabban visszatérő panasz az volt, hogy a pénztárnál nem az akciós árat számolják fel. Ennek többféle okára bukkantak, vagy a pénztárgép programja hibásodon meg, vagy már elmúlt az akció, vagy a kiválasztott termék nem tartozott az akciós áruk körébe. Az ellenőrök szerint a korábbi évekhez képest komoly előrelé­pés történt a fogyasztók tájékoz­tatásában. Hiányosságokat csu­pán az importáruk és az alacsony árfekvésű - 100 forintos boltok - üzletek árukínálatában találtak. A fogyasztói jogok érvényesülé­sében viszont nem következett be számottevő javulás. A szakem­berek úgy tapasztalták - különö­sen a nagy áruházakban hoay a vásárlónak nincs hova fordulnia problémájával. Ha panasza van, egyik alkalmazottól a másikig küldözgetik. Találtak olyan üzle­teket is, ahol egyáltalán nincs le­hetőség a kifogásolt termékek cseréjére. Bár a Vásárlók könyve mindenütt rendelkezésre áll, a vevők mégis ritkán élnek a rekla­mációnak ezzel a lehetőségével. Az OFE a kereskedelem jelen­legi helyzetének értékelésekor figyelembe kívánta venni a fo­gyasztók véleményét is, ezért ezer ember körében végzett közvélemény-kutatást. A vála­szokból kiderült, hogy a meg­kérdezettek többsége elégedett a termékek csomagolásával, a minőséggel és a fogyasztói tájé­koztatással. Közel sem Ilyen kedvező vélemény alakult ki a bolti dolgozók magatartásával és szakmai tudásával kapcsola­tosan. Többen vélték úgy, hogy ezen a téren bőven akad még ja­vítani Való. ÚJVÁRI GIZELLA Polgárbarát e-ügyintézés A Miniszterelnöki Hivatal (MÉH) Informatikai Kormánybiztos­sága (IKb) az elektronikus kormányzati program (ekp) kereté­ben szeptember 3. és 21. között három új pályázatot hirdet meg közigazgatási szervezetek számára - közölte az IKb tegnap. A közlemény szerint a 2 milliárd forint értékű támogatás célja az ekp-ban megfogalmazott polgár­barát ügyintézés elősegítése. Az első pályázat az ekp által már elindított, összkormányzati célokat megvalósító fejlesztései­hez való csatlakozást segíti elő. Ezekhez tartozik az állami nyil­vántartások ésszerűsítését szol­gáló „Kikeres” elektronikus kere­sőrendszer és a kormányzati irat­kezelő rendszer. A második pályázat olyan rendszerek fejlesztését célozza, amelyek az internetes kormány­zati portálon keresztül különféle szolgáltatásokat képesek nyújtani a polgárok részére: így például az állami nyilvántartásból történő szolgáltatás, illetve ügyfélszolgá­lati sorszámkérés. A harmadik pályázatra olyan fejlesztésekkel lehet jelentkezni, amelyek eredményeként igazol­ható és mérhető javulás követke­zik be a polgároknak vagy más közigazgatási szerveknek nyúj­tott szolgáltatás minőségében, il­letve a jelenlegi színvonal meg­tartása mellett a szolgáltatás a to­vábbiakban alacsonyabb költ­séggel üzemeltethető. A pályáza­tokra jelentkező közigazgatási szervezetnek 20-40 százalékos arányú saját forrással is rendel­keznie kell. Csak jövőre lesz SAPARD-pénz Bár új vezetője már van a SAPARD Hivatalnak, a létszámbőví­tés még várat magára. A felkészülés tartalmi kérdéseiben, úgy tűnik, két év után végre előrelépés tapasztalható. Ennek elle­nére szakértők szerint leghamarabb csak jövő nyáron kezdőd­het a SAPARD-pénzek elköltése - értesült a Világgazdaság. Budapest Zöldréti Attila irányítja augusz­tus közepe óta a SAPARD Hiva­talt. Még mindig nincs viszont a hivatalnak gazdasági vezetője, és a beígért létszámbővítés is várat magára. 2003-ig a tervek szerint összesen 335 fővel emelkedik a programban dolgozó munkatár­sak száma. Az agrártárca vezető­jének ígérete szerint: egy hóna­pon belül 63 fővel bővül a hivatal létszáma. Erre a célra 500 millió forintot különítettek el. A földművelésügyi tárca azzal számol, hogy tavasszal kiírhatók a pályázatok a SAPARD 2000. évi tízmilliárd forintjára. Szakértők szerint azonban nyár előtt nem fejeződhet be a hivatal akkreditá- ciója. Egyrészt azért, mert a sze­mélycserék lassítják a folyamato­kat, másrészt mert még mindig vannak tisztázatlan kérdések. így például az informatikai rendszer még átalakításra szorul, és a tulaj­donviszonyok sem tisztázottak. Bár az 1500 oldalas önértékelési dokumentum elkészült, azt még az angol szakértőnek át kell néz­nie. Ez pedig hosszú folyamat, amellyel nem biztos, hogy szep­temberben végeznek. A jogi le­maradásokat azonban sikerült behozni. ■ Vasútfejlesztés hitelből Európai színvonalú lesz az V. közlekedési folyosó Budapest Vasútfejlesztésre fordítandó 50 milliárd forintnyi kedvez­ményes hitel felvételéről álla­podott meg Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Fejlesztési Bankkal (EIB). A hazánk régi hitelezőjeként (1990-től) ismert Európai Fejlesz­tési Bankkal a jó partneri kapcso­latnak köszönhetőén 190 millió eurónyi, azaz mintegy 50 mil­liárd forintos kedvezményes hitel felvételéről sikerült megállapod­nia a pénzügyminiszternek. Var­ga Mihály elmondta, több nem­zetközi pénzintézettel tárgyaltak, s minden szempontból a legjobb­nak az EIB ajánlatát tartották. En­nek előzménye volt az a májusi megállapodás, amelynek értel­mében Magyarország évi 300 millió euró hitelt vehet fel a nem­zetközi pénzintézettől 20-25 évre. Tíz év elteltével látogatott el ismét hazánkba* az EIB főigaz­gatója, Terence Brown, aki el­mondta, hazánk nagyon jó part­nerként vizsgázott. A főigazga­tó leginkább arra büszke, hogy a hitelekből (összesen 1,9 mil­liárd euró) a bank 400 kis- és középvállalkozónak nyújtott munkahelyteremtő támogatást. A tervek között említette, hogy az árvízkárok helyreállításához és a védelmi munkákhoz is 50 millió eurónyi támogatásról születhet megállapodás a közel­jövőben. Kukety Márton MÁV-vezér* igazgató ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a hitelnek köszönhetően az V. európai fo­lyosó magyarországi szakasza 2007-re mindenben megfelel az európai normáknak. A mostani hitelből a Budapest-Cegléd-Szol- nok-Lőkösháza, valamint a Budapest-Győr-Hegyeshalom és Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba szakaszok fejlesztésére lesz mód, amelyek tenderkiírásai már részben meg is kezdődtek. ___________________________(CSERWYÁM8ZKY) Búsuló juhászok Az ágazat hetvenmilliárdos veszteséget könyvelt Budapest Az Európai Unió a közelmúlt­ban közzétette az Élőállat- és Húskereskedők Bizottságá­nak jelentését a tavalyi száj- és körömfájásról. A do­kumentum tanulságos lehet a magyar juhtenyésztők szá­mára. A jelentés szerint az állatbetegsé­gek miatt a juhászatokat ért vesz­teség meghaladta a 70 milliárd fo­rintot. Az összesen veszendőbe ment állatok száma elérte a négy és fél milliót, és ez még nem a végleges adat. Gazdálkodók ezrei vesztették el munkájukat, állatai­kat, további tízezrek szenvedtek kárt amiatt, hogy hónapokon ke­resztül nem tudtak kereskedni, értékesíteni. A szakértők a köz­vetlenül fellépő veszteségek többszörösére becsülik a közve­tett károkat. Magyarországot is veszteség érte. A Juh Terméktanács adatai szerint a juhászatok nyakán ma­radt 60 ezer el nem adott bárány, ennél jelentősebb azonban a to- vábbtartásból fakadó 6-800 millió forintos kár, amely a bárányon­ként! ezer forint árcsökkenésből adódott. Jáwr András, a terméktanács elnöke szerint a tavalyi krízis bár­mikor megismétlődhet, ezért fel kell készülni arra, hogy a megvál­tozott és egyre nehezebb feltéte­lek mellett is versenyképes tud­jon maradni az ágazat. Ennek ér­dekében a többi között a jövőben maximálisan be kell tartani az ál­lat-egészségügyi szabályokat. Változtatni kellene az értékesítés struktúráján, számolni kell to­vábbá azzal, hogy egyre romló feltételek mellett kell kiszállítani az élő állatot. A szakember sze­rint juhvágóhidak létesítése nél­kül az ágazat halálra van ítélve. Ezen túlmenően az ágazat támo­gatásában egyre nagyobb hang­súlyt kell kapnia a marketingnek, amely kivédheti a drasztikus vál­tozásokat az értékesítés szerke- zetében és arányaiban. iújvárii A vállalkozókért is kezeskednek A legtöbb garancia a tízmillió forint alatti hitelekhez kell Eredményes évet zárt tavaly az Agrárvállalko­zási Hitelgarancia Alapítvány. A gazdasági tárcával kötött megállapodás alapján a húsz­millió forintnál kisebb kölcsönt igénylő vál­lalkozások részére is biztosította az 50 száza­lékos garanciadíj-kedvezményt. Budapest Az alapítvány jelentéséből a többi között kide­rül, hogy a múlt évben összesen 19,2 milliárd fo­rint hitelhez nyújtottak garanciát. A kérelmek száma 1602 volt. A társaság által garantálható hi­telösszeg legfelső határa 80 millió forint, de az éven túli lejáratú forgóeszközhitelek, az úgy­nevezett tőkepótló hitelek speciális szabályaira tekintettel lehetőség volt egy vállalkozás részére további 80 millió forint tőkepótló hitel garantálá­sára is. A kezességvállalással felvett kölcsönök nagy­sága átlagosan 12 millió forintot tett ki, ez az ösz- szeg az előző évihez képest 23 százalékkal ma­gasabb volt. Ulrich Anikó, az alapítvány ügyve­A HITELGARANCIÁK SZÁMÁNAK MEGOSZLÁSA 2000-BEN A TEVÉKENYSÉG HELYE SZERINT Megye Garanciák száma (db) Garantált hitelösszeg (millió forint) Baranya 126 1561,9 Somogy 82 1041,7 Tolna 110 921,6 Jász-Nagykun-Szolnok 216 1615,9 Heves 80 965,9 Komárom-Esztergom 27 274,6 Nógrád 15 149,5 Bács-Kiskun 125 1911,5 Békés 156 2231,7 zető igazgatója szerint ez annak a következmé­nye, hogy a gazdaság gyorsabb növekedése - pá­rosulva a nem túl magas, de meg mindig jelen­tősnek mondható tízszázalékos inflációval - megnövelte a vállalkozások tőke iránti igényét. A takarékszövetkezetek által a kisebb vállalkozá­sok részére igényelt nagy számú garancia miatt az alapítvány számos kis összegű hitel mögé is „odaállt”. A legkisebb kölcsön összege 83 340 fo­rint volt, amelyet egy őstermelő fűszerpaprika termeléséhez vett fel, éven belüli futamidejű kölcsönszerződéssel. Az alapítvány adatai szerint a legtöbb garan­ciát, a kérelmeknek több mint a felét a mikrovál- lalkozások kapták. A kezességvállalást kérő gaz­dálkodó szervezetek között szerény mértékben, de már megjelentek az új típusú szövetkezetek is. Az agrárágazaton belül a legtöbb hitelgaran­ciát a növénytermesztők köréből igényelték. Da­rabszámot és összeget tekintve 737 kérelemmel és 5,6 milliárd forinttal listavezető a gabonater­mesztés. A vidékfejlesztésen belül a legnagyobb súllyal a kereskedelem, ezen belül az agrár­termék- nagy- és kiskereskedelem szerepelt. Országos elosztásban a legtöbb garanciát Jász-Nagykun-Szolnok megyéből igényelték a vállalkozások. A sorrendben a második Békés, a harmadik Bács-Kiskun megye volt. A kezesség- vállalás mértékét tekintve Békés megye áll az el­ső helyen, maga mögé utasítva Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyét. A legtöbb ga­ranciát továbbra is az 1-10 millió forintos hitelek­hez nyújtotta az alapítvány. Az gazdálkodók 12 százaléka kért egymillió forint alatti kölcsönre kezességvállalást. A múlt évben 152 esetben ke­rült sor garancia, illetve kezesség beváltására. Az alapítványnak 1 milliárd 328 millió forintot kel- lett kifizetnie a sikertelen behajtások miatt, uo NYÁR! FELÉRTÉKELÉS lakosú# megtakarítási akció a Kereskedelmi és HHelbaaknál ' - SUStSáS» itaw8 ÜMitti hkStúiaétéióWk, iBSW .* dH# **es teaMMHMÍ. hwbs «Mit íbwtteróniat *s i$feigibe m jtastewstMwsísfc jwísiWíiSeA« ' ^iB'Swtewasifetisg műa/mka#- iii®i«K5irtMt«tl»i*.í AMwMi sgjMD AiqNMMMIwt «feateMig «WtlUlutik ;ü»i. au*«*!«. iß-KKsroHwBt» Jfcj* «nwwes- RKMinii M retaCcnter d.ttw iw#,

Next

/
Oldalképek
Tartalom