Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-29 / 227. szám

2001. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Millenniumi históriák A KOLLONICH-ÉRA GrófKoUonich Upót (1631-1707) bíboros, esztergomi érsek, korát> bán zsoldosvezérként részt vett a Gróf Kollonich Lipót _ ■ török elleni harcokban, hazatérve 1660-ban egyházi pályára lépett. 1. Lipót - bár tanácsadói azt tartották, hogy a magyarok nem méltók arra, hogy alkotmányosságukat vissza­nyerjék - mégis 1867-ben összehív­ta az országgyűlést. Célja az volt, hogy a rendekkel elismertesse a Habsburg-ház fiúágának örökösö­dését és töröljék el az Aranybulla 31. pontját, a jus resistendit (az el­lenállás jogát). A rendek annyira féltek a hatalom túlkapásaitól, hogy a király minden kívánságát teljesí­tették. Kollonich tervet dolgozott ki Ma­gyarország „újjáépítésére”. Ennek lényege az volt, hogy kormányzó­ságokra osztja fel az országot. Ezzel kiszorította volna a nemességet utolsó menedékhelyéről, a várme­gyékből. A gazdasági élet újjászer­vezését a merkantilista elvek sze­rint úgy képzelte el, hogy az or­szágból minél jövedelmezőbb gyarmatbirtokot teremtsen. Szük­ségesnek tartotta továbbá az ország lassú elnémetesítését. A Kollonich-korszak történel­münk egyik leggyászosabb ideje volt. Közegészségügyi viszonyaink olyanok voltak, hogy külföldön Magyarország mint Európa temető­je szerepelt a köztudatban. Az or­szág fővárosa, Pozsony teljesen né­met város volt, onnan a kulturális felépítés nem indulhatott ki. Gyár­ipara nem volt az országnak, csak céhrendszerbeli kisipara. 1688 után megkezdődött az idegenek nagy­arányú beözönlése, mert Kollonich felfogása szerint a magyar felkelés­re hajlamos, turbulens nép, a forra­dalmi hajlandóságát idegen népele­mek beolvasztásával lehet megvál­toztatni. Csemovits Arzén pátriárka vezetésével mintegy 300 ezer bar­bár, nomád életet élő rác költözött az országba. Katonauralom, a nemzeti jogok elkonfiskálása, a végsőkig menő el­nyomás jellemzi ezt a korszakot. Érthető, hogy ez az állapot néhány év múlva a Rákóczi nevéhez fűző­dő felkelésbe kényszerítette a nem­zetet. ERDÉLY JELENTŐSÉGE Az önálló Erdélyt az ország fővá­rosának 1541-es elfoglalása terem­tette meg és Buda visszafoglalása (1686) logikusan járt együtt az önállósága megszűnésével. A feje­delemség másfél évszázadon át nagy szerepet töltött be. Kiváló feje­delmei - Bethlen Gábor, 1. Rákóczi György - alatt a magyar kultúra tűz­helye volt. Az ellenreformáció fo­lyamán többször döntően avatko­zott bele a nemzet sorsába. Az ön- fenntartás érzéke mintha erősebb volna a nyugati magyarságénál, ezért itt jobban kiütköztek a hibák is. Báthory Zsigmond bűnökkel fertőzött korát egy egész világ vá­lasztja el I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna emberséges, puritán időszakától. A külső és bel­ső biztonság a fejedelmek szemé­lyétől és nem az intézményektől függött. így például a kis ország a vakmerő és elbizakodott U. Rákóczi György és Báthory Zsigmond alatt belső anarchiába zuhant vissza. A jómódú Erdélyt sorozatosan török és tatár hordák dúlták fel, s amikor Lotharingiai Károly hadai Buda visszafoglalása után ide bevonul­tak, Erdély ellenállás nélkül hullott a bécsi hatalom ölébe. Erdély izolált életet élt, beszorít­va a Habsburg és a török nagyhata­lom közé, de elválaszthatatlan kö­telék fűzte a művelt Nyugathoz. Látható volt, hogy Brassóig minden nyugati kultúráramlat eljutott. Bethlen Gábor és a Rákóczi-kor tu­dósai (itt csak Geleji Katona Istvánt, Apáczai Csere Jánost, gróf Bethlen Miklós kancellárt említjük) elérték az akkori európá színvonalat. Fő­uraik áldozatkészsége példás volt, például a gyulafehérvári főiskolát - amelyet a keletről betört barbár hordák többször felgyújtottak - mindig újjáépítették. Erdély másfél századon keresztül a magyar nem­zeti függetlenségnek és kultúrának megbecsülhetetlen szolgálatot tett. ZENTAI CSATA Buda visszafoglalása után Savoyai Jenő serege a Duna vonalát követve Titelnél váltott és Zentánál a Tiszán átkelésben lévő török csa­patokon rajtaütött. Mintegy 40 ezer főből álló serege 51 gyalogzászlóalj­ból, 112 lovasszázadból és 60 lö- vegből állt. Az itt lévő török csapa­tok létszámát tekintve erős túlzás a 150 ezer, 60-70 ezren lehettek, de mindenesetre létszámfölényben voltak. 1697. szeptember 11-én a part- váltásnál a török sereg nagyobb ré­sze még a Tisza jobb parti hídfőben tartózkodott. A császári had csata­rendbe állítása két órát vett igény­be, amelyet az ellenség nem pró­bált megzavarni. 17 órakor kezdő­dött a császáriak támadása, s első­sorban a török hajóhidat vették erős ágyútűz alá. Elmos Mohamed nagyvezér szintén meg­szólaltatta ágyúit és lo­vasságával ellentámadást indított, amit a császáriak nemcsak visszavertek, hanem követve a vissza­vonulókat, behatoltak a török védművek közé, ahol véres közelharc ke­letkezett. Menekülésre csak egy út maradt: át­úszni a folyón, de ez csak kevés töröknek sikerült. Veszteségük óriási volt, egyes források szerint 20 ezer török halott maradt a hídfőben. Érdekes, hogy maga a szultán test­őrcsapataival a Tisza bal partjáról nézte végig sere­gének lemészárlását, majd Temesvárra mene­kült. Savoyai Jenő Bosz­niába nyomult, ahol to­vábbi sikerekkel mélyítette el a zen- tai diadalát. K.A. Széchenyi István és Veres Péter szellemében Ecsegen A millenniumra a kormány- biztosi hivatal felhívása alapján pályázni lehetett lé­tesítmények elkészítésének támogatására. Én is pályáz­tam, de nem kaptam meg a támogatást. csileg lelkesített. Személy sze­rint Tassy Borbála jegyző asz- szonynak és dr. Mendemé Tassy Tímea asszonynak. Én Széchenyi István, Veres Péter szellemében dolgozom. A Kárpát-medence adta lehetősé­A vízimalom-emlékmű a község mHlenniumi ünnepségére készült el Ennek ellenére a felajánláso­mat elkészítettem. Ekkor még csak hatvan százalékig volt kész a vízimalom-emlékművem, vi­szont 2001. július 22-re teljes egészében elkészült, s így az Ecseg községi millenniumi ün­nepség látványosságát is emelte. Igen nagy fáradozásomba ke­rült, de nagyon boldog vagyok, mert kaptam dr. Nemeskürty Ist­vántól egy szép millenniumi emlékérmet a munkám elisme­rése címén. Köszönettel tarto­zom a Pásztó Város Polgármes­teri Hivatalának, amelyik erköl­get szem előtt tartva, az emberi­ség jobb sorsának érdekében te­vékenykedem. Vízimolnár-iva­dék lévén, életemben én is fel- felöntöttem a garatra. Ebben vi­szont a neves angol államférfire Churchillre utalok, aki egy alka­lommal a kaszinóban mélyen a pohár fenekére nézett. Egy hölgy rászólt: - Uram, ön ittas! Erre ő: - Hölgyem ön meg csú­nya. Én viszont holnap a hivata­lomba kipihenve, józanul me­gyek be... RIBÁR ISTVÁN JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Jaj anyukám, most eltörtél egy üveg drága sört. Ezerforintos vásár­lási utalványt nyert: Bánkúd János Borsosberény, Sallai u. 42. sz. Mai rejtvényünk megfejtését október 4- ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. X irta a Cl NEGYVEN ÉVE i A bölcsődék játékállományának felfrissítése, a gyerekek szórakozásának biztosítása érdekében az idén | megtörtént a bölcsődék játékállományának kibővítése. A megye 12 bölcsődéjében 8710 forint értékben vásá- | rolnak játékot az idén. Kiszámították azt is, hogy egy gyerekre hány forint értékű játék jut a vásárlások alkal- j mával és megállapították: 21 forint ez az arányszám. Nógrádi Népújság, 1961. szeptember27., 4. o. Nagyszabású véradási napot tartottak Nagybátonyban. Mintegy 250 dolgozó adott vért. A véradási napon | j tömegével jelentkeztek az önfeláldozó bányászok mellett műszakiak és bányászfeleségek, háziasszonyok is j I véradásra. Az üzemek véradói csoportosan vonultak a nagybátonyi szolgáltató üzem irodaházába a véradási | : nap lebonyolítására. Nógrádi Népújság, 1961. szeptember27,7. o. | _________________________________HARMINC ÉVE_______________________________ j Salgóbányán a menedékház környékén az MHSZ gépjárművezető-képző iskolája megrendezte a „Vezess j j kiválóan!” vetélkedőt, amelyen Salgótarján és a salgótarjáni járás sorköteles gépjárművezetői vettek részt. A \ fiatalok elméleti és gyakorlati feladatokat teljesítettek. A 67 induló közül az első helyet Mucs Gábor szerezte j j meg. Nógrád, 1971. szeptember 24., 8. o. | j Három külkereskedelmi vállalaton keresztül mintegy húszmillió forint értékű üvegárút exportál a harma- j dik negyedév végéig a Salgótarjáni Öblösüveggyár. A salgótarjáni üvegárukból a legnagyobb forgalmat a j j Ferunion bonyolítja le, majdnem tízmillió forint értékben közvetít háztartási sajtolt és fúvott, minőségi színes, j j csiszolt és festett üvegcikkeket. Nógrád, 1971. szeptember 26., 12. o. \ HÚSZ ÉVE j Hamarosan ismét eredeti formájában csodálhatják meg a Szirákra látogató turisták a községben található j | barokk stílusú Teleky-Dégenfeld-kastélyt. A munkákat a Pásztói Építő- és Szerelő Szövetkezet végzi. A meg- j j rendelő az Olaj- és Gázipari Tröszt, amely a sok milliós helyreállítási költséget fizeti. Nógrád, 1981. szeptember 26., 4. o. j I í Mit köszönhet Csohány Kálmán Pásztónak? Mit köszönhet neki a szülőfalu? - A kérdés pontos, hűséges S j megválaszolására csak tanulmány képes. Ezt a kérdést feszegette ifj. Szabó István szobrászművész, a j Csohány-emlékkiállítás megnyitóján Pásztón, a Lovász József Művelődési Központban. A bemutatott nyolc- j van alkotás között ritkán látható kerámiákat, akvarelleket is megtekinthet a közönség. Nógrád, 1981. szeptember 27,12. o. | TÍZ ÉVE Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a nógrádi várban leplezte le és avatta fel azt az emléktáblát, amelyet a falu lakói helyeztek el a várfalra, abból az alkalomból, hogy a 200 éve született Széchenyi István egy alkalommal Vácról gyalogosan látogatott el a község fölé magasodó várba. Új Nógrád, 1991. szeptember 25., 5. o. Ecsegen a hívők adományából, valamint az önkormányzat által juttatott 50 ezer forintból szépítették meg egy budapesti kft. szakemberei a római katolikus templomot, melynek toronyrésze már a török időben is megvolt. Az új külsőt kapott, megszépült épület felújítására közel 500 ezer forintot költöttek. Új Nógrád, 1991. szeptember 26., 5. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom