Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-28 / 226. szám

2001. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK SZÉCSÉNY M E GYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Elnöki jutalmazás: elhalasztva Egyperces néma felállással adóztak a szerdán elhunyt Skultéty Sándor emlékének a Nógrád megyei közgyűlés kép­viselői tegnapi ülésükön. A Környezetvédelmi Minisztérium államtitkárának, Nógrád megye egykori főjegyzőjének ma Salgótarjánban lett volna programja. A közgyűlési vitában aztán nem kímélték egymást a képviselők, Smitnya Sándor kétszer is felvetette, jó lenne, ha mindenki visszafogná ma­gát, és visszaszorulna a kampány a megyei közgyűlésben. SÓSHARTYÁNI LÉLEKHARANG. Ki k vülről megszépült és fedett A előteret kapott a sóshartyáni |l ravatalozó, s egy rézből ön- H tölt harangot is elhelyeztek ■ itt ___ FOTÓ: RIGÓT. Foghatatlan tévéadások Az elnöki tájékoztatóhoz kap­csolódva Bihary Lajos (MSZP) ar­ról kérdezte Becsó Zsoltot, milyen helyi önkormányzati üléseken vesz részt mostanában - nyilván a megyei önkormányzat képviseleté­ben. Az elnök azt válaszolta, csak a salgótárjánin vett részt már két al­kalommal, országgyűlési képvise­lőként. A munkáspárti Tőzsér Ti­bor azt szorgalmazta, hogy válasz­szák ki végre a megfelelő digitális tüdőszűrő berendezést, és annak forrását különítsék el a 2002. évi költségvetésben. Becsó Zsolt vála­szából kiderült, a megyei önkor­mányzat szívesen csatlakozik a pá­lyázathoz, de csak akkor, ha abban mind a 127 megyei település part­ner lesz, mert ez Nógrád megye va­lamennyi polgárának érdeke. Mi­vel 40%-os állami támogatás érhető el, a 128 önkormányzatnak 60%-os saját erőt kell biztosítania. A 25 mil­liós berendezés csak alapgép, és annak is a legolcsóbb változata. Újabb adalék az ügyben, hogy el­kezdődik a balassagyarmati kórház 2 milliárd 440 milliós állami támo­gatással bíró rekonstrukciója, és a tervek szerint a gyarmati intéz­ménybe kerülnek át a nógrádgár- donyi tüdőgyógyintézet feladatai. Zárt ülésen döntöttek a képvise­lők Nógrád megye díszpolgári cí­mének adományozásáról. Abból ítélve, hogy csak percekig tartott a zárt ülés, arra következtetünk, hogy a testületben teljes volt az egyetértés. Miután Répássy László megbízása december 31-én lejár, pályázatot ír ki a közgyűlés a me­gyei sportigazgatóság vezetői posztjára. Jóváhagyták a képviselők a költ­ségvetés első félévi teljesítéséről szóló elnöki beszámolót, majd megkezdődött az, amit az ellenzé­ki képviselők több ízben is kam­pánykodásnak minősítettek. Langár Tamás képviselő (egyben az elnök főtanácsadója) azt javasol­ta, halasszák el az elnök és a két al­ánok jutalmazásáról szóló dön­tést. Elvi kérdésnek nevezte, hogy a „költségvetés jó teljesítése” túl ál­talános kritérium a jutalmazáshoz, mint a kiváló teljesítmény elisme­réséhez. Ezért azt javasolta, hogy a hivatal illetékesei határozzák meg (Folytatás az 1. oldalról) Egyikük kérte, hogy a hölgy nyissa meg a csapokat, hogy ellenőriz­zék, hogyan folyik a víz a csapok­ból. Ezzel elterelte a hölgy figyel­mét a másik kettőről, akik a vízfo­lyás ellenőrzése alatt a nagyszoba üveges szekrényéből kiemelték az azokat a paramétereket, amelyek egyértelműen tükrözik a kiemelke­dő teljesítményt, a pénzben is kife­jezhető többletmunkát. Rozgpnyi József (MSZP), a pénzügyi bizott­ság elnöke „nagy érdeklődéssel hallgatta” Langár felvetését, amely- lyel teljesen egyetértett, noha saj­nálta, hogy ez csak a választások közeledtével merült fel a képviselő fejében. Megjegyezte, a szocialis­ták évekkel ezelőtt javasolták (eredménytelenül) az elnöki tevé­kenység mérését. A pénzügyi bi­zottság elnöke elmondta: idén 440 milliós hiánnyal indult az év. A hi­ány csökkenésének döntő okait sem az elnök, sem a testület nem tudta befolyásolni, így azt is mond­hatnák, hogy ne kapjon jutalmat. Semmi köze például a közgyűlés­nek ahhoz, hogy az illetékbevétel a tervezettnél jóval magasabb lett - tette hozzá. Rozgonyi azt is szóvá tette, mi­ért nem álltak elő a fideszes javas­lattal a bizottsági üléseken? Langár Tamás javaslatával Smitnya Sándor (SZDSZ) is egyet­értett, de úgy, hogy erről a követke­ző évre vonatkozóan tárgyaljanak, hiszen abszurd utólag kritériumo­kat állítani a jutalmazáshoz. Ő is úgy vélte egyébként, hogy három év alatt ezt bőven meg lehetett vol­na változtatni, és azt kérte, ne csi­náljanak ebből politikai kampányt. Az idei évet pedig ítéljék meg a je­lenlegi szabályozás szerint. A jutalom kifizetésének elha­lasztásával az érintett Becsó Zsolt egyetértett, mondván: egész éves munkáját ítélje meg a testület. Végül, miután hosszas vita után kiderült, hogy mindenki egyetért mindenkivel, elfogadták Langár ja­vaslatát, és levették napirendről az eredeti jutalmazási javaslatot. Esze­rint Becsó Zsolt elnök munkáját év végén értékelik, majd a mindenko­ri elnökök számára kidolgozzák a mércét. A 2002. évi költségvetés koncepcióját is jóváhagyták, noha Rozgonyi József - a pénzügyi bi­zottságban megfogalmazódott ki­sebbségi véleményt ismertetve - azt hangsúlyozta, hogy ebben az évben is megjelennek a gazdasági növekedés és az infláció megbe­csülésének problémái. 2001-ben ott lévő herendi porcelánkészletet. A bűncselekménnyel 150 ezer fo­rint kárt okoztak az elkövetők. A salgótarjáni rendőrkapitány­ság lopás vétség alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el az ügy­ben. A rendőrség egyelőre erről a 6,5%-osra tervezte a kormány a gazdasági növekedést (4%-os lett), az inflációt 6%-ra, az viszont 9,5%- os lett. Az ellenzéki képviselő sze­rint ugyanilyen illuzórikus alapok­ra épül a 2002. évi koncepció is - ami nem az anyag készítőinek hi­bája. Rozgonyi szerint nehéz neve­tés nélkül megállni azt a szöveg­részt, miszerint „a kormány közép­távú koncepciója szerint a 2002. évet illetően az infláció 5% körüli szinten tervezett”. Smitnya Sándor osztotta Rozgonyi József aggodalmait, mi­vel a rossz alapszámok miatt 4-5 %-kal kevesebb pénz jut működési kiadásokra az intézményeknek, amelyek enélkül is szűkösen gaz­dálkodnak - mondta. Becsó Zsolt megjegyezte, a koncepció tervezet, ezek még nem tényszámok. A jutalmazáshoz hasonló hely­zet állt elő néhány napirendi pont­tal később, amikor is Langár Tamás (a köztisztviselőkről szóló rendelet kapcsán) azt javasolta: ugyan nem kötelező, de tegyen a közgyűlés el­nöke vagyonnyilatkozatot, mert ez morális kérdés. Becsó Zsolt úgy re­agált, hogy megteszi ezt. (Számára ez a döntés egyébként nem jelent újdonságot, tószen országgyűlési képviselőként már több alkalom­mal kellett vagyonnyilatkozatot tennie.) Smitnya Sándor azt javasolta, hogy a közgyűlés minden tagja ad­jon számot vagyonáról, mert ab­szurdnak tartja, hogy miközben a törvény olyan köztisztviselőkre vo­natkozik, akik döntéseket befolyá­solnak, addig a döntéshozókra nem érvényes. Ezt a felvetést vi­szont Becsó Zsolt nem támogatta, mégpedig azért, mert a közgyűlés­ben csak ő és két alelnöke kap fize­tést. A képviselők tiszteletdíjat és költségtérítést vesznék fel, de nem ebből élnek, tehát fizetést máshon­nan kapnak. Dr. Barta László, Nógrád megye főjegyzője egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy előkészítés alatt áll az a törvény, amely minden önkor­mányzati képviselőre kiterjesztené a vagyonbevallási kötelezettséget. Másrészt arra, hogy a közgyűlés dönthet bárhogy, a hangsúly az ön­kéntességen van. Ha ez nincs meg az adott személy részéről, akkor a bevallást nem lehet jogszerűen ki­kényszeríteni. így aztán nem kell szabályozni semmit (mármint arra a körre vonatkozóan, akit a törvény nem kötelez), az tesz bevallást, aki akar. A közgyűlés fontosabb dönté­seire visszatérünk. konkrét esetről tud, de mivel má­sok is látták már a három alakot, akik hol ennek, hol annak adják ki magukat, feltehető, hogy más ügyek is vannak a rovásukon. A rendőrök arra kérik a lakosságot, hogy akit megloptak vagy bármi­lyen hasznos információval segít­heti a trükkös tolvajok felderítését jelentkezzen a salgótarjáni rendőr- kapitányság bűnügyi osztályán. A Házszabály 118. paragrafusa alapján bejelentem, hogy írásbeli választ igénylő kérdést kívánok feltenni Stumpf István miniszter­hez: .Mikor lesz képes megoldani az állam, hogy a XXI. századi igé­nyeknek megfelelően minden tele­pülésen foghatóak legyenek a ma­gyar televíziók adásai ?” - címmel. Tisztelt Miniszter Úr! A Nógrád megyei Kozárd köz­ségben 254 lakos él, akiket ugyanolyan jogok illetnek meg, mint bármely magyar települé­sen élőket. Ezzel szemben folya­matosan hátrányos megkülön­böztetés éri őket, amelynek meg­szüntetése minden kormánynak feladata kell, hogy legyen. Képvi­selői munkám során, a települé­sen élők jelezték, hogy a község­Erről Bállá Mihály és Becsó Zsolt országgyűlési képviselők, és Szegner László, Nőtincs polgár- mestere sajtótájékoztatón számol­tak be tegnap Salgótarjánban. Bállá Mihály elmondta, a 2002. évi cím­zett támogatásokra összesen 460 pályázat érkezett. A kormány által támogatott körbe ezekből 43 került be, köztük az említett 3 Nógrád megyei. Bállá Mihály annak is han­got adott, hogy a napokban el­hunyt Skultéty Sándor nagyon so­kat segített a megyének a környe­zetvédelmi tárca államtitkáraként. Kitért rá, a következő feladat annak elérése lesz, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park önkormányzatainak szennyvíz-beruházásai is bekerül­jenek a támogatási körbe. Szegner László, Nőtincs polgár- mestere Nőtincs, Ősagárd, Alsó- petény, Felsöpetény és Keszeg szennyvízcsatorna-beruházása kapcsán ismertette, támogatási igé­nyüket már harmadszor nyújtot­ták be, 1997-től rendelkeznek víz­ben nem tudják megfelelő minő­ségben fogni az Ml, a TV2 és az RTL-Klub adásait. Ennek ellenére ugyanúgy beszedik tőlük az úgy­nevezett tévé-előfizetési díjat, mint azoktól, akik megfelelő vé­teli körülmények között élnek. Problémájukkal megkeresték az Antenna Hungária és a hírközlési felügyelet illetékeseit is, de csak azt a választ kapták: „Figyelembe véve Kozárd település lakosainak számát, átjátszó adó létesítése frekvenciagazdálkodási és beru­házási szempontokból nem indo­kolt.” A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerint üzemben- tartási díjat televízió-műsor vételé­re alkalmas készülék után kell fi­zetni, miután a településen élők nem tudják a televízió adásait fog­jogi engedéllyel. A címzett formá­ban elnyerhető támogatás 60%-os mértékű lehet, ami 763 millió fo­rintot jelentene. A munka az öt te­lepülésen 1440 ingatlan csatorná­zását, szennyvíztisztítását eredmé­nyezné. Mint megtudtuk, a fejlesz­tés jelentős önkormányzati és la­kossági hozzájárulást igényel. Az önkormányzatok részéről 105 mil­lió forint a saját erő, illetve ingatla­nonként 300 ezer forint az érde­keltségi hozzájárulás, amiből 114 ezer forintot kell 8 év alatt kifizet­nie a lakosságnak. Szegner László­tól megtudtuk, ma valamennyi te­lepülésen falugyűlést tartanak, fel­tételes módban elkezdik a társulat szervezését, és remélik, hogy a hét végén elérik a 67%-os csatlakozást. A fentiek a legrosszabb esetre vonatkozó számítások, további (kac, vízügyi alap és teki) támoga­tásokkal csökkenhetnek az önkor­mányzatok és a lakosság terhei. Becsó Zsolt tudatta, ezt a beru­házást is támogatja majd a megyei ni, ezért méltánytalan, hogy ha­vonta 690 forintot akarnak be­szedni ezektől az emberektől. Ezúton kérdezem a miniszter úrtól, hogy a XXI. századi informá­ciós társadalomnak megfelelően mikor lesz minden település azo­nos értékű az informatika, a hír­közlés-politika szempontjából? Ilyen esetben miért kell a gazda­ságossági szempontoknak priori­tást élveznie és miért nem lehet ál­lami segítséggel esélyt adni ezek­nek a településeknek? Abban az esetben, ha nem tud­ják megoldani ezt a problémát, ké­rem, hogy legalább a készülék üzembentartási díját engedjék el, vagy méltányossági alapon csök­kentsék. ____________________________JUHÁSZ GÁBOR országgyűlési képviselő (MSZP) területfejlesztési tanács. A pásztói kórház 390 millió forintos re­konstrukciójáról a napokban önálló sajtótájékoztatót tartottak. A 390 férőhelyes Ludányhalászi Ápoló-Gondozó Otthon és Reha­bilitációs Intézet rekonstrukcióját Becsó Zsolt azért emelte ki, mert a szociális ellátás terén a kormány mindössze három projektet támo­gatott, ez az egyik. Itt a 3. számú épület és a konyha megépítéséről, mosoda, valamint lakóotthonok kialakításáról lenne szó. A cél a súlyos pszichiátriai és szenve­délybetegek életkörülményeinek javítása, valamint a kiszolgáló egységek modernizálása. Az ed­dig elért eredményekért Becsó Zsolt köszönetét mondott Harrach Péter miniszternek .és Surján László képviselőnek. A három beruházásról egyelő­re feltételes módban beszélünk, noha a kormány támogatása jó esélyt ad a címzett támogatások elnyerésére. Mint megtudtuk, a konkrét támogatáshoz 50% plusz egy szavazatra van szükség a par­lamentben. A fideszes képviselők remélik, hogy a döntést még eb­ben az évben meghozza az Or­szággyűlés. D.I. DUDELLAI ILDIKÓ Tolvaj álellenőrök Nógrádi beruházások támogatása A végleges döntést (talán még idén) a parlament hozza meg A jövő évi címzett támogatásoknak három nógrádi esélyese van, miután a Nőtincs térségi szennyvízberuházás, valamint a ludányhalászi rehabilitációs intézet és a pásztói kórház rekonst­rukciója bekerült a kormány által támogatásra javasolt progra­mok körébe. Ha a parlament is megszavazza, e három beruhá­zásra 2 milliárd 571 millió 245 ezer forint kerülhet a megyébe. Egyelőre befalazva marad a lourdes-i barlang Jövőre megszépül a Szent Imre-hegy Salgótarjánban - Nem támogatják a MIÉP kezdeményezését A jövőre tervezett Szent Imre-hegyi kálváriadomb környe­zetének megszépítésével, műtárgyainak felújításával egy időben célszerű lenne, ha az 1930-as évek elején épült, s 1946-ban tönkretett, majd befalazott, bejárati ívének kon­túrjában Nagy-Magyarországot formázó lourdes-i barlangot is kibontanák és helyreállítanák, hiszen csak így válna egy­séges, megújult egésszé Salgótarjánnak eme kulturális, egy­háztörténeti értéke - jelentette ki Vass Csaba egy minapi sajtótájékoztatón. A MIÉP salgótarjáni elnöke szólt az SZDSZ városi szerveze­tének egy korábbi, kezdemé­nyezésük ellen tiltakozó állás- foglalásáról, amely a megyei saj­tóban jelent meg. Vass Csaba szerint a helyi szabaddemokra­ták, illetve elnökük vélekedésé­ből éppen az a tolerancia hiány­zik, amit másokon, máshol oly gyakran és hevesen számon kér­nek. Hozzátette: szerinte a város régmúltja történelmének hiá­nyos ismerete a másik ok, amely a szabaddemokraták félelmét, fokozott indulatát kiváltották. Ezeket elkerülendő, a közvéle­mény tájékoztatása érdekében kezdtünk levéltári kutatómun­kába, hogy megpróbáljuk feltár­ni az egykori Meszes- illetve Pi- pis-hegy majd régi és legújabb nevén ismét Szent Imre-hegy- nek keresztelt kálváriadomb és rajta a Trianon-emlékműként aposztrofált lourdes-i barlang születésének kortörténeti körül­ményeit. E munka részeként idézett egy 1928 áprilisában kelt levélből is, amelyet Förster Kál­mán Salgótarján polgármestere írt Róth Flórisnak, az acélgyár rt. vezérigazgatójának a Pipis- hegyen zajló munkálatokról, se­gítségét kérve egy leventeút ot­tani megépítéséhez. A város el­ső embere, akinek szobra ma ott díszeleg a városháza árkádjai alatti panteonban levelében utalt rá: „egy kálvária beiktatá­sának kérdése is felszínen van...” Vass Csaba hangsúlyozta: a város egykori meghatározó sze­mélyiségének soraiból is kide­rül, milyen fontosnak tartották akkor a kálváriadomb ügyét, s érzékelhető a levélből az a társa­dalmi összefogás is, amely a magvalósítást kísérte. Hozzátet­te: csak üdvözölni lehet, hogy az önkormányzat jövőre Salgó­tarján várossá válásának 80. év­fordulója alkalmából felújíttatja a Szent Imre-hegyet, annak mű­tárgyait, lepusztult, sajnos gyar­ló emberek által lepusztított ér­tékeit. Ezért is javasoljuk, hogy a munkálatok részeként végleg bontsák ki a befalazott lourdes-i barlangot, s oda az „országfel­ajánlás” jelképes pillanatát őrző Szent István király és Nagy­boldogasszony szobrát helyez­zék újra el. Ezeket a kegyszob­rokat 1946-ban megrongálták, tönkretették. A MIÉP városi szervezetének elnöke végezetül hozzátette: egy népnek joga van félelem nélkül emlékezni, egy közösségnek múltját, helyi érté­keit, dicső elődeik cselekedeteit, teremtett értékeit megőrizni és méltatlanul elpusztítottakat új­játeremteni. * * * Sándor Zoltánt, a várossá vá­lás 80. évfordulója jövő évi megünneplését előkészítő bi­zottság titkárát arról kérdeztük, megvitatták-e a MIÉP kezdemé­nyezését. Elmondta: a testület nemcsak ezzel, hanem a felve­tést követően kialakult sajtóbeli vélekedésekkel,-mellette és elle­ne megfogalmazott érvekkel is foglalkozott. Kialakított állás­pontja szerint a jövő évi Szent Imre-hegyi felújítási munkála­tok során nem javasolja a város önkormányzatának, hogy a lourdes-i barlang feltárását is napirendre vegye, ugyanakkor hangsúlyozták: nem zárják ki végleg annak lehetőségét, hogy a befalazott barlangkápolna ki­bontására egyszer, később még sor kerüljön. SZABÓ GY. SÁNDOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom