Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-22 / 221. szám

2001. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal GÁLÁNS DALKÖLTŐ Báró Amadé László (1704-1764) Grazban bölcsészeti doktorátust tett, majd Orczy Zsu­zsannával kötött házassága után katonai pályán próbált szeren­csét. 1750-ben azonban rendezet­len birtokügyei miatt ezt a pályát otthagyta, s a pozsonyi udvari ka­mara tanácsnoka lett. Báró Amadé László Több mint kétszáz versét is­merjük, majd Itáliában megismer­kedett a dalköltészettel is. Ma is közismert verse a Katonaének, vagy Toborzó című, melyre Arany János dallamot írt, Kodály Zoltán népdalgyűjteményében feljegyez­te a népi dallamát. Ennek első strófáját idézzük: „A szép fényes katonának arany, gyöngy élete Csillog, villog mindenfelől jó vi­téz fegyvere. Szép élet! Víg élet! Soha jobb nem lehet! Hopp, hát jöjjön katonának ilyet ki szeret. ” Millenniumi históriák Életében egyetlen verskötete jelent meg: Buzgó szívnek énekes fohászkodása (1755). 1892-ben adták ki Várkonyi báró A. L Verse­it, Gálos Rezső A. L címmel 1917- ben írt róla monográfiát. Egyik jellemző versének címét idézzük: Firhez menísit megbánó, újabb if­jakat kévánó. AZ ORSZÁG HELYZETE BUDA VISSZAFOGLALÁSA UTÁN Azt gondolnánk, hogy a politi­kailag és gazdaságilag századok­kal elmaradt Magyarország most már felzárkózik a polgárosodás útján óriási léptekkel haladó Nyu- gat-Európához. De nem így történt! Politikailag talán fejlődött az ország, kialakult a képviseleti rendszer, megerősö­dött a vármegyei élet, de a gazda­sági élet, a közigazgatás szánal­masan elmaradt. Esterházy Pál nádor külön magyar hadsereget kívánt szervezni, kancelláriát akart felállítani Pozsonyban, de terveit Bécsben elutasították. Az országra szomorú napok következtek. Csáky István, a Fel­huszonnégy előkelő polgárt kivé­geztetett „összeesküvés” vádjá­val. A császárpártiak hiába men­tek panaszra Bécsbe, Caraffa hó­hérmunkáját nem szüntették meg. A császár semmivel sem tö­rődött. Buonvisi bécsi nuncius ír­ta ebben az időben a pápának: „Őfelsége a kormány gyeplőjét teljesen kibocsátotta kezéből, úgy hogy egészen céltalan felvilágosí­tásán fáradozni.” A kormány irtózatos adókat ve­tett ki. 1685-ben Magyarország fi­zette a katonaság eltartásának 70 százalékát! Magyar ügyekben a zsoldosvezérből pappá lett Kollonich Lipót lett az udvar ta­nácsadója, akit ebben az időben győri püspökké tettek meg. (Az ő működését külön ismertetjük.) MŰVELŐDÉSÜNK EGYIK NAGY ÚTTÖRŐJE Egy lelkes erdélyi betűmetsző­ről, nyomdászról, Tótfalusi Kis Miklósról (Misztótfalusi Kis, 1650-1702) van szó, akit 1680- ban azért küldtek Hollandiába, hogy ott felügyeljen a nyomtatás alatt álló magyar nyelvű Biblia he­Buda vára Mátyás király korában vidék katonai parancsnoka elvet­te a protestánsok legtöbb templo­mát, Antonio Caraffa tábornok 1687 márciusában Eperjesen vésztörvényszéket állított fel és lyesírására. Amszterdamban az­tán elsajátította a betűmetszés és könyvnyomtatás mesterségét, 1683-ban önállósította magát, megrendeléseket kapott egész Eu­,M til'tóATí ■>. Vjrr.fJMAMMíX M. TÓTFALUSI JC MIKLÓSNAK m*9» írnadycotít, deren«*, <* kuk**» caddasáe,. uack MENTSÉGE. Meüyet íz Irigyek ellen. kik a’ közonféges JcKuk czirin t m<ggároicM^fcu feétttúmt­KOLOSVÄRATT, Értendőben. EZiLfA HO BESZED. I Gcúa maniftk * TfenrfofWok, hop JAw* *• Mk í http nunún wl»*i jdfacál > dóm Inte». ** «át Wen*fY<ái jwtosú au** m vita* iow. Júúnt Wyitityui tikftomkk. Wy ín p*n* tf»«nyárit«** róiru. ét oAtí klMiwminl«w, topimiuM. "íuúmVL*. iparos e úr»«' Pkt*» ftrudu mttfrmU* émú. Aú *: A* bMofép* jót dobé úü t*«u «’ mtpxuumk, m. •p M Wm* kdnnyrn «Mwn« Mik» io«««» fiakm* *púrtkmem w bakW««kW«,mt mm mooóuú, W» Enfctyi ü* vóbu, >* autóét fáu iUptrát. A.mut cnüífóíhawm «bk«, toffmwto­ir muuBX •' jnuntom a**« (nata At bgimounkfMik idom aSMft Únyvoiu«* A Mentség címlapja rópából. Érdekesség: ő készítette el az első grúz nyomtatott ábécét. Rengeteget keresett, mint írta: „Néha targoncával tolták a pénzt szállásomra.” Harminckilenc éves korában, 1689-ben hazatért Erdélybe, hogy megkezdődjön itthon a pokoljárá­sa: nem alapíthatott nyomdát, 4 évi hadakozás után vállalhatta el a kolozsvári egyházi nyomda ve­zetését. Rendkívül igényes volt, a hibákat kijavítva nyomtatta ki könyveit, s ezért magára vonta az ortodox egyháziak haragját. Apo­lógia c. latin nyelvű, majd a Ment­ség című munkáiban védekezett ellenük. Itthon mintegy félszáz kiad­ványt jelentetett meg, köztük Ba­lassi Bálint és Rimay János iste- j nes énekeit. Törekvéseivel a min­den haladást ellenző, kicsinyes, ostoba egyházi és világi vezetők miatt el kellett buknia. Perbe fog­ták, összes kiadványait elégetésé­re ítélték. A perbeli meghurcolta­tás izgalmai miatt 1699 elején szélütés érte. Félig bénán, lélek­ben megtörve még három évig élt, s szegényen hunyt el Kolozs­várott 1702. március 20-án. Hogyan ébresszük fel gyermekeink olvasási kedvét? Egy lengyel közvélemény­kutatás eredménye megerő­sítette azt a vélekedést, hogy azok a gyerekek, akiknek szüleik rendszeresen felol­vasnak (mesét, gyerekköny­vet, kalandregényt), felnőtt­korukban szívesebben vesz­nek könyvet a kezükbe. A felmérést a CBOS közvé­lemény-kutató intézet végez­te el az „ABC XXI - az érzel­mi egészség programja” ala­pítvány megbízásából. Utóbbi országos jelszóval kampányt indított az olvasás népszerűsí­tésére, konkrétabban azért, hogy minden szülő naponta 20 percet olvasson fel gyer­mekének. Az akció szeptem­ber 29-én, „a hangos olvasás napján” tetőzik: a kiadók és könyvesboltok aznap ország­szerte találkozókat szervez­nek, melyeken bíztatják az embereket, hogy olvassanak együtt gyermekeikkel. Pszichológusok szerint a hangos olvasás - amellett, hogy fejleszti a gyermek szó­kincsét, érdeklődését, és ér­zelmileg közelebb viszi hoz­zá a felnőttet - ráadásul azzal az eredménnyel jár, hogy a könyv a gyermeki lélekben a kellemesség és biztonság ér­zetével kapcsolódik össze. Akik kora gyerekkoruktól kapcsolatba kerültek a könyvvel, nagyobb eséllyel válnak aktív olvasókká ké­sőbb, mint azok a kortársaik, akiket megfosztottak ettől a lehetőségtől. A CBOS augusztusi felmé­rése szerint az írni-olvasni még nem tudó lengyel gyere­kek szüleinek majdnem két­harmada (62 százaléka) he­tente többször, egyötödük (22 százalék) naponta felolvas csemetéjének. Minden ötödik megkérdezett (22 százalék) vi­szont azt mondta, hogy nála csak vasárnap vagy más ün­nepnapon van ilyen felolvasás. Csupán minden nyolcadik vá­laszadó mondta azt, hogy so­ha nem olvas fel gyermeké­nek. A falusi gyerekek egyötö­de könyv nélkül nő fel, egyne­gyedük csak szórványosan kerül kapcsolatba az olvasás­sal. Városon jobb a helyzet, s a felsőfokú végzettségű szülők gyermekei határozottan gyak­rabban kerülnek kapcsolatba a könyvekkel. A megkérdezettek döntő többsége (74 százalék) sze­rint egy mese vagy regény te­levíziós feldolgozásának meg­tekintése nem ér fel az erede­ti mű elolvasásával. Többsé­gük (65 százalék) ezzel együtt bevallotta, hogy az elő­ző hónap folyamán egyetlen könyvet sem olvasott. 22 szá­zalékuk ez idő alatt egy-két, 4 százalékuk három, 6 százalé­kuk pedig legkevesebb négy könyvet olvasott el. Gyakrab­ban nyúltak könyv után azok, akiknek gyerekkorukban szü­leik felolvastak, vagyis igaz az a megállapítás, hogy senki sem születik olvasónak, erre mindenkit meg kell tanítani. S végül a megkérdezettek egyharmada nem tudott vála­szolni arra a kérdésre, mit ajánlana felolvasásra más szülőknek. Akik javasoltak műveket, leggyakrabban An­dersen vagy a Grimm fivérek meséit, a Micimackót, Harry Pottert, illetve két lengyel gye­rekírót, Jan Brzechwát és Malgorzata Musierowiczot említették. ________ ______ HP. J Ó MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Főnök, biztos benne, hogy nem sikkaszt az új könyvelő? Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Máté Zoltán Szuha, Kossuth út 239. Mai rejtvényünk megfejtését szeptember 27-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. U Lm íiz.. újság». NEGYVEN EVE A megyei MÉH-vállalat most osztotta ki a jutalmakat az 1961. első félévi iskolai hulladékgyűjtés győztes úttörőszervezeteinek. Nógrád megye iskoláinak úttörőszervezetei a fenti időszakban begyűjtötték és a me­gyei MÉH-vállalatnak átadtak 4146 mázsa vasat, 247 mázsa papírt, 190 mázsa rongyot és több mint 53 ezer forint értékű más hulladékot. Nógrádi Népújság, 1961. szeptember 20., 2. o. Szécsény községben rövidesen befejezik egy újonnan lefektetett vízvezeték-hálózat munkálatait. A köz­ségben nagy jelentősége van ennek a munkának annál is inkább, mert Szécsényben nincsen jó ivóvíz. A tanácsülésen úgy határoztak, hogy bővítik a vízvezeték-hálózatot és a munkálatokhoz kérik a község dol­gozóinak hozzájárulását. Nógrádi Népújság, 1961. szeptember 23., 1. o. ___________________________________________HARMINC ÉVE___________________________________________ A dejtári termelőszövetkezetben már mintegy tizenöt éve foglalkoznak - évről évre növekvő kapacitás­sal - uborka-, paprika- és káposztatartósítással, -savanyítással. Az idén a kovászolt uborkával kezdték, ami­ből már igen jelentős mennyiséget elszállítottak a váci FÜSZÉRT számára Ecetes, sós, vizes uborkával, többféle paprika savanyításával folytatják a munkát. Nógrád, 1971. szeptember 17., 3. o. Hogy megyénk mennyire nincs „lemaradva” a világtól, azt a legfrissebb szórakoztató játék, a „tiki-taki” terjedése is mutatja. A teenager korosztály képviselői érdekes kattogáshoz, kerepeléshez hasonló hangok­kal hívják fel magukra a figyelmet. A madzagra felfűzött két, vagy több műanyag golyócska összeütögeté- sével érnek el érdekes hanghatásokat. Nógrád, 1971. szeptember 18., 5. o. _____________________________________________HÚSZ ÉVE_____________________________________________ K arancslapujtőn egy igen modem, jól felszerelt, újnak is mondható gyógyszertár áll a lakosság szolgá­latában. A gyógyszertár vezetője Lantos István, aki öt munkatársával igen nagy lelkesedéssel és szeretettel azon fáradozik, hogy a gyógyszerek kiadásán túl, a hozzájuk fordulókat tanácsokkal is ellássák. Nógrád, 1981. szeptember 17, 5. o. Ecsegen és környékén a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága felhívása nyomán széles körű fá­sítási akció bontakozott ki. - Mindezt három község - Ecseg, Csécse, Kozárd népfrontbizottságainak, vala­mint a közös tanácsnak az összefogása alapozta meg - hallottuk Csonka József népfronttitkártól. A sokat ígérő elképzelést segítette Csetneki Antal kerületvezető erdész is. Nógrád, 1981. szeptember 18., 3. o. _______________________________________________TÍZ ÉVE_______________________________________________ Gödöllő és Siófok után harmadik magyarországi helyszínként Salgótarján ad otthont szeptember 16-tól 18-ig a Testvérvárosok Vüágszövetsége konferenciájának, melynek témája: Fejlesztés és gazdálkodás a he­lyi önkormányzatoknál. A rendezvények résztvevői holland, svájci és német közigazgatási szakemberek előadásait hallgatják meg. Új Nógrád, 1991. szeptember 17, 1. o. Gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulója alkalmából Salgótarjánban a múzeum előtti téren a majdan felállítandó Széchenyi-emlékszobor ünnepélyes alapkőletételét tartották. Sokan voltak kíváncsi­ak az eseményre, a szobrot, amelyek alapkövét Tolmácsi Ferenc polgármester méltó tisztelettel helyezte el, Bobály Attila szobrászművész készíti el. Új Nógrád, 1991. szeptember 21., 1. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom