Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-21 / 220. szám

2001. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK MEGYEI KŐ R K É P BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Megy a márka, jön az euro (Folytatás az 1. oldalról)- 2002. január elsejétől - az an­gol fontot kivéve - megszűnik mint pénz, mint címlet, a német márkán keresztül az osztrák Schillingen át az olasz líráig az összes nemzeti valuta az unió tagállamaiban. Ezeket a jelenleg konvertibilis fizetőeszközöket 2002. januárjától más országok­ban sem fogadják majd el. Ezek helyett a polgárok eurót használ­nak, értelemszerűen különböző címletű euro jelenik majd meg. Ez érvényes lesz természete­sen az Európai Unióba belépni szándékozó országok állampol­gárai számára is. Tehát abban az esetben, ha Magyarország 2004- 2005-ben felvételt nyer az EU-ba, az azt jelenti majd a magyar ál­lampolgárok számára, hogy belé­pésünkkel egyidejűleg megszű­nik a forint, mint fizetőeszköz. Ehelyett itthon is euróbán kapjuk a fizetésünket, és euróbán fize­tünk a boltban. Ez lesz érvényes az utazásainkkor is. Ha turista­ként látogatást teszünk Ausztriá­ba, Németországba, akkor ott is euróbán tudunk fizetni.- Magyarországon tehát 2004- 2005 körül alkalmazzuk majd fi­zetőeszközként az eurót, de az euro nyilván a hazai pénzváltók­ban is fellelhető lesz 2002. január­jától.- Pontosan. Természetesen ar­ról is szó van, hogy ha a magyar állampolgárnak van márkája, schillingje, lírája, más nemzeti va­lutája, attól a pénztől 2002. január elseje után meg kell tudni szaba­dulnia.- Utána? Nem előtte?- Most még nem tud euróra váltani, mert az euro, mint fizető- eszköz csak 2002. január elsejé­vel jelenik meg a pénzváltóhelye­ken. Most két dolgot tehet. Az említett fizetőeszközöket beteszi saját devizaszámlájára, és a bank ezt átváltja, euróbán fogja nyil­vántartani, amikor bevezetésre kerül az euro. A másik, hogy a ná­la lévő valutát amerikai dollárra váltja át, arra, mint korábban em­lítettem, nincs hatással az euro bevezetése. Értelemszerűen a forint árfo­lyamát is az euróval szemben mutatják majd ki, egy euro ma körülbelül 250 forintnak megfele­lő értéket képvisel.- 2004-2005-től tehát fél euro lesz egy liter tej?- Nyugat-Európában az átme­neti időszakra azt az intézkedést hozták, hogy két nyilvántartást kell vezetni az árakban. Ki kell ír­ni mindenhová, akár üzletről, akár mondjuk étteremről van szó, hogy ez az ár ennyi Schilling és ennyi euro. Meg kell jeleníteni ezt a fogyasztók számára, hogy meg­szokják a változást. Ezt Magyaror­szágon is be kell majd vezetni a csatlakozás előtt, hogy ne megle­petésként, újdonságként érje majd a vásárlókat. Az érintett országokban vita zajlott arról, hogy mi legyen az euro legnagyobb címlete. Hiszen vannak olyan uniós tagországok, amelyek a gyengébben fejlettek közé tartoznak, ezek amellett kar­doskodtak, hogy elég, ha a 200 euro lesz a legnagyobb címlet, nem kell az 500-as. A gazdasági húzóországok érdekérvényesíté­se volt az erősebb, a legnagyobb címletű eurós bankjegy az 500-as lesz. * * * A Magyar Nemzeti Banktól azt a felvilágosítást kaptuk, hogy elvi­leg 2002. január 2-ától már ott lesz a magyarországi pénzváltók­ban az euro. A lakosságot közle­mények útján tájékoztatják majd a tudnivalókról. CHJOELLAJ ILDIKÓ Hírek Salgótarján MÚZEUMBARÁTOK. Szép tember 24-én, hétfőn délután 4 órakor tartja legközelebbi ösz- szejövetelét a múzeumbaráti kör. A Nógrádi Történeti Múze­umban megrendezett program során dr. Horváth István Katona István történész életpályáját mutatja be, vázolva a neves tu­dós munkásságát. Nagybárkány ___ G ÁZVEZETÉK-ÉPÍTÉS. A község gesztorságának kereté­ben 13 településen befejezéshez közeledik a gázvezeték építése. Bekerülési költsége 800 millió forint + áfa. A kivitelező szep­tember 30-ára ígéri az átadást. Ennek alapján az idei fűtési idény kezdetén, október 15-én megindulhat a gázfűtés a beru­házásban részt vevő községek lakóinak otthonaiban. FALUNAPRA KÉSZÜLNEK. A legutóbbi képviselői-testületi ülé­sen a többi között az október 20- án sorra kerülő falunapra való fel­készüléssel is foglalkozott a testü­let. Úgy döntöttek, hogy ezen a napon az önkormányzat minden családból két főt vendégül lát. A kulturális programban a helyi is­kolások, óvodások szerepelnek, rajtuk kívül a helyi hagyományőr­zők mellett meghívják a bátonyterenyei, a mátraszőlősi és a kazárt népi együtteseket is. SZÁMÍTÓGÉP-VÁSÁRLÁS. Pá lyázat útján az általános iskola ve­zetősége egymillió 200 ezer forin­tot kapott új számítógépek vásár­lására. Az ehhez előírt saját erőt az önkormányzat garantálja az oktatási intézménynek. Segítségért kiáltanak a vállalkozási övezetek A Salgótarján és Bátonyterenye Térségi Önkormányzatok Egyesületének kezdeményezésére, csütörtökön, a salgótarjá­ni városházán munkaértekezletet tartott a Magyarországi Vállalkozási Övezetek Szövetsége. Az összejövetelen a ha­zánkban található tizenegy vállalkozási övezet vezetői vet­tek részt, akik megvitatták a vállalkozási övezetek kedvez­ményrendszerét, majd állást foglaltak a további intézkedé­sek előmozdítása érdekében. dődtek a bajok, hogy a vállalkozá­si övezetekről a területfejlesztési törvényben van szó, holott az gaz­dasági kérdés. Hiányoznak a mű­ködésükre és a gazdálkodásukra vonatkozó törvények. Nem igaz, hogy a vállalkozási övezetek nem eurokonformok, csak az EU orszá­gé nem politika, hanem szakmai kérdés. Bár teljesen nem érték el a kívánt célt, mégis jelentős ered­ményeket tudnak felmutatni. Lé­tük országos érdek, miként az is, hogy lépéselőnyünket ne veszít­sük el a környező országokkal szemben. A gazdasági övezetek Puszta Béla Salgótarján megyei jogú város polgármestere (középen) tájékoztatta a vendégeket _____totói rigó Pu szta Béla, Salgótarján polgár- mestere, a szóban forgó egyesület elnöke utalt rá: az akkori kormány 1996. végén hozta meg döntését, miszerint tízéves időtartamra ti­zenegy vállalkozási övezetet hoz­nak létre az országban. Feladatuk a térségekben a válságmenedzse­lés, központi és helyi kedvezmé­nyekkel a fejlesztések elősegítése. A vállalkozási övezetek a városok és falvak 11 százalékát (372 tele­pülés), az ország területének 12,3 százalékát (1700 négyzetkilomé­ter), a népesség 7,8 százalékát (785 ezer ember) foglalják maguk­ban. Megyénkben lévő Salgótaiján-Bátonyterenye Térsé­ge Vállalkozási Övezet 36 telepü­lést fed le, ezeken 95 ezren élnek. A gond az - folytatta Puszta Béla -, hogy a vállalkozási övezetekben adható kedvezmények nem elég­gé orientálják a beruházásokat. Az öt évre szóló kedvezmények a jö­vő év végén megszűnnek, s nem tudni, mire lehet számítani utána. Az Országgyűlés október lŐ-én tárgyalja a témát, addigra olyan ja­vaslatokat kell eljuttatni a Gazda­sági-, a Pénzügyi-, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­riumhoz, valamint az Országgyű­lés területfejlesztési bizottságá­hoz, amelyek kedvező irányba be­folyásolják a döntéshozókat. Fodor Tibor, a házigazda egye­sület ügyvezetője szintén a gon­dokról beszélt. Rámutatott: a vál­lalkozási öveze­tekre vonatko­zó, ma még nem ismert új kedvezmény- rendszer csak azt követően lép életbe, miu­tán csatlakozott az Európai Uni­óhoz, ez pedig várhatóan 2004 végén történik meg. A régi ked­vezményrend­szer megszűné­se és az új ha­tályba lépése közötti kétéves időtartamra is szükség volna közbülső meg­oldást találni. A vitában egymást érték a negatív észrevételek, tapasztala­tok. Többek között elhangzott: na­gyon kevés a lakosonkénti 50 fo­rintos működési támogatás. Bár a vállalkozási övezetek irányítása az FVM-hez tartozik, hiányzik az iga­zi gazda. Lengyelország, Csehor­szág, Románia, de még Szlovákia is vonzóbb a befektetők számára. Bajor Tibor országgyűlési kép­viselő, az Országgyűlés területfej­lesztési bizottságának alelnöke, a vállalkozási övezeteket tömörítő szövetség elnöke szerint ott kez­gokban nem adókedvezménnyel ösztönzik a befektetést. Bizottsá­guk javasolni fogja a működési tá­mogatás emelését, tíz évvel hosz- szabbítsák meg a vállalkozási öve­zetek időtartamát, s azt is, hogy a Gazdasági Minisztérium vegye át az irányításukat. Befejezésül Puszta Béla össze­gezte azokat a főbb megállapítá­sokat, amelyeket a szövetség ál­lásfoglalásaként juttatnak el majd az illetékes tárcákhoz. Eszerint a vállalkozási övezetek tevékenysé­tartozzanak a Gazdasági Minisz­térium irányítása alá, időtartamu­kat hosszabbítsák meg tíz évvel. Szülessenek meg a kapcsolódó törvények. Növeljék a működési támogatást. Dolgozzanak ki eurokonform megoldást az új kedvezményekre. Végül, de nem utolsósorban hangsúlyozni kell: miután a vállalkozási övezetek határ menti térségeket ölelnek fel, elősegítik a határ menti együtt­működést. _______________________IKOI-AJ) K ertbarátköri díjátadó ünnepség A salgótarjáni Bereczki Máté kertbarátkor tagjai munkájuk tényleges és tágabb értelemben vett gyümölcsét már bemutatták az idei kiállításukon, s kihirdet­ték, kik bizonyultak a legsikere­sebbnek. Az elismerések átadásá­ra azonban tegnap, a József Attila Művelődési Központban tartott ünnepségen került sor. A megje­lenteket Gregor István, a kert­barátkor elnöke köszöntötte, majd Korill Ferenc, az intézmény igazgatója és Domonkos Tamás városi ifjúsági és civil tanácsnok, átadta az okleveleket az első dí­jas Gregor Istvánnak, a második díjas Angyal Istvánnak, Czibula Istvánná és Tóth Alfrédné harma­dik helyezetteknek, s a különdí­jas Erdész Kázmémak. Emlékla­pot és elismerést azonban min­den kiállító kapott az ünnepsé­gen. Tóth Alfrédné díjazott veszi át az oklevelet FOtó: r. t. KÍVÁNCSISKODÓ MIHALIK JÚLIA ROVATA Kegyeletsértés Somoskőn - „El sem hittem, hogy ilyen is van” Rovatunk naponta várja kedves olvasóink közérdekű vagy magánjellegű problémákkal kapcsolatos kérdéseit, felve­téseit, észrevételeit. Fordulhatnak szerkesztőségünkhöz telefonon, (a 32/416-455-ös számon) személyesen vagy le­vélben. (Címünk: 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. Postafi­ók 96. A SÍRRÓL LOPTÁK EL... A somoskői temetőben a leg­frissebbek egyike az a sírhant, ahonnan talán még a temetés napján elloptak egy nagy virág­csokrot és egy élővirág-koszo­rút. Keddi napon volt a búcsúz­tatás, a hozzátartozók másnap is kimentek a temetőbe, hogy megnézzék, rendben van-e min­den a sír körül, nem fújta-e szét a szél a kisebb csokrokat, virá­gokat. S akkor döbbenten vették tudomásul, hogy valaki vagy va­lakik képesek voltak megfoszta­ni a kegyelet virágaitól a nyughelyét. A gyászoló hozzá­tartozók - és nyilván azok is, akik olvassák ezeket a sorokat mélységesen elítélik az effajta gátlástalanságot, tisztességte­lenséget. DERÉKIG ÉR A GYOM A balassagyarmati Markusovszki utca egyik lakója jelezte, hogy a városnak ezen a részén vannak olyan elhanya­golt, kaszálatlan területek, ahol szinte derékig ér a gyom, olva­sónk szerint parlagfű is virágzik a szóban forgó helyeken. Úgy tudja, hogy talán a tavasszal, s mindössze egy alkalommal vág­ták le a füvet. Mielőtt rovatunk­hoz fordult, megpróbálta meg­keresni az illetékest, s tudomá­sára hozni, hogy a gyomtalaní­tás már régen időszerű, de nem járt sikerrel. Jelzésével a város­üzemeltetési kft-hez, majd - mi­után megtudtuk, hogy a terület rendben tartása más cég felada­ta - a polgármesteri hivatalhoz továbbítottuk az olvasónk által elmondottakat. HA TÖBB PÉNZEM LENNE... A karancsaljai Varga Lászlóné többnyire Salgótarjánban intézi a napi bevásárlásait, azt mond­ja, ha tehetné, egy bizonyos he­lyen mindennap venne süte­ményt vagy fagylaltot, olyan aranyosan szolgálja ki ott a ve­vőket egy fiatal lány, aki ezért nagyon megérdemli a dicsére­tet: - Amikor először meghallot­tam a hangját, el sem hittem, hogy ilyen is van, s magamban azt gondoltam, véletlen volt az őszinte kedvessége - mondta Vargáné. - Muszáj beszélni róla, mert manapság olyan nagyon ritka a nem erőltetett, odaadó kedvesség. Éppen ma, amikor - állítom - sok ember mit nem ad­na két szép szóért. Már több­ször elhatároztam, hogy ott, a szemébe mondom, hogy ilyen eladóval-kiszolgálóval még nem találkoztam, hogy mennyire jól­esik, amikor azzal köszön el, hogy „egészségére!” Remélem, a munkaadója is tudja, látja ezt és méltányolja is! ____ ■ L ÉLEKABLAKOK. A salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban tegnap délután nyílt meg Budai Tibor képzőművész kiállítása._________________fotó: rigó tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom