Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-20 / 219. szám

2. OLDAL SZÉCSÉNY ÉS TÉRSÉGE 2001. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Hivatalt avatnak Az új polgármesteri hivatal át­adása jeles mozzanata lesz az idei rimóci falunapnak, amelyet szeptember 22-én 16 órai kezdet­tel tartanak meg. A falu „új háza” egy volt kereskedelmi egység át­alakításával készült el, az új Ma­dách tér 1. szám alatt. Az ünnepi perceket a klubkönyvtárban 17.30 órától hasonlóak követik, ekkor díjazzák ugyanis a jó tanu­lókat - teljesítményük elismeré­se hagyomány már a településen - valamint átadják a „Rimóc Községért” címet is. B.S2ÍCSÉNYI VEZÉRLŐ FEMED* ÉS TIMS2TKJU UFÓK Szakmai előadásokkal ás kiállításokkal, valamint egyéb kiegészítő eseményekkel, az első Nógrád megyei sportvadász és sporthorgász konferencia is része volt a napokban Szécsényben megrendezett vezérlő fejedelmi és turisztikai napoknak. A tanácskozás előadói szóltak egyebek között a megyei, kistérségi Sapard-programok vadászati és horgászati lehe­tőségeiről, a „Nyitott falvak...” elnevezésű, országos rendezvény tapasztalatairól is. Felzárkóztató csoportok Harminc fiatal úgynevezett speciális felzárkóztató csoport­ban kezdte meg az idei tanévet az egyházasgergei Szent József Katolikus Szakiskolában, ahol összesen hetvennégy diák ta­nul. A gyerekek, a fiatalok tanu­lási és egyéb nehézségeinek visszaszorításában jártas intéz­mény Phare-pályázaton nyert pénzből indította el ezt a sajátos munkát. A pályázati támogatás másik feladatra is szól: faiparos szakmák képzésének bevezeté­séhez faipari műhelyt fognak a későbbiekben kialakítani. Egy őszi jövevény Filmklubot indít a közeljövőben a Szécsényi Művelődési és Művé­szetoktatási Központ, az igényfelmérés alapján összeállított kínálata elsősorban az általános és középiskolásokat érdekelheti, de termé­szetesen más korosztálybeliek is látogathatják majd az utóbbi tíz év magyar filmjeit bemutató előadásokat. A fehér falaival, nevetőpiros virágai­val mindig napfé­nyesnek tűnő otthon, a szécsényi Ferences Betánia falai közé be­lopakodott a szomo­rúság, S talán- még valami más, aminek nehéz nevet adni, jobban esik nevet nem adni... Kitartó árnyak vetülnek az ablakokra, ám az őszi melankólia ko­Borús napok morságát itt könnyű elűzni, a nővérek kedves biztatása, az odaadó gondosko­dás, ápolás mindig megnyugtatja a zak­latott lelkeket. Az el­műt napokm mégis a szorongás vetett in­kább árnyat, szótla- nabbul, kedvetleneb­ből teltek az órák, a betegek, mintha még betegebbé vátak vol­na, s egymás arcáról próbálták leolvasni, kiben, mi zajlik most ott, belül. Hiába kap­csolják ki a tévét, a rá­diót, a világ baját az univerzum legkisebb pontjai is érzékelik. S éppen kicsiny mivol­tukból fakadóan egy­fajta tehetetlenség ér­zésével küzdenek. Várják a holnapot és félnek is tőle. Nem a legjobb irányban mennek a dolgok... Hiányzik a kisvállalkozói törvény! A rendszerváltást követő kötelező tagság megszüntetése drasztiku­san csökkentette a kisiparosok létszámát, kétharmad részük meg­szüntette tagságát. Az addig közjogi feladatokat, köztük az iparos regisztrációt is ellátó ipartestületek új lehetőségeiknek, követelmé­nyeiknek megfelelően a szolgáltató testület irányába tolódtak el. Vagyis megszűnt a korábbi fő tevékenységük, ami a hatósági felada­tokban testesült meg - érzékelteti a szécsényi ipartestületben bekö­vetkezett lényeges változásokat Bakos László, a többször újjává­lasztott elnök, aki társadalmi munkában látja el az elnökséggel já­ró tisztet, egyúttal vállalkozó is. Az arculatváltást elindító taggyű­lésre 1990. szeptember 9-én került sor.- Miben érhető ez tetten?- Taglétszámunk 117 fő, becsült alapon a városban és vonzáskörze­tében működő iparosok 20 százalé­kát tömöríti a testület. A fizetendő tagdíj nem magas, havonta 300-500 forint között váltakozik. A régi csapatból kevesen vagyunk, sok az új, fiatal vállalkozó, akik a korábban jellemző közéletiséget nem igénylik, vállalkozásuk életké­pességének fenntartását tekintik csaknem kizárólagos feladatuknak.- A kötelező kamatúi tagság, majd annak megszüntetése, mi­ként befolyásolta a létszám alakulá­sát?- Egyáltalán nem hatott rá. Ugyanannyi a létszámunk, mint az átalakuló taggyűlés után. Akik az ipartestületbe jönnek, azzal a gon­dolattal lépnek be, hogy mi valamit el tudunk intézni. Szolgáltatásaink sokirányúak, beleértve a könyve­lést, a pályázatok elkészítését és az alkalmazottak munkaügyi intézé­sét, levelezést, s egyéb megszokot­tá vált napi feladatokhoz tartozó­kat. Többen segítségünket kérik költségvetésük elkészítéséhez.- Az előbbi felsorolás egyúttal tartalmi változást is magában hor­doz?- Ma nem létezik a korábbi kis­iparos fogalom. Helyette úgyneve­zett mikrovállalkozók szerepelnek, s ők egy-két fővel vannak jelen a gazdaságban.- Miben érhető tetten az ipartes­tület érdekvédelmi tevékenysége?- Felmenő rendszerben, orszá­gos szervezetünk az IPOSZ. Képvi­selői az érdekegyeztető tárgyaláso­kon elmondhatják véleményüket, utána tájékoztatják a tagságot. Helyben a képviselő-testületben te­vékenykedik egy iparos társunk, aki a helyi elnökség tagja. Én mint elnök, mindig kapok meghívót, ha a város gazdasági életéről van szó. Helyben eredményesen tudjuk képviselni tagjaink érdekeit.- Nagyvonalakban már érintet­tük a testület tagjainak gondjatt. Mi az, ami visszatérően foglalkoztatja őket, zavarja munkájukat?- Sem több, sem kevesebb, mint az országos problémák. Pillanat­nyilag a minimálbér többlet-terhe­lésének a mérséklése a legnagyobb gond. Célunk és el tudjuk képzelni, hogy a munkavállalók adó nélkül jussanak a minimálbérükhöz. A ve­le járó terheket a költségvetés fizes­se ki! Nettó legyen a minimálbér!- Ha jól értem a szavaü, akkor a 40 ezer forint nettóbér legyen!?- A munkavállaló után 12-féle cí­men fizet adót a munkaadó az ál­lamnak. El tudjuk képzelni még a minimális járadékkal vagy kis adó­val terhelt minimálbérezést is.- Mivel indokolja az előbbiek lét­jogosultságát?- Esetünkben kétkezi munkát végző mikrovállalkozókról van szó. Képtelenek annyi értéket elő­teremteni, mint amennyit az ál­lamnak kell fizetni. A jelentős költségvetési elvonást viszont nem tudjuk az árban rögzíteni, mert az ebből adódó terheket a fogyasztó nem hajlandó tudomá­sul venni. Erről nem sokan be­szélnek, meg arról sem, hogy az elvonások jelentős növelése kö­vetkeztében a munkaadó és mun­kavállalók között egyre nagyobb a feszültség, mert kénytelen meghajtani alkalmazottját, hogy legalább a munkavállaló a saját bérét és a velejáró jelentős terhek egy részét előteremtse.- Azt mondják az ületékesek, hogy a multik nem panaszkodnak úgy, mint a kisvállalkozók!- Helyükben mi is így tennénk. Jelentős állami támogatást és adó- kedvezményeket kapnak. E tekin­tetben a kormány elképzelése hibádzik! A statisztikai adatok sze­rint az országban 800 ezer kisvállal­kozó van, amely legalább ennyi munkahelyet jelent. Amennyiben családtagjukat is foglalkoztatják, megduplázódhat létszámuk, több mint egymillió aktív munkahelyet jelent. Kérdem én: miért nem jön városunkba - amely hétezer lelket számlál-egy multi sem? Mert nem találja meg a számítását. Mik­rovállalkozó társaim itt élnek, ak­kor is vannak szolgáltatási kötele­zettségeik, ha minimális a bevétel.- Kérem foglalja össze a mikrovállalkozók életképességének fenntartásához szükséges kívánsá­gait, elképzelések!- Szükség volna egy olyan tör­vényre, hogy egyenlő feltételekkel jelenjünk meg a piacon, ne seper­jenek le bepnünket a nagyok, mert mi hosszú ideig helyben kí­vánunk tevékenykedni akkor is... Kapjuk vissza a közjogi feladat­kört az egész országban. Ehhez rendelkezünk megfelelő feltéte­lekkel, számítógépes rendszerrel, fizetett alkalmazottakkal és meg­felelő bázishálózattal. Az előbbiek alkalmasak arra, hogy regisztrálni tudjuk a működő kisiparosokat. Gondolunk itt a vállalkozói igazol­ványok kiadására, az illető tevé­kenységének ellenőrzésére. A kormánynak olyan jól működő ci­vilszervezetként kellene elfogadni ipartestületeinket, hogy azok ké­pesek legyenek megoldani saját gondjaikat, megfelelő feltételek birtokában. Sajnos nem a legjobb irányba mennek a dolgok! Drága a hitel, hosszadalmas és bürokra­tikus az intézése...- Az előbb közölték bizonyításá- m tényeket is közreadna?- Az állam a szakmunkáspótlás utánképzésben olyan feladatokat körvonalazott az ipartestületeknek, amit pillanatnyilag nem tudnak megoldani. Ahhoz, hogy mi ezt a feladatot jól elvégezzük, a kis mű­helyeknek megfelelő felszereltség­re volna szükségük! Horribilis ösz- szegről van szó!- Segítene-e kedvező hitelkonst­rukció?- Az olyan drága, hogy nem ér­demes felvenni, emellett bürokrati­kus és hosszadalmas az eljárás.- Taglétszámnövelésben is gon­dolkodnak?- Ha jól végezzük dolgunkat, ak­kor nő a létszámunk, ellenkező esetben aki volt, netán az is kilép. Reméljük, az utóbbira nem szolgá­lunk rá. V. K. _____Falumorzsák_____ K ÖZMEGELÉGEDÉSRE... Piliny - A lakosság megelége­désére az utóbbi időben bővült az itt foglalkoztatott közmunkások munkaterülete: nem csak a köz­épületek környékén dolgoznak, hanem a házsorok előtti járdák, csapadékvíz-elvezető árkok men­tén is levágják a füvet. TANESZKÖZFEJLESZTÉSRE Rimóc - A faluvezetés nemré­giben döntött arról, hogy kétmilli­ós pályázatot nyújt be azzal a cél­lal, hogy előteremtse a hiányzó is­kolai felszerelések beszerzésének teljes fedezetét. Mellőzött nők a munkaerőpiacon Az előző hónaphoz viszonyítva augusztusban het­ven fővel csökkent a bejegyzett munkanélküliek szá­ma a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ szécsényi kirendeltségének illetékességi területén. Ebben az idő­szakban megállt az egyik legnagyobb foglalkoztató­nak számító helyi kft. számára történő munkaerő köz­vetítés, de az előrejelzések szerint a szeptemberre ter­vezett létszámbővítés tovább javíthatja a térségi mun­kanélküliségi mutatókat. Folyamatosan növekszik a nők aránya a munkanélküliek táborán belül: az elmúlt időszakban mindössze harminckilenc általuk is telje­síthető munkaerőigényt továbbítottak a munkáltatók a kirendeltségnek. Az okok a munka jellegében kere­sendők. Csökkent a szakmunkás, segédmunkás és be­tanított munkás állástalanok száma és aránya is, a fizi­kai és nem fizikai munkát végzők arányát összevetve viszont minimális eltérés mutatkozik. A bejegyzett munkanélküliek között kevesebb lett a csak általános iskolai végzettségűek száma, arányuk viszont növeke­dett. Továbbra is jelentős részt képviselnek viszont azok, akik ezzel a végzettséggel sem rendelkeznek. Ennek javítása érdekében az érintett önkormányzatok együttműködésével kistérségi program indul, ami az általános iskolai tanulmányok befejezésével veszi kezdetét, s szakképesítéssel folytatódik. Várhatóan a jövő év márciusában támogatott, illetve támogatás nél­küli foglalkoztatással fejeződik be. Augusztusban 111-gyel gyarapodott a bejegyzett ál­lástalanok száma, (közülük 35 a pályakezdő) ez a szám 102-vel kevesebb, mint az előző hónapi. 181 volt a rendszerből „kilépők” száma, ebből 51 közvetítéssel elhelyezkedett. Összesen 69 személynek ajánlottak ál­lást, négyen a foglalkoztatás jellegére hivatkozva nem fogadták el az ajánlatot. Nemcsak termésben mérhető a haszna Szécsényi földprogram: versengés a bejutásért Tizenhét hektárnyi termő­földet nyolcvan család művel Szécsényben, az itt négy éve megkezdett szociális föld­program keretében. Burgo­nyát, kukoricát - és kisebb részben - konyhakerti növé­nyeket termesztenek. A ter­mőterület kiválasztása jelölése - az előzetes felmé­rések, igények valamint az érintettek nagy megelégedé­sére - aszerint történik, hogy hol a legkedvezőbbek az adottságok a magasabb terméshozamok elérésére.- Az első között kapcsolód­tunk be a programba, amely ed­dig minden évben sikeres volt: kezdetben hatvan, majd nyolc­van hátrányos helyzetű család vállalta a munkát, s ilyenformán több százan részesültek önkor­mányzati támogatásban - tájé­koztatott Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet, a városháza jegyzője. S mindjárt hozzátette: - ennek se­gítő hatása érezhetően nagyobb volt, mint a más jellegű támoga­tásoké. Ugyanis nem csupán a roma kisebbséghez tartozók jobb megélhetésének előmozdí­tásáról van szó, összetettebb en­nél a haszna: egyaránt hozzájá­rul a mélyponton lévő munkafe­gyelem újraélesztéséhez, a csalá­dok egymásra találásához, a tu­lajdon védelmében is történő összefogás szükségességének felismeréséhez. Ugyanakkor az önkormányzat­tal, a polgármesteri hivatal érin­tett szakterületén dolgozókkal va­ló együttműködésük egy emberközelibb kapcsolat kialakí­tásához vezetett, s ezáltal a más irányú problémák is kezelhetőb­bekké váltak a hivatal részéről.- A részvétel további előnye, hogy a rászorulók felismerték: ha igazán akarnak és eleget tesz­nek vállalásuknak, képesek eny­híteni megélhetési gondjaikon. S szintén a program értékei közé sorolható, hogy ismertté válásá­nak, elfogadásának köszönhető­en mára versengés alakult ki a bekerülésért. (A bevonható föld­terület sajnos, már nem növelhe­tő.) Elmondható tehát, hogy a szociális földprogram az egyik legsikeresebb aktív szociálpoliti­kai eszköz az önkormányzat el­látó rendszerében. A földterület ilyen irányú hasznosítása pedig a támogatottak anyagi biztonság- érzetét növelő lehetőség. Sike­rességéhez a minisztérium pá­lyázati támogatásán kívül hozzá­járultak azok a vállalkozók is, akik a velük megkötött szerződé­seknek megfelelő minőségű ta­lajmunkát végeztek, jó minősé­gű vetőmagról gondoskodtak, s szakszerűen látták el a növény- védelmi teendőket. _________________________iüü Nemrégiben avatták Egyházasgergén az itt látható székelykaput, amely a helyiek összefogásával készült. A községi erdőbirtokossági tár­sulat adta a faanyagot, amelynek megmunkálása, faragása Gordos István keze munkáját dicséri. A szerkezet elhelyezésében, felállításá­ban sokat segített Gordos Oszkár és Gordos István, a munkából kivették a részüket az egyháztanács és a polgárőrség tagjai isi NÓGRÁD „1 HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját teijesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HÜ ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! szertwsztősógi rendszerrel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom