Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-19 / 218. szám

2. OLDAL m SALGÓTARJÁN I P BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKE P PÁSZTÓ 2001. SZEPTEMBER 19., SZERDA A Tredegarnál első a minőség és a vásárló a király Az USA-beli Richmond szék­helyű Tredegar Corporation az egészségügyi és higiéniai terüle­ten a műanyagfólia-ipar világve­zető globális szállítója. A multi­nacionális céget tizenegy éve alapították, négy földrészen ösz- szesen tizenöt gyárában állítják elő a kiváló minőségű speciális fóliákat, a diví­zió termelésének együt­tes évi értéke eléri a 450 millió dollárt. Európában Hollandi­ában, Olaszországban és szűkebb pátriánk­ban, Rétságon létesített gyárat a nagyvállalat. A nyugat-nógrádi telepü­lésen három évvel ez­előtt, zöldmezős beru­házásként, négy és fél milliárd forint ráfordítá­sával hozták létre a ter­melőegységet, amely­nek tervezett havi kapa­citása meghaladja az ezer tonnát. A nógrádi Tredegar-gyár sikersztorijáról Bindics Elek ügyvezető igazgatóval beszél­gettünk.- Miért Magyarországon és ezen belül miért Rétságon hoz­ták létre a gyárat?- A Tredegar Film Products nemzetközi beszállítója a Procter and Gamble-nek, amely komoly termelőegységet üze­meltet Magyarországon. A rétsági gyár felépülésével a vásárlóink olcsóbban jutnak hozzá az itt gyártott termékek­hez, hiszen a szállítási költségek lényegesen csökkentek. Alapos vizsgálatot folytattak arra vonatkozóan, hogy hol épüljön fel az üzem, s Tatabá­nya, Székesfehérvár, Szada és Rétság versenyfutásából az utóbbi került ki győztesen. Há­rom évvel ezelőtt kezdődött meg a beruházás, amelynek ér­téke négy és félmilliárd forint. Az egyes területek vezetői még a magyarországi gyár beindítása előtt külföldi tréningen vettek részt, a különböző Tredegar- gyárakban tanulmányozták az ott kialakított folyamatokat.- A rétsági gyár milyen helyet foglal el a Tredegar nagy család­jában?- A cégnek vannak ennél sok­kal nagyobb gyárai is, amelyek általában felvásárlás során ke­rültek hozzá. A legnagyobb gyárban húsz gépsor üzemel, itt csak négy. A Tredegar olyan gépsorokon folytatja a terme­lést, amely speciális műanyag fóliát állít elő nagy mennyiség­ben és jó hatékonysággal. A gyártáshoz nem szükséges jelentős létszám, az itteni üzem­ben kevesebb, mint 80 fő dolgo­zik, s a dolgozóink zömét kitevő gépkezelők feladata a folyama­tos termelést irányító számító­gépek felügyelete, a gépbeállítá­sok elvégzése, a kész termék el­szállítása a géptől.- Milyen termékek készülnek a rétsági termelőüzemben?- Kétféle, az egészségügyi te­rületen használatos fóliát gyár­tunk. Az egyik termékünk egy légáteresztő fólia, ahol a fólián speciális technológiával mikrorepedéseket készítünk, mely a levegőt átereszti, s a ned­vességet visszatartja. A gépen egy kamerarendszer van felsze­relve, mely minden lyukat mér és érzékel a gyártott fólián, s ab­ban az esetben ha a rendszerünk ilyet jelez, azt azonnal selejtez­zük. A gyárunkból csak kiváló minőségű termék kerülhet ki! Egyébként más gyáraknál el­fogadott az a gyakorlat, hogy olyan fóliát is értékesítenek, amelyben lyukak vannak. Mi ennek határozottan ellene va­gyunk, a végfelhasználónak ki­váló minőséget kell kapnia. Az igény a termékünk iránt annyira megnövekedett, hogy nemrég egy további gyártósort is üzem­be helyeztünk. A másik termék a háromdi­menziós fólia. Leginkább úgy képzelhető el, ha vesszük a si­ma fóliát, amelyben kis betü- remkedések, s annak végén lyu­kak vannak. Ezt a fóliát az in­timbetétekben, annak belső fe­lületén használják, mivel a ned­vességet befelé elvezeti, kifelé azonban visszatartja.- Hazánkban dolgozzák fel az itt gyártott termékeket, avagy külföldre szállítják?- A felhasználás vegyes, a végeredmény: még azoknak a termékeknek a jelentős része is Európában jelenik meg, amelyet Magyarországon dolgoznak fel. Egyébként termékeinknek legfeljebb az öt százalékát hasz­nálják fel idehaza, a többi or­szághatárainkon kívülre kerül.- Említette, hogy gyáruk a lég- áteresztő fóliák előállításában világelső. A dolgozók hogyan ké­pesek megfelelni a bizonyára rendkívül szigorú követelmé­nyeknek?- Nem a végzettség, hanem a gondolkodásmód a legfonto­sabb. Külföldi tapasztalatok sze­rint három év kell ahhoz, hogy valakiből jó gépkezelő váljon, ez az idő nálunk még nem telt el. Ennek ellenére a hatékonysági mutatónk a Tredegar-átlagnál kedvezőbb, a minőségi muta­tónk pedig az egyik legjobb a cégnél. Tavaly a másodikok vol­tunk. Ezen eredmények elérésé­hez az kellett, hogy az emberek szemlélete megváltozzon. Ők is úgy gondolják, mint mi, hogy nálunk a megrendelő a legfonto­sabb, ő a király, akit tökéletesen kell kiszolgálnunk. Amikor a tö­kéletes kiszolgálásról beszélünk, akkor két fontos szempontot kell figyelembe venni. Az egyik: mi­nőségi termékeket kell szállíta­nunk, ami nem egyszerű, mert a gyártási folyamat rendkívül ér­zékeny. A másik: időben, olyan dokumentumokkal kell szállíta­nunk, amit a vásárló megkíván. Ha a termék nincs időben a fel­dolgozónál, akkor esetleg neki le kell állítania a gyártósort. Erre a mi hibánkból még nem volt pél­da, s nem is szeretném, ha elő­fordulna.- Gondolom, a tulajdonos elé­gedett a rétsági gyár munkájá­val?- Igen, ezért következhetett be, hogy egygépes termeléssel kezdtünk és most négy gépso­ron gyártunk. A Tredegar veze­tése nem tervezte ezt a mérvű felfutást, s a cég történetében er­re nincs is példa. Mi gyakorlati­lag két év alatt értük el azt a ter­melőkapacitást, sőt kicsit többet is, amennyi egy átlagos Trede­gar-gyár teljesítménye. Hollandi­ában ez nyolc évbe tellett...- És mennyire elégedettek az emberek a munkahelyükkel, az anyagi megbecsülésükkel?- Az egy évvel ezelőtti felmé­rés szerint dolgozóink nagyon elégedettek voltak a munka­helyükkel. Ám a termelőkapaci­tás gyors növelése sok problé­mát teremtett, ugyanis a vezetés követett el hibákat. Nagyon nagy nyomás volt mindenkin, hogy minél hama­rabb és minél jobban kezdjünk el termelni, s közben azt vettük észre, hogy a dolgozókkal nem beszéljük meg az őket érintő dolgokat, s nem vonjuk be őket a cégnél hozott döntésekbe. A hibát úgy próbáljuk helyre­hozni, hogy a lehető legszéle­sebb körben igyekszünk kom­munikációt kiépíteni az embe­rekkel. Aminek persze megvan­nak a korlátái, hiszen a gépekkel napi huszonnégy órában kell termelni. Úgy gondolom, dolgozóink a környékbeli gyárak munkásai­nál jobban keresnek, igaz, ezért valószínűleg többet kell fára­dozniuk, folyamatos a munka­rend, a munkakörülmények is nehezebbek.- Befejezésül ejtsünk szót a jö­vőről! Várható-e a termelés to­vábbi bővítése?- Ez az igényektől függ. Miu­tán az idén jelentősen növeltük a termelőkapacitást, ezért egy­előre azt szeretnénk, ha kicsit nyugalom lenne, szeretnénk ki­csit jobban felépíteni szerveze­tünk és a gyár működését. Erőfeszítéseink elsődlegesen arra koncentrálódnak, hogy a gyártókapacitás bővülése miatt felvett új dolgozók minél hama­rabb megkapják azt a tudás­anyagot, amelyre a mindennapi munkájuk során szükségük van. Ha ez megtörténik, draszti­kusan csökken majd azoknak a problémáknak a száma, ame­lyekkel nap mint nap találko­zunk, s amelyek megoldása je­lentős energiánkat emészti fel. Vannak olyan elképzelések, mi­szerint tovább növeljük gyártó- kapacitásunkat, de úgy gondo­lom, erről most még korai lenne nyilatkozni. ________ - P. R. ­Bin dics Elek ügyvezető igazgató Rétságon létesített gyárat az amerikai nagyvállalat___________________________________________fotó, maó tibor F uvarozók védelmében: ellenőrzés az országhatáron Úgynevezett AETR-ellenőrzésen jártunk a minap a Somoskőújfalui határ- átkelőhelyen. Ez az egyre ismertebb rövidítés nem mást takar, mint a nem­zetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodást. A konkrét ellenőrzést megelőzően Szomszéd Józseffel, a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet jármű-felügyeleti osz­tályvezetőjével beszélgettünk. „Teleszínház” Ez nem valamilyen televíziós műsor címe, hanem egy híradá­sé. Azt akarja mondani, hírül ad­ni, hogy Salgótarjánban vala­mennyi színházi bérletet megvá­sároltak az érdeklődők elővétel­ben a 2001/2002-es évadra.- Ilyen még nem volt! - kiálthat­nánk harsányan, ha valamilyen pia­ci, üzleti szándék állna mondan­dónk mögött. De így is örülünk, hogy „csak” kulturális sikerről van szó. Sőt, így örülhetünk csak igazán, hiszen manapság nem kis dolog az, hogy az emberek előre fizessenek a kultúrára, jelesül a színházra, még akkor is, ha régen tudjuk, hogy eb­ben a városban sokan szeretik a színházművészetet, készek áldozni is érte. Elismerés illeti persze az ön- kormányzatot és intézményét, a Jó­zsef Attila Művelődési Központot is azért, mert mindig megteremti a fel­tételeit annak, hogy évről évről fel­gördülhessen a függöny és neves színművészek sokasága léphessen itt fel. Mint a szeptember 24-én, hét­főn este 19 órakor kezdődő szezon­ban is. Ekkor a fővárosi Ruttkai Éva Színház Poplewel-Thomas „A hölgy fecseg és nyomoz” című krimi-ko­médiáját mutatja be Esztergályos Ce­cília főszereplésével. A bérletsorozat második előadása október 16-án, kedden este lesz. Ek­kor Márai Sándor „Kaland” című drámája kerül színre a Piccolo Szín­ház bemutatásában - mások mellett - Hámori Ildikó és Mécs Károly sze­replésével. ____________ CS. B.- Az AETR egy nemzetközi megállapo­dás. Magyarra fordítva, a nemzetközi köz­úti szállításban részt vevő gépjárművek - ez esetben a tehergépkocsik, autóbuszok - személyzetének a pihenő- és menetidejét szabályozza - mondta a szakember - A nemzetközi megállapodást a Magyar Köz­társaság parlamentje az idén május elsejé­től törvénnyel léptette hatályba. A megállapodást hatályba léptető tör­vénnyel kapcsolatban megtudtuk, hogy például a gépkocsivezetőknek a napi ve­zetési ideje nem haladhatja meg a kilenc órát. Ezt heti két alkalommal lehet tíz órá­ra hosszabbítani. De a heti vezetési idő maximum ötvenhat óra, azonban egy­mást követő két hét alatt nem lehet több mint 90 óra. Folyamatosan négy és fél óra ideig vezethet a gépkocsivezető, ezt köve­tően negyvenöt perces pihenő megszakí­tást kell beiktatni, amely a vezetési idő alatt minimum 15 perces részletekben ki­vehető. Tudni kell, hogy a nemzetközi közúti forgalomban közlekedő 20 főnél nagyobb befogadóképességű autóbuszok és a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergép­kocsik esetében menetírók alkalmazását miniszteri rendelet írja elő. A menetíró ké­szülék - szakmai berkekben tachográfnak nevezik inkább - egy rendkívül fontos for­galombiztonsági eszköz, mert általa lehet­séges a sebességtúllépést, a vezetési, a pi­henési időre vonatkozó szigorú szabályok betartását regisztrálni, valamint a regiszt­rált adatokat ellenőrizni. A törvény arra is kitér, hogy milyen le­het a menetíró készülék, milyen feltételek­nek kell megfelelnie a készülék korongjá­nak. Ki veheti ki a helyéről, s ha ellenőr­zésre kivették, azt hogyan kell kezelni. Ugyanis ha az arra illetékes hatósági sze­mély kivette a menetíró korongját, azt bé­lyegzővel kell hitelesítenie. Ha ez nem tör­ténik meg, mert netán más vette ki, akkor a gépkocsit üzemeltető cég, vagy a vezető bírságolható. A menetíró készülékek korongját csak a kormányrendeletben meghatározott szer­vek ellenőrizhetik. Az AETR-megállapo­dásban meghatározottak megtartását a közúti forgalomban a rendőrhatóság és a közlekedési hatóság, az üzemben tartó te­lephelyén, a megyei, fővárosi munkabiz­tonsági és munkaügyi felügyelet és a köz­lekedési hatóság ellenőrizheti, a határátke­lőkön pedig a vámhatóság. A Somoskőújfalui határátkelőhelyen Egyed Attila és BoUók Róbert végzi az or­szágból kifelé tartó és a hozzánk beérkező gépjárművek ellenőrzését. A megyei közle­kedési felügyelet közlekedési műszaki el­lenőrei elmondják, hogy az ellenőrzéseket döntően az őszi és a tavaszi időszakban hajtják végre. Általá­ban egy hónapon át, előre meghatározott program szerint. Dél­előtt és délután, de előfordult már éjsza­kai ellenőrzés is. Az ellenőrök mindazon járműveket, amelyek a nemzetközi forga­lomban részt vesz­nek, ellenőriznek, le­gyen az autóbusz vagy tehergépkocsi. Ilyenkor természete­sen nemcsak a me­netíró készüléket el­lenőrzik, hanem azo­kat a speciális okmányokat is vizsgálják, amelyekkel a gépjárművezetők rendelkez­nek. S természetesen ellenőrzik a jármű­vek általános műszaki állapotát is. A műszaki állapot vizsgálatát különö­sen a hazánkba belépő és nemzetközi fu­varozást, szállítást végző gépkocsikon hajtják végre, mert azok a gépkocsik, ame­lyek forgalombiztonságilag kifogásolha­tók, nem léphetnek be az országba - vilá­gosít fel Szomszéd József. Mindaddig, amíg nem biztosítja a veze­tője az előírt műszaki állapotot, a járművet visszatartják. Ezek az ellenőrzések arra szolgálnak, hogy meggyőződjenek a gép­jármű jogszerű közlekedéséről, a gépjár­művel végzett szolgáltatás jogszerűségé­ről. Ha az okmányok hiányosak, vagy ki­töltetlenek, a jármű nem közlekedhet to­vább mindaddig, amíg nem pótolják a hiá­nyokat. Ha viszont a menetíró korong ar­ról árulkodik, hogy a gépkocsivezető nem tartotta be a kötelező pihenőidőt, akkor csak az után folytathatja az útját, ha kipi­hente magát. S ez is nagyon fontos a köz­lekedés biztonsága szempontjából. A gépkocsivezetők többsége már tudo­másul vette, kezdi megszokni a menetíró használatát és rendszeres ellenőrzését, hi­szen más országokban is alkalmazzák. Többségük segítőkészséget is tanúsít a vizsgálat elvégzésében. Előfordul, hogy a külföldi gépkocsive­zető engedélyhez kötött tevékenységet en­gedély nélkül végez és el akarja hagyni az országot. Ebben az esetben szabálysértési bírsággal sújtják, amelynek legkisebb ösz- szege százezer forint. Amíg ezt ki nem fi­zeti, a gépkocsi és vezetője nem hagyhatja el az ország területét. Az ország területén engedély nélkül végzett közúti közlekedé­si szolgáltatás azonban nagyobb összegű bírsággal is sújtható. Két ellenőrük időközben vizsgálja a sor­ban álló kamionok papírjait és menetíró korongját. Előveszik a zöld színű, sor­számmal ellátott - az országos nyilvántar­tásban szereplő - bélyegzőjüket, hogy hi­telesítsék az eljárásukat. PÁDÁR ANDRÁS Az ellenőrök egy külföldi kamion papírjait és tachográfkorongját vizsgálják ___■ « n i -py Ä: tttTIT i n Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR.CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­YI II U \ I I ^|||P> l-l I U I AU fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. 11 VA VJ XVíaX/ megyei aXXÁVXJiTLX Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot.---------------------------------------1" ------------------------------------ Teijeszti a BUVIH1R Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 s zámú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. | az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! „„kmaőLí mm wu»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom