Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-17 / 216. szám

2001. SZEPTEMBER 17., HÉTFŐ SZÉCSÉNY M EGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL In memóriám Csíkász István (1933 - 2001) Az utolsó polihisztorok egyike­ként hunyt el Csikász István tanár, előadóművész, költő, Író, képző­művész, Balassagyarmat díszpol­gára és Pro Urbe-díjasa. Az orszá­gosan, sőt a határokon túl is ismert személyiséget szerető családján kí­vül a széles rokonság, a barátok, tisztelők sokasága mellett, az Ipoly két oldalán élők, Palócföld népe is őszinte szívvel gyászolja. A Zala megyei Kehidán 1933. jú­nius 13-án született, értelmiségi családból származott. A keszthelyi érettségi után az iparművészeti fő­iskolán tanult tovább Borsos Mik­lós és más mesterek irányítása alatt. A Básti Lajos vezette színi magánis­kolában is képezte magát és Aschér Oszkár társulatánál segédszínész­ként lépett a először pódiumra. Balassagyarmatra 43 évvel ez­előtt került mint a Palóc Múzeum restaurátora és azóta szolgálta a vá­rost a tehetségéből adódó lehetősé­geivel. Kinyílt számára a vüág, ami­kor társaival megalakították a Ma­dách Imre Irodalmi Színpadot, amelynek fiatal, lelkes csapata 1960-ban elnyerte a Győrben meg­rendezett I. országos fesztivál nagy­díját. Az utánpótlás érdekében lét­rehozta a középiskolás Szabó Lő­rinc Irodalmi Színpadot, amely az ország legjobb csoportja lett és megszervezte a „Pitypang” gyer­mekszínházat. A színművészeti fő­iskolán 1965-ben megszerezte az „A” kategóriás rendezői működési engedélyt és az általa vezetett szín­játszó csoportokban, mint rendező és művészeti vezető tevékenyke dett. Emlékezetes előadások fűződ­nek munkásságához, amelyet elis­merések, szakmai díjak fémjelez­tek. Fiatalok százaival ismertette meg a világirodalom remekeit, a szép magyar beszéd alapjait, az ér­telmes, tevékeny élet igényét. Pályfutásának tartalmas, válto­zatos időszaka volt a városi családi ünnepeket rendező irodában 1973- tól végzett munkássága, amely so­rán szinte minden balassagyarmati családdal kapcsolatba került az es­küvők, névadók, temetések révén. Mint az iroda vezetője, a majd két évtizedes működésük alatt min­dent megtett azért, hogy munka­társaival széppé, emlékezetessé va­rázsolják a családi eseményeket. Temetési búcsúbeszédei az együt­térző, nagy műveltségű humanista embert mutatták. Napjainkig mű­ködik az általa 1982-ben megalakí­tott Varietas Pódium Színház, amely a város és a környék kiváló versmondóit, színjátszóit, hang­szeres és énekes művészeit tömö­ríti. Első verse 16 éves korában je­lent meg a Veszprémi Népújság­ban. 1958-tól publikált Nógrád a megyében, a Palócföld című folyó­irat törzsgárdájához tartozott. Ver­seit több neves országos lap is pub­likálta. Első verseskötete, a „Valla­tás” 1991-ben jelent meg. 1998-ban országos feltűnést és elismerést váltott ki a költészet napjára megje­lent kötete a „Levelek Bálint úr­hoz”. Egyéni hangvételű, huma­nizmust, hazaszeretetei sugárzó verseit elismerve tagjai sorába vá­lasztotta a Magyar írók Szövetsége. A Komjáthy Jenő Irodalmi és Mű­vészeti Társaság alapító tagja és meghatározó egyénisége volt. Mint képzőművész számtalan ki­állításon, önálló tárlaton szerepelt a határon innen és túl. Fantáziadús illusztrációit könyvek sokasága őr­zi. Képzőművészeti munkásságát 1992-ben Horváth Endre-díjjal is­merték el, költészetét a Jobbágy Károly-díj is fémjelezte. Önzetlen szolgálatáért Balassagyarmaton 1998-ban Pro Urbe-díjat adomá­nyoztak részére. Nógrád Megye Önkormányzata 2000 januárjában Madách-díjjal ismerte el irodalmi tevékenységét. A barátságos, jó hu­morú, családját szerető Csikász Ist­ván sokoldalú tehetségével szolgál­ta városát, gazdagította jó hírét. Ér­tékes közéleti és művészeti mun­kásságát elismerte és ez év január­jában a Civitas Fortissima ünnepén a „Balassagyarmat díszpolgára” ki­tüntető címmel tüntette ki az ön- kormányzat. Csikász István társadalmi, kultu­rális és művészeti életben végzett fél évszázados tevékenységével örökre beírta magát a város törté­nelmébe, az itt élők szívébe. Bará­tunkat szeptember 17-én, hétfőn 14 órakor kísérjük utolsó útjára a ba­lassagyarmati temetőben. SZ. E. Vadászat: a turizmus egyik lépcsője Szüreti felvonulás Szécsényben, toborzó műsorbbkkal, nagyszámú résztvevővel, esővel A szüreti felvonulás egy vidám epizódja FOTO: GYURIAN TIBOR kell, hogy az osztrák, német vadász igényes vendég. Példá­nak hozhatom fel Zala megyét, ahol új vadász­ház épült, és 100 százalék­ban eladták a vadászati lehe­tőséget bérva­dászoknak. A vadászat a térsé­gi turizmus első (Folytatás az 1. oldalról) éves bevétel. Beszélt az új vadásza­ti törvény jelentőségéről, hangsú­lyozva azt az előnyt, hogy hosszú távra kiszámítható, tervezhető le­hetőséget biztosít.- Adott a nagy vadállomány, amely egészséges, jó minőségű - mutatott rá Pintér István. - A ma­gyar vadgazdálkodás Európa-hírű, mégsem megfelelő a vadászati tu­rizmus. Ha vizsgáljuk az okokat, látható: a vadászházak színvonalát tekintve elmaradott a megye. A kis­térségi menedzserek feladata, hogy próbálják meg a szálláslehe­tőségeket korszerűsíteni. Azt látni lépcsője lehet, amely idevonzza a turistát. Ha pe­dig egyszer eljön, és jól érzi magát, vissza fog jönni, és hozza a család­ját is. A tanácskozás befejezéseként Pladiy Päer, a vadászkamara me­gyei elnöke összegezte a délelőtti eseményeket. Kiemelte: csak ak­kor léphetnek előre, ha színvona­las elképzelésük van a külföldiek bérvadászatát illetően. A konferen­cia zárása után a résztvevők közö­sen tisztelegtek a város történelmi emlékhelyein. Délután a kevésbé komoly program kínált kellemes kikapcso­lódást a résztvevőknek: az idén először illesztették a szervezők a vezérlő fejedelmi napok program­jai közé a szüret ünnepét, amelyet a szüreti bizottmány már hosszú ideje megrendezett.- Már fiatalkorunk óta megszer­vezzük a szüreti vigasságot - mondta a bizottmány nevében Ve­lencei Ferenc. - Őze János a mai na­pig aktív résztvevője, jómagam in­kább a szervezésben tevékenyke- dek. S bár most a Rákóczi-napok keretében zajlik a rendezvény, önálló jellegét megőriztük. Hagyo­mányosan szüreti felvonulással kezdünk, végigvonulunk a váro­son, az elágazóknál „toborzó” mű­sorblokkot szolgáltatunk. Az idén a sörsátorban tartjuk a szüreti bált. A szőlőkoszorút csőszlegények őr­zik, akit megfognak, hogy csenni akar belőle, megbírságolják. Éjfél­kor lehet licitálni a szőlőkoszorúra. Miközben beszélgetünk, már javá­ban folynak az előkészületek: a szőlőkoszorú már készen van, dí­szítik a lovakat, a kocsikat, lassan szállingóznak a résztvevők a me­net indulásának a helyszínére. Az eső is elkezd szállingózni, de a szüreti felvonulás résztvevőit sem­mi nem tarthatja vissza. HEGEDŰS ERZSÉBET Hetek kistérségi munkanaplója (Folytatás az 1. oldalról) jövedelemhez, jövedelemkiegé­szítéshez a családok, és mi mó­don lehet a falu arculatát, képét formálni úgy, hogy lakhatóbb, kellemesebb legyen a térség. Tö­rekszünk a falvak egységes arcu­latának kialakítására, erősítve az együttműködést, sokféle igény­nek megfelelő programkínálatot szeretnénk kialakítani. A jövő év júniusáig összeállí­tott munkaterv szerint közösen készülnek fel a költségvetés ké­szítésére, megpróbálják ezeket úgy előkészíteni és összehangol­ni, hogy minél több közös pályá­zaton indulhassanak. Három me­nedzser dolgozik jelenleg a kis­térségben, munkájukat a követ­kező időszakban jobban igénybe kívánják venni az érintett önkor­mányzatok is, számítanak rájuk a pályázatok elkészítésében és le­bonyolításában.- Meghatározzuk a közös pá­lyázatok céljait, a rendezvények témaköreit, és ehhez szakembe­rek segítségét kérjük, hogy taná­csokkal lássák el a települések ve­zetőit, civil szervezeteit és intéz­ményeit. Külön feladatként fog­lalkozunk majd a határon túli kapcsolatokkal, eseményekkel, esetleg pályázatokkal. Közösen kívánjuk elkészíttetni a települé­sek digitális térképeit, amely majd minden információt tartal­maz egy-egy községről. Találko­zók szervezését is tervezzük a mikrotérségi civil szervezetekkel és a települési képviselőkkel, esetleg vállalkozókkal is. Nyár elejére pedig számot sze­retnének adni tevékenységükről, tervezik a megye, közös prog­ramjaik, pályázati eredményeik bemutatását a régiónak. 2002 júniusában egy nagysza­bású - vidékfejlesztési-falufej- lesztési - konferenciát szervez­nek. Ez azért is fontos a hét tele­pülés számára, mert akkorra megvalósul az úgynevezett SOP 97 palóc falvak rejtett értékei pá­lyázatuk, valamint Kazár ófalu- programjának I. üteme, s akkor már az együttműködés eredmé­nyét tudják bemutatni. Mindez­zel bizonyíthatják: ebben a tér­ségben is elindult valami, itt is vannak ötletek, elképzelések, hogy a Nógrád megyei falvaknak érdemes együttműködniük és ké­pesek is erre. Horpács emlékezik legjobbjaira (Folytatás az 1. oldalról) megrendezését pedig cégek, magánszemélyek támogatták anyagilag is. Az avatóbeszédet dr. Németh János, a horpácsi Mikszáth Kiadó igazgatója mondja el, aki szívesen segít mindenben, ami a település fej­lődését mozdítja elő. Az ünnepi szentmisét Néder Géza apát celebrálta a katolikus templomban, ezt követően avat­ták fel a kopjafát. Dr. Németh Já­nos beszédében a régi időkre emlékeztetett. Mint mondta, Julianus barát tapasztalta, ami­kor az ősmagyaroknál járt, hogy az őshazában mindig volt egy te­ríték az asztalon azoknak, akik már nem lehettek ott. Most mi is terítünk azoknak, akik már nem lehetnek itt. Tizennégy név olvasható ezen a kopjafán: az I. világhá­borúban halt hősi halált Szercsányi Ferenc, Csépány Pál, Szalai József, a II. világháború hősi halottja Gál Gábor, Berecz Ferenc, Kurucz István, Vitéz Ist­ván, Tóth Mihály, Magyar La­jos, Bertok Mihály, Hohes Jó­zsef, Szabó János, Szabó Mi­hály, Pajor Sándor. Az ő emlé­kük előtt tisztelgünk most. A múlt előtt, amely tágítja önbe­csülésünket is. Saját életminő­ségünk rajtunk múlik, de ehhez szükséges a régmúlt idők, az ősök ismerete is. Beszédének végén dr. Né­meth János javaslatot tett arra, hogy ne csak a múltnak állítsa­nak zászlót: alapítsanak egy újat, amelyen a „Horpácsért” felirat lenne olvasható. Erre a zászló­ra minden évben a falunapon kerülne fel annak a neve, aki sokat tett a településért. A ja­vaslat szerint a Fundus Alapít­vány és a képviselő-testület közösen választana öt sze­mélyt, akiknek nevét közzéte­szik a helyi lapban. A lakosság szavazata dönti el, ki a legér­demesebb az elismerés elnye­résére. H. E. A virágokkal borított kopjafa ____________■ Hí rek LOSONC AKVARELLTRIENNÁLÉ. A szlovákiai városban hetedik al­kalommal megrendezett bemu­tatón cseh, szlovák valamint magyar művészek szerepelnek. Nógrád megyéből Balogh Erzsé­bet, G. Lóránt Lujza valamint az innen elszármazott Lóránt Já­nos Demeter alkotásai láthatók a Nógrádi Galériában október 26- ig. Ezt követően Pozsonyban, a Magyar Kulturális Intézetben ál­lítják ki a triennálé anyagát. BALASSAGYARMAT LELKÉSZIKTATÁS. Szeptern bér 22-én, szombaton 15 órakor a helyi evangélikus templom­ban Megyaszai László helyettes esperes iktatja be szolgálatába Bartha István lelkészt. RIMÓC BORVERSENY. Javában foly­nak már a szeptember 23-i, rimóci szüret előkészületei. A hagyományos eseménynek ez­úttal is része lesz majd a felvo­nulás, a néptánccsoportok fel­lépése, a vadász-, halász-, gaz- dász-főzőverseny, az utcabál, s nem utolsósorban a borver­seny, amelyre szeptember 16-ig lehetett jelentkezni. A borbi­zottság házhoz megy: a gaz­dáknak megfelelő időpontban a tárolóhelyen veszi át a mintá­kat legkésőbb szeptember 18- ig. A megmérettetés eredmé­nyét a szüreti rendezvényen hirdetik ki. PÁSZTÓ LIBERÁLIS KLUB. Szeptern bér 18-án, kedden 18 órától a Fő u. 102. sz. alatti TIT-nagyterem- ben dr. Demszky Gábor, Buda­pest főpolgármestere lesz a klub vendége. Téma: Nógrád megye a központi régióban? SALGÓTARJÁN MÚZEUMI KIÁLLÍTÁS. A nóg­rádi múzeumban szeptember 20-án, csütörtökön 16 órakor tartják Budai Tibor képzőmű­vész „Lélekablakok” című tárla­tának megnyitóját. A kiállítást dr. Koplik Judit művészettörté­nész ajánlja az érdeklődők fi­gyelmébe. Közreműködik a Váczi Gyula Művészeti iskola Asz-dúr kvintettje. A tárlat a Múzeum tér 2. sz. alatt novem­ber 17-ig tekinthető meg keddtől péntekig 9-től 16 óráig, szomba­ton 9-től 13 óráig. TANÁCSADÁS. Az MSZP in­gyenes konzultációs szolgáltatá­sa keretében szeptember 18-án, kedden 15 órakor vállalkozási és . adóügyekben Stork Géza várja az érdeklődőket a párt Kossuth u. 8. sz. alatti irodájában. Falunap Nagylócon Sok tapsot kapott a lengyel vendégegyüttes: a Svramli Az elmúlt hét végén Nagylócon is fa­lunapot tartottak. A rendezés ötlete a fa­luvédő egyesületé, amelyik 1995 áprili­sában alakult. Egyik fontos célként je­lölték meg a kulturális tevékenységet, illetőleg a néphagyományok összegyűjtését, megőr­zését. A településen mindig jeles nap volt a vendégség, amely a szentkereszt felmagasz- talásának ünnepéhez kapcsolódott. Ezért a fa­lunapot is ebben az idő­pontban rendezik meg. Első ízben 1997-ben szervezték meg, akkor avatták fel az új sport­csarnokot. Az idei prog­ram nyitányaként szombaton a nagylóci születésű Rigó Tibor, a Nógrád Megyei Hírlap fotóriportere tárlatát ajánlotta az érdeldődők figyelmébe dr. Csongrády Béla, lapunk felelős szerkesztője. Vasárnap szentmisével folytatódott a falunap. Az eső miatt a szüreti felvo­nulás elmaradt. így hát mindent a sportcsarnokba összpontosítottak, ahol a Svramli lengyel együttes nyitot­ta meg összeállításával nagy sikert aratva a kulturális műsort. Itt voltak Berzéte és Körös települések hagyo­mányőrzői, a berceli nyugdíjasklub asszonykórusa, a nagylóci asszonykó­rus, Rimóc és Nagylóc közös rezes­bandája. A szórakoztató összeállítás után adták át a „Tiszta udvar, rendes ház” címeket. A képviselő-testület döntése alapján Szétesik László, özv. Hegedűs Lászlóné zsúnypusztai lako­sok kapták, Nagylócról Hosszú- Szeleczki Tibor, Laczkó József, Kozma Zoltán és ifíabb Butkai István nyerte el az elismerést. Ezután a romhányi álta­lános iskola testnevelő tanárának, Ko­vács Balázsnak a csoportja tartott te- remkerékpár-bemutatót, este pedig a szüreti bálon rophatták a táncot a résztvevők. H.E. Legyen számonkérés! „Megkezdte a számonkérést a Fidelitas” - olvastam öröm­mel a szombati lapban meg­jelent írás címét. Valóban örültem, mert hirtelen arra gondoltam, hogy a Fidelitas az országgyűlési választások előtt számon kéri a hatalmat gyakorló kormányon válasz­tási ígéreteit, ahogyan az a polgári demokráciákban ilyenkor szokásos. De a „Fidesz-polgárok de­mokráciájában” ilyen aprósá­gokkal úgy látszik nem kell foglalkozni; ehelyett fiatalos lendülettel keresnek más szá­monkénti valót. Ezt egyéb­ként megszokhattuk a Fi- desztől. Amikor számukra valamilyen kényes-kínos helyzet keletkezik, akkor azonnal előjönnek valami „szenzációs” leleplezéssel, például a nevetségbe fulladt megfigyelési üggyel. Mindez persze nem sok szót érdemel és csupán azért reagálok, mert a cikkből kiderül: „a szervezet sajtótájékoztatók sorát (hűha!) indította el, amelyeken Salgótarján pol­gármesterét akarják szembe­síteni a választási ígéretek­kel.” A folyatásra vonatkozóan javaslom, hogy a Fidesz- Fidelitas először is számoljon el „pártjuk és kormányuk” vá­lasztási ígéreteivel és azzal, amit megválasztásuk alatt műveltek az országban. Ugyanis csak ezután lesz bár­miféle erkölcsi-politikai alap­juk arra, hogy bárkitől bármit is számon kérjenek. Egyébként engem nem kell felszólítani arra, hogy számoljak el önkormányza­tin) ígéreteimmel, illetve a végzett munkával. Ezt eddig is és ezután is megtettem, megteszem, de nem a Fidelitas, hanem a salgótarjá­ni választópolgárok előtt. Végezetül abban teljesen egyetértek a Fidesz-Fidelitas- szal, hogy az ő „jövőképüket Salgótarján vezetése soha nem fogja elérni”. Ennek több oka is van, legfőképpen az, hogy nincs ilyen jövőkép, vagy csak úgy létezik, mint a mesében a császár új ruhája... PUSZTA BÉLA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom