Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)

2001-08-09 / 184. szám

2. OLDAL SZÉCSÉNY ÉS TÉRSÉGE 2001. AUGUSZTUS 9., CSÜTÖRTÖK Mozgalmas Mihálygerge intézményei 1998 óta folyamatosan megújulnak. Az állagfenntartó munkákat is igye­keznek korszerűsítő módon meg­oldani. Az idén a területfejlesztői tanácstól nyert több mint négymil­lió forint pályázati pénzből a helyi egészségügyi és szociális közpon­tot újítják fel. A fogorvosi rendelőt, a szociális konyhát, korszerű köz­ponti fűtést létesítenek és külön­böző eszközöket, és felszerelése­ket vásárolnak. Azt tervezik, hogy még az idén a művelődési ház tel­jes elektromos berendezését kicse­rélik. A villámhárító rendszert helyreállítják Ez is többmilliós be­ruházási feladat. A tavasszal elkészült az új rava­talozó épülete is mivel a régi, több mint harminc éve készült épület az esőzések következtében alkal­matlanná vált feladata betöltésére, s nélkülözött minden komfortot. Polgármesterek fakanállal Aki az első lett, nagyon szeret főzni, csak kevés ideje jut erre, a harmadik helyezett életében elő­ször fogott fakanalat a kezébe, s egyébként az a véleménye a főzés tudományáról, hogy finom étket főzni nem nehéz, csak figyelme­sen el kell olvasni a receptet a sza­kácskönyvben. Polgármesterek palócgulyás-főző versenyét ren­dezték meg nemrégiben Holló­kőn, ahol nyolc faluvezető fogott fakanalat, kavart, sütött, ízesített szorgosan. Ki rutinnal, ki a kezdő lelkesedésével kombinálta a hoz­závalókat, az elmaradhatatlan fű­szerekkel. A pálmát a nagylóci fa­luvezető, Dulm Bamabásné nyer­te el, aki olyan ínycsiklandó ételt készített, hogy aki azt megkóstol­ta, mind a tíz ujját megnyalta utá­na. A (férfi) főszakácsokból álló zsűri a legjobbnak járó ajándék- tárggyal ismerte el a polgármester asszony főzőtudományát és az el­ismerő szavakkal sem fukarko­dott. Ami a harmadik helyezett, vagyis Beszkid Andor, rimóri pol­gármester palócgulyását illeti, az is elfogyott az utolsó cseppig! hétköznapok Mihálygergén Pályázati pénzekből és a község költségvetéséből építették meg az újat. Koska Ernő jegyző szerint nem túlzás, de a legszebb a Karancs völgyében. Keszthelyi Fe­renc váci püspök szentelte fel. A település gazdasági helyze­téről a jegyző elmondta, hogy a több község által üzemeltetett ter­melőszövetkezet már évekkel előbb felbomlott. Már csak egyéni gazdák művelik a földet. A telepü­lés közelében nagyon jó adottságú földek sajnos nincsenek. A Karancs völgyének a Dobroda- patak melletti része ugyanis árvíz- veszélyes, a hegyoldalakat meg nehéz megművelni. A község me­zőgazdasági kultúrájára egyre in­kább jellemző a bogyósgyümöl- csűek termesztése, különösen a ri- bizlié. A helybeli gazdák szívesen telepítenek ültetvényeket, mert ez mindenképpen jövedelmezőbb, mint a különféle gabonák ter­mesztése. Ami pedig a szellemi életet ille­ti, Mihálygergén öt különböző folklórcsoport működik, amelyek­ben a legkisebbektől a legidőseb­bekig részt vesznek a falubeliek. Külföldön is számos helyen isme­rik őket. A mihálygergeiek szíve­sen barátkoznak. Sikerült tető alá hozni egy testvérvárosi kapcsola­tot a szlovákiai Klenovec község­gel. Ez a település Közép-Szlováki- ában van, ahol színtiszta szlová­kok élnek. Szeptemberben tervez­nek egy olyan közös napot, ami­kor az ottani csoportok, zenekarok együtt lépnek fel a mihá- lygergeiekkel. Többek között a csak szájgyalusoknak nevezett szájharmonika-zenekar is, amely már sok dicsőséget szerzett a köz­ségnek. ________________________________P. A. A vártnál kedvezőbb, de egyes területeken eltérő a termésátlag őszi búzából Szécsény környékén, ahol nagyrészt már befejeződött az aratás. A város közvetlen környékén fizetett legjobban ez a kalászos: hektáronként 5,1 tonnát takarítottak be. Felvételünk Piliny határában készült._________________(fotói oyurián t.i Otthonbővítés finisben Már nincs messze az idő, amikor kibővült, korszerűsödött idősek otthona fogadja az in­tézményes gondoskodásra szorulókat Nógrádmegyeren, sokan várnak erre, mert itt is egyre növekszik a rászorulók aránya. Az in­tézmény férőhelyeinek száma a befejezésé­hez közeledő munkálatok során csaknem megduplázódik, így huszonkét idős ember­nek nyújthat otthont. A múlt év tavaszán in­dult beruházáshoz a Szociális és Családügyi Minisztérium tízmilliós, a megyei területfej­lesztési tanács ötmilliós (fele részben vissza nem térítendő) támogatást adott. Négy és fél millió forinttal a támogatók között van a me­gyei munkaügyi központ is, s ezért rehabilitá­ciós foglalkoztatást vár az intézménytől. A mintegy harmincmilliós fejlesztés további ki­adásait az önkormányzat fedezi. A tervek sze­rint ebben a hónapban lesz kész a bővítmény. Ságújfalu-Bethlen: tízéves páros Az erdélyiek fogadták nógrádi barátaikat, amikor ez a felvétel A ságújfalui kastély előtt a bethleniek műsorszámát nézi a közön­készült. ■ ség-______________________________________■ A z egyik város, a másik falu, amott több, itt talán kevesebb a látnivaló, de az ilyesmi őket mit sem zavarja, ma is könnyesek a szemek, ha buszra kell szállni, el kell válni a jó és a még jobb barát­tól. Tíz éve talált egymásra az er­délyi Bethlen és a nógrádi Ságújfalu, barátságukat minden évben látogatásokkal mélyítik, ápolják. Mindig felfedeznek egy­másban valami újat és féltve őriz­getik mindazt, amit már tudnak a másikról. A két településen élők évente, váltva találkoznak: idén Ságújfalun a sor, a helyiek cso­portja augusztus 9-én száll busz­ra, hogy felkeresse a bethleni bará­tait és néhány napot a vendégsze­rető „testvérvárosiakkal” töltsön, részt vegyen a közös kiránduláso­kon és az adott családdal „kettes­ben” szervezett különpro- gramokon. A bethlenieket érdekli a településszépítés és a hozzá fű­ződő szellemi tevékenység, neve­zetesen a pályázati sikerek, ame­lyekben bőven volt eddig része a ságújfaluiaknak. A nógrádiak a mostani, 13-án befejeződő látogatásuk során megnézik többek közt a bethleni kastélyokat, s elutaznak Székre is, ahol a helyi hagyományokkal is­merkednek. Ősvilági zarándokút „A táltos, a sámán, amikor ere­dendően a Hej, regö rejtemét... ré­vüléses szertartását végzi, akkor se­gítő, gazdaszellemeivel jelképes utazást tesz a természetfölötti világ­ban, hogy megvívja élethalálharcát, küzdelmét, földi megbízói kívánsá­gát teljesítve: az újszülöttnek élet­erőt, a betegnek gyógyulást, a va­dásznak szerencsét hozva.” A táltos és a sámán témakörét választotta az a nemzetközi kortárs művészeti fesztivál, amelyet az elmúlt hét vé­gén Ipolytarnócon, az ősmaradvá­nyok természeti területen tartottak meg, Németh Péter Mikola és Bárdosi József rendezésében. A földtörténeti korok ősmaradványai­nak sajátos légkörében irodalmá­rok, költők, zenészek, művészek - akik azt vallják, hogy a sámániz­mus metaforikus kisugárzásának távlata, s annak lélektani hatása jó­val nagyobb, mint sejtjük - a művé­szet sajátos kifejezőeszközeivel ke­resték a választ arra: a harmadik év­ezred első évében létezhet-e még ember és természet harmóniája, a „minden egész” érintetlen, egysé­ges állapota? A fesztivál vendégei az Expanzió Expresszel érkeztek Ipolytarnócra a Az első performansz, vagyis sajátos kifejezőeszközökkel történő bemutató előadás az állomáson._____________________________________________________(FOTÓ; gyuriáh t.) Higgyünk álmaink valóságtartalmában A litkei polgármestert az épülő pihenőparknál találjuk. Vámos Zol­tán alig érkezett haza szabadságá­ról, máris markába szorította a sok tennivaló. Szabadkozik is, hogy nincs ideje, tárgyalni is várják Sal­gótarjánban, így aztán melléülünk a gépkocsiba, hogy a megyeszék­helyig érve kifaggassuk a kis tele­pülés hétköznapjairól.- Igaz, hogy nyaraltunk, de ez nem jelentette azt, hogy a Balaton­nál nem gondoltam a falura - mondja, s hozzáteszi - Akármilyen jól éreztem magam, a gondolataim­ban naponta felmerültek az itthoni feladatok. A polgármester elmondja, hogy pihenőparkot létesítenek, amely­ben helyet kap a falu tudós szülöt­tének, Borbás Vincének az emléke is. Ez az emlék pedig egy kis arbo­rétumot jelent, amelyet a tudós ál­tal kutatott növényekből alakítanak ki. Ezeket szeretnék itt letelepíteni, az ő tiszteletére, nevével fémjelez­ve.- Szökőkutat is szeretnénk - te­szi hozzá - nem ivókutat, hanem olyan látványkutat, amelyben két lépcsőben zuhan alá a víz. Azért, mert a víz valójában az élet forrása. A pihenőparkban pedig padok lesznek, világok és a jelzett növé­nyek. Ezt szeretnénk kialakítani annál is inkább, mert Útkének a rendezési tervében egy ilyen zöld­övezet kialakítása szerepel. A litkeiek a park átadását au­gusztus 20-án a déli tizenkettőre tervezik.- Nekünk egyébként van Szent István szobrunk is - magyarázza Vámos Zoltán - amely akkor is állt, mikor a szent nevet nem volt ildo­mos még kiejteni sem. Ez a hétve­zér fájának is nevezett millenniumi facsoport. Fél tizenegykor szentmi­sét tartunk az ünnep tiszteletére. A szentmisét testvérfalunk, a szlová­kiai Vilke plébánosa celebrálja. Megtudjuk, hogy a település költségvetése 140 millió forint. Ez meglepően magas, de a polgármes­ter megmagyarázza.- Azért ilyen magas, mert ne­künk körzeti általános iskolánk van. Az önkormányzat az intéz­ményfenntartó. Ennek az összeg­nek mintegy a 60 százalékát az is­kolára fordítjuk. A nyolctantermes iskola lapos tetőzetét tavaly újíttat- tuk fel, a villámhárító rendszert is rendbe hozattuk. Az idén mintegy 30 millió forintra pályázunk, mivel a gázfűtésre tértünk át, ezért szeret­nénk a nyílászárókat is korszerűsí­teni, mert az energiatakarékosság­gal újabb megtakarítást tudunk el­érni. Szeretnénk műanyag nyílás­zárókat és az iskolára hőszigetelő homlokzatvakolatot tenni. Az idén csaknem egymillió fo­rintos költséggel a konyhában gáz­zsámolyokat és elektromos sütőtűzhelyet vásároltak. Ehhez kapcsolódik a konyhai előkészítő pultok korszerűsítése is. Még eb­ben a hónapban szeretnék beüze­melni ezeket.- Szociális földprogramot aka­runk megvalósítani, mert eddig bé­relt földeken próbálkoztunk, most földet vásároltunk - újságolja lelke­sen a polgármester. - Azoknak az igényét szeretnénk kielégíteni, akik önmaguktól is hajlandók arra, hogy megműveljék ezeket a terüle­teket. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a népjóléti tárcához, hogy a több mint háromhektáros területet mi megműveljük. Igény szerint biztosítunk vetőmagot. A területet kiparcellázzuk, és ettől kezdve kellene a jelentkezőnek művelnie, s betakarítani a termést. Mindez ajándék lenne, csak az ille­tő a munkájával járuljon hozzá. Az elméit években Útkén nem volt ennek nagy sikere, de most bi­zakodik az elöljáróság, hogy előbb- utóbb ebben is történik elmozdu­lás. Az önkormányzat erőlködik, szeretne eredményt elérni. Valami­lyen segítséget ez is jelentene a 20 százalék fölötti munkanélküliség enyhítésében. Erről így beszél a polgármester.- A munkanélküliek közül elég sokat foglalkoztatunk, s lehetne még többet is, ha a lehetőségek job­bak lennének. Ugyanis a költségek egy részét az önkormányzatnak kell állni. Ezért mindig csak annyi közmunkást igénylünk, amennyi­re éppen anyagi lehetőségünk van. Anól beszél, hogy még az idén szeretne az önkormányzat egy közhasznú társaságot létrehozni. Annak érdekében, hogy valami­lyen foglalkoztatási alapot teremt­senek. Ezt lényegében a kommu­nális hulladék gyűjtésében, szállí­tásában látják. Ugyanis a kistérségi társuláson belül a litkei önkor­mányzat is tagja a kotyházai sze­métlerakónak.- Útkén szeretnénk fölszámolni és megszűntetni, majd rekultiválni a jelenlegi szemétlerakót. Szeret­nénk mi is szemétszállító autót vá­sárolni, amivel a központi szemét­lerakó helyre szállíthatnánk a sze­metet - fűzi hozzá magyarázatul. A jelenlegi hulladéklerakó - amelyet a szomszédos ipolytamó- dakkal használnak - nem épületes látvány. Anyagi fedezet hiányában ugyanis nem tudják úgy kezelni és rendben tartani, ahogy azt a tech­nológiai előírások megkövetelik. A jövőben inkább azt a megoldást vá­lasztják, hogy családokhoz, ingat­lanonként szemétgyűjtő edényeket tennének le és innen a központi hulladéklerakóra szállítanák el a szemetet. Ez is a közhasznú társa­ságon belül működne.- Ezen belül szeretnénk egy in­tézményellátó szervezetet is létre­hozni, ahol különféle szakiparosok dolgoznának, kőműves, víz-, vil­lanyszerelő, asztalos. Mintegy tíz fő foglalkoztatására adna ez módot és lehetőséget. Ebbe a társaságba bevonnánk a szociális földhaszná­latot is, amit ugyancsak intézmé­nyesíteni szeretnénk, hogy ebből valódi megélhetés, illetve kiegészí­tő megélhetési forrás származzon az illető számára. Kitörési pontokat érzünk a falusi turizmusban. Jelen­leg is 80 cserkész táborozik a rárósi szabadidő parkunkban. Már jelent­keztek egyetemisták, akik itt szeret­nék megrendezni a gólyatáboru­kat. Örömmel várjuk őket, hogy le­gyenek ők is hírnökei, hírmondói az itteni szorgoskodásnak - ér mondandója végére Vámos Zoltán amikor a városba érkezünk. Valamit azonban még hozzáfűz mindehhez.- Én mindig azt mondtam, hogy higgyünk álmaink valóságtartal­mában. Az álmok azonban rózsa­szín köddé is válhatnak. Ámde ak­kor, amikor az embernek olyan tá­mogatói vannak, mint adott eset­ben a képviselő-testület Útkén, az álmok valósággá válthatók. Éppen azért, ha megkapjuk azokat a pénzügyi segítségeket, amikre pá­lyáztunk, akkor Utke igen nagy lé­pést tehet előre itt az ezredforduló elején. Ha azokat a programokat, amelyeket én a megválasztásom­kor a testülettel együtt kitűztem, s nem négy évben, hanem távlatok­ban gondolkoztunk, sikerül meg­valósítani, akkor Utke jó irányban halad. Szeretnénk rádöbbenteni az embereket, hogy a szerény lehető­ségek birtokában sem elveszettek, hanem értékes tagjai a társadalom­nak, a faluközösségnek. Higgye­nek ők is a saját erejükben, bízza­nak a jövőben. Legyen jövőképük. RÁDÁR ANDRÁS NÓGRÁDIÉ HÍRLAP KOZEim NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom