Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)

2001-08-07 / 182. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN f BALASSAGYARMAT MEGYE KORKÉP ! PÁSZTÓ 2001. AUGUSZTUS 7., KEDD Anyatej világnapja Balassagyarmaton Lépegetés helyett gyorsabb haladást Kismamákat, várandós apyukákat, orvosokat, védőnőket köszöntöttek az anyatej világnapja alkalmából szervezett rendezvényen a minap Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központban. A csaknem ötezer tagot szám­láló Magyar Védőnők Egyesületének helyi szer­vezete ezzel a találkozóval csatlakozott ahhoz a világkampányhoz, amelyet a WABA nemzetkö­zi szervezet indított el a szoptatás népszerűsíté­se érdekében. Az egészségügyi világszervezet és az UNICEF 1993-at az anyatej világévének nyilvánította és ehhez a világrendezvényhez a magyar védőnők egyesülete is csatlakozott. Azóta a WABA minden évben meghirdeti és irányít­ja a szoptatás világhetét, amelynek 2001. évi témája az anyatejes táplálás az információ korában. A kutatások eredményei erősítik azt a tényt, hogy a baba hat hóna­pos koráig nagyon fontos a szoptatás, amely jó ha eltart egyéb táplálék-kiegészítés mellett a gyermek kétéves koráig. A Balassagyarmat város és vonzáskörzete védő­női ebből a célból is szervezték meg ezt a bensőséges hangulatú, kedves műsorral is színesített rendezvényt, amelyen megjelent Ferenczné Antaä Gabriella megyei vezető védőnő és Szabó Ilona tisztiorvos. A többségében karon ülő csöppségekkel megjelente­ket Herceg Hajnalka alpolgármester köszöntötte, aki ezt a rendezvényt figyelemfelkeltő programként is mi­nősítette, amely megerősíti a gyermeket várókat, kis­mamákat abban az érzésben, elhivatottságban, amelyet megszületett kicsiny gyermekük, a legdrágább kincsük iránt éreznek. Kiemelte az anyának azt a nagy örömét, amelyet az az érzés ad, hogy a gyermek számára meg­születésekor a legfontosabb dolgot, a táplálást az anya a saját lényéből tudja biztosítani. Többgyermekes anya­ként az alpolgármester asszony úgy vélte, hogy az anyukák ezt az örömet, ezt a jóleső érzést, biztonságot tovább adva meg tudják erősíteni a várandós anyukákat abban, hogy milyen fontos a szoptatás. Köszönetét fe­jezte ki az anyatejet adóknak, akik a saját gyermekük táplálásán túl segítséget nyújtanak más anyukáknak és gyermekeknek is. Az anyatej és szoptatás előnyeiről tartott előadást dr. Szálkái Julianna házi gyermekszakorvos aki arra fi­gyelmeztetett, hogy szülés után nyugalmat kell biztosí­tani a kismamának. A négygyermekes Jakubecz And­rea és a kétgyermekes Bagyalné Bagyinszki Mária édesanyák a szoptatáshoz fűződő élményeikről beszél­tek. Bagyalné arról számolt be, hogy ötven liter tejet ad­hatott át más gyermekének és ennek az ára a mai világ­ban 900 forint literenként. A csöppségeket dédelgető hallgatóság nagy tetszéssel fogadta BarúzÁdám és Re­náta cselló- és zongorajátékát, valamint Kovács Zsanett és Nagy Beáta táncbemutatóját, amelyet Sebjánné Rabóczki Terézia tanított be. A tíz hónapos Szalai Kiara édesanyja karjában cso­dálkozott a forgatagra, amely a szponzorok jóvoltából finomságokkal dúsan megterített asztal körül is elidő­zött. Szalainé Kiss Éva, akinek a férje a határőrségen dolgozik a második gyermekét pátyolgatja azzal a terv­vel, hogy két évig marad otthon a kislányukkal, amely nyolc évvel az első gyermekük után érkezett, azt mond­ja, hogy hat hónapig szoptatta a gyermekeit és aztán az anyatejet különböző készítményekkel igyekezett pótol­ni. Örömmel újságolta, hogy a művelődési ház újra in­dítja ősszel a baba-mama klubot, amely régebben ered­ményesen működött és ahová az első gyermekével szí­vesen eljárt. A harmadik gyerek dolgáról szólva azt mondta, hogy azt még nem lehet előre tudni. A cser- hátsurányi Takácsáé Mészáros Mária két csipetnyi gye­rekkel érkezett, akik közül az egyiket a sajátja, a mási­kat pedig a húgaként mutatott be. A csodálkozó kérde­zőt gyorsan megnyugtatta a húszéves hölgy azzal, hogy az édesanyja még csak harminchét éves és még születhet testvére, de ő és a Cserháthalápon kocsmáros párja is több gyereket szeretne. A fiatal, csinos Mária as­szony érdeklődéssel jött el erre a találkozóra, amelynek gondolatát nagyon fontosnak tartja azért is, mert a kis Takács Koma Natasát még szoptatja. BenyovicsnéBodóÉva, a terényi körzeti védőnő, a ta­lálkozó egyik szervezője a gyermekszületések számá­nak örvendetes emelkedéséről számolt be körzetében. Terényben kétszáz gyermeket tartanak számon nullá­tól tizennyolc éves korig, Cserhátsurányban háromszáz gyerek dolgát látják el és ezek egyharmada kisgyerek. Bár a szakorvosi ellátásra be kell jönniük a városba, de a háziorvosi ellátás jól működik. A terényi körzet védő­nője a tapasztaltak alapján úgy vélte, hogy a mai kisma­mák is igénylik a felvilágosítást és egyre jobban érdek­lődnek a gyermekápolás és nevelés legújabb dolgai után. Szívesen járnak el a közös rendezvényekre a falu­helyeken is létrehozott baba-mama klubokba, a felké­szítő foglalkozásokra. A rendezvényszervezők egyike, Nagy lmréné védőnő 1968 óta dolgozik a városban és a 6. körzetben Balassagyarmaton közel ötszáz családot lát el. Az eltelt évtizedekben mindig fontos feladatának tartotta a várandósok és a kisgyermekes anyák, gyer­mekek szolgálatát. Azt mondja a kedves, barátságos természetű, örökmozgó védőnő, hogy nem győz kö­szönni az utcán annyi az ismerős és a legnagyobb elis­merés számára az, hogy érzi az emberek, a gondozot­tak elismerik a védőnő munkáját. Az érdeklődő édes­anyák számára a rendezvényt támogató Szent György- patikát képviselő Bohári Krisztina bemutatta a leg­újabb mellbimbóvédőket, tejszívókat, melltartóbetéte­ket. Gyetvai Györgyi, a szintén támogatóként is jelenle­vő Mivelle Kft. területi képviselője kínálatában különö­sen a speciális Mamilla mellápoló kendőt ajánlotta a szoptató anyáknak, akik ennek a vitaminokkal dúsított törlőkendőnek a használatával megelőzhetik a gyulla­dásokat, berepedéseket. Bartos Istvánná vezető védő­nő arról tájékoztatott, hogy Balassagyarmaton hat vé­dőnői körzet látja el a szolgálatot és mellette három is­kola védőnő is alkalmazásban van. A környék telepü­lésein is biztosítva van az anya- és csecsemővédelem. A kicsik látható örömmel és érdeklődéssel szemlélték az édesanyák rendezvényét, ahol még babamasszázsban is részesülhettek Tóthné Mayer Valéria védőnő bemu­tatóján. Minden tiszteletet megérdemelnek a balassagyarma­ti anyatej-világnap támogatói, akik a legnemesebb ügy mellé álltak. A szervezők köszönetét mondanak a ba­lassagyarmati önkormányzatnak és a művelődési köz­pontnak, a Szent György-patikának, az Anita rehabilitá­ciós szaküzletnek, az érsekvadkerti áfésznek a Mivelle Kft.-nek, és hálásak Koleszár Gábor, a Kék ABC, az MNG Kft. és a dejtári óvoda támogatásáért. SZABÓ ENDRE Volt egyszer egy környezetvédelmi tábor Nemzetközi környezetvédelmi és tanárfelkészítő tábort szerve­zett a közelmúltban a Somosi Kultúráért Egyesület, a Kárpát­medence négy országából Salgótarjánba látogató diákok és szakemberek számára - tájékoztatott Murányi Sándor, az egye­sület vezetője.- Rendezvényünknek a Medves Hotel adott minden igényt kielégí­tő otthont. Vendégeink Erdélyből, a Dél-Kárpátokból, Bácskatopo- lyáról és a felvidéki Galánta járás­ból érkeztek, s persze a táborban hazai tanárok is részt vettek - mondta Murányi Sándor. - Tábo­runkat a városi elöljárók mellett a Környezetvédelmi Minisztérium képviselője és számos szaktekin­tély is megtisztelte látogatásával, illetve előadásával. A programokban a környezet­védelem mellett komoly hang­súlyt kapott a hagyományápolás (néptánc, élőzene, táncház, fafa­ragás, bábkészítés, gyöngyfűzés) és az identitás erősítése. Táborzá­rásként egy kárpát-medencei sze- lídgesztenyefa elültetésére került sor az adai Hadik Sándor jóvoltá­ból. A tábor lakói elhatározták, hogy évente egyszer ismét eljön­nek, megnézni a kis fa fejlődését. S hogy mit nyújtott az együtt töl­tött hét a résztvevőknek, azt talán legjobban szemlélteti az adai cso­port vezetőjének, Hadik Sándor­nak a leveléből vett idézet: „Az adai Cseh Károly Általános Iskola 4. b osztálya természetba­rát szakkörének tagjai felejthetet­len napokat töltöttek el az egyesü­let környezetvédelmi táborában. Igen tartalmas és rendkívül hasz­nos tennivalókkal gazdagodott is­merettárunk a programok jóvoltá­ból. Lelkiekben, érzelmekben, magyarságtudatban megerősödve térünk haza a Tisza mellé. Mi most itt tanultunk, s reméljük, a tanítás üzenetét jól bevéstük szí­vünkbe, lelkűnkbe. Azt is remél­jük, hogy ez a nemzedék is átad­hat a következőknek, tehet a ta­risznyákba a közös kincsből. ...Kívánjuk, hogy a Somosi Kultú­ráért Egyesület által felvállalt munkát a jövőben is töretlenül folytathassátok és minél több jó szándékú ember vegye ki részét e munkából. Ehhez adjon Néktek az Isten erőt és jó egészséget, ön­zetlen és megértő támogatókat, akik adományaikkal a magyar­ság együvé tartozását, a magyar­ságtudat megerősítését, a megma­radást szolgálják. ”- Szeretném a nyilvánosság előtt is megköszönni a levelet és a támogatásokat is - mondta vége­zetül Murányi Sándor. - Köszönet a Nemzeti Kulturális Alapprog­ramnak, a Mocsáry Lajos Közala­pítványnak, a Kelet-Nógrád COM Rt.-nek, a Magyar Környezetvédő Egyesületnek, Simon Tibor városi környezetvédelmi tanácsnok úr­nak, Judik Bélának, a Karancs-Medves tájvédelmi kör­zet vezetőjének, valamint a szer­vezést magára vállaló Molnár Zol­tán tanár úrnak. Egyúttal jelzem, hogy ő lesz a vezetője annak a ter­mészetvédelmi tábornak, amely a Bácskában, Topolyán folytatja a megkezdett munkát, valamennyi­ünk élhetőbb jövője érdeké­ben. LEJEGYEZTE, T. N. L A vagyonvédelem és az áldo­zatvédelem gondolatának és gyakorlatának egyik szorgos ter­jesztője és megvalósítója Gábri­el Géza alezredes, a rétsági rendőrkapitányság vezetője. Aki járt már a kapitányság épületé­ben, kívül és belül számos jelé­vel találkozik ennek. Köztudott - s nemcsak a szakmában, ha­nem az állampolgárok körében is, hogy ezen a kapitányságon nyitották meg a megye első ál­dozatvédelmi irodáját. Nem vé­letlenül. Amikor az áldozatok védelmének gondolata hazánk­ban is kezdett gyökeret verni, s a Fehér Gyűrű Közhasznú Egye­sület megalakult, a rétsági rend­őrkapitány az elsők között volt, aki nemcsak gondolatban, ha­nem személyes példájával is ta­nújelét adta az áldozatvédelem iránti elkötelezettségének. Időközben sokat változott a helyzet, más városi rendőrkapi­tányságok székhelyén is neki láttak a vagyonvédelem és az ál­dozatvédelem feladatai megol­dásának. Igaz, nem úgy, nem olyan módszerekkel, mint a rét­ságiak, de ez semmit nem von le a munka értékéből, s az egy­mástól eltérő megoldások talán használnak is a cél elérésének. A rétsági rendőrkapitány azt mondja, hogy sem a vagyonvé­delemnek, de különösen az ál­dozatvédelemnek nincs egysé­ges gyakorlata. Hiába jelentek meg különféle rendeletek, utasí­tások, ha nincs egységes irányí­tás, a legjobb szándékok is zá­tonyra fúrnak. S tegyük hozzá mindjárt azt is, ha az okos gon­dolatok, elképzelések megvaló­sításához hiányzanak a szüksé­ges anyagiak és a kellő identitá- sú emberek, mindez kampány- nyá silányul. Gábriel Géza és támogatói dobszó nélkül, csendben, de szívósan dolgoznak. Egyszerű­en nem hagyják kialudni azt a lángot, amelyet annak érdeké­ben gyújtottak meg, hogy lehe­tőleg minél több önkormányzati vezető, állampolgár fejében fény vetüljön arra, hogy miért is van szükség bűnmegelőzésre, áldozatvédelemre, vagyonvéde­lemre. Előadások, személyes beszélgetések rendszeresen visszatérő témája mindez. A rendőrkapitány - de ebben se­gítségére van az állomány is - minden lehetséges eszközt megragad arra, hogy folyamato­san igazolja, hogy közös össze­fogás nélkül, csupán a rendőr­ség önmagában, nem képes megoldani ezeket a feladatokat. Az alezredes tapasztalt rend­őr, aki nemcsak a helyi társada­lom és közélet irányítóival talál­ja meg a szót, de - hivatásánál, munkájánál fogva - megtalálja a beszélgetés fonalát a bűnözők­kel is. Különösen érzékeny és fogékony azoknak a társadalmi rétegeknek a problémáira, ame­lyek az átlag alatt élnek - vagy inkább csak vegetálnak. Azt mondja, hogy a bűnöző is em­ber, akinek jogai vannak, s noha elkövetett valamilyen bünteten­dő cselekményt, kijár neki is a törvény szerinti tisztességes el­bánás. A minap, amikor nála jártunk örömmel mutatta meg az új helyre költöztetett két irodát, egyikben az áldozatvédelmi, másikban pedig a vagyonvédel­mi munkák zajlanak, amikor napirendre kerülnek ilyen ügyek. Mindkét irodában ren­delkezésre állnak a témával kap­csolatos jogszabályok, különféle kiadványok, figyelemfelhívó anyagok, amelyek azt a célt hi­vatottak szolgálni, hogy aki ide betér kellő ismereteket szerez­hessen, gyakorlati segítséget kapjon gondjai megoldásához. Mindkét iroda szolid, mondhat­ni barátságos berendezését úgy szedte össze a kapitány, hiszen erre külön rendőrségi keret nem állt rendelkezésére. Ezzel kap­csolatban olvastuk a gyöngyösi áldozatvédelmi iroda vezetőjé­nek azt a levelét, amelyben szá­mot adott Heves megyei kül­döttségük rétsági tapasztalatai­ról. Egyetlen mondatát idézzük a levélnek, amely így szól: „Az egész látogatás alatt az a szó fo­galmazódott meg bennem a leg­gyakrabban, hogy emberközel- ség.” Mindez persze nagyon szép, de mennyire üdvös? Ugyanis az elfogadható forma mellett mi­lyen a tartalom. Nos, a kapitány elmondta, hogy az utóbbi fél év­ben tíz olyan állampolgárral fog­lalkoztak, akik valamilyen segít­ségre szorultak. Noha nem min­den esetben kifejezetten és kate­gorikusan áldozatvédelmi ügyekben intézkedtek, de felvi­lágosítást adtak polgári peres ügyben, biztosítási kérdésekben és az áldozatvédelem vezérkará­ban lévő lelkész segítségével lel­ki vigaszt is nyújtottak a rászo­rulónak. Az áldozatvédelem rendőrök által végzett gyakorlatával szá­mosán nem értenek egyet rend­őrségi berkekben sem. Ellenté­tesnek vélik azzal a rendőri munkával, amelyet ez a testület, mint erőszakszervezet végez. Kétségtelen, sokaknak nehéz el­fogadni - éppen ezért nehezen is tör utat - az emberbarát rend­őrség létezhetőségét. Pedig en­nek már számos jó és begyakor­lott példája van már a nyugati országokban. Konkrétan az ál­dozatvédelemmel kapcsolatban Gábriel Géza azt mondja, hogy nemcsak azokat kell áldozatnak tekinteni, akik valamilyen bűn- cselekmény sértettjei voltak, ha­nem azokat is akik elesettek, magatehetetlenek, valamilyen segítségre szorulnak. Ezt mond­ja, de nem gondolja, hogy a rendőrségnek karitatív feladato­kat kellene átvenni. Viszont üte­mesebben kellene törekedni az áldozatvédelmi, vagyonvédelmi tevékenység megformálására és működésére. Véleménye szerint ugyanis ebben országosan is csak lépegetünk. Ez pedig ke­vés. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Ne legyen Pásztón aszfaltkeverő! Pásztón tizenketten gyűjtjük az aláírásokat az aszfaltkeverő üzem megépítése ellen. Csatla- kozott hozzánk a városi Zöld Kerekasztal, amelyet tizenhá­rom civil szervezet és két párt alapított. A Pásztó sorsásért ag­gódó természetvédők és a pász­tói SZDSZ-csoport tagjai gyűjük az aláírásokat. Szurdokpüspöki is csatlakozott a tiltakozáshoz, eddig már több mint 450-en ír­ták alá az íveket. Eddig a nép­szavazás kiírásához szükséges aláírások többszöröse gyűlt már össze. De nem állunk le az aláírások gyűjtésével. A hivatal megta­gadta az aláírásgyűjtő ívek hite­lesítését arra hivatkozva, hogy az aláírásgyűjtő íveken szereplő kérdés nem pontos és egyértel­mű, idézem „a Zagyva Pásztó- nál nem folyó, hanem patak, így a 21-es főútvonal és a Zagyva fo­lyó közötti szakasz nincs Pásztó közigazgatási területén”. Ezért kifogást nyújtottunk be a Pász­tói Városi Bíróságon egy elfo­gultsági indítvánnyal és kértük, hogy a Pest Megyei Bíróság tár­gyalja gyorsított eljárással, mi­vel népszavazási kezdeménye­zésről van szó. Tovább folytat­juk az aláírásgyűjtést és lakossá­gi fórumot kezdeményezünk környezetvédelmi szakemberek bevonásával, valamint a környe­zetvédelmi államtitkár részvéte­lével. Az első helyszín, amely a muzslai üdülőövezet mellett lett volna a muzslai üdülőtulajdo­nosok nyomására meghiúsult, mivel aláírásgyűjtésbe akartak kezdeni, hogy nyomást gyako­roljanak a képviselő-testületre. Az új rendezési tervben a Má- ria-tanyai bekötő út és a 21-es út közötti terület ipari területté lett átminősítve és itt tervezik az aszfaltkeverő építését, amely Recskről kerülne áttelepítésre Pásztóra. Ezt a legutóbbi testü­leti ülésen a Magyar Aszfalt Kft. egyik vezetője mondta el. Azon­ban végre tudomásul kellene venni, hogy a lakosság nagy többsége sem Pásztón, sem Pásztó környékén tíz kilométe­res körzetben nem akarja, hogy aszfaltkeverő üzem épüljön. Pásztó gyógyturizmusához nem hiányzik egy bűzbomba. Az országos médiák figyelem­mel kísérik az aszfaltkeverő üzemmel kapcsolatos fejlemé­nyeket, tudósítanak róla. Várják a további fejleményeket és jön­nek tudósítani az események­ről. A Nógrád Megyei Hírlap is foglalkozott a témával többször is. Bízom benne, hogy a képvi­selő-testület azon tagjai, akik megszavazták az új rendezési terven a Zagyva folyó és a 21-es főútvonal Mária-tanyai bekötő út közötti szakasz ipari területté történő átminősítését, érzékelik a lakossági nyomást, átérzik, hogy Pásztón, a Mátra nyugati kapujában elképzelhetetlen egy ilyen üzem, korrigálják dönté­süket. Ha egyszer egy ilyen üzem idetelepedne, akkor utána to­vábbi hasonlók követnék. A legutóbbi testületi ülésen elmondta a cég vezetője, hogy nem új üzemet építenének, ha­nem a recski üzemüket telepíte­nék át Pásztóra és ezenkívül még bontott aszfaltot is feldol­goznának, amely veszélyes hul­ladéknak minősül. Naponta mi­nimum 300-400 tonna aszfaltot kevernének és szállítanának, ez jelentősen terhelné Pásztó köz­lekedését, amely néha már így is túlzsúfolt. ^ ______________________t6ké»t«*Us S ZDSZ pásztói elnöke NÓGRÁD t HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját teijesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítöknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom