Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)

2001-08-04 / 180. szám

2001. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal . 1 Ch KATOLIKUS ÉNEKEK AZ ELLENREFORMÁCIÓ Amíg a református gyülekeze­tekben a korabeli énekszerzők dallamait énekelték, addig a kato­likusokra nézve már az esztergo­mi zsinat (1114) meghatározta, hogy: „A templomban semmi se olvastassék, vagy énekeltessék, amit a zsinat jóvá nem hagyott.” Pázmány Péter portréja, bíborosi kalappal [Magyar Nemzeti Múzeum) m A nép az énekek szövegét és dal­lamát hallás után tanulta meg és hagyományozta, az első feljegy­zésekkel különböző kódexekben csak a XVI. század elején találko­zunk. A Telegdi Miklós-féle pécsi püs­pöki könyvtár 1586-ból két éne­keskönyvet is felsorol a Psalterium Hungaricum-ot és a Cantiones Hungaricae-t. A ma érvényben lé­vő katolikus „Hozsanna! Teljes kottás népénekeskönyv”-be felvett énekek az 1651-ben megjelent Cantus Catholici-ből származnak, melyet Szőlősy Benedek jezsuita atya szerkesztett. Millenniumi históriák Az ellenreformáció nagy alakja, Pázmány Péter (1570-1637) a nagyszombati zsinaton (1629) rendezni akarta az egyházi zene ügyét, el is határozta a zsinat egy kótáskönyv kiadását, de a mosto­ha körülmények miatt ennek egy­előre nem lett foganatja. Pázmány hitvitázó tevékenységét a proten- tatizmussal szemben az 1600-as években Vágsellyén és Kassán kezdte. írásművei (Felelet, Öt szép levél, Isteni igazságra vezérlő kala­uz stb.) a magyar nyelvű prózairo­dalom remekei közé tartoznak. Bethlen Gáborral folytatott levele­zése bizonyítja, hogy a leromlott ország érdekében a béke biztosítá­sára törekedett. Nagy érdeme, hogy 1635-ben Nagyszombatban jezsuita főiskolát létesített, melyet Mária Terézia egyetemi rangra emelt (a jelenlegi budapesti Eöt­vös Lóránd Tudományegyetem jogelődje.) Visszatérve a katolikus egyházi énekekre, ezek két legszebbike a „Boldogasszony Anyánk...” és a Kodály Zoltán által is megzenésí­tett Szent István Himnusz, mely­nek első versszakát idézzük: „Ah, hol vagy magyarok Tün­döklőcsillaga, Ki voltál valaha Országunk is- tápja? Hol vagy István király? Téged magyar kíván, Gyászos öltözetben Te előtted sírván.” KÁROLYI (KÁROLI) GÁSPÁR Nagykárolyban, 1529 körül született és 1591 körül Vizsolyban elhunyt író, műfordító 1556-ban tért haza külföldi tanulmányútjá- ról és 1559-től haláláig Göncön prédikátor, majd esperes volt. Két könyv (1563) c. művében Magyar- ország romlásának okairól azt bi­zonyítja, hogy annak fő oka az er­kölcsi romlás és a hamis római hit volt. Fő műve a teljes magyar bib­liafordítás, amihez munkatársaival együtt 1586-ban fogott hozzá és a mű 1590-ben jelent meg Rákóczi Zsigmond egri főkapitány és Bálhori István országbíró támoga­tásával. A nyomtatást Vizsolyban vé­gezte Mantskovit Báhnt, aki csu­pán emiatt telepítette ide a nyom­A vizsolyi biblia egyik lapja... dáját. A vizsolyi biblia első kiadása 700-800 példányban jelent meg. A mű a világi költészetre és a szép prózára is nagy hatást gyakorolt (pld. Arany és Ady költészetére). A katolikusság részéről (Pázmány Péter, Káldi György) számos táma­dás érte a szövegértelmezése és fi­lológiája miatt. A biblia azóta több mint 100 ki­adást ért meg. Talán nem is gon­dolunk arra, hogy ezek a kifejezé­sek Károlyi tollából származnak: „Hallottátok, hogy megmondatott: szemet szemért, fogat fogért”, vagy „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!" Sírja a gönci római katolikus templomban van, sírfelirata: „Károlyi sarj, Wittenberg szál­lást, szónoki széket, Sírt Gönc földje adott néki, a nagyszerűnek." (Petróczi Éva fordítása) BETHLEN GÁBOR Tizenöt éves volt, amikor már részt vett a török elleni küzdelem­ben. Amikor Giorgio Basta (1554-1604) császári tábornok be­tört Erdélybe és ott rémuralmat ve­zetett be, a töröknél keresett me­nedéket. Miután Bocskai felkelése véget vetett a rémuralomnak (1595), követte Bocskait és részt vett hadjárataiban. 1607-től Báthori Gábor bizalmas tanács­adója lett, de később nem értett egyet annak Habsburg-barát politi­kájával és 1611-ben ismét a török­höz menekült. 1613-ban a kolozsvári ország- gyűlés Erdély fejedelmévé válasz­totta (1613-1639). Uralkodásához fűződik Erdély aranykora. A 30 éves háború megindulása után 1618-ban szövetkezett a Habsburg- ellenes erőkkel, 1620-ban Beszter­cebányán az országgyűlés magyar királlyá is megválasztotta. Eriről a címéről azonban a nikolsburgi bé­kében (1622. január 6.) lemondott és ezért cserébe hét felső-tiszai vármegyét Erdélyhez csatoltak. Nem szűnt meg a Habsburg-el- lenessége, ezért az európai fejedel­mek Protestáns Ligájához csatla­kozott, hadjárata során Wallens­tein csapatait is visszavonulásra késztette. A megígért nyugati se­gítség elmaradása miatt azonban 1626-ban Pozsonyban ismét béke­kötésre kényszerült. A svéd király- lyal és az orosz cárral tárgyaláso­kat kezdett a lengyel királysága el­nyerésére, de 1629. november 15- én Gyulafehérvárott elhunyt. Ha­lála után így kesergett egy ismeret­len XVII. századi poéta: ,Az szegény községnek,' Rabotás népeknek, Kegyes vidámítója, Egyházi szolgáknak, Egyetlen­egy dajkája, Rongyos skáláinknak, Tanuló ifjaknak, Kegyelmes pabónusa..." ■ Királyi szakácsok emléke Csaknem száz somogyi pol­gármester gyűlt össze csütör­tökön Nagyszakácsiban a ki­rályi szakácsok földjén, hogy az immár hagyományos, az idén kilencedik Királyi sza­kácsok nyomdokán című ha­gyományőrző verseny nyitó­napján megvitassák a megye kistérségeiben a vendégfoga­dás terén elért eredményeket és a további teendőket. Kövér István, a település pol­gármestere úgy vélte: Nagysza­kácsi, köszönhetően a helytörté­neti kutatásokra alapozott, évről évre egyre nagyobb érdeklődés­sel kísért királyi szakácsverse­nyeknek, megtalálta azt a kitöré­si pontot, amely fejlődést hoz, s egyben ismertséget jelent a falu­nak. Az elmúlt évben csaknem tizenötezer vendéget fogadtak a háromnapos rendezvényen. A je­lek szerint az idén sem lesznek kevesebben az alig több mint fél­ezer lakosú településen, ahol Mátyás király idejében 72 sza­kácscsaládot tartottak nyílván, akik munkájuk elismeréseként kaptak itt földet az uralkodótól. A királyi szakácsok versen­gésében szombaton kilenc csa­pat indulhat, akiket a mester­szakácsokból és egy muzeoló­gusból álló zsűri választott ki előzetesen.- A muzeológus - mondta Var­ga Sándor Oscar-díjas mester­szakács, a budapesti Mátyás-pin­ce konyhafőnöke - azt ellenőrzi, hogy a versenyzők valóban kor­hű étkeket készítenek, a kornak megfelelő technológiával. Hamvas Péter, a Somogy Me­gyei Idegenforgalmi Hivatal ve­zetője az elmúlt évek tapasztala­tai alapján annak a meggyőződé­sének adott hangot, hogy a gasztronómia jegyében, ez év­ben immár harmadszor, hat helyszínen, a különböző helyi specialitásokra épülő rendez­vénysorozatba jól illeszkedik a nagyszakácsi szakácsverseny. Gyenesei István, a megyei köz­gyűlés elnöke is azt hangsúlyoz­ta, hogy a többnapos, egymást követő megyei gasztronómiai események, így a nagyatádi pa­lacsintasütő-, a bogiári halászlé­főző-, a mesztegnyői rétessütő-, valamint a lábodi vadászati fesz­tiválhoz kapcsolódó vadételké- szítő, a bőszénfai nemzetközi fő­ző-, illetve a kaposvári borver­seny egymást erősítő, vendégma­rasztaló események. Szegvári Péter, a Miniszterel­nöki Hivatal helyettes államtitká­ra ugyancsak a kistérségi, illetve régiós összefogásra hívta fel a fi­gyelmet. A Nagyszakácsiba érkezett polgármesterek nem csak elmé­letben vitatták meg a vendéglá­tás fortélyait, de több önkor­mányzati vezető, szakavatott csapattársakkal együtt pogácsa- és lepénysütő-, valamint pör­költfőzőversenyben is összemér­te tudását. A királyi szakácsok versengése előtt, mintegy beme­legítésként, pénteken a pékek és a cukrászok mutatták be remeke­iket, majd szombaton látványos felvonulással veszi kezdetét a ko­rabeli ruhákba, öltözött szaká­csok versenye. A háromnapos eseményt a né­pi mesterségeket bemutató vá­sár, reneszánsz zenekarok mű­sora, solymászok, lovasok, cse- pűrágók és artisták előadása, tű­zijáték és egyéb szórakoztató programok színesítik. Miközben a pékek és a cukrászok, valamint a királyi szakácsok a gondosan megtervezett étkeket készítik, addig a nagyszakácsi portákon tizenöt szomszédos település egy-egy udvart lefoglalva, helyi ételkülönlegességekkel várja az érdeklődőket. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Jaj anyukám, most eltörtél egy üveg drága sört. Ezerforintos vá­sárlási utalványt nyert: Mizera Sándomé Őrhalom, Kossuth út 17. Mai rejtvényünk megfejtését augusz­tus 9-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. NEGYVEN ÉVE Befejezéshez közeledik megyénkben a faluvillamosítás. Az áramszolgáltató vállalat dolgozói töb­bek között elvégezték 25 termelőszövetkezet villamosítását. Ezekben a napokban kezdték meg terven felül Pöstyénpuszta villamosítását, amelyet csehszlovák villanyszerelőkkel közösen valósítanak meg. Augusztus 20-án pedig bekapcsolják a villamos hálózatba Legénd és Szente községeket. Nógrádi Népújság, 1961. augusztus 2., 3. o. Igen, ez itt már a Balaton. Első állomásunk Balatonszabadi. Egy tábla figyelmeztet: Salgótarjáni Acélárugyár Gyermeküdülője. Az üdülő parkja, játszótere most csendes. Az épületben semmi nesz, a gyerekek a parton tartózkodnak. Most itt 51 leány és 50 fiú üdül - mondja Verbóczki István, az üdülő vezetője, pedagógus. Nógrádi Népújság, 1961. augusztus 2., 6. o. HARMINC ÉVE Nagy közönségsiker mellett nyílott meg a besztercebányai képzőművészeti galériában a magyaror­szági képzőművészek zománckiállítása, amelyen megyénkből három művész, Iványi Ödön, Czinke Ferenc és Szatmári Béla vett részt. Salgótarjánt a megnyitón Ferencz Imre, művelődésügyi osztályve­zető képviselte és a kiállítást Kerekes László, a József Attila Művelődési Központ igazgatóhelyettese üdvözölte magyar részről. Nógrád, 1971. július 30., 8. o. Szaporodnak a panaszok, hogy Nógrád megyében a TÜZÉP-nél és a szövetkezeti telepeken egyre inkább hiánycikk az égetett tégla, nem mindig lehet kapni parkettát és vasbeton gerendát. Türelmet­lenkednek az emberek és joggal, mert képzeljük el, mit jelent az, ha jönnek a kőművesek, vagy félig húzták fel a falakat és nincs salakblokk, vagy tégla. Nógrád, 1971. augusztus 5., 3. o. HÚSZ ÉVE Az Érsekvadkerti Építőipari Szövetkezet vezetősége 1974-ben a nők helybeli foglalkoztatása érde­kében létrehozta az Orion kooperációs egységet, Érsekvadkerten és Nagyorosziban. Ennek eredmé­nyeként a nődolgozók létszáma 150 főre nőtt. A kimondottan női részlegben tevékenykedők évenként 11-12 millió forint értékű munkát végeznek el. Nógrád, 1981. július 30., 3. o. Talán kevesen tudják, hogy megyénkben jelenleg ötven fogorvos dolgozik. A sávbeosztásos rend­szerű betegellátás miatt azonban az egy főre jutó betegforgalom igen nagy szóródást mutat. A megyé­ben szakosított fogászati ellátás csak Salgótarjánban van. Pedig Balassagyarmaton is indokolt lenne a létrehozása. Nógrád, 1981. augusztus 5., 1. o. TÍZ ÉVE A szlovák köztársaságbeli Látky-Polianky ad helyet július 29. és augusztus 9. között a Nógrád és Komárom megyei szlovák nemzetiségi gyerekek olvasótáborának. A Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár, a Komárom megyei testvérintézmény szervezésében 50 gyermek utazott el hétfőn a Lo­sonctól 50 kilométerre lévő kis faluba. Új Nógrád, 1991. július 30., 1. o. Rendkívüli testületi ülésre hívták össze Pásztó képviselőit augusztus 6-ra. Napirenden helyi nép­szavazás kiírása Hasznos városrészben. A hasznosi választópolgárok több mint 25 százaléka (328 fő) kezdeményezte a népszavazás kiírását. Hasznos városrész Pásztó városától való teljes elválásához azonban másra is szükség van: például egységes gondolkodásra, összefogásra, aktivitásra. Új Nógrád, 1991. augusztus 1., 1. o. Bódi Györgyné dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom