Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)

2001-08-04 / 180. szám

2. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2001. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARMAT PÁSZTÓ Faragó Zoltán: TeRePjÁrÓ Egerészek Hajnal óta a kombájn oda-vissza végigjárta párszor a búzatáblát, s nyomában aranysárga csíkokban maradt a földön a szalma. Az aratás közben kicsépelt szemet elvitte egy pótkocsis traktor, a nagy gép is gyor­san végzett a munkával, a néhai bú­zamezőt pedig nagy-nagy csend ül­te meg. Amikor szél támadt, a kalá­szok már nem hajtották egymáshoz a fejüket, mert a száruk összetörve hevert a földön, a még mindig virító pipacsok közül csak néhány maradt meg a tábla mellett húzódó árok sö­tétzöld fűszálai között. Késő délután az egyik szalmaku­pac alól előbújt egy egérke. Körül­nézett, szimatolgatott is, csak úgy remegtek sűrűn álló bajuszszálai. A rágcsáló felfedezőútra indult a meg­változott világban: olyan lehetett ne­ki a gabona learatása, mint amikor valamelyik nagyvad feje fölül kiirt­ják az erdőt. Az egérkének azonban nem sok alkalma volt a nézelődésre, mert egy barna, enyhén imbolygó árnyék jelent meg mellette a földön, s a következő pülanatban már rá is csapott a szürkebundás hosszúfar- kúra. A rágcsálónak azonban hatá­rozottan szerencséje volt: az ege­részölyvet még időben észrevette, és vissza tudott menekülni előle a szalmakupac alá, ahonnan a leg­jobb szemű szárnyas ragadozónak is a szemébe nevethetne, már, ha az egereknek lenne üyen képességük. Az ölyv üldögélt még egy darabig a földön, talán arra várva, hogy a rágcsáló előbújjon, majd felszállt, hogy valami kényelmesebb leshely után nézzen. Később egy fehér gó­lya járta végig a tarlót - alkalomad­tán ők sem vetik meg az egérpecse­nyét - azután lassan besötétedett. Az egér előbújt-e? Ki tudja. A sötét­ség egyáltalán nem biztonságos: ró­kák, baglyok, menyétek, nyestek lesnek a kisrágcsálókra, de még a sü­nök és a siklók is vadásznak rájuk. így van ez aratás idején: az egér­rel senki nem kömé életbiztosítást... Dogoznak a méhésznek Ezekben a napokban, szürkületkor, a méhesek körüljáró ember azt tapasz­talja, hogy a fullánkos jószágok gazdái igencsak tevékenyek: üyenkor látják el téli táplálékkal a méheket. Bár e hasznos rovarok még kijárnak a kaptárokból, már véget ért a hordás. A tavasz óta kipergetett méz kannákban pihen, de a gaz­dáknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a rovarok ne haljanak éhen az elkö­vetkezendő őszi és téli időszakban sem. A méhek a nekik üyenkor juttatott cu- komldatot táplálékká alakítják, s ezt fogyasztják a hideg hónapokban. ■ Füstölgés természetjárás közben Immár bő egy esztendeje, sok-sok olvasó­társammal együtt minden szombaton beba­rangolhatjuk a „Terepjáró” hasábjain Faragó Zoltán nagyszerű túravezetése mellett a Karancs-Medves vidékét. Ezekből az írások­ból, képekből kiderül - s talán sokunk hely­színi tapasztalataiból is - hogy milyen gaz­dag (még) természeti környezetünk, mely valamilyen módon szinte mindannyiunk életéhez kapcsolódik: sokak munkájának helyszíne, még többeknek pedig a felfrissü­lés, a kellemes időtöltés, az élményszerzés folyamatosan megújuló forrása. A terepet járva azonban örömeinkbe gyakran üröm is vegyül, s ez bár tapintato­san fogalmazva, kitűnik a fenti írásokból is. Szerzőjük is többször volt már kénytelen szólni a legszebb tájrészeltek környékét csú­fító szeméttömegről, a patakmedrek el- szennyezéséről, a dúsan kizöldült erdőben végzett fakitermelésről, az erdei utakon dü­börgő terepmotorosokról, a medvesi réteket letaroló autós rodeózókról. Egyik utóbbi írá­sában talán minden eddiginél hangsúlyosab­ban említi lehangoló medvesi tapasztalatait, kiemelve a természet nyugalmát zavaró au­tós- és motoros irgalmat, s a tilalmi időben folytatott erdészeti munkálatok „siralmas eredményét.” Állításait csak megerősíthetem, hiszen hó­napok óta magam is folyamatosan hallom a motorfűrész bőgését a Salgóbánya körüli er­dőkben. Nem vigasztal, mert nem tartom el­fogadhatónak az érvelést, hogy mindezt az er­dő veszélyeztetettségének sürgős elhárítása érdekében kell megtenniük. A fenyők csúcsá­nak hónyomás miatti szórványosan előfordu­ló letörései vajon milyen heveny veszélyt je­lentenek? Ennél minden bizonnyal sokkal na­gyobb kárt okoz a nyári erdőnek, mint bioló­giai életközösségnek a folyamatos zavarása. (Feltéve, hogy az erdőt nemcsak fakitermelé­si forrásnak tekintjük). Természetvédelmi te­rületen különösen feltűnő a törvény figyel­men kívül hagyása, „csúsztatott” értelmezése, várhatjuk-e az erdő nagyobb tiszteletét, meg­becsülését az átlagállampolgártól, ha ilyen példákat lát megtetézve azzal, hogy az erdé­szeti munkahelyek környékén rendszerint ottmaradnak az eldobált konzervesdobozok, sörösüvegek, olajosflakonok. Nem segíti elő a környezettudatos magatartás erősödését a közvéleményben az sem, ha egy gyérítés után az erdő feldúlt csatatérhez válik hasonlóvá, vagy például a legforgalmasabb erdei sétautat torlaszolják el a figyelmetlenségből (nem me­rem feltételezni, hogy szándékosan!) kereszt­be döntött fákkal. Másik aggasztó jelenség a természet roha­mosan terjedő „motorizációja.” A közelmúlt egyik esős vasárnap délelőttjén a salgói Vár- berek tisztásán a három köztiszteletben tar­tott, elhunyt természetbarát (Borsovitz Jó­zsef, dr. Ruzsik Mihály és Vongrei Béla) tisz­teletére állított kopjafánál tartottunk meghitt hangulatú megemlékezést budapesti ven­dég-turistacsoport részvételével. Ebbe a han­gulatba gázolt bele a szélbükkös felázott ös­vényén dübörögve végigrontó, 10-15 bőrru­hás motoros, láthatóan nagy teljesítményű motorjain. Az intő jelre mit sem hederítve motorjaikat felbőgetve, a sarat ránkcsapva, félreérthetetlen karjelzésekkel hozták tudo­másunkra, hogy ők az erősebbek. Néhány másodpercig döbbenten álltunk, majd örül­tünk, hogy ép bőrrel megúsztuk. De más alkalommal sem jártam jobban, amikor egy éppen pihenőben lévő moto­roscsapatot szerettem volna az erdő elha­gyására bírni. Kioktattak, hogy az erdei motorozást semmiféle tábla nem tiltja. Ezt kénytelen voltam tudomásul venni és elol- dalogtam. Valóban: miért nincsenek behaj­tást tiltó táblák? És miért nincsenek erdő­őrök, erdőkerülők, természetvédelmi őrök, mezőőrök? Munkanélküliséggel terhelt vi­lágunkban ezek a megbízatások még állás­helyeket is jelentenének. Ráadásul nem is közpénzek felesleges kidobásával járókat, hiszen a bekerítetten közvagyon védelme ugyanolyan fontos feladat, mint a magán- vagyoné. Megteszünk-e minden elvárhatót környe­zetünk érdekében? Anélkül, hogy bárki egyéni felelőssége csökkenthető tenne, itt most elsősorban azok felelősségére szeret­nék utalni, akiknek mindez hivatalból is a feladatuk, illetve munkájuk alapján jó, vagy rossz példát állítanak a társadalom elé. Jó döntést hozott-e például az a szervezet, amely nem finanszírozza a közkonténerek elhelyezését, ezzel gerjesztve az erdők, me­zők, patakmedrek elszemetelődését? De az is megkérdőjelezhető, hogy egy természet- védelmi területen keresztülvezető országút rézsűjavítása elfogadható-e olyan durván ott­hagyott begyalulásokkal, földkupacokkal, mint ahogy az most Eresztvény környékén látható? A példák még sorolhatók tennének a ter­mészeti környezetet csúfító közművezeté­kek létesítőin, fenntartóin keresztül a gazdál­kodókig, idegenforgalmat bonyolítókig. Sze­rényebb, vagy grandiózus távlati terveknek egyaránt a rendben tartott természeti kör­nyezet az elengedhetetlen alapja. FAMCSIK JÁWOS DR Cigány kultúrával, történelemmel ismerkedtek Kutatócsoport alakult a lakodalmas hagyományok és a családfa feltárására Pásztón 1996-ban szervezett a Teleki László Városi Könyv­tár és Művelődési Központ nyári tábort cigányfiatalok ré­szére. Résztvevői olyan, Pásztón és vonzáskörzetében élő 7-17 éves cigányfiatalok voltak, akiket szociális helyzetük, megfelelő iskolai előmenetelük, közösségi munkájuk alap­ján az iskolák, a gyerekekkel foglalkozó nevelők javasoltak. Az ötlet létjogosultságát mi sem bizonyította jobban, hogy az idén júliusban már a 6. nyári olvasó- és életmódtábor várta nyitott kapukkal a fiatalokat.- Az első időszakban sokan szkeptikusan vélekedtek a ci­gánytábor megrendezésének tervétől - mondja Antalné Prezenszki Piroska népművelő, a tábor vezetője. - Az eltelt idő azonban bebizonyította mind­annyiunk számára, hogy a ba­rátságkötésen, ismeretszerzé­sen, tapasztalatcserén, az „ott­hont adó” légkörön túl a tanu­lásnak és a közösségi munká­nak van közvetlen és kézzelfog­ható eredménye is: a közös munkába akkor bekapcsolódó tizenévesek közül már ketten ta­nulnak tovább középiskolában, öten szakközépiskolában. Nagy örömünkre ma már kiváltság­nak érzik az alkotókor és a tábor munkájába való részvételt, így az év folyamán is sokat tesznek ennek elnyeréséért. A táborvezető elmondta azt is: ma már egyre fontosabb kér­dés az iskolázottsági szint eme­lése a cigánygyermekek köré­ben, de ugyanakkor létezik ci­gány-nem cigány iskolakonflik­tus is, amelynek egyik legfőbb oka az információhiány.- A nem cigány származású­ak ugyanis alig tudnak valamit a velük élő cigány kisebbségről - folytatja Antalné Prezenszki Pi­roska. - Életesélyeik, szokásaik, történelmük idegen számukra, de ugyanez érvényes a dolgok­hoz fenntartással közelítő cigá­nyokra is. Ezeknek a konfliktu­soknak a kezelését az iskolában keltene elkezdeni, abban a kor­ban, amelyben a legfogéko­nyabb a gyermek, ahol eldőlhet az életút. Ezért fontos a másság megismerése, megértése és elfo­gadása a szülők, pedagógusok, művelődési intézmények és ci­vil szervezetek együttműködése révén. Ezen gondolatok megva­lósításának tett hat évvel ezelőtt kezdeményezője és koordináto­ra intézményünk, a nyári nap­közis életmódtábor megrende­zése, az alkotó cigány gyermek- közösség működtetése, a me­gyei és városi cigány kulturális és közéleti rendezvények szer­vezése révén. A tábor szervezé­sében három felnőtt vesz részt, mostanra sikerült elérnünk, hogy a gyerekek szülei már bíz­nak bennünk, elfogadják célja­inkat, erősítik elképzeléseinket. Néhány szülő igazi társsá, segí­tőnkké vált, felismerve a tanu­lás, a közösségi összefogás és önmegvalósítás fontosságát gyermekeik életében. Nekünk is sok mindenben alkalmazkodni kell az itt élő oláh cigányság azon óhajához, hogy például gyermekeiket csak napközis, és nem bentlakásos táborba enge­dik el. Az évek során sikerült meggyőzni őket arról is, hogy az országjáró túrák sok új ismere­tet, tapasztalatot és élményt je­lentenek a táborozók számára, ezért ne tiltsák őket el attól. A konfliktus feloldásaként az au­tóbuszos kirándulásra szülők, kisebb-nagyobb testvérek is el­kísérhetnek bennünket. Az idei nyári kéthetes tábor­ban az előző évek tematikáját al­kalmazták: olvasótábort formá­ban meséken, verseken, dalo­kon, táncokon, az olvasónapló feladatain keresztül, meghívott előadók és vendégek segítségé­vel bővítették a cigány kultúrá­ról eddig tanultakat. így például a vendégváró keretében talál­koztak dr. Bódi Zsuzsannával, a Magyar Művelődési Intézet munkatársával, aki előadást tar­tott a családi hagyományokról és a gyermekfolklórról, sőt meg­beszélték a helyi kutatómunka módszereit, elindították a gyűj­tést. Önismereti foglalkozás ke­retében beszélgettek a cigány és nem cigány társakhoz, a család­hoz fűződő viszonyról, a más­ság elfogadásáról és megélésé­ről, arról, hogy milyen módon tehet segíteni a felnőtt-társada­lomba való beilleszkedést. Az idén 23 gyerek vett részt a tábor­ban, közülük öten testvérpárok. A hat év alatt először sikerült el­érni, a szülők „ott alvásra” is el­engedték a gyerekeket, így beik­tathattak egy háromnapos mátraszentistváni kirándulást is. Ehhez azonban szükség volt arra is, hogy sikerüljön támoga­tókra is telni. A hátrányos hely­zetű cigánygyermekek táborát az idén is többen felkarolták: így például a támogatók között volt a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbsége­kért Közalapítvány, a KNC Ala­pítvány, illetőleg a helyi képvi­selő-testület bizottságai. Baranyi Klaudia Pásztóról például minden évben itt volt: azt mondja, neki az idén vala­hogy jobban tetszett minden, különösen a háromnapos kirán­dulás.- Jó volt felfedezni a Mátrát, csodaszép volt a kilátás - mond­ja. - Azt azért sajnálom, hogy a gyalogtúrára nem mehettem, mert szüleim csak úgy engedtek el a kullancsveszély miatt, ha a gyalogtúra alatt a táborban ma­radok. Rossz volt egyedül ott maradni. De jövőre is itt a he­lyem!- Én még soha nem voltam ilyen táborban - mondja Farkas Éva, aki Héhalomból érkezett. - Jó fejekkel vagyok együtt, úgy érzem, befogadtak, mindenki aranyos. A programok többsége tetszett, bár a játszóházat én ki­hagytam volna, de hát a kicsik miatt üyen is keltett. A mátrai ki­rándulás nekem is nagyon tet­szett, kár, hogy a rossz idő miatt eléggé beszorultunk. Ilyenkor aztán beszélgettünk, táncol­tunk, sőt rendeztünk egy „pi­zsamás bulit”, aminek jó nagy derültség tett vége: három kivé­teltől eltekintve mindenki ren­des ruhában érkezett, őket meg jól kinevettünk. Persze, sértő­dés azért nem tett a dologból. Én nem csináltam volna semmit sem másként, így volt ez jó: so­kat beszélgettünk a cigányság­ról, igazából én sem tanultam soha cigány kultúrát. Az itt hal­lottak megfogtak: hozzám na­gyon közel áll a rajz, a tanulta­kat majd szeretném rajzban megjeleníteni. Az is jó dolog, hogy itt mindenki egyforma: rosszulesik, amikor a nem cigá­nyok éreztetik vetem cigány mi­voltomat, de viszonylag gyorsan túlteszem magam rajta. Azt már a táborvezető mond­ja el, hogy ezen a mátrai kirán­duláson más „feladatuk” is volt a gyerekeknek: két, nem cigány kisgyermeknek a közelmúltban halt meg az édesanyja: mindket­ten depressziósok voltak, gyer­mekközösséget javasoltak az or­vosok. A gyerekek édesapja kér­dezte meg, nem vinnék-e el őket, természetesen a költsége­ket fedezik. Két napig átalakult a táborlakók élete: mintha a sa­ját testvérükről tett volna szó, babusgatták, szórakoztatták őket. Este meséltek az ágyuk mellett, egyszóval igyekeztek minden elképzelhető módon felvidítani a két csöppséget. Amint azt Farkas Éva hozzátet­te, a cigányok az elesetteket fel­karolják, mert maguk közül va­lónak érzik, és mert nagyon sze­retik a gyereket. Jusztin Melinda már középis­kolás, ő kortárs csoportvezető­ként vesz részt a táborban. Dr. Bódi Zsuzsanna ösztönzésére alakították meg a kutatócsopor­tot, amelynek Melindán kívül tagja Sárközi Dalma, Pusoma Beáta, Baranyi Noémi, Baranyi Nikolett, mindannyian „rutinos” táborozók. A csoport egyik fele családfakutatást végez majd, egészen a gyökerekig visszame­nőleg, a másik fele az oláh cigá­nyok lakodalmas hagyományai­nak feltárására vállalkozott. Ket­ten elvállalták, hogy a közel­múltban elhunyt Szepesi József cigány költő, publicista család­fáját kísérlik meg felkutatni. Hogy az egy év alatt mi történik majd, azt senki nem tudhatja. Annyi azonban bizonyos, hogy dr. Bódi Zsuzsanna ígéretet tett: ha a kutatómunka eredménye­ként összeállított anyag tartal­masnak bizonyul, akkor megje­lenteti a cigány módszertani ki­adványokban. HEGEDŰS ERZSÉBET l—i ____________________________________________«amm* urnwwiimiwttásaaaM—sj A gyöngyösi Mátra Múzeum előtt a csapat ■ Szalonnasütés Mátraszentimrén______________________________________■ NÓGRÁDI HÍRLÁP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. . ^újsáQa • * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. ! #vX az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! szerkesztőség, rendszerrel kész*. KOzSLETI NAPILAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom