Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)

2001-08-30 / 201. szám

2. OLDAL PÁSZTÓ ÉS TÉRSÉG E 2001. AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK Átadták az Ágasváry-díjat A pásztói Mikszáth Kál­mán Gimnázium és Postafor­galmi Szakközépiskola keddi tanévnyitó ünnepélyén Almási Lajos nyugalmazott matematika-fizika szakos ta­nár kapta meg az Ágasváry Lajos-díjat. Almási Lajos négy évtizeden keresztül ta­nított az iskolában. Munkáját elismerésre méltó szakmai tudás, kísérletezőkészség és határtalan türelem, gyer­mekszeretet jellemezte. Tisztelegtek „Béni bácsi” emléke előtt Már korábban is hírt adtunk arról a tudományos konferenci­áról, melyet 2001. augusztus 16. és 21. között Rajeczky Benjá­min születésének 100. évfordulója tiszteletére rendeztek meg Pásztón. A konferencia szakmai részét a Magyar Zenetudomá­nyi és Zenekritikai Társaság képviseletében a társaság tagja­ként, az Unesco International Council fór Traditional Music szervezet (ICTM), a Magyar Nemzeti Bizottság képviseletében pedig annak elnökeként dr Tori Lujza szervezte, aki Rajeczky egykori munkatársaként és munkásságának folytatójaként igen mélyen kötődik a neves tudóshoz. A másik szervező, Pásztó Város Önkormányzata a város mil­lenniumi programjainak záró rendezvényeként hirdette meg a konferenciát. Érthető ez, hiszen egyrészt a város örökös felada­tául tűzte ki a Rajeczky-életmű gondozását, másrészt a mostani nemzetközi szintű megemlékezés messze túlmutat egy helyi rendezvény keretein. Ezt bizonyítja, hogy 15 országból 38 elő­adó vett részt a konferencián. Külön említést érdemel augusztus 19., mely egy bensőséges napja volt a konferenciának. Először Rajeczky sírjánál és egyko­ri házánál helyezték el a megemlékezés virágait az ICTM nevé­ben Dr. Tari Lujza és Jan Steszewszki, Pásztó Város Önkor­mányzata nevében Sisák Imre polgármester, valamint a pásztói 81. számú Rajeczky Benjamin Cserkészcsapat. Ezt követően a Szent Lőrinc-templomban zajlottak az események. A szentmi­sét követően Sulyok Imre professzor orgonajátékával örvendez­tette meg a hallgatóságot, majd az előadók következtek, akik ki­zárólag Rajeczky Benjáminról, vagy közös munkájukról mond­ták el emlékeiket. Közülük nem egy könnyet csalt a hallgatóság szemébe. Az előadás-sorozatot stílusosan egy neves énekegyüt­tes, az „Ars Renata” hangversenye zárta. Összegezve a konferencia tapasztalatait elmondhatjuk, hogy a résztvevők szakmailag igen értékesnek és jól szervezettnek minősítették a rendezvényt, emellett számunkra pedig ismét bebizonyosodott nem csak Pásztó, Nógrád megye, de a magyar zenetudomány és a nemzetközi zenetudomány képviselői is tisztelettel hajtják meg fejüket Rajeczky Benjamin, a mi „Béni bácsink” nevének hallatán. Munkássága, életműve most is meg­határozója a hazai és nemzetközi népzenei, zenetörténeti kuta­tásoknak. Új gyümölcsöskert Dél-Nógrádban A 49 hektáros vegyes almáskertben fatámokat helyeznek a ma még zsenge csemeték mellé Szinte egyik hónapról a másik­ra nőtt ki Dél-Nógrádban a volt palotási termelőszövetkezet drót­hálóval körülkerített hatalmas táblájában az új gyümölcsöskert. Egy sokat ígérő beruházásról, vál­lalkozásról van szó. Létrehozása három tulajdonos nevéhez fűző­dik, Páltelek Mezőgazdasági Kft. név alatt.- Terveink szerint 146 hektár területen hozzuk létre gyümöl­csöskertünket. Eddig 49 hektáron díszlenek a vegyes fajtájú alma­csemeték, amelyek döntően álla­mi támogatásból valósultak meg. Tizennyolc százalékot képvisel a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács anyagi segítsége, az álta­lunk megteremtett saját erő kiegé­szítése mellett.- Létrehozásának gondolata ki­zárólag önöktől indult ki?- Az előző tulajdonos 40 hek­tár szilvás telepítésében gondol­kodott. Elképzelését nem tudta megvalósítani. Ránk vár, hogy sokkal gazdagabban, sokrétűb­ben valósítsuk meg az általa elin­dított gondolatot.- Köztudott, hogy a különböző gyümölcsök éréséhez többi között sok napfényes napra, órára van szükség. Megkapják-e az előbbit, a már telepített és telepítésre váró új gyümölcsfajták?- Gyümölcsöskertünk terüle­tén korábban fűszerpaprikát ter­meltünk, ami köztudottan nap­fényigényes. A termény beérett. A talajvizsgálatokat a kertészed ku­tatóintézet szakemberei végezték el. Ők hagyták jóvá a területet, a Nógrád Megyei Növényegész­ségügyi és Talajvédelmi Állomás szakembereinek egyetértésével. A szakember szerint talajaink tö­kéletesen megfelelnek az általunk tervezett gyümölcsfajták termelé­sének. A csemetéket a cegléd- berceli faiskolától vásároltuk meg. A gyümölcsöskert pályáza­tunkban foglaltaknak megfelelő­en négy év múlva fordul termőre, beleértve a mindenkori aktuális ápolási munkák elvégzését is.- Milyen technológiát alkal­maznak?- Csepegtetőset, támrendszer- ben.- Az almatelepítésen kívül mi­ben gondolkodnak még?- Tőkeszegénységünk miatt to­vábbra is csak sikeres pályázatok­kal tudjuk a tervezett mértékben is jelentős új gyümölcsöskertün­ket megvalósítani. Állami támo­gatással vagyunk képesek újabb 16 hektárral gazdagítani almás- kertünket. Negyven hektáron meggyest, ugyancsak 40 hektáron szilvást kívánunk kialakítani.- Milyen elképzeléseik vannak az értékesítésre?- Több megoldásban gondol­kodunk. Ezek között szerepel aszaló, szárítóüzem létrehozása, és hűtőház építése. A korai termé­sünk egy részét nyersáruként ér­tékesítjük, bel- és külföldi piacon. Abban az esetben nem lesz gon­dunk az értékesítéssel, ha minő­ségi árut termelünk.- A több tízmiüiót képviselő ül­tetvénytelepítés magával hozza-e a fogkdkoztatottság bővítését is?- Végleges elképzelésünk még nem alakult ki. Biztos, hogy szak- és segédmunkásokra szükségünk lesz. Ezeket szeretnénk helyből és a környező községekből bizto­sítani. Az új gyümölcsöskert arculat- váltást jelent a kft. életében. Az eddigi hagyományos termelési szerkezetben teljesen új és erőtel­jes színfoltot képvisel a gyü­mölcskultúra meghonosítása, mely szakszerű hozzáértéssel a jelenleginél nagyobb jövedelem­mel kecsegtet. V. K. Alsótold csapata nem talált legyőzőre Augusztus 10-én rendezték meg a Szabolcs megyei napokon a „Ma­gyarország legerősebb faluja” országos verseny döntőjét. A háromna­pos viadalon Alsótold csapata is részt vett és az 500 lélekszám alatti te­lepülések kategóriájában nem is találtak legyőzőre, a toldi erős férfiak és hölgyek szerezték meg az első helyet, s a vele járó kupát, sőt még a belügyminiszter különdíját is egy hi-fi tornyot, CD-lejátszóval. Klátyik András Alsótold polgármestere, aki egyben a csapat vezetője, mene­dzsere elmondta: hosszú évek óta ápolják falujukban Toldi Miklós, a nagy erejű vitéz emlékét. Nemcsak a településen működő körzeti álta­lános iskolát nevezték el róla, hanem minden évben, idén szeptember 22-én ötödik alkalommal rendezik meg a Toldi-napokat, ahová az or­szág minden részéből, mintegy 30 versenyzőt, erős embert várnak. Felvételünk a Magyarország legerősebb faluja döntőjének egyik győz­tes csapatáról, az alsótoldiakról készült. A képen balról jobbra állnak: Klátyik András, mögötte takarva Németh Tamás, Bogáti Sándor, Reiman Sándor, Sándor László, Sándor Tamás, Bogáti Gyula és Vincze Tibor, ülnek: Bogáti Gyuláné, dr. Györgyné Pécsi Magdolna, Bercsényi Lászlóné, Bakayné Herédi Lívia, Bercsényi Béláné, Szálkái Györgyné és Szalai Istvánná. Kettős ünnepre készülnek Szurdokpüspökiben idén fejeződött be a Szent Kereszt-templom teljes külső felújítá­sa, a hosszú falu régebbi településrészén, Jakabon is hasonló munkálatokkal végez­tek az építők a Szent Jakab templom tető­zetének cseréjével. Mindezt Gáspár István tudjuk, aki a munOaWWfyÍK Jgfljgalmazója, hajtómotorja ^volt. A fiatal papszäfüäStozot^jeHüoe; helyettük in­kább a segítőtársak, a munkaszervezők és dolgozók személyét emeli ki, azokét, akik nemcsak a templomépítésben, minden más egyéb teendőben segítik az egyház- község munkáját. S nem utolsósorban be­szél elismerösen az önkormányzatról, amely lehetőségei szerint pénzzel, munkával segítette a felújítást, a meg­szépült két templom környezetének rendbe tételét.- A munkálatok összesen mintegy forintba kerültek -^mondja "rövid számvetést készítve Gáspár atya. - Az önkormányzat mel­lett a költségek nagyobbik hányada a váci DüsDökséetől származik, illetve a iiiegyéHOluleüejleszlési tanács pályá­zatán nyerte az egyházközség. A két templom felújítása valóban örvendetes dolog, de igazából csak a jéghegy csú­csa - jegyzi meg, s hogy mit ért ez alatt, azt is szívesen kifejti: - A kőtemplom mellett a lélek temploma is épül, erősö­dik Szurdokpüspökiben. Mindkét tele­pülésrészen sokan járnak idősek, fiata­lok egyaránt szentmisére, sok a minist- ráns. Családok, kisközösségek kapcso­lódnak be, különböző programokon keresztül vesznek részt lelkesen az egy­házközség életében, mindez épülésü­ket, lelki gyarapodásukat szolgálja.- Akkor lesz mit elmondani az áldásra érkező Keszthelyi Ferenc váci megyés püs­pöknek.- Igen, minderről örömmel szólok majd.- Mikor lesz a felújított templomok meg- áldása?- Szeptember 2-án, vasárnap 9 órakor áldja meg Keszthelyi megyés püspök úr a püspöki Szent Kereszt-templomot, majd innen a hívekkel együtt körmenetben vo­nulunk Jakabra, ahol 10 órakor a Szent Ja- kab-templomban hasonló szertartásra ke­rül sor és ugyanitt koncelebrációs szentmi­sére. SZABÓ GY. SÁNDOR Örvendetes, hogy nemcsak a kőtemplom szépült meg, hanem, a lélek temploma is erős a falu hívő közösségében Menyecskebaba és menyasszonykalács Lőrincz Péterné a mai napig örömmel készít menyasszonykalács ágát lakodalmi „megrendelésre” Valószínű sokan nem tudják mi is az a menyasszonyfa, addig én is így voltam, míg a héhalmi Lőrincz Péternével nem beszélgettem, en­nél valamivel ismertebb lehet számunka a menyecskebaba, ame­lyet mintegy zálog, vagy inkább ajándék gyanánt, a vőlegény kezé­be nyomtak, segítve ezzel kiválta­ni, kimenteni aráját a menyasz- szonytánc éjszakai forgatagából. Erzsi néni nemcsak mesélni tud minderről, de készítője ezeknek a Héhalomban mai napig is kedvelt lakodalmi relikviáknak.- Szegény édesanyám életének utolsó éveit nálam töltötte, s mindig nagyon szerette a színpompás népvi­seletet, ő biztatott arra: varrják, ké­szítsek babákat. Persze csak szabad időmben, esténként, vasárnap délutá­nonként ültem az ágya mellé dolgoz­gatni, közben beszélgettünk minden­ről. Gyakran mondogatta, könnyét hullatva: örül a szívem lányom, ahogy téged nézlek. No, így kezdődött, az­óta is készítgetek kedvemrevalót, oly­kor eladom de legszívesebben elaján­dékozom.- De használják Erzsi néni babáját lakodalmakban is.- Menyecskekiváltó babák ezek. Héhalomban még mindig ezeket használják. Lakodalom előtt gyakran keres meg a vőlegény, menyasszony, s leadják a „megrendelést”, milyen babát, mármint menyecskekiváltót szeretnének. Sok helyen már plüssba- bát, „szőrmókokat” dobnak a meny­asszonynak, Héhalomban, de a környező falvakban is őrzik a szép hagyományt. Ezért aztán amíg bírom, csinálom. Ked­vet ad, hogy másoknak okozok örö­met...- Van még egy másik la­kodalmi tárgy, relikvia is, amelyet ugyan­csak Erzsi néni szokott elkészíteni.- A menyasszonykalács fáját! A menyasszonykalácsot még ma is a vő­legény keresztanyja rendeli meg az esküvő előtt. Régen kemencében sü­tötték, ma már kemence sehol, csak az ikladi pék vállal hasonló, 8-10 kilós ínyencséget. Ezt díszítik a fával, amely természetesen inkább virág- utánzatú liliom, rózsa, szegfű, mákvi­rág. Rajtuk függtek díszek, mézeska­lácsból pólyás baba, kishuszár - hát­ha fiú lesz az elsőszülött. Ez sem a ré­gi, ma már nem mézeskalácsot, in­kább színes csomagolású apró cukor­kákat aggatunk a fára.- Ki ehet a menyasszonykalácsból?- A rokonság, azok közül is csak a menyasszony és a vőlegény szűkebb rokonsága.- S kié marad a menyasszonyka­lács ága?- Természetesen az új asszonyé, maradjon örök emlék számára az es­küvője.- Más is készít hasonlót a faluban?- Más nem kínlódik hasonlóval, csak én vagyok ilyen bogaras - vála­szol nevetve Erzsi néni, miközben előveszi a most készülő „ágat”, amely ki tudja hová kerül majd. Vajon megvan-e a háziasszonyun­ké? - mocorog bennem a ki nem mon­dott kérdés. Erzsi néni mintha kitalál­ná gondolatomat, elővesz egy meg­sárgult díszt: - Ez volt az enyém, a mi lakodalmunk menyasszonykalácsát díszítette. Szegény uram mindig mondta: miért nem dobod már ki, csak porfogó. Mindig leintettem, s őr­zöm továbbra is egészen a sírig, hi­szen a régmúltat, a fiatalságot jelenti számomra...-SZGYS­NÓGRÁD Ü HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta- fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom