Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)

2001-08-28 / 199. szám

SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP Turizmus: emberi akarat nélkül nem megy 2001 elejétől kistérségi iroda működik Kisterenyén, az ügyfélszolgálati irodában. Végh Gyula térségfejlesztési és foglalkoztatási menedzserrel beszélgettünk arról, hogyan is kezdődött ez a program, milyen feladatokat kell ellátni­uk, az induláshoz képest hol is tartanak most.- Nógrádban 2000. augusz­tus elsején indult a program az­zal a feltétellel, hogy általános menedzseri képesítést kell sze­rezni - kezdi összefoglalóját Végh Gyula. - A képzés a salgó­tarjáni alapítványi iskolában zajlott, idén február elsején volt a vizsga. Közben tartottuk a kapcsolatot a polgármesterek­kel, jártuk a térséget. A Bátonyterenye és Környéke Te­rületfejlesztési Társulás jogi formában működő egyesü­let, 14 település tartozik ide. Vizsga után állítottuk össze a programot, amely­ben a következő prioritáso­kat jelöltük meg: összefog­ni a településeket a munka­helyteremtéshez, kis- és középvállalkozások segíté­se. Ismeretes, hogy 2000 decemberében Bátony­terenye ipari park címet ka­pott: prioritást élvez az új vállalkozók letelepítése a foglalkoztatási helyzet javí­tására, a munkanélküliség csökkentése például alternatív munkahelyteremtéssel. Ilyen le­het a turizmus, illetve a turiszti­kai lehetőségek kihasználása. Négy mikrotérség tartozik hoz­zánk: egyik Bátonyterenye és Mátraverebély, a másik a Kis- Zagyva-völgye a harmadik Mát- raterenye és Mátranovák, a ne­gyedik pedig Szuha, Mátra- mindszent, Dorogháza és Nem- ti. Ezekben a mikrotérségekben célul tűztük ki a turizmust, tér­ségfejlesztést.- Nemrégiben kezdték csak a munkát, de máris sikeres pátyá- zalot mondhatnak magukénak.- Valóban, sikerrel vettünk részt az első meghívásos pályá­zatban, amelyet egy angol ta­nácsadó cég, az SQW Ud. írt ki. A cég szakmai és anyagi segítsé­gével indult el áprilisban a kis­térség turisztikai koncepciójá­nak kidolgozása. A program megvalósulására az angol cégen keresztül pályáztunk az angol külügyminisztérium MAG- alapjához, itt is nyertünk 1 mil­lió forintot. Magyarországon a Quo Vadis Kft. a szakma ta­nácsadó.- Ha mérleget kellene vonni, mi az, amit már elvégeztek?- Öt mikro- és kistérségi kon­ferenciát szerveztünk, felállítot­tuk a térség erőforrástérképét, azaz hogy milyen lehetőségek vannak a turizmusban, mint ki­törési lehetőségben. A legfőbb tanulság, hogy természeti érté­kekben gazdagok vagyunk, de ez önmagában nem elegendő: emberi akarat és humánforrás nélkül nem megy. A kistérségi társulás elnöke ár. Balázs Ottó polgármester, aki minden elkép­zelhető módon igyekszik segíte­ni. Aktív támogatónk még a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ, amelynek munkatár­sai - az élen Tamási Ildikó igaz­gatóval - mindig keresi a lehető legjobb közös megoldást. Na­gyon jó a kapcsolatunk a bátonyterenyei kirendeltség ve­zetőjével, Kecskés Jánossal, mint ahogyan jó munkakapcso­lat alakult ki a Miniszterel­nöki Hivatal térségfejlesztési megbízottjával, Tóth Zoltán­nal is. Itt, a kistérségi irodá­ban dolgozik még Adorján Tamás, a Földművelésügyi [ és Vidékfejlesztési Miniszté- [ rium vidékfejlesztési mene­dzsere, Lucfalván is van egy kolleganőnk 2001. május 2- től, Mede Zsuzsa személyé­ben. Ő elsősorban a Kis- Zagyva-völgyében tevékeny­kedik. Most leginkább a munka­helyteremtésre koncentrá­lunk: kezdeti lépésként ösz- szegyűjtöttük a társas és egyéni vállalkozókat, próbálunk mun­kaerő-figyelést végezni, a mun­kaügyi központtal közösen j megszervezni a munkaerőt, j Koncentrálunk Bátonytere- nyére, ahol sajnos, nagyon ma­gas az alulképzett munkaerő aránya. Közben persze, aktívan részt veszünk a közhasznú programban, és továbbra is igyekszünk minden pályázati lehetőséget kihasználni. „Aki életet ment, világot ment” Magyarországon 1939 óta van jelen a szervezett vérellátás. A biztonságos hazai ellátáshoz éven­te 500 ezer egység vérre van szükség. Egy egység - egy donor vérállománya - négy és fél decilitert jelent. Ez három ember gyógyulásához elegen­dő. ahhoz, hogy a szükséges mennyiség megle­gyen, évente közel félmillió önkéntes véradomá­nyát várják a gyógyulást remélők. Vérre bármi­kor, bárkinek szüksége lehet. Az emberi vér semmivel sem helyettesíthető, és nem is lehet előállítani. Embertől kell, hogy származzék. A véradással kapcsolatos kérdéseinkre dr. Baj Bona, a Salgótarjáni Területi Vérellátó vezető főorvosa válaszolt.- Ki adhat vért a szervezett véradásokon?- Tizennyolc és hatvanöt éves kor között bárki jelent­kezhet véradásra, aki egészségesnek érzi magát, illetve nincs olyan betegsége, amely kizáró ok lehet. Ilyen pél­dául a tüdőtuberkulózis, a májgyulladás, a tífusz. Kisebb műtétek után három, nagyobb műtétek után legalább hat hónapnak kell eltelnie a következő véradásig.- Hogyan zajlanak a véradás előkészületei?- A véradó kap egy, az egészségi állapotára vonatkozó kérdőívet, ezt a legnagyobb őszinteséggel kell kitölteni. Az ezt követő orvosi vizsgálaton vérnyomást, hemoglo­binszintet mérünk, vizeletvizsgálatot végzünk, ezen té­nyezők és a személyes beszélgetés alapján döntjük el, az illető alkalmas-e donornak. Arra szoktuk kérni önkénte­seinket, hogy a véradás előtti étkezést semmiképpen se hagyják ki, 4 ugyanilyen lényeges a bőséges folyadékfo­gyasztás is.- Évente hány alkalommal lehet véradásm jelentkezni?- A férfiak évente égy-öt alkalommal is adhatnak vért, de fontos, hogy a két véradás között legalább két hónap teljen el. A nőket évente három alkalommal várjuk, ná­luk azonban a két véradás között legalább három hónap­nak kell eltelnie.-Alkalmanként mennyi vért veszít a szervezet?- A levett vér mennyisége 4,5 deciliter. Ez egy egész­séges szervezetnek semmilyen problémát nem okoz. A fehérjeszint 2-3 nap alatt visszaáll, a szervezet hemoglo­binszintjének azonban 6 hétre van szüksége a regenerá­lódáshoz. Az interjú elkészülte után dr. Baj Ilona üzenetet fogal­mazott meg a segítő szándékú önkéntesekhez: „ A vér­adás a leghumánusabb cselekedet, a legértékesebb dolog, amit egy ember a másik embernek adhat. A donoroktól azt kérjük, becsületesen és józanul gondolják meg, alkal­masaké véradásm. ” Nap mint nap újabb donorokra van szükség, toborzá­suk nagy kihívás. Mindezeket megerősítette Takács Lászlóné , a Magyar Vöröskereszt Salgótarjáni Területi Szervezetének titkára, aki már több évtizede foglalkozik - egyéb teendői mellett - a véradásszervezéssel.- Munkám során gyakran találkozom olyanokkal, akiknek a családjában volt már olyan betegség, amelyhez vérre volt szükség. Ez adta nekik az indíttatást ahhoz, hogy a rendszeres véradóink között tarthassuk őket szá­mon. Az önkéntes véradók többsége azonban egyszerű­en csak segíteni akar.- Milyen további segítségre lenne szükség az önkéntes véradók toborzásához?- Nagyon örülünk annak, hogy egyre több munkahe­lyi vezető támogatja a mozgalmunkat. Szeretnénk, ha körük tovább bővülne, ők lennének a kezdeményezői annak, hogy a véradás a munkahelyeken rangot jelent­sen, és méltóképpen ismerjék el a véradók nemes csele­kedetét. Ha a dolgozók vért adnak, az azt is jelenti, hogy egészségesek, munkájukra hosszú ideig lehet még szá­mítani, nem kell attól tartani, hogy esetlegesen táppénz­re mennek. A nemzeti vérkészlet biztosítása nemcsak az önkéntes véradók és szervezők kötelessége, hanem min­den felnőtt állampolgáré. Van, aki a vérével, van, aki a véradás körülményeinek biztosításával, erkölcsi elisme­résekkel, s van, aki a toborzó munkájával tud a leginkább segíteni. Azt szeretnénk, ha a gazdasági érdekek figye­lembe vétele mellett a megoldás lehetőségeit együtt ke­resnénk! A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól a vér­adás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyén kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára.”- Müyen üzenetet fogalmazna meg azoknak, akik még nem szánták rá magukat az önkéntes véradásm?- Most a nyári pihenés napjaiban is gondolnunk kell beteg embertársainkra. Azolau, akik az önkéntes vér­adók által adományozott vértől, illetve az abból előállított vérkészítményektől várhatják a gyógyulást. Mindenki­nek üzenem, bátran menjen el a véradásra! Csodálatos érzés másokon segíteni. Takács Lászlóné Salgótarjánban és tizenkilenc köz­ségben - Szilaspogonytól Ipolytamócig - szervezi a vér­adásokat. A megyeszékhelyen intézeti, a községekben kiszállásos véradó napok fűződnek nevéhez, szervező munkájához.- Egy hónapban átlagosan öt-hat alkalommal van vér­adás, minden alkalommal más területen. Évente átlago­san 2700-an nyújtják segítő kezeiket. Ez azonban nem ennyi véradót takar, hiszen a férfiak évente akár négy, a nők pedig három alkalommal jöhetnek. Nagy örömünk­re szolgál, hogy szép számban jönnek fiatalok is a közép­iskolákból, és bízunk benne, rendszeres véradóinkká válnak. ________.__________________________________CSUTOHDA JUDIT K ülönös villámcsapás Egy szécsényi ismerősömtől meglepő történetet hallottam a minap. Egy idős nénibe ál­lítólag belecsapott a villám. Borongós pénteki este volt. A szécsényi Hunyadi út egyik la­kója lefekvéshez készülődött. Nem volt hideg, de a néni mégis a paplan alá bújt a hangos mennydörgés elől. Hirtelen va­lami olyat érzett, mintha villám csapott volna a csípőprotézisé­be. Érzett már ilyet egy alkalom­mal néhány éve. Kirázta a hideg, vacogott, s nagy kínok közepet­te a szó szoros értelmében el- vánszorgott az orvoshoz, Balas­sagyarmatra. Az orvos is ledöb­bent az eseten, majd azt mond­ta, hogy ez bizony villámcsapás és csak annak köszönheti életét a néni, hogy a protézis magához vonzotta és „hatástalanította” is a villámot. Felfoghatatlannak tűnik a do­log, de megtörtét. Már nem elő­ször és lehet, hogy nem is utol­jára. A néni bárhová is bújik, a villám megtalálja a protézisét. Az első alkalommal hidegrázás helyett pokoli forróság árasztot­ta el. Ugyanígy történt mint most, néhány héttel ezelőtt is. Vajon tényleg egy villám súj­tott le? Akármi is történt, tétle­nül nem lehet elmenni az eset fölött, mert nem mindennapi eset. Ennek a hímek van némi szenzációértéke és remélhető­leg elindít valami olyat is, ami az embereket cselekvésre készteti. Vajon mi lehet abban a csípő- protézisben, amit talán több százezrek viselnek? Lehet, hogy nem csak a szécsényi nénivel történt ez már meg. Közös érdek lenne megtalálni a „bűnöst”, ami úgy vonzza a villámot, mintha valami mágneses mező lenne. A rettegés és bújócska a villámok elől nem megoldás! __________________________(FISSZA) K oreától Hollandiáig Nógrádi fotósok nemzetközi sikerei Egyre gyakrabban hallani a Nógrád megyei fotóművészek nemzetközi sikereiről. Leg­utóbb két rangos nemzetközi tárlaton szerepeltek kiválóan megyénk alkotói. Koreában, a Szöulban meg­rendezett 21. nemzetközi fotó- pályázaton és kiállításon Herbst Rudolf ( Jobbágyi ) első díjat nyert „Temetésen” című fotójá­val. Ez a kép látható a kiállítás vaskos katalógusának címlapján is. Ugyanezen a pályázaton Molek Csaba (Salgótarján) bronz érmet nyert „Moralista nő” című alkotásával s ugyan­csak elismerésre méltóan szere­pelt Homoga József (Salgótar­ján) „Muskátlis lány” című ké­pével. Hollandiában a 2001. évi nemzetközi pályázaton Molek Csaba „Hysó” című képével öregbítette Nógrád megye fotó­művészetének hírnevét. ■ Divat a sportos rövid haj Pillanatképek egy gyarmati fodrászatból A tar fejűeknek nincs gondjuk a hajukra, igaz akinek kevés a haja, mindig többre vágyik. Nem véletlen, hogy a hajnövesztő csodaszerek mindig bombaüzletet jelentettek és a hajbalzsamoknak ma is nagy vonzerejük van. Az emberiség többsé­gének azonban dús a hajzata elegendő munkát ad­va a fodrászoknak, akik tudják, hogy a divatos ha­jért a jövőben is mi mindenre képesek a pácien­sek, mert az ember mutatós akar lenni. így van ezzel a 74 éves özvegy Gáborik Pálné is, aki kéthetente jár Vaskor Istvánná fodrászhoz a ba­lassagyarmati főutcán a szalagház végében. A haj­szárító bura alatt üldögélő törzsvendég berakásos frizurát kér. Van idő beszélgetni. Gáborik Pálné el­mondja, hogy 1940 óta 42 évig dolgozott a plébá­niatemplommal szembeni cipőboltban, amelynek a vezetője is volt. Mozdonyvezető párját húsz éve vesztette el és azóta magányosan él, mivel házas­ságukból nem született gyermek. Mondom neki, hogy az idősek otthonában találkoztam egy olyan 93 éves hölggyel, aki csak ott az otthonban ment férjhez, mert a „fiúk” sorban kihaltak mellőle. - Hát én egyedül maradtam - mondja Gáborik Pálné, panaszosan. A fodrászüzlet tulajdonosa, Vaskor Istvánné egy középkorú hölgynek készít rövid frizurát.- Ez fiatalít és könnyen kezelhető - magyaráz­za ahogy fésűvel és ollóval varázsolja az új frizu­rát. Arról mesél, hogy még 1961-ben szabadult Salgótarjánban, mint női-férfi fodrász. A fodrász- szövetkezetnél volt gyakorlaton. Szeretettel em­líti egykori mestereit, Kis Dezsőt, és Tóth Hedvi­get, de emlékezik a fodrász ktsz. egykori elnöke­ire, Balázsik Dezsőre, Pálinkás Elemérre is. A hatvanas évek elején a meleg dauer volt a divat. A francia hullám és a tupír amely tömhette a ha­jat, hogy dúsabbnak tűnjön a magasított frizura. Akkoriban harminc forint volt egy meleg dauer, és duplája a hideg, a berakásért egy húszast szá­moltak fel és három forint hatvan fillér volt egy férfi haj vágás. A Beatles-korszakban megnövesz­tették a fiúk a hajukat, de most divat a sportos rövid haj. Az árak haladtak a korral. Manapság egy átlagos férfi haj vágása hatszáz forintba ke­rül. A rendszerváltozás idején a fodrász ktsz. is szétesett, Vaskor Istvánné harmincéves szövetke­zeti múlt után ekkor nyitott egy kisüzletet. Minden szükséges fodrászszerszámmal és -kellékkel föl­szerelte magát és egy állandó vendégkört alakított ki. A hölgyek többsége a becsavarást kéri, mert tar­tós a haj tőle, de vág pengével, ollóval, géppel, ahogy a frizura megköveteli. Azt említi, hogy már nem borotválják a férfiakat, pedig annak szép ha­gyománya volt annak idején, vasárnap nyitva volt a borbély és a sétáló urak betértek egy friss borot- válásra, amely alkalmat adott a beszélgetésre is. Említem, hogy az ötvenes évek elején fiatalsá­gom színhelyén, Jobbágyiban mindig tömve volt Bodor Ferenc borbélyüzlete, akinél a futball-világ- bajnokságot rádión hallgatták a férfiak és a Nem­zeti Sportot mindennap kiolvashatták. - így volt ez minden fodrászüzletben - mondja mosolyogva Vaskor Istvánné és megemlíti, hogy a borotválást már nem is tanítják a szakmában az AIDS miatt. Számos tanulója volt az eddigi évek során és kö­zülük Szabó Bea a váltótársa lett. Másik tanulója Lovász Emőke rangos szakmai versenyeket nyert és a versmondásban is jeleskedett az ipariskolá­ban. Mostanában az esküvőkön működik közre versmondóként, de fodrásznak is kiváló. A fodrászüzletben minden korosztály megfor­dul és van téma bőven a hajvágás alatt. Az egyik erősebb testalkatú, rövid frizurás hölgy, aki a le­ánykollégium szakácsa, keserűen említi a balese­tét, ami úgy következett be, hogy leesett a cukra és elszédült, a bokája így törött el. Megszólít egy fér­fi vendég, a nyugdíjas pincér, Molnár János: írjam meg a Ladája történetét, amelyet a szomszéd mes­ter már két és fél éve javít. - Már nem ér annyit, mint amennyibe kerül a reperálás - panaszkodik. Közben cseng a telefon, a női és férfifodrász-mes­ter beleszól:- Tessék. Igen fodrászat. Gyere csak, megcsiná­lom a hajad. _______ SZABÓ ENDRE F alunap Vizsláson A községi önkormányzat szeptember 1-jén rendezi meg a hagyományos falunapot. A program 13.30 órakor a bányász emlékmű koszorúzásával kez­dődik. A falunapot 14 órakor a központi parkban nyitják meg. Ezt különböző gyermek és fel­nőtt együttesek, csoportok be­mutatója követi. Szlovákiából érkezik a mucsinyi és a füleki kórus. 19.40 órakor lép fel Bohács István nótaénekes, 20 órakor pedig a sztárvendég Bon­bon együttes. A tűzijáték 21 óra­kor, az utcabál 21.15 órakor lesz. Nem jó a kék kártya Az utóbbi időben többször előfordult, hogy az országban gépjárművel közlekedő és bal­esetet okozó belorusz állampol­gárok gépjárművük felelősség- biztosítását a belorusz biztosító által kiadott kék kártyával iga­zolták. Tekintettel arra, hogy Be­lorusszia nem tagja a Zöldkártya Egyezménynek, ez a kártya ha­zánkban nem ad számukra biz­tosítást, ezért a határon határ­biztosítást kell kötniük. A rendőrség felhívja az állam­polgárok figyelmét, hogy aki anyagi káros közlekedési bal­esetet szenved belorusz állam­polgárral, ne fogadja el a „kék kártyát”, ragaszkodjon a határ­biztosítás meglétéhez, vitás esetben pedig forduljanak a rendőrséghez. _____________■ i tÁnn k T\ dlb TTTTkT i n Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­VI ll U All rí I le I A P fiólc 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PI.ACHY GYÖRGY. Hirdetési es terjesztési csoport telefon: 32/416—455, fax: 3 2/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgv., Kossuth ÚI15. ; JV/VJaVíI1/ megyei llllVll/ll Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot--------------------------------------------------------------------- Terjeszti a BUV1HIR Rt és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírtapkézbesítóknél és átutalással a KHB Rt 10400786 07804984 00000000 szám ú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft negyedévre 2985 Ft fél évre 5970 Ft egy évre 11 940 Ft Nyomtatás: Egri Nyomda Kft Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. ,. _ . * Tájékoztatjuk olvasóinkat hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft j .*•*. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft, az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft, a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet !-----­a ^-----------—I V égh Gyula térségfejlesztési és foglalkoztatási menedzser ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom