Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)

2001-08-21 / 193. szám

2001. AUGUSZTUS 21., KEDD GAZDA SÁG Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal BÁT-összefoglaló Drágult a valuta A Budapesti Árutőzsde ga­bonapiacán az elmúlt hé­ten összesen 1,1 milliárd fo­rint értékű áruval keres­kedtek az alkuszok, míg a határidős pénzpiacon 11,3 milliárd forint értékű kül­földi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - egyebek között ez derül ki a BÁT hét végi összefoglalójából. A kukoricajegyzések minden ha­táridőre emelkedtek. A tengeri novemberi elszámolóértéke 19150 forint lett. A búza értéke viszont szeptemberre 300 forint­tal csökkent: 25 650 forinton álla­podott meg. Az extrabűza árai nem változtak. A takarmánybú­za vegyesen zárt: a szeptemberi termin 18 500 forintra gyengült a kereskedés utolsó napján. A ta­karmányárpa árfolyama stabil maradt, a szeptemberi lejárat elszámolóértéke 19000 forinton állapodott meg. A napraforgó no­vemberre 62 550 forintra drágult, mig a szója elszámolóértéke változatlan, azaz 68400 forint maradt. A határidős devizapiacon 490 kontraktussal üzleteltek. Az au­gusztusi határidőre szerdán le­hetett utoljára kereskedni. A fo­rint gyengülésének köszönhető­en az amerikai dollár minden jegyzése magasabb szinten vár­ja a mai tőzsdenyitást. A legkö­zelebbi, szeptemberi lejárat 4 forint 50 fillérrel drágulva 281 forinton zárt. A közös európai valuta erősödése miatt a piacon is erősödtek a jegyzések. Az euró szeptemberi árfolyama 255 forinton fejezte be a hetet. Az angol font decemberre 8 forint­tal drágult, 408 forinton zárt... A japán jen értéke 233,50 forint­ra emelkedett, s többet - 169 fo­rintot - kellett fizetni ugyanezen a lejáraton a svájci frankért is. Kétes eredmények A magánnyugdíjpénztárak hozama nem emelkedett az infláció fölé A magánnyugdíjpénztárak vagyona 195 mil­liárd forintra nőtt, így az egy főre eső rész el­érte a 88 ezer forintot. Ez azonban nem egyenlő a pénztári hozammal, mivel az nem­csak tavaly, hanem eddig még az idén sem emelkedett az infláció fölé. A negyedik évükbe lépett magán­nyugdíjpénztárakból eddig 38 ezren léptek vissza az állami felosztó-kirovó rendszerbe, így 2,2 millió fős tábor adja a 24 pénztár tagságát. Az idén 15 ezer pályakezdővel bővült a tagok köre: az összes pénztártag 87 százaléka önkén­tes belépő. Az országos kép kedvezőnek lát­szik az adatok alapján: az aktív dolgozók 53 százaléka tette le voksát az alternatív nyugdíj mellett. Egyébként a 20-39 éves korosztály szimpatizált legfőképp az új lehetőséggel: a tagság négyötödét teszi ki. A pénztárak vagyo­na 11 százalékkal haladta meg a tavalyit, és el­érte a 195 milliárd forintot, a tagdíjjellegű bevé­tel 26,5 milliárd forint. (Tavaly 80 milliárd fo­rint volt a bevétel, míg az azt megelőző két év­ben együttesen is alig érte el a 100 milliárdot. Az összvagyon alapján a pénzügyi felügyelet kiszámította az egy főre jutó vagyoni értéket, ami márciusig 88 ezer forintra emelkedett. Ez persze nem egyenlő a tag egyéni számláján jó­váírt megtakarítás tényleges értékével, mivel az pénztáranként változó. A befektetéspolitikában némi változás állt be, de a portfolió elemzése alapján úgy tetszik: nem vállaltak nagyobb kockázatot az idén sem a be­fektetők, noha nőttek a részvényhányadok, amit ellensúlyozott a kockázatmentes állampapír-állo­mány növelése. Kevesebbet tartanak kézben vi­szont befektetési jegyekből és kötvényekből. (CSERNYÁNSZKY) K+F: vannak új pályázatok A Széchenyi-terv kiemelt figyelmet szentel a kutatásnak A kormány a Széchenyi-tervhez kapcsolódóan még tavaly úgy döntött, hogy létrehozza a nemzeti kutatási és fejleszté­si programokat. Céljuk az, hogy támogatást nyújtsanak az átfogó kutatási, fejlesztési és innovációs programokhoz. Budapest Jelenleg három elképzelés meg­valósulása van napirenden. Az első az informatikai biztonsági technológiával és az adatbiztosí­tással foglalkozik. Az informati­kai védelem alapvetően két fel­adat megoldására koncentrál: az információ elvesztésének, illetve illetéktelen kézbe való kerülésé­nek megakadályozására. Továb­bi cél, hogy megteremtse egy áttekinthető informatikai inf­rastruktúra alapjait, amelyek ga­rantálhatják, hogy az ellenőrzés magasabb biztonsági szinten működjön. A másik kutatási terület újfaj­ta járműipari fékanyagok kifej­lesztését szolgálja. A jelenlegi fékanyagok tulajdonságai, a ko­pás- és a hőállóság sok tekintetben kívánni­valót hagynak maguk után. A féktárcsák és a betétek hamar elkop­nak, elgyengülnek, karbantartásuk és cse­réjük elkerülhetetlen. A megvalósuló terve­zettel olyan anyagösz- szetevő kifejlesztését kívánják elérni, amely új féktárcsa és fékbetétcsalád bevezetését jelentheti. Az új fék­nek kisebbnek, hosszabb élet­tartalmúnak és környezetkímé­lőnek kell lennie. A harmadik kutatási terület a ;7 . " mM itf nemzeti erdővagyon minőségi fejlesztésének és korszerűsíté­sének programja. A 21. század­ban a fenntartható erdőgazdál­kodás feltételei között egyik stratégiai feladat lesz a környe­zetbarát faanyag felhasználásá­nak növelése. Ez az erdővagyon minőségi fejlesztésé­vel és a korszerű fafel­dolgozás megszerve­zésével válik megold­hatóvá. A nyugat-ma­gyarországi egyetem faipari mérnök kara ehhez dolgozott ki „er­dő-fa” kutatási progra­mot, amelyet az erdé­szeti és faipari kutatóhelyek, az erdőgazdálkodás, valamint a fa­ipari szakmában közvetlenül ér­dekelt 17 vállalkozás konzor­ciuma valósít meg. KOÓS TAMÁS A gyártóknak édes a pirula Jók a gyógyszergyárak második félévi kilátásai A tőzsdei vállalatok összes­ségében lehangoló féléves gyorsjelentései között üdítő kivételnek számítottak a gyógyszergyárak, amelyek a várakozásoknál is na­gyobb profitnövekedésről adtak számot, és az elemzők előrejelzései szerint e társa­ságok az év második felére is jó növekedési kilátások­kal rendelkeznek. A Budapesti Értéktőzsdén sze­replő több mint 50 cég összesí­tett nettó eredménye mintegy 30 százalékkal elmaradt a tavalyi el­ső félévi adattól, és csak kevés olyan társaság akadt, amely nö­velni tudta nyereségét. Ezek közül a nem konszolidált ered­ménykimutatások sze- r"'J rint a Richter 37 száza­lékkal, az Egis pedig 10 százalékkal magasabb JTJsJ nettó profitot ért el >= 2001 első félévében, mint a tavalyi hasonló £5 időszakban. Az árbe- .....mm*m v ételét a Richter 30 százalékkal, az Egis 19 százalék­kal növelte a tavalyi bázishoz ké­pest. A CIB Értékpapír Rt. elem­zése szerint az első félév teljesít­ménye mindkét vállalat esetében kedvező folyamatokat vetít előre az év hátralévő részére is, külö­nösen az exportpiacokon. Az Egis esetében a növekedés motorját adó FÁK-beli eladások a következő negyedévekben is átla­gon felüli növekedést mutatnak majd, ám az év egészét tekintve nem számítanak arra, hogy az el­ső félévben teljesült 50 százalé­kos növekedési ütem tartható lesz. A fejlett piaci értékesítésben a bázishoz képest nem várható növekedés. E relációban az Égisszel kapcsolatos legnagyobb bizonytalansági tényezőt az ame­co rikai értékesítés jelenti. Az Egis 1999-ben az elsők között kapott engedélyt az amerikai élelmiszer­ügyi és gyógyszerhatóságtól, az FDA-tól arra, hogy generikus ter­mékével megjelenjen az amerikai piacon. Ez azonban a vártnál sok­kal többet csúszik, így az eladá­sok érezhető hatással a bevételre majd csak 2002-ben lesznek. A Richter esetében szintén a FÁK-piaci eladásokban várható látványos növekedés. Egyrészt a javuló makrogazdasági környe­zet miatt, másrészt kedvezően hat az oroszországi értékesítésre az is, hogy az idei év közepére el­készül a Moszkva melletti tablet- tázóüzem. A belföldi gyógyszer- piacon tapasztalható kiélezett versenyhely­zetben a részesedés megőrzése tekinthető a legfontosabb célnak mindkét társaság szá­mára. A márciusban el­fogadott hároméves gyógyszerár-megálla­podás a korábbi bi­zonytalanság helyett jóval kiszámíthatóbb gazdálkodási környezetet nyújt a gyártók számára. A harmadik ne­gyedévben azonban a második negyedév értékesítési szintjénél alacsonyabb bevétel kalkulálható a belföldi piacon, hiszen a július 1-jei gyógyszeráremelést megelő­ző erőteljes készletfeltöltési hatás már nem lesz érzékelhető. A CIB Értékpapír Rt. az Egis esetében az idén 49,5 milliárd fo­rintos árbevétellel számol, ami 2002-ben 53,8 milliárd forintra nőhet. A brókercégnek a Rich- terre vonatkozó prognózisa 86,3 milliárd forintos árbevétel 2001- re, és 95,8 milliárd 2002-re. A Richter 2000-ben 74,1 milliárd fo­rint árbevételt ért el, az idei első félév értékesítési árbevétele pedig 44,7 milliárd forint volt. ■ X < s s c I __________Hírek__________ J ÁRMŰIPAR. Repülőtereken, valamint tűz és katasztrófa ese­tén mentésre használható, saját fejlesztésű, mentőlétrás gépko­csi mintadarabja készült el az Ikarusnál. A mintegy 40-50 mil­lió forint értékű, NATO-kompa- tibilis, speciális gépkocsit a nürnbergi repülőtér már meg­vásárolta, és az Ikarus Csoport jövőre további németországi megrendelésekre számít. OLAJIPAR. Az osztrák OMV AG. 10 százalékos tulajdoni há­nyaddal rendelkezik a Mól Rt.- ben - közölte az OMV a Ma­gyar Tőkepiacban. Az osztrák olajtársaság 9 840 000 darab Mol-törzsrészvényt birtokol. MEGTAKARÍTÁS. A háztartá­sok inflációmentes pénzügyi megtakarítása idén júliusban és az év első hét hónapjában je­lentősen elmaradt a tavalyi mértéktől - tájékoztatott a jegy­bank. Ez a háztartások követe­léseinek a tavalyinál kisebb, és tartozásainak az előző évinél nagyobb mértékű növekedésé­ből adódott. INFLÁCIÓ. A júliusi 1,1 szá­zalékpontos csökkenést köve­tően a Reuters brit hírügynök­ség által megkérdezett elem­zők további gyors csökkenést várnak a pénzromlás alakulá­sában - derült ki a Reuters bu­dapesti irodájának tájékoztató­ján. A megkérdezett szakértők ennek alapján az egy évre visszatekintő pénzromlást au­gusztusban 8,98 százalékra várják, és ez újabb 40 bázis­pontos esés a júliushoz ké­pest. Decemberre a szakértők átlag-előrejelzése 7,64 száza­lék, ami gyakorlatilag egybe­esik a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi jóslatával megcél­zott 6-8 százalékos inflációs sáv felső részével. ■ CITROEN A t Un mái !• al- ci c: < I1POÍ M HAJA:;. »1 Expresszközpont lehetünk A naponta 2000 csomag exp­ressz szállítmányozását vég­ző DHL Magyarország fő cél­ja, hogy megerősítse vezető szerepét a magyar piacon - közölte Kis Zoltán operációs igazgató a vállalat új irodá­jának átadása alkalmából. A DHL Magyarország jelenleg a magyar gyorsküldemény-továb- bító piac 42 százalékát birtokolja. A piacon három nagy nemzetkö­zi társaság és több kisebb cég osztozik. A Magyarországon ti­zenegy éve jelenlévő cég tavaly 3,4 milliárd forint árbevételt ért el, idén 4 milliárd forint szerepel a terveikben. Az igazgató az árbevétel növe­kedését egyrészt ügyfélkapcsola­taik rugalmasabbá tételétől, más­részt az országból kimenő ex­portküldeményeknek az import­hoz viszonyított arányjavulásától várja. Amíg az országba érkező küldemények nem gyarapítják a magyar képviselet árbevételét, addig a kimenő forgalomért ide­haza fizetnek az ügyfelek. A súlykorlátozás nélküli, 1-3 napos kézbesítési idejű szolgálta­táshoz a DHL Magyarországnak 380 alkalmazott, 82 szállítójármű és egy repülőgép áll rendelkezésé­re. A magyarországi képviselet a nemzetközi cég tervei szerint Ke- let-Közép-Európa elosztóbázisa lehet, ezért tavaly Ferihegyen már átadtak egy 2 millió dolláros beru­házással megvalósult elosztó­központot. A most megnyitott fő­városi irodán kívül a cég további tízzel rendelkezik országszerte. A társaság egyébként újabb irodá- kat is tervez Magyarországon. ■ Döntés almaszüret előtt Kilónként kilenc forintot kér a terméktanács A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium hamarosan dönt az Alma Terméktanács támogatási kérelméről, amelyet az idén is várható piaci zavarok leküzdésére terjesztett elő a tárcához a szervezet. Vonza András hangsúlyozta: szándékai szerint még a szüret augusztus végi megkezdése előtt határoz a támogatási kérelem ügyében a minisztérium. A tárca vezetője nem kívánta kommen­tálni, hogy megalapozottnak tart­ja-e az Alma Terméktanács által kért, kilogrammonkénti 9 forint összegű támogatási mértéket. Azt mondta: minden körül­mény figyelembe vételével szü­letik majd meg a döntés a támo­gatási összegről. Arról sem kí­vánt állást foglalni, hogy a ter­méktanács javaslatát, miszerint a támogatást közvetlenül a ter­melőknek kellene fizetni, el­fogadja-e az FVM. Az Alma Terméktanács idén is szükségesnek tartja a gyümölcs piacra juttatásának állami támo­gatását, mert ellenkező esetben a termelők nem tudják eladni a várható 390 ezer tonna almater­mést. A terméktanács a megfele­lő bizonylatok, felvásárlási jegy és számla bemutatása után, köz­vetlenül a termelőkhöz javasolja eljuttatni az általa indokoltnak tartott 9 forint kilogrammonkénti támogatást. A szervezet szerint ugyanis a korábbi években nyújtott segít­ségadás végül is csak részben ju­tott el a gyümölcstermeléssel fog­lalkozó agrárvállalkozókhoz, a felvásárlók, az ipari feldolgozók önmaguknak tartották azt meg. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom