Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)
2001-08-18 / 192. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉ P PÁSZTÓ 2001. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT Faragó Zoltán: T j? JR j? TF* j Á Ó Pillanatképek a Szilvás-kőről Előfordul, hogy az ember különleges alkalmakra tartogat egy üveg jobbfajta italt, vagy a nyaralásra félretesz egy könyvet a kedvenc szerzőjétől. Valahogy így voltam ez idáig a Szilváskővel. Salgótarjánból könnyen elérhető cél, igen értékes, látványos terület, mégsem jártam ott soha. Mivel azonban ünnep előtt állunk, rá lehetett fogni, hogy itt az alkalom, s ideje kielégíteni a kíváncsiságomat. A levegő nem volt a tiszta. A rekkenő hőségben sűrű pára ülte meg a látóhatárt, elrejtve a távoli hegyeket, homályba burkolva a völgyek alját, remegő levegő mögé rejtve a hullámzó dombokat. A szilváskői sípálya sokszor láttam már messziről - térden felül érő füve valóságos gyűjteménye a vidéken előforduló, nyár végén nyíló lágyszárúak- nak. Az érdekesebb fajok közül előfordul itt a fekete ökörfarkkóró, a már elvirág- zóban lévő gyújtoványfű, ami számomra megfoghatatlan, hogy honnan kapta ezt a hivatalos nevet. Vad tátikaként vagy oroszlánszájként ismerik inkább errefelé. Szinte kazalszámra lehetne itt gyűjteni a gyógynövény bojtorjánt is, aminek a szép palóc neve „repik”, ugyanakkor a füvészkönyvekben közönséges párlófű néven szerepel... Szilvás-kő fő érdekessége nyáridőben persze nem a sípálya. (Nekem havas teleken sem.) A kaszált rét szélén jól kitaposott csapás vezet a szikla felé. Az út rövidesen bekanyarodik az erdőbe. Szép bükkös, néhány gyertyánnal és tenyérnyi levelű hegyi juharral vegyesen. A téli ónos eső és a hótörés nyomait még mindig látni. Kidőlt törzsek hevernek itt-ott a földön, letört gallyak teszik szinte járhatatlanná a terepet, máshol már összerakva vár elszállításra az összerakott „méterfa”. A szikla igazi különlegesség: oszlopos elválású bazalt, öt- és hatszögletes orgonasípszerű elrendezésben. Egy felhagyott kis kőfejtőben látható kiválóan. Az útbaigazító tábla szerint úgy negyven méter magas lehet a sziklafal. Az alján jól látható, hogy több „lépcsőfokot” alakított ki a kitermelés. A bányaudvart már sűrű növényzet nőtte be, az út pedig vezet, egyre feljebb... A szikla mellett jókora bükkös húzódik, mutatóba látni csak közöttük egy göcsörtös, vénséges gyertyánt. A tél ezt az erdőrészt is megviselte. A kidőlt fákat nagyrészt már elszállították, de sok-sok évre, vagy akár évtizedre is nyomot hagytak maguk után: ahogyan kifordultak a sziklás talajból, gyökereik akár két-három köbméternyi földet és követ is megtartottak. Az erdő alja így csupa bucka, mintha furcsa sírhantjaik lennének a kidőlt, öreg bükk óriásoknak... Nem is túlságosan messze az úttól egy igazi gombát találok. Ennek meg tinó- rú vagy vargánya a hivatalos neve, sőt, Pásztó környékén már úgy is hallottam említeni, hogy igaz pesze. Az az igazság, hogy a hivatalos névre nem áll rá a szám. Az igazi gomba az legyen csak igazi gomba! Egyébként amit találtam, világos, tejeskávé színű kalapos példány. Édesapámtól úgy tanultam gyerekkoromban, hogy ez a „tavaszi” fajta igazi, az „őszi”- nek ugyanis sötét színű a kalapja, s utóbbi gyakran nő ketteséA bükkerdő csendes, elmúlásszaga van a dolognak_____________________________________________A szerző felvételei vel vagy csoportosan. Azt hiszem, ebben van némi igazság, de arra is jól emlékszem, hogy Bazalt orgonasípszerű elrendezésben számtalanszor találtunk a várakozástól eltérő kinézetű gombát. A természetben persze, bármiről is legyen szó, nem lehet általánosságokról beszélni. Most is hiába kutatok a közelben, másik igazit nem lelek, amit sajnálok is egy kicsit. Az erdő aljnövényzete meglehetősen szegényes, a bükkös itt már elegyetlen. Ha más fafajok nem is állnak benne, jókora, sötétszürke szikladarabok azért mindenfelé hevernek a meredek lejtőn. Vérehulló fecskefű, erdei pajzsika, egy helyen Igazi gomba pedig a jó ég tudja honnan idekerült ebszőlő csucsor nő itt-ott a fák között, ahol pedig kidőltek a bükkök, fekete bodza sarjad, néhány helyen elképesztően sűrűn. Valahol harkály ko- pácsol. Nagy termetű faj lehet a hangerő alapján, akár fekete harkály is lehet, de nem sikerül megpillantanom. Az út szélére vörösbegy telepszik, alig pár lépésnyi távolságból méreget bizalmasan. Az erdő egyébként csendes, a nyár végének csendje bujkál a fák között. Bizony, elmúlásszaga van már a dolognak, különösen amikor egy-egy korán lepottyanó bükkmakk kupacs koppanása hallatszik. A Szilváskő déli oldala alatt a Bárna- patak völgye húzódik. A bükkök között megjelennek az első kocsány- talan tölgyek, hogy azután teljesen elfoglalják a területet. Lassan elmarad mögöttem a szépséges, _______________5 híres szikla. N em baj. A természetben mindig akad felfe- deznivaló, nem fogynak el ezzel az érdekességek. Ráadásul bármikor ki lehet jönni újra. Férfiként állják a sarat Munkával telt az élete az érsekvadkerti Dósa Józsefnénak Vannak asszonyok, akikre azt mondják, hogy férfiként állják a sarat és ezek sorába tartozik az érsekvadkerti Dósa Józsefné is, aki 68 évesen földjeiből, állattartásból él. A messze környéken is köztiszteletben álló Bözsi néni a portáján fogadott és kérges tenyerét mutatva azt mondta, hogy még két évig csinálja ezt, aztán hetvenévesen abbahagyja. Úgy negyvenöt holdon gazdálkodik, amelynek egy részét a kárpótlásból szerezte, a család földjét pedig fokozatosan kérte ki a helyi té- eszből, amely rt.-vé alakulva minden vagyonát megtartotta. Ezt az átalakulást kevesen csinálták ilyen jól, mint Érsekvadkerten, ahol mindenki részvénytársasági tag lett és ez Holman József elnök és a vezetőség érdeme - mondja elkomolyodva az energikus asszony. A társadalmi változások kezdetén tíz holddal kezdett, mert fokozatosan jöttek a használt gépei, hogy újra nem volt pénz és mikor tíz éve a párja meghalt, akkor az ő vagyoni részéből kapott két borjút, abból lettek a tehenek. Még tíz holdja van benn a téeszben, amit úgy szeretne kivenni, hogy megközelíthető, géppel művelhető legyen. Az rt.-vé alakúit téesznek így még a tagja maradt, azzal a szándékkal is, hogy tudja ellenőrizni az egész menetet. A legutóbbi közgyűlésen is arra kérte a vezetést, hogy legalább a tízmilliós nyereség kamataiból az üzletrészekre adjanak a népnek. Azt válaszolták neki, hogy öt évig még fejleszteni kell és ezért nem adnak. - Mondtam nekik, hogy hol lesznek a nálam idősebb emberek öt év múlva vagy akár én is - legyint keserűen.- Az rt. nem nulláról indult, mint mi, ők megkaptak mindent. Nekem kiskoromtól nincsenek szüleim és a tizenkét éves koromtól már szántottam, vetettem, mert apám a fronton maradt, a föld pedig itt volt. Aztán Rákosiék idején a nagyapámat becsukták, az apósom internálva volt, a bátyámat, Fábián Ignácot, akit én neveltem, internálták, mert a katolikus legényegyletet vezette és a férjemet is elvitték, mert nem volt megbízható. Anyósom megjárta a szegedi és más börtönöket és a bátyám anyósát is elvitték, mert nem tudták teljesíteni a beszolgáltatást. Nekem, mint kulák feleségnek és klerikális reakciósnak nem volt egy szabad vasárnapom sem az ötvenes években, mert a börtönökbe Recskre, Budadélre, Tárcsára kellett járnom az internáló táborokba látogatóba. Megtörtént, mikor elvittem az anyósom és a bátyám anyósát a székesfehérvári börtönbe, ahová hat hónapra be kellett vonulniuk, ott imádkoztam a Kaszap István szobra előtti pádon sírva, hogy Istenem itt hagytam őket. De az is megtörtént Budadélen, mikor mi látogatók vagy egy kilométeres libasorban álltunk a rendőrök ránk engedték a hideg vizet, mert el akartak zavarni. Regényt lehetne írni róla, itthon meg turkálták a padlásunkon és a párom felült a létra tetejére, hogy ide aztán nem jöttök fel. Úgy kellett csillapítani. Ilyen idők is voltak - borul el az arca. Azt emlegetik, hogy mikor Sztálin meghalt egy kicsivel köny- nyebb lett Nagy Imre alatt, de az apósát még három évig benntartottak. Aztán jött a téeszcsé és téltől tavaszig jártak a nyakukra, hogy írják alá a belépési nyilatkozatot.- Amikor már nem lehetett kitérni az uram 25 holdat vitt be, az enyém volt tíz és a család többi tagja is jó negyven holddal lépett be a téeszbe. Be kellett vinnünk a teheneket, lovakat - meséli a történetét elgondolkozva. - A párom az első három évben fogatos lett, aztán elment traktoros képzőre és tíz évig rázat- ta magát a traktor nyergében, de a balesete után az elletőistállóba került és vagy huszonöt évig ő szedte föl az ösz- szes borjút a téeszben. A fiuk a szécsényi szakiskolában végzett és ide került agronómusnak, de lenyomták a bérét és elment az apjához az istállóba majd üzemanyag-raktárosként dolgozott, a lányuk könyvelő lett. Bözsi néni először bérelszámoló volt vagy tizenöt évig és mikor a nevelőszülei megöregedtek, hogy elláthassa őket a csibetanyára kérte magát, ahol kötetlen volt a munkaidő. Simson motorral járt, hogy mindennek eleget tehessen. A nyolcvanas évek végén nézeteltérése támadt a munkahelyi vezetővel és beteg- állományba került, aztán nyugdíjba. Nagy tragédia érte az első szabad választás napján, mert a párját halva találta, mikor mint a kisgazdapárt választási képviselője a községházáról késő este hazajutott. - Pedig akkoriban úgy éreztem eljött a mi időnk - mondja felcsillanó szemmel. - Azok az emberek, akik az apósommal voltak internálva a politikai nyitás hajnalán, a választások előtt eljöttek hozzánk, hogy szervezzük meg a kisgazdapártot.- A nyolcvanas évek végén eljött hozzánk a csitári Herczeg János bácsi, aki apósommal ült, hogy indítsuk meg a Kereszténydemokrata Néppártot. így is tettünk, de rá egy hónapra jöttek a kisgazdák, az Osztruluczki Mihály és a Sándort Nagy Jenő, aki a nagymise után felállt a mellvédre és agitálta az embereket. Mondom nekik, hogy ne menjenek el üres kézzel, segítek én. A kereszténydemokraták szervezését átadtam Laczó András bácsinak, aztán elkezdtem szervezni a kisgazdákat. Mentem éjjel, nappal, ragasztottam a plakátokat egyedül, nem érdekelt senki sem. A pálinkafőzde falán még most is ott virít az 1990-ben általam felfestett felirat, hogy a kisgazdapárt a jövő. Szinte minden országos és megyei gyűlésen képviseltem az érsekvadkerti kisgazdákat. A szétszakadás idején visszavonultam, bár az idősebb emberek Torgyánnal maradtak. Nem bánom én, hogy mi a neve, csak kisgazdapárt legyen, mert kisgazda volt még a nagyapám is. Nem látunk tisztán, hogy az ember tudja jobbra vagy balra álljon. Lányi is hiába ad másik nevet, hiába szakítja szét. Senki ne higgye azt, hogy az, aki a mostani helyzetben bizonytalan, kiábrándult a kisgazdapártból, majd az MSZP- re szavaz, mert az soha a büdös életben nem tesz ilyet, azok esetleg Csurkára szavaznak - magyarázza a politikát határozottan Bözsi néni. Keserűen említi, hogy a meghurcolt apósával még ott volt Recsken az emléktábla-avatón, de apósa nem érte meg az internáltak kárpótlását és mikor ezt az anyósa is megkaphatta volna az is meghalt. Hol itt az igazság, kérem? Apjáról beszél szeretettel, aki jó gazdaként figyelte az új termesztési módszereket, neki volt a faluban először ló- vontatású fűkaszája. Úgy véli, hogy az apjától örökölte a politika iránti érdeklődését, mert az mindig eljárt Róth Józsi bácsihoz rádiót hallgatni a harmincas években. A határról az a véleménye, hogy az jó közepes. Le van szerződve 15 hektár martonvásári búzája a vadkerti malomba. Szépen mutat a 7 hektár kukoricája és jól néz ki a sütőtök, amit a nagybani piacra szán. Azt tartja, hogy jól adott az egy hold zöldborsója, amelynek az eleje kilónként 180 forintért ment. Az állatai miatt az év minden napján, minden reggel öt órakor kel és eteti az állatait, feji a két tehenét, mert egyet most eladott. Reméli, hogy jövőre bejön a fertődi málnája, ami kiváltja a korábban pénz hozó borsót. A kilenc juhát szeretné megszaporítani, de bajban van, mert ahol a kárpótlásból vett tíz hektár legelőt ott nincs víz, pénz pedig most nem akad a kútra. A legfőbb segítsége a veje, Kovács János, aki vasas szakemberként váltott át az anyósa gazdaságába.- Teljesen átképeztem a mezőgazdaságba szegényt, még tanfolyamokra is elküldtem - mondja nevetve Bözsi néni. Azt emlegeti, hogy a saját lánya is kevesli, hogy a férje csak ennyit keres az anyja'gazdaságában, pedig látástól va- kulásig dolgozik, de hát ennyi jut. - Nem gondoltam én sem - mondja - hogy eltelik tíz év és nem megyünk egyről a kettőre. Azt hittem, ha lesz itt termés, akkor jó lesz parasztnak lenni, de nem úgy sikerült, ráfizetésből nem lehet élni, mert mindennek az ára emelkedik csak a terményeinké nem, tárja szét a karját. Nincs sok érelme most gazdálkodni, mert amit beletáplálunk, az nem jön vissza, kevés a támogatás és ezt nem értik meg a politikusok. Bár jó harminc éve van jogosítványa, azt mondja tavaly vezetett utoljára traktort, mert már idős hozzá. Örül, hogy az unokái tovább tanulnak, de aggódik, hogy nem marad, aki tovább viszi a gazdaságot. Meséli, hogy a középső unoka, a Dávid, amikor csak teheti eljön a nagyanyjához és fölül a traktorra. Vérében van a gyereknek és hiába végzi az erdészetet, az is lehet, hogy megszereti a földművelést és átképzi magát, mondja bizakodva Bözsi néni SZABÓ ENDRE xj /\ rí yx i yy ,u|Sg:, yj.yyy i yy Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta- \ I ll r l\ A I I rl I l\ I A i Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. 11 \ J\jm\l\U megyei 1111\U/Í1 Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. __________________K(V,l rTI WAflL*p_______________ Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját teijesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 s zámú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , azú^b« • * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. ! •***«_ az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! szerkesztősé*készt»
