Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)
2001-08-13 / 187. szám
2001. AUGUSZTUS 13, HÉTFŐ Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal KOR N Y E Z E T VEDELEM Befejezés előtt a hulladéklerakó A hulladékgazdálkodási konferenciának nem véletlenül adott otthont a VGÜ Kft. Mint Bodnár Benedek, a társaság ügyvezető igazgatója elmondta, két hónap múlva az ország egyik legmodernebb depója kezdi meg működését Salgótarján határában, a Csókás-völgyben. Az igazgató az adatszolgáltatásban tapasztalható ellentmondásokra hívta fel elsőként a figyelmet. Ez nagyban megnehezíti például egy hulladéklerakó tervezését, hiszen sem a várható mennyiség, sem az összetétel nem ismerhető meg előre, csak becslés alapján. A VGÜ azonban több, mint tíz éve gyűjti az információkat, így ebben a régióban a prognózisok jórészt összecsengnek a várható eredménnyel. A VGÜ Kft. még 1998-ban megkezdte a regionális hulladéklerakó tervezését, s ma már két hónapra vannak az átadástól. Segítette a megvalósítást a kistérség mind a 28 települése, ami nem jellemző ma még országosan. Bodnár Benedek a depót következetesen hulladék kezelő üzemként említette, utalva arra, hogy nem csak tárolás, hanem szelektív válogatás, komposztálás, feldolgozás is történik majd benne. A majd' egymilliárd forintba kerülő beruházás 88 százalékát központi forrásból szerezték meg, a jelenlegi „gödör” ötven évre megoldja a kistérség szemét-elhelyezési gondját. Befogadó képessége 2 millió köbméter. Kiépítése a legszigorúbb szabályok figyelembe vételével, a legkorszerűbb technika alkalmazásával történt, sok helyen (csur- galékvíz-tárolás) még túlbiztosítással is. A telepen szelektív válogatásra alkalmas csarnok is épül, ami nagy mértékben segíti egy majdan az egész kistérségre kiterjedő szelektív gyűjtés beindítását. Két komposztáló területet is kialakítanak, amely egyedülálló Észak-Magyarországon. Ezt a munkát egy 40 millió forintos komposztáló aprító berendezés is segíti. A depó érdekessége, hogy a beérkezett hulladék elhelyezési koordinátáit egy számítógép rögzíti, így utólag is beazonosíthatók a egyes tételek. Jelenleg a beruházó cég az odavezető út aszfaltozását végzi, az átadása szeptember vége. Az oldalt írta: T. Németh László Az oldal támogatója: Észak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés Szinte mindenki részese lesz a tervkészítésnek A hulladékgazdálkodás tervezését hamarosan jogszabály teszi kötelezővé az önkormányzatok számára. A tervezet hamarosan a parlament elé kerül, Nógrádban azonban már egy felkészítést segítő tanácskozással mentek a téma elébe, az Eszak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés szervezésében. A tanácskozás abból a célból jött létre, hogy az 1995-ös UH. számú környezetvédelmi törvény által kijelölt feladatsor újabb eleméről beszélgessünk - mondotta az augusztus 7-i konferencia bevezetőjében dr. Kecskeméti Sándor, az ÉKE elnöke. A keret- törvény meghatározta, hogy el kell készíteni a nemzeti környezetvédelmi programot, s a problémakört kezelő számos jogszabályt: kísérő törvényt, kormányrendeleteket, miniszteri utasítást. A szakmai munkát leginkább a „hulladékos” törvény megszületése késleltette, ám ez a jogszabály is megszületett és ez év januárjában életbe is lépett. A rendelkezések kiemelten foglalkoznak az önkormányzatok feladataival, amelyek közül az egyik legfontosabb lesz a hulladékgazdálkodás tervezése.- A hulladékgazdálkodás jogszabályi kerete nemcsak a kibocsátókra ró kötelezettségeket, hanem az önkormányzatokra is - hangsúlyozta az elnök. - Ezért is hívtuk meg a régió nagyvárosi ön- kormányzatainak képviselőit, szakértőit, illetve az önkormányzati szakcégek vezetőit. Nyilván ez azért van így, hiszen az önkormányzatok rendelkeznek a legnagyobb jogokkal a településeket érintő operatív munkában. Dr. Kecskeméti Sándor elmondta, hogy a jogalkotás és a gyakorlati adaptálás nem mindig működött szinkronban. Ezért tervezik, hogy összegyűjtik azokat a jogszabályokat, amelyek valamilyen feladatot rónak az önkormányzatokra, s eljuttatják azt az illetékeseknek. Hozzátette: az uniós csatlakozásunk egyik jelentős akadálya a környezetvédelmi problémáink megoldatlansága. Ezért rendkívül fontosnak ítélte, hogy a környezetvédelem területén dolgozók felkészültek legyenek, képesek a törvények maradéktalan betartatására, végrehajtására.- A hulladék-gazdálkodási tervek elkészítésének szinte mindenki részese lesz - hangoztatta, - vagy a végrehajtásában, vagy a megvalósításában, ezért tartottuk szükségesnek, hogy olyan tájékoztatást adjunk, amelynek a mentén el lehet majd indulni. Ezért is hívtuk meg a téma egyik legavatottabb szakértőjét, Kónya Károly urat, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóját. Az elnök azzal zárta mondandóját, hogy a hulladékos problémakör legnagyobb dilemmája, hogy hová tegyük a szemetet. Ez Salgótarján kistérségében most megoldódik, hiszen a VGÜ Kft. gesztorságával hamarosan megkezdi működését hazánk talán legmodernebb lerakója és feldolgozó üzeme, a Csókás-völgyben. A tanácskozás résztvevői ide is ellátogattak. A minap Salgótarjánban tartott hulladékgazdálkodási tanácskozás elnöksége fotó, oyumáh thob Készül az útmutató, a minisztériumi segédlet A hulladékgazdálkodás tervezéséhez már készül a Környezetvédelmi Minisztérium segédlete, útmutatója. A salgótarjáni tanácskozáson felvetődött kérdésekre Kónya Károly, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója válaszolt. Az egyik résztvevő az iránt érdeklődött, miként fogják megtudni a társadalmi szervezetek, hogy a településükön megkezdődött a hulladék- gazdálkodás tervezése. Kónya Károly elmondta, hogy erről hirdetmény (helyi napilap) útján kell értesíteni az érintetteket. A jelentkezésre a hirdetmény megjelenésétől számítva tizenöt nap áll rendelkezésre. Ha egy szervezet jelentkezik, az részt vesz a munkában, de maximum öt lehet a számuk. Dr. Kecskeméti Sándor felhívta a figyelmet, hogy a civil szervezetek között sokkal inkább jellemző ma még a széthúzás, mint sem az összetartás. Márpedig ez a munka csak felelős együttgondolkodással lesz hatékony. Felvetődik az is, hogy a 15 napon belül esetleg olyan szervezetek jelentkeznek, akiknek a felkészültsége nem a legjobb az adott régióban. A Nógrád Megyei Önkormányzat képviselője az iránt érdeklődött, van- e útmutató arra nézve, hogy milyen fejezetekből álljon a hulladékgazdálkodási terv, s melyik az a szakmai szervezet, amely az anyagot véleményezheti, elfogadhatja. Külön problémát jelent az adatszolgáltatás biztosítása is, illetve a regionalitás érvényesülése, mondjuk a szemétlerakók megvalósításakor. Kónya Károly válaszában elmondta, hogy a regionalitást megfelelő támogatási rendszerrel lehet befolyásolni, ISPA-támogatásban is csak az részesülhet, amelyik egy kistérség gondját orvosolja. Általában 3-4 lerakóval egy megyét le lehet fedni. Az igazgató teljes mértékben egyetért azzal, hogy a terv elkészítéséhez álljon rendelkezésre valamiféle tartalmi segédlet, vagy vezérfonal, de ez a jogalkotón múlik. Már csak azért is jó lenne egységes fejezetekben gondolkodni, mert akkor az anyagok összehasonlíthatók lennének. Hogy a munkába milyen szakmai felkészültségű emberek vonhatók be, egyelőre nem tisztázott, csakúgy, mint az sem, hogy ki hagyja jóvá a terveket. Az önkormányzatok ugyanis nem mindig rendelkeznek megfelelően képzett környezetvédelmi szakemberrel. A szécsényi önkormányzat képviselője ugyancsak azt hiányolta, hogy a jogalkotó még nem tette közzé a hulladékgazdálkodási tervvel kapcsolatos tartalmi követelményeit. Kónya Károly szerint ez a jogszabály megjelenésekor várható, de ennél is jobban segítené a munkát, ha a hiányzó végrehajtási jogszabályok is megjelennének. A jogszabály önmagában nem gyógyír Hazánkban évente 72-73 millió tonna kommunális, ipari és mezőgazdasági hulladék keletkezik. Amíg a mezőgazdasági hulladék fele hasznosul, a kommunális szilárd hulladéknak csak a 3 százaléka - figyelmeztetett előadásában Kónya Károly, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. A hulladék-gazdálkodási törvény 2000-ben jelent meg. Ez minden hulladékra kiterjed, kivéve a radioaktív hulladékokat, valamint a légszennyező anyagokat. Ennek ismerete azért is fontos, mert mutatja, mire kell, hogy kiterjedjen a hulladék-gazdálkodás tervezése. A törvény kimondja, hogy különböző szintű terveket kell készíteni. Első lépésben egy országos hulladék-gazdálkodási tervnek kell megszületnie, amelynek összeállítása a Környezetvédelmi Minisztérium feladata. Ez elkészült, a hulladék-gazdálkodás tervezését kimondó jogszabály azonban most kerül a parlament elé. Elfogadását követően 270 napon belül kell az illetékes környezetvédelmi felügyelőségeknek az illetékességi területükhöz tartozó hulladék-gazdálkodási tervet elkészíteniük. A munka legjelentősebb fázisa a kiindulási adatok beszerzése - mondotta Kónya Károly. Mivel 2000-ig csak a veszélyes hulladékokra vonatkozóan volt teljes körű jogszabály, ezért a tervezéshez szükséges alapadatok csak részben állnak rendelkezésre, s ezek valóságtartalma bizonyos esetekben megkérdőjelezhető. Ezt azért hangsúlyozta az előadó, mert szerinte könnyen félre viheti a jogszabályokban megfogalmazott szándékok teljesülését. Még ma is önbevalláson alapul a veszélyes hulladékok adatszolgáltatása. Ezt a felügyelőségek - a lehetőségeikhez mérten - ellenőrzik, de a rendelkezésre álló szakemberek száma töredéke a kívánatosnak. Ez tehát magában hordoz némi bizonytalanságot - fogalmazott. A másik területről, a kommunális és ipari hulladékról is készültek felmérések, ám az adatgyűjtés pontossága ez esetben sem garantált. Az ipari hulladékról teljes körű felmérés napjainkban nem készült, ezek az adatok frissítésre szorulnak. A kommunális hulladék szempontjából az sem mellékes, hogy milyen műszaki védelemmel ellátott lerakóhelyek találhatók az adott régióban - figyelmeztetett. S az is érdekes, hogy az elmúlt évtizedekben milyen - engedélyezett vagy illegális - depók működtek, amelyeket azóta esetleg már be is zártak. Ezek felmérése azért nagyon fontos, mert a hulladékgazdálkodás keretében célszerű lenne vizsgálatot folytatni arról: milyen hatást gyakorolnak a környezetükre. A tervezéskor ezekre is figyelemmel kell lenni, s esetleg indokolt lehet utólagos szigetelési munkákat elrendelni. A területre vonatkozó hulladék-gazdálkodási tervvel kapcsolatos teendőket külön jogszabály határozza majd meg. Ez a jogszabály még nem jelent meg, ami a felügyelőségek számára egy újabb bizonytalansági tényező - tette hozzá Kónya Károly. S az is felvetődik, hogy a felügyelőségnek egyedül, vagy külső szervezetek bevonásával kell a munkát elvégezniük. A területi hulladékgazdálkodási terv elkészítésére 270 nap áll majd rendelkezésre, ami meglehetősen feszített munkát feltételez. A felügyelőség jelenlegi létszámával ez a határidő nem tartható. A munkát az is hátráltathatja, hogy első alkalommal készül, vagyis hiányzik a gyakorlat, a rutin. A menetére vonatkozóan az igazgató elmondta, hogy a tevékenységbe bevonják az önkormányzatokat, a különböző érdekképviseleti szerveket, s más hatóságokat is. Ahhoz, hogy a társadalmi szervezeteket is bevonhassák, ehhez a jogszabály szerint hirdetményt kell megjelentetni a térség valamelyik napilapjában. Ezek a szervezetek a hirdetés megjelenését követő 15 napon belül jelentkezhetnek, s legfeljebb öten vehetnek részt a hulladék-gazdálkodási terv kidolgozásában, konszenzus útján. A gazdálkodó szervezetek érdekképviseleteiken keresztül lehetnek a feladat részesei. A területi hulladék-gazdálkodási terv 6 évre készül, felülvizsgálatára kétévente kerül sor. Készülnek majd alacsonyabb rendű hulladék-gazdálkodási tervek is. A megyei, illetve az annál magasabb szintű tervnek magába kell foglalnia a különböző területfejlesztési koncepciókat is. A tervnek összhangban kell lennie a nemzeti környezetvédelmi programmal; ennek az újabb hat évre szóló dokumentuma az ún. Hermán Ottó-féle terv. A felügyelőségek által készített terveket a környezetvédelmi miniszter rendeletben fogja kihirdetni. A hulladék-gazdálkodási tervnek tükröznie kell a kiindulási állapotot, és a célállapot eléréséhez szükséges lépéseket, eszközrendszert is. Elkészítésének menetét a hulladék-gazdálkodási törvény rögzíti, emellett bizonyos elveknek is érvényesülniük kell. Alapelv és uniós elvárás, hogy lehetőleg hulladékszegény technológiákat alkalmazzunk. Ha ez nem lehetséges, a hulladék legyen újra hasznosítható, a keletkezett termék pedig minél hosszabb ideig legyen bent tartható a termelési és szolgáltatási körfolyamatban. Amennyiben újrahasznosításra alkalmatlan hulladék képződik, elsősorban a fizikai, kémiai és biológiai, termikus ártalmatlanítás jöhet szóba, s csak legvégső esetben a deponírozás. A hulladék-gazdálkodási rendelkezés is számos elvet megfogalmaz. Ilyen a megelőzés, az elővigyázatosság elve, vagyis környezeti kár lehetőleg ne keletkezhessen. Egy másik a regionalitás elve: ne minden település próbálja meg saját maga megoldani a kommunális hulladék kezelésével kapcsolatos problémáit, hanem lehetőleg ésszerű összefogás eredményeként olyan régiók alakuljanak ki, ahol gazdaságosan lehet a tevékenységet folytatni. Hasonló elv kell, hogy érvényesüljön a szennyvízkezelésben is. A fokozatosság elve azt jelenti, hogy a jogszabály ismeri az átmeneti állapot fogalmát, vagyis nem egyik napról a másikra követeli a legkorszerűbb technika alkalmazását. A hulladék-gazdálkodási terv elkészítéséhez egy sor alacsony szintű jogszabály rendelkezései is mérvadóak, ezek egy része már megjelent, másik részük megjelenése hamarosan várható. Az egyik ilyen jogszabály a veszélyes hulladékokra vonatkozó kormányrendelet, amely 2002. január elsején lép hatályba. Ez tartalmazza majd a veszélyes hulladékok listáját. Lényeges változás, hogy megszűnnek a veszélyességi osztályok: csak hulladék lesz és veszélyes hulladék! - hangsúlyozta Kónya Károly. A jogszabály szerint a veszélyes hulladék előkezelése az előállító kötelessége lesz, míg az ártalmatlanítást szakcégre bízhatja. Hulladék-gazdálkodási tervet a megyék is készíthetnek, a települési önkormányzatoknak viszont kötelező. Ugyancsak kötelezik ilyen terv elkészítésére azokat a nagyvállalatokat, ahol jelentős mennyiségű hulladék képződik. Az első hat évben a fentről történő „építkezés” mindenképpen indokolt - érvelt az igazgató - ezt követően azonban annak is van realitása, hogy a folyamat alulról épüljön. Kónya Károly elmondta, hogy 1999- ben mintegy 72-73 millió tonna hulladék keletkezett. A veszélyes hulladék mennyisége 3-4 millió tonna lehet, s keletkezik továbbá 3 millió tonna építési törmelék. Ez utóbbit ma még előszeretettel használják bányagödrök betömésére, ám nem árt megvizsgálni, nem keveredett-e a sitt veszélyesnek nyilvánított anyagokkal. Távlati célok között szerepel az építési hulladék teljes körű újra feldolgozása. Jelentős a mezőgazdasági és élelmi- szeripari hulladék aránya, eléri a 30-32 millió tonnát. Amíg az évente képződő 4-5 millió tonna települési szilárd hulladéknak a 3 százaléka hasznosul, a mező- gazdaságinak több, mint a fele. Hatmilliót képvisel a szennyvíziszap, s 23 millió tonna körüli ipari hulladék is keletkezik, amelyek hasznosítása ma még elenyésző. A veszélyes hulladékoknak mindössze egyötöde hasznosul. Kónya Károly arról is szólt, milyen jogszabályok megjelenése várható, amit a hulladékgazdálkodás tervezésénél figyelembe kell venni. Ilyen a hulladékok exportjával, importjával kapcsolatban várható kormányrendelet, a csomagolási hulladékokról szóló kormányrendelet pedig már elkészült. A hulladéklerakásról is várható miniszteri rendelet, továbbá a hulladékégetésről is. Utóbbiból az is kiderül majd, hogy a fáradt olaj égetése az ártalmatlanítás vagy hasznosítás. Amennyiben hasznosítás, úgy a termékdíj visszaigényelhető lesz. Miniszteri rendelet foglalkozik a hulladékokkal, s a titándioxid- ipar hulladékairól is, összhangban az uni- ós jogszabályok átvételével. ___ ■ A z aszfalt a kifejezetten veszélyes hulladék kategóriába fog tartozni. Felvéte- lünk Taron, 10 méterre a Zagyvától készült ■
