Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)
2001-08-13 / 187. szám
2001. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ SZECSENY MEGYEI KORKÉP BATONYTERENYE RETSAG 3. OLDAL Magyarnak maradni a jövőben sem lesz könnyű... Millenniumi ünnepségek, falunapok Nőtincsen, Cserhátszentivánban, Kálión, Mohorán, Karancsberényben, Mátrakeresztesen Most, amikor Magyarország fennállásának ezredik évfordulóját ünnepeljük, gondoljunk azokra a magyar testvéreinkre, akiknek nem adatott meg, hogy ezt a jeles ünnepet magyar földön élhessék meg - mondta Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium államtitkára szombaton Nőtincsen azon az ünnepségen, amelyet a millenniumi zászló átadásának tiszteletére rendeztek. Az államtitkár utalt arra, hogy sokan vannak olyanok, akiket a történelem viharai sodortak a határon kívülre, és fájdalmasan sokan vannak olyanok, akiket maguk a határok léptek át.- A földből kiásott régi tárgyak arról regélnek, hogy ezer évvel ezelőtt népek seregei éltek itt, a Kárpát-medencében: hunok, rómaiak, gepidák és mások, akiknek ma már csak a földben vannak nyomai - mondotta Glattfelder Béla. - Csak mi, magyarok maradtunk meg ezer éven keresztül. Szent Istvánnak, államalapító királyunknak köszönhetjük ezt, ki országát a keresztény Nyugathoz kötötte, aki nem elnyomásra, hanem a néppel, a népek egymás közti működésére építette hatalmát. Éppen ezért mi, magyarok, mindig is híresek voltunk szabadságvágyunkról. Erre szükségünk volt, hiszen hazánk az európai hadi utak keresztpontjában található. Átvonult itt tatár, török, Habsburg-német, és legutóbb az orosz csizma is rátette lábát kis hazánkra. Éppen ezért magyarnak lenni sohasem volt könnyű, és ma sem könnyű. Sőt, magyarnak megmaradni a jövőben sem lesz könnyű feladat. Ezer év tapasztalatával a hátunk mögött most, hogy kezünkbe vehettük sorsunk irányítását, több esélyünk van, mint elődeinknek: most kijavíthatjuk, amit egykoron elrontottunk. Bepótolhatjuk, amit egykor elmulasztottunk, most visz- szaszerezhetjük, amit egykoron elvesztegettünk. Széchenyi is azt mondta: csak a múlt veszett el hatalmunkból, a jövendő urai vagyunk. Ehhez három dolog kell: hit, remény, szeretet. Ha így cselekszünk, ezer év múlva az utánunk következők majd úgy gondolhatnak ránk, mint akik nem hagyták kihasználatlanul a sors által nekünk adott lehetőségeket. A kormány millenniumi zászlaját Szegner László polgármester vette át, amelyre Kovács Ferencné zászlóanya kötötte fel a szalagot. A zászlót Agócs István esperes-plébános szentelte fel, Szolga-Tőkés Sándor lelkész áldotta meg. Nógrád Megye Közgyűlésének millenniumi felhívását és zászlaját Becsó Zsolt elnök adta át. Mint mondta, a millennium egyetlen szóba tömöríti ezeréves államiságunkat és kereszténységünket. De jelenti egy bátor kis nép folyamatos, sokszor véres küzdelmét önnön fennmaradásáért. Jelenti ezer év harcát olykor saját hazánkért, olykor az egész kontinensért. Jelenti önként választott, vagy ránk erőszakolt szövetségesek hosszú sorát, és jelenti nem egyszer a magunkra hagyatottságot. De jelenti az egyenes gerincet, ha magunkra maradtunk, toleranciánkat más népek felé. - Jelenti a számtalan hősi áldozatot: Pro Patria et Libertate - mondta Becsó Zsolt. - De jelent még valamit, talán a legfontosabbat: ezerévnyi folyamatos munkát. A felemelő gondolatok után dr. Németh János, a Mikszáth Kiadó igazgatója és dr. Szvircsek Ferenc szerző ismertette a „Nőtincs” című kiadvány megjelenésének körülményeit. Amint azt a kiadóigazgató elmondta, két és fél héttel ezelőtt Szegner László polgármester arra kérte: a települést bemutató könyv jelenjen meg a millenniumi ünnepség idejére. Maga sem hitte, hogy elkészülhetnek a kiadvánnyal, de mégis megkísérelték a lehetetlent. Az eredmény a nívós, gondos munkával összeállított könyv, amely a szerző szerint nem tekinthető monográfiának.- Ez a kis könyv csak a múlt értékeit villantja fel, de magában hordozza: érdemes a település történetével foglalkozni - mondta a történész-muzeológus. - Sok értékes és érdekes esemény történt itt a múltban, amely bizton számíthat a jelen érdeklődésére. Az ünnepség végén igazi meglepetés következett: Szegner László polgármester bejelentette, hogy ^nőtincsi képviselő-testület augusztus elsején úgy határozott, hogy dr. Szvircsek Ferencnek adományozza a „Községért” elismerést. - Számomra igazi meglepetés volt, teljességgel eltitkolták előlem - válaszolta dr. Szvircsek Ferenc lapunk azon kérdésre, mennyire érte váratlanul a kitüntetés. - Csak annyit tudtam, hogy a könyv megjelenik a mai napon, az elismerésről mit sem sejtettem. Megtiszteltetés számomra, hogy Nőtincs polgárai között érezhetem magam, ez nagyon jóleső érzés. Különösen akkor, ha tudjuk, milyen ritka a mai világban, hogy a kulturális tevékenységet elismerjék. k k k Millenniumi ünnepséget tartottak szombaton Cserhátszentivánban is. Az ünnepi istentisztelet után dr. Tardy János, a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára adta át a kormány mülenniu- mi zászlaját. A Nógrád Megyei Közgyűlés millenniumi felhívását Betz József alelnök vitte el a cserhátszentivániaknak.- Hogy mit is jelent a millennium, már sokszor elmondtuk mondta beszédében az alelnök. - De jelenti még a magyar társadalom folyamatos fejlődésének időszakát, amely kisebb kitérőkkel és némi megszakítással a polgári társadalom kialakulásának irányába mutat. A folyamatosságra jelen pillanatban is szükség van, mert csak így folytatódhat az a lendületes fejlődés, amely napjainkban hazánkban tapasztalható. Gyakran idézett mondás: „Használj fel minden hasznos követ a régi épületből az új felépítéséhez!” így, a millennium évében legyünk büszkék arra, hogy a magyar állam és a magyar társadalom történelme, nem utolsósorban szellemi életünk történelme, tele van ilyen hasznosítható építőkövekkel. A millenniumi felhívás átadása után dr. Surján László ország- gyűlési képviselő avatta fel a Szentivánok Szövetsége emléktáblát. A faragott fatáblán egymás mellett látható a történelmi Nagymagyarország és a jelenlegi Magyarország térképe. Az országgyűlési képviselő mondandóját a „Haza minden előtt” gondolat köré fogalmazta. k k k Kállón Lakner Zoltán, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára adta át a millenniumi zászlót. Nógrád Megye Közgyűlésének millenniumi felhívását Betz József alelnök nyújtotta át. Beszédében utalt a község sajátosságaira, a millennium megünneplésére. Mint mondta, ahhoz, hogy a magyarság egyszerre tudja ünnepelni kereszténységének és államiságának ezeréves évfordulóját, arra volt szükség, hogy a megfelelő ember a megfelelő helyen álljon. Ő volt Szent István, aki megértette: jövevénykényt foglaltunk új hazát Európa közepén. Felismerte, hogy az akkora már kialakult nagyhatalmak szorító ölelésében egyetlen esélyünk önállóságunk megőrzésére és fennmaradásunkra az alkalmazkodás. Ez első pillanatban ellentétesnek tűnik: éppen ahhoz kellett Szent István bölcsessége, hogy megtalálja a helyes utat: a keresztény állam létrehozását. Ahhoz kellett akarata, hogy ezt a régi hit, a régi törzsi viszonyok és saját családja^ ellenében is létrehozza. így mi, magyarok, Nógrád megyeiek, kállóiak ezer év elmúltával is a keresztény kultúrkör tagjaként, de ugyanakkor szuverén államként ünnepelhetünk. k k k Mohorán vasárnap ökumenikus istentisztelettel kezdődött a millenniumi nap. Fajcsik József polgármester köszöntőjében üdvözölte a megjelenteket. Beszélt a szeretetről, a békességről, a köszönetről, a szánalomról. Szólt az ünnepek jelentőségéről, arról, hogyan éljük meg azokat: ujjongva, vagy éppen csendes elmélyültséggel. Mint mondta, az ünneplésben különösen nagy öröm, hogy összegyűlnek, tapasztalatokat cserélnek mindazok, akik szerte a világban kisebb vagy nagyobb közösség szolgálatában állnak. Ezeréves történelmünk is tanúsítja, hogy polgárként élni ott lehet, ahol közösen gondolkodnak a múltról és a jövőről.- Ezeregyszáz évvel ezelőtt a Kárpát-medencébe Verecke híres útján megérkezett egy népcsoport, amely ezer évvel ezelőtt Szent Istvánnal felvette a kereszténységet, államot alapított, és ez a nép ma is itt él - mondta Bállá Mihály ország- gyűlési képviselő a kopjafa és az emlékpark felavatásakor. - Vannak, akik szülőföldjüktől távol élnek, mert a történelem így rajzolta át a határvonalat. A magyar nép megélt ezer évet a történelem nagy viharaiban: ha ránézünk a kopjafára, és elképzeljük, hogy minden egyes forgács, amit erről lefaragnak, történelmünk egy-egy momentumát jelenti. Belegondolhatunk, hogy a magyar történelemben volt egy Szent István király, államalapítás, kereszténység felvétele, volt Hunyadi, tatár- és törökjárás, reformáció, német uralkodás. De voltak olyan nagy neveink, mint a Rákócziak, Bocskaiak Széchenyi, Kossuth és lehetne még folytatni a sort, egészen 1956-ig, majd 1989-ig, amikor a magyar nép újra érezhette, hogy felszabadult egy diktatúra alól. Újra gondolhatunk arra, hogy ezer évvel ezelőtt ezen a földön szent királyunk államot alapított. S ez a magyarság ma újra szabad. Bállá Mihály utalt a kopjafa értelmezésére: fából készült, oszlopszerű fejfa, de egyben üzenete is van. Fejfát azért állítanak, hogy emlékezzenek a holtak dicső cselekedeteire, s ezek példát adjanak számunkra. A mohorai emlékparkban álló kopjafa azt jelzi, hogy ebben a községben tisztelik a hagyományokat, az ősöket. Mint mondta, többszörös ünnep: nemcsak emlékezünk, példát veszünk eleinkről, hanem egyben megál- dása az új kenyérnek, amelyet az új búzából sütöttek. Az elültetett magvak életre keltek, termést hoztak, ezt dolgos kezek learatták, megőrölték, megsütötték, s újra életet adnak azzal, hogy az új kenyérből szelhetnek a gyermekeknek, az unokáknak. A kenyér, mint ahogyan a kopjafa is, az élet körforgását jelzi. k k k- Nagy pillanat ez a település életében, hogy itt, helyben megünnepeljük a millenniumot, s ezzel bekapcsolódunk az egész nemzet ünnepébe mondta vasárnap Karancsberényben Harrach Péter szociális és családügyi miniszter a zászlóátadás tiszteletére rendezett ünnepségen. - A helybeliek készültek erre az ünnepségre: hosszú évtizedeken keresztül a családban, az egyházban tartottuk az ünnepeket, de a társadalomban nem volt igazi, belülről jövő ünnepeink. Ránk kényszerítettek ünnepléseket, de ez nem volt igazi. Elfelejtettünk közösségben ünnepeim, de a nemzet egésze most újra megtanult ünnepelni. Visszatekinthetünk gyökereinkhez, emlékezhetünk arra, hogy az államalapító király ezer évvel ezelőtt indította útjára a magyar európai és keresztény államiságot. Ha visszagondolunk, megjelennek előttünk azok a zászlók, amelyeket történelmi ismereteinkből fel tudunk idézni, amelyek elődei ennek a zászlónak, amely az elmúlt ezer évet jelképezi. Szent István zászlós lándzsája kezdte meg ezt a sort, majd az Árpád-házi királyok sávos lobogója, Kapisztrán Szent János keresztes lobogója, Mátyás király máriás zászlai jelennek meg emlékezetünkben. Számomra talán a legkedvesebb a nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc zászlója, amelyre az volt írva: Istennel a hazáért és a szabadságért! Ennél tömörebben nem fejezheti ki egy mondat, amiért egy zászló mögé érdemes egy nemzetnek felsorakozni. Felidéződnek bennünk a 48-as zászlók, ennek a századnak a lyukas 56-os zászlója, amely megint csak össze tudta fogni a nemzetet. A sort a millenniumi zászló zárja, amely jelképezi ezeréves magyar államiságunkat. Azonosulunk küzdelmeinkkel, fényes győzelmeinkkel, minden pillanattal, ami a mienk. Megjelennek előttünk őseink, aldk ezt végigélték, azért, hogy meg tudjuk élni a jelent, s meg tudjuk álmodni a jövőt. Mert nemcsak dicsőséges múltunk, jól felépített jelenünk van, hanem nagy lehetőségünk is van a jövőben. A millenniumi zászlót Imreh Károly polgármester vette át, amelyre Kovács Sándomé zászlóanya kötötte fel a szalagot. Tóth Sándor plébános áldása után Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke adta át a közgyűlés millenniumi felhívását. Ezt követően dr. Surján László országgyűlési képviselő osztotta meg gondolatait az ünneplő közönséggel. Gondolatait Wass Albert: Szentek zendülése című novellájának mondanivalója köré csoportosította. Utalt arra, amikor a magyar szentek veszekedni kezdtek, mert rosz- szul mentek a dolgok. Szent László nem hagyta annyiban a dolgot, átverekedték magukat a bürokrácia útvesztőin, végül eljutnak odáig, hogy elmondják panaszaikat Krisztusnak. Közben figyelik a Jézust, s látják, hogy gondoskodik a településeiből: itt ennyi gyermek szülessen, ott annyi. S megértik, hogy gondoskodik arról, hogy megmaradjanak az emberek. S valahol ez az üzenet a mának is szól: másfél éve több gyermek születik Magyarországon, mint az előző években. Ez pedig azt mutatja, hogy a magyar nép megmarad. k k k Mátrakeresztesen zenés ébresztő köszöntötte a település lakosait a nagyboldogasszonyi búcsú alkalmából rendezett millenniumi napon. A szabadtéri szentmise után az óvoda udvarán zajlott a tréfás családi vetélkedő, majd Dalmata Ferenc emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Dalmata Ferenc volt az a ciszterci apát, aki létrehozta a mátrakeresztesi üveghutákat. A délután már a szórakozás jegyében folyt: a szabadtéri színpadon amatőr művészeti együttesek műsorát láthatták az érdeklődők. A millenniumi év zárásaként Sisák Imre polgár- mester mondott köszöntőt. Beszédében megemlékezett á millenniumi év alkalmából Pásztón és településrészein tartott rendezvényekről, arról, hogyan is tette meg Géza fejedelem az első lépéseket a keresztény eszme- rendszer megteremtése érdekében, mit tett István azért, hogy a pogány magyar népet a kiemelkedő nemzetek sorába emelje.- Egyszerre tartotta kézben a kardot és a keresztet - mondta Sisák Imre. - Kegyetlen volt ellenségeivel szemben, kegyes az elesettekhez, mélyen alázatos a hitében. Zseniális és tudatos államszervezői munkásságát jelzi, hogy miután a pápától kért és kapott koronát, ily módon nem a császár, hanem az egyház fejének nemzeteket átfogó lelki hatalma alá került. A polgármester utalt arra, hogy az óriási mű méltó befejezését csak egyetlen momentum akadályozta, hogy mindkét fia meghalt. Utód nélkül maradván, országát Szűz Mária oltalmába ajánlotta, országunk azóta „Regnum Marianum”, azaz Mária országa. Kiemelte, hogy Szent István hite és a magyar keresztény állam megszervezése olyan fundamentum, amely megvédte és megvédi a magyar nemzetet a legnehezebb időszakban is. A mátrakeresztesi millenniumi napot szabadtéri bál zárta. HEGEDŰS ERZSÉBET Dr. Szvircsek Ferenc történész-muzeológus (középen) átveszi Nőtincs község elismerését Szegner László (jobbra) polgármestertől __________ __________ ■ M ohorán Bállá Mihály országgyűlési képviselő kopjafát avatott Karancsberényben Harrach Péter miniszter adta át a millenniumi zászlót Imreh Károly polgármesternek_________________________________________________FOTÓ: GÓCS ÉVA
