Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-05 / 154. szám

2. OLDAL BALASSAGYARMAT ÉS TÉRSÉGE 2001. JÚLIUS 5., CSÜTÖRTÖK jártunkkor éppen Motorán dolgoztak a szakemberek. A hálózat kiépülésével a térség összkomfortossá válik. ___________fotói moó tibor J ó Marcalban élni! Nógrádmarcal igazgyöngyként terül el a dombok ölében. Ez a falu a nyugalom szigete is lehetne és nem véletlen, hogy az önkor­mányzat vendégháza egész évben foglalt, a határokon túlról érkező vendégektől is. Egyre gondozot- tabbak a falu parkja is, mondhatni a végig virágos utcák a háziasz- szonyok gondosságát, szépszere- tetét dicséri. Molnár Béla polgármester sze­rint ebben benne van a 14 köz­munkás keze nyoma is, akik Vályi Nagy András falugondnok irányí­tása alatt rendezik, csinosítják az utcákat. Vályi úr jelenleg egyhetes országos szervezésű falugondnoki továbbképzésen van, ami nem vé­letlen, mert rájöttek, hogy fontos a tapasztalatcsere ennél a szép mun­kakörnél is. A falugondnok leg­fontosabb feladata, hogy a faluból szerzett információkat továbbítsa a polgármester felé, hogy azokat a testület megvitathassa és segítse­nek ott, ahol tudnak. A Konszenzus Alapítvány pá­lyázatán nyert 2,5 millió forintból most alakítják át a községháza egy részét idősek napközi otthonának. Molnár Béla büszkén említi, hogy befejezéshez közeledik a falu­konyha átadása is, amely lehetősé­get ad arra, hogy ezután az egyéb­ként ízesen főző szügyi konyha helyett helyben főzzenek az intéz­ményeknek, a 11 fős vendégház la­kóinak. A marcaliak pedig a falu üdülőjében pihenhetnek Bogá­cson, ahol egy összkomfortos fa­házban váltják egymást a turnu­sok az üdülési bizottság elbírálása alapján. A marcali kommunális szemétlerakó megkezdte működé­sét, de a helyieknek egy fillért sem kell a szemét elszállításáért fizetni, mert a használatba adott helyért cserébe ezt kötötte ki a falu érdeke­it védő önkormányzat. Még falu­múzeuma is lesz Marcalnak, mert a templom mögött megvásároltak egy régi parasztházat erre a célra. Határjárás a berceli falugazdász társaságában- Sokrétű a falugazdász feladata és szerintem a mezőgazda­ságból élők dolgait csak az a szakember tudja igazán ellát­ni, aki maga is ezzel foglalkozik - mondja meggyőződéssel Szebedy Örs berceli falugazdász, aki mezőgazdasági vállal­kozóként is jó hírnévnek örvend. A falugazdász-hálózat kezdetei óta még az MDF-kormány idejétől látja el hat falu rátartozó dolgát és azt mondja kesernyésen, hogy három­szor pályázta meg az állását az elmúlt évek alatt, attól füg­gően, hogy ki lett a hálózat gazdája. Bércéi, Becske, Szécsényke, Nógrádkövesd, Galgaguta és Nógrádsáp mező- gazdasági termelői a mintegy ezer őstermelő és újabban a nagy vállalkozások is hozzá tartoznak.- Van munka bőven és az ad­minisztrációnak naprakész álla­potban kell lenni, hogy a me­gyeiek pontos adatokkal tudja­nak szolgálni a Földművelés- ügyi Minisztériumnak - magya­rázza a helyzetet a jól megter­mett Szebedy Örs. Azt fejtegeti, hogy minden mezőgazdasági tá­mogatás csak rajtuk, falugazdá­szokon keresztül intéződhet, mert hatóságként is működnek. Ezért is tart meghatározott idők­ben fogadóórákat a hozzá tarto­zó falvakban, hogy a termelők tudják, mikor lehet hozzáfor­dulni az ügyeikkel. Most éppen Szécsénykén járt és a berceli polgármesteri hivatalban faxon adta fel a Jákotpusztán gazdál­kodó Keszthelyi Tibor tanár bir­káiról szóló tenyésztői igazo­lást. A legtöbb személy az őster­melői igazolvánnyal kapcsolat­ban keresi fel a falugazdászt. Ezenkívül azok, akik a támoga­tási feltételeknek meg tudnak felelni. Ők sokszor csalódottak, mert azt szeretnék hallani, hogy mit vessenek, hová adják el a lett a család, sok pénz kellett a nyolc gyereknek. Közben a vál­tozások Bereden is a tsz föl­bomlásához vezettek, a munka­köre megszűnt és jól jött, hogy a teheneire is támaszkodhatott. ért. Akkor éppen hanyatló ága­zatban volt a tehenészet és a jó ár miatt is megegyeztek. Abból a pénzből majd száz hektár szántóföldet vásárolt és a meg­lévő gépeivel társult a vanyarci terményt és hogy lehetőleg a fa­lugazdász szervezze meg, hogy ide kerüljön a műtrágya, a vető­mag. Talán még azt is szeretnék az emberek, hogy ha meg is da­rálnánk a terményt és tennék a disznó elé - mondja kesernyé­sen a bírálatot Szebedy Örs. Beültet a kocsijába. Ahogyan járjuk a dimbes-dombos határt, értően magyarázza, kinek hol van a földje és azon milyen nö­vény, miért virul vagy gyen­gébb. Elkomolyodva mondja, hogy a falugazdászmunka élet­formájává vált, ami sokszor megterhelő, de már a vérében van a mezőgazdaság. Igaz, majd húsz éve, 1982- ben szerzett diplomát állatte­nyésztési szakon Gödöllőn és azóta a föld, az állatok határoz­zák meg a mindennapjait. Az alsótoldi tsz-ben kezdett Fehér Samu elnöksége alatt és öt év után Leskó Miklós főágazat- vezető áthívta Bercelre tejterme­lési ágazatvezetőnek. Akkor a főállás mellett elkezdett tehe­nekkel foglalkozni, mert nagy Szebedy Örs és Komjáti Gábor munka közben Dolgozott annyit, mint kettő más, elkezdett egy tejgazdasági szakmérnöki képzést, de ehhez is pénz kellett. Jött a kárpótlás és teljesen bizonytalanná vált minden, a földbérleti lehetősé­gek, a legeltetés, a kaszáltatás. Akkor egy ötvenhektáros csalá­di gazdaságot tervezett, egy kis sajtüzemmel, de ezek az álmok egy nap alatt megváltoztak, mert jött egy vevő és megkér­dezte, mit kér a szarvasmarhái­Komjáti Gáborhoz, aki szintén agrármérnökként lett vállalko­zó. Azóta fejlesztették a gép­parkjukat a pályázatok lehető­ségeivel élve és már korszerű növénytermesztést valósítottak meg, azokon a területeken, amelyeket megművelnek. A szántóföldi árunövényeik között őszi és tavaszi gabonafé­lék, kukorica, mustár és napra­forgó szerepel. Két éve kezdték a borsót termelni, amelyből most 50 hektár van és megold­ható az értékesítése. Új növé­nyük a 30 hektár maglucema. A saját és a bérelt földjeiket a jó gazda gondosságával igyekez­nek művelni, arra törekedve, hogy amikor majd értelme lesz, mindet bevonják a művelésbe. Ebben a háttérgazdaságban az egész család kiveszi a részét, hogy a főállású apát tehermen­tesítsék, hogy feladata ellátásá­ban ne legyen hiba. A nyolc kü­lönböző helyen tanuló gyerek közül a legidősebb huszonkét éves, a legkisebb nyolc, és az öt lány sem riad meg a nehezebb munkáktól, a gépektől, látva szüleik szorgalmát. Kinga asz- szony a sok gyerek és a rengeteg munka ellenére is még csinos és azt mondja, hogy a gyerekek nyúzzák a ldstestvérért. Ez az optimizmus hatja át a Szebedy családot. A családfő is azt tartja, mint a filozofálgató társa, Komjáti Gábor, hogy a mező- gazdaság az olyan, hogy ha egy kis haszon is van rajta, aki sze­reti, nekivág és műveli a földet. Az a véleménye Szebedy Örs fa­lugazdásznak és termelőnek, ha lenne olyan bank, amely ötven­milliót adna, akkor fölvenné a fejlesztésre a hitelt. Ennek a hi­telnek kamatmentesnek kellene lenni a forgóeszközhitellel egye­temben és teljes adókedvez­mény kellene a termelőknek, hogy az Európai Unió piacán felkészült magyar mezőgazda­ság jelenhessen meg. SZABÓ ENDRE Bográcsolás Bakópusztán: kertbarátok a tanyán A Palóc Kertbarátkor valóság­gal megszállta szombat dél­után Bakópusztát, ahol Né­meth Tibor tanyáján évzáró találkozást szerveztek. Előtte jó szokásuk szerint kertláto­gatáson voltak a közelben Tornyos Mihályéknál, ahol a hatalmas kertben példásan ápolt gyümölcsfákat, zöldsé­gest, dísznövényeket, csodá­latos lugast láthattak. Volt mit összehasonlítani, mert a megjelentek mindegyike a kert szerelmese és a saját bir­tokon mindenkinek van vala­mi különlegessége. A város nyugalmazott tűzol­tóparancsnoka, Kunhalasi Ist­ván kertjében virágtól a gyümöl­csig minden van és a kertbarát- kiállításon különleges díszeiként szolgálnak a termékei. Híresen szépek Demeter János virágai és csesztvei kertje, amelyben a konyhakerti növények sokasá­gát termeszti. Akik egyszer is lát­ták Tamási János, a neves me­zőgazdász, volt berceli téesz-el- nök kertjét, azt mondják, hogy abban hiba nincs, mert a zöldsé­gei és a gyümölcsfái a mintasze­rű ápolást jelzik, de hát ilyen precíz volt aktív életében is. Csodálatos gyümölcsöket ter­meszt Láng Mihály, a kertbarát­kor elnöke és kedves felesége, Kata asszony és még lehetne so­rolni a kertszeretőket. Nem vé­letlen, hogy a 28 éve működő balassagyarmati Palóc Kertbarát­kor szinte minden országos kert­barát- és mezőgazdasági kiállítá­son első díjat szerez és a hazai és külföldi kertészeti bemutatók díjainak már külön tároló kelle­ne. Legutóbb is elnyerték az or­szágos mezőgazdasági kiállítás kertészeti nagydíját mesterien elkészített bemutatójukkal, amely hagyományosan Németh Tibor elképzelései alapján való­sult meg. Minden évben meg­rendezik a borversenyüket, amelyen Déska János cserhát- surányi gazda szuper jó borai aratnak mostanában. Ezen a ba­kópusztai találkozón is akadt egy pár tele demizson, mert jó szokás szerint mindenki hozott valami finomságot Németh Tiborék tanyájára, ahol az össze­jövetelt tartották. Süteményből annyi akadt, hogy nem láttak ki belőle, még Balázs tanár úr is hozott egy vödör cseresznyét és volt, aki meggyel szolgált. A kondér körül mindenki megfor­dult, hogy lássa, mi kerül az asz­talra. A finomra sikeredett bogrács- gulyás a neves zöldségtermelő és befőttkészítő, Számelcsik Pálné irányításával készült és a munkálatokat segítők között ott volt Jónás Jenőné, Kerekes Jenőné, Nátonné, Lángné és aki tudott .valamit tenni. Nem ma­radt el a 82 éves Merczel Miklós órásmester tárogatójátéka sem, aki az Ipoly ködös völgyében vagy száz szőlőfajtát kipróbált, hogy melyik jó errefelé. Miklós bácsi áz előző nap a kilencvene­sek klubját szórakoztatta kuruc nótáival, ahol Péter-Pál-napot tartottak és azt emlegették az öregek, hogy a régi időkben ilyenkor már arattak. A kertba­rátkor tagjai az idei évet jó köze­pesnek tartották. Szépek a zöld­ségek, virágok és a barack kivé­telével Szinte minden gyümölcs­ből bőven van. A legutóbbi eső­re azt mondták, hogy ez is ara­nyat ért. A bakópusztai bográcsolásra a közel száz tag fele összejött és még az Ipolyon túlról, Vácról is akadt vendég és a jókedvű társa­ságot még a kiadós zuhé sem za­varta meg. SZABÓÉ. Szügy községben fedett buszvárókat helyeztek el a lakosság nagy örömére és megelége­désére. Ezentúl a falun keresztül közlekedő járatokra várva nem kell az embereknek meg­ázniuk, ami, ugye, egy ilyen csapadékos időszakban nem utolsó szempont... FOTÓ: RIGÓ T. Mi hír Kövesden? Jól gondozott a nógrádkövesdi határ, szépen fejlődnek a növé­nyek, de a búza még nem érett meg a vágásra - vélekedik Gyurek László polgármester, aki mező- gazdasági szakemberként'kereste azelőtt kenyerét. - A falu körüli földeket két nagyobb termelő mű­veli, az egyikük az olasz Bernardino Pucedu, aki a volt ál­lami gazdaság telephelyét megvá­sárolta és közel ezer hektáron gazdálkodik és a község jó adófi­zetőjének számít. *** A másik mezőgazdasági vál­lalkozás a Galgaguta Mgtsz Nógrádkövesd néven működő szervezet, amelyet Simon László mezőgazdász vezet. Jó hír, hogy a földtulajdonosoktól bérelt terü­letek csökkenése megállt, mert a földek felvásárlói valahogy eltűn­tek a környékről és kedvezőek a terméskilátások. Nógrádkövesd polgármestere azt mondja, hogy nagy örömmel fogadta a falu, hogy a kőbányát üzemeltető Pestkő Kft. átköltöztette a vasút melletti kőtörőt a berceli kőbá­nyába. A Kovács Dezső igazgató­sága alatt működő cég 600 milli­ós beruházással Közép-Európa egyik legmodernebb kőbányáját alakította ki. *** Alig ért véget a tanév, máris hozzáfogtak az iskola tetőszerke­zetének a felújításához, amelyhez 600 ezer forintot nyertek a megyei közoktatási közalapítvány pályá­zatán. A Mikszáth utcaiak nagy örömére még ebben az évben el­készül az eddig sok bajt okozó, csapadékvíz-elvezető rendszer, amely abból a közel 1,2 millió fo­rintból valósulhat meg, amelyet a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatán nyertek. Fo­lyik a próbaüzeme az egymilliárd forint beruházással épült csator­narendszernek, amely az első ütemben Bércéi és Nógrádkövesd gondjait oldja meg és november­ben adnak át. Buszra várva nem kell ázni! lTA/>n A TV jfc'- Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­I || |J A I | U 11/ I AM fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. 11 \J\JS\I\U megyei AAAIVAj.r\A Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/3832-478, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. _____________________közeiét, napi, ap__________________ Terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 szá mú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. i az újság a * * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. ! az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! szmkesztóseg: rendszerrel készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom